A közel-keleti államot nyugodtan lehetne nevezni a „demokratizálás” mintapéldájának, ám úgy tűnik, hogy a rendrakás és a nagyszabású modern haditechnika beszerzése önmagában nem garancia a békére.

Korábbi híreinkben többször szerepelt több milliárd dollár értékű fegyverbeszerzéseivel az ország. Már-már „India-szindrómának” is betudható lett volna a haderőre fordított összeg ama kivétellel, hogy Bagdad az alapoktól kénytelen újjáépíteni fegyveres erőit. A nyugati és orosz haditechnikát egyaránt alkalmazni kívánó kormányzat úgy tűnik a belügyekkel a „hitetlenek” távozása után sem boldogul.

Eme szomorú tény természetesen Washington óvó tekintetét sem kerülte el, ahol nyilvánvaló szimpátiából hangot is adtak a nem tetszésüknek: „Értékes vér kiontásával és nemzeti kincseink ráfordításával segítettünk az irakiaknak elűzni egy kegyetlen diktátort és azon terrorista elemeket, akik célként tűzték ki a szabadság és az emberi méltóság elpusztítását. Ez a folyamat most veszélyben van és Fallujah esetében meg is fordult. Az Egyesült Államoknak vannak és lesznek is létfontosságú érdekeltségei Irakban. Hosszú távra kell kötelezettséget vállalnunk, hogy törekvésünket végül siker koronázza. Itt az ideje, hogy az elnök ezt felismerje és engedélyt adjon rá” – nyilatkozta John Boehner, a Fehér Ház szóvivője.

Boehner is azon emberek közé tartozott, akik nem támogatták a 2011-ben végrehajtott csapatkivontást. Bár az Obama-adminisztráció ezen lépésével nem ért egyet, Carl Levin szenátor (a Fegyveres Szolgálatok Szenátusi Bizottságának elnöke) emlékeztet rá, hogy az egyezmény a Bush-éra során született a Maliki kormánnyal, mivel Bagdad nem tudta garantálni az amerikai haderő „érintetlenségét” az iraki bíróságok részéről.

„Irak utasította el az amerikai csapatok jelenlétét 2011 után azzal, hogy képtelen volt biztosítani a függetlenséget az iraki igazságszolgáltatástól. Az igazi kérdés az, hogy a katonai segítségnyújtást csak a szélsőségesek ellen kívánta e a hatalom felhasználni és emellett milyen biztosítéka lett volna, hogy a célpontok Irak valódi ellenségei lesznek és nem további politikai tisztogatás fog végbemenni? Az effajta támogatáshoz illő lenne hiteles bizonyítékokkal szolgálni” – fedte fel a másik oldalt múlt csütörtökön Levin.

S ezzel kapcsolódunk a lényeghez, ugyanis a Külügyi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Bob Menendez szenátor hónapokra jegelte a potens harci helikopter ügyletének nyélbe ütését, mivel nem látott biztosítékot arról, hogy nem civil célpontok pusztítására kerülnek majd alkalmazásra. Mindemellett akkori elvárása lett volna ezen felül, hogy Irán részére akadályozzák meg a légterükön keresztüli fegyverszállításokat Szíria számára.

Nos, ez történt akkor, Nouri (al-Maliki) úr a múlt héten három oldalas levélben igyekezett biztosítani a képviselő urat aggályainak feleslegessége felől, valamint a Külügyminisztérium részéről is igyekeztek nyomást gyakorolni a bizakodóbb hozzáállás végett.

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok szorosan kötődik az arab államhoz, amelyet jelez az is, hogy szintén pár napja demokrata részről is jelzés érkezett a kontraktus támogatására, amennyiben Bagdad visszaszerzi a kulcsfontosságú területeket az iszlám szélsőségesektől.

Barack Obama ajánlata 30 helikopterre vonatkozott, s míg ezeknek a gyártása folyik, átmenetileg bérbe adnának 10 darabot a „szükségletek” fedezésére. Az évekig tartó folyamat áthidalása nevezhető illendő gesztusnak, ugyanis Fallujah és Ramadi bizonyos részei az al-Kaida ellenőrzése alatt áll és valószínű, hogy szép szóval nem ültetik fel őket a következő távolsági buszra. Ezért is reménykednek abban, hogy Menendez új évi fogadalmai között a helyzet újraértékelés is szerepel, mely által áprilisig megtörténhetne a szállítás és extra gyorsan a pilóták kiképzése is.

A fenti információk, nyilatkozatok java része a Times magazinnak köszönhető, mint ahogy ama „ajándékcsomag” megszellőztetése is, melybe az amerikai elnök kíván Hellfire rakétát és 10 darab ScanEagle felderítő drónt (az év folyamán még 48 Raven pilóta nélküli eszközt is) pakolni a „terrorizmus” elleni harc jegyében. Az Aerostat megfigyelő ballonok már szeptember óta segítik az iraki erőket, míg három Bell IA-407 múlt hónap óta viselheti az arab nemzet felségjelét.