Na persze nem a Lockheed Martin adakozik, hanem az indiai kormány döntött úgy még a tavalyi év végén, hogy 1 milliárd dollár értékben további 6 amerikai szállítógéppel dobják meg a haderőt. A haderő felső vezetése ennek egyébként anonim nyilatkozatok alapján nem annyira örül.
Az állítólag az Indiai Légierő egyik magas beosztású tagjától származó vélemény szerint az újabb Super Hercules-ek nyújtotta szállítókapacitás növekedés ugyan valóban jól jön, ugyanakkor most a legmagasabb prioritású ügynek a vadászbombázó beszerzésnek kéne lennie, főleg, hogy a Rafale beszerzés szerződésének véglegesítése kapcsán még mindig nem sikerült közös nevezőre jutnia a feleknek.
A szállítókapacitás végett szintén érintett hadsereg részéről sem a felhőtlen örömnek adtak hangot, hiszen nekik is vannak égetőbb problémáik – például tüzérség mára vészesen apadó eszköztárának szintén jó régóta húzódó megújításának kérdése. Ennélfogva ők inkább annak örülnének, ha végre tinta kerülne azon szerződésre, mely 145 modern vontatott tarackot biztosítana nekik.
Más kérdés, hogy míg az egyik oldalon az érintett haderőnemek részéről most állítólag megy az elégedetlenkedés, addig a másik oldalon a nevezett tenderek kapcsán pont hogy ők csinálják az óriási kavarást már hosszú-hosszú évek óta: sem az MMRCA tender nem volt egy egyszerű szülés, sem az indiai tüzérségi beszerzések nem egyszerű történetek. Vontatott tarackok esetében például már megkérdőjelezhető követelmények és korrupciós vádak miatti sokadszori újraindítás mellett több mint egy évtizede nem tudnak utódot lelni az anno a 80-as évek végén hatalmas, India addigi legnagyobb korrupciós botrányba fulladt beszerzéssel bevásárolt svéd FH77-eseknek.
India első 6 Super Herculesét 2008-ban rendelte meg, az alapmodellhez képest hosszított törzsű, C-130J-30 változatú gépeik első példánya 2010 októberében hajtotta végre szűzfelszállását.
India első C-130J-30-asa | Fotó: Lockheed Martin ,
A most beszerzésre kerülő további fél tucatnyi gép az értesülések szerint India keleti régiójába (Panagargh, Nyugat-Bengál) kerül majd, a Lockheed Martinnak pedig 3 éve van a szállítások befejezésére.