Az elmúlt 20 év legnagyobb képességfejlesztését jelentette az önkéntes tartalékos rendszer kiépítése, a jövőre nézve pedig komoly minőségi fejlesztést tesz lehetővé a haderőtervezési koncepció, amellyel a NATO is teljes egészében egyetért – mondta Hende Csaba az MTI-nek adott interjújában. A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy a közszolgálati, illetve katonai életpályamodellek révén a közszférában a honvédségből kiválni kényszerülő katonák előnyt élveznek a jövőben.

Hende Csaba a kormányváltás óta eltelt időszak eredményei közül mindenekelőtt a Magyar Honvédség katasztrófahelyzetekben való helytállását emelte ki, külön megemlítve a katonák szerepvállalást a 2010-es árvíz, a vörösiszap-katasztrófa, az idei márciusi hóhelyzet, majd a nyár eleji dunai árvíz idején.

Jelentősnek nevezte az önkéntes tartalékos rendszer rendszerszintű kiépítését is, melynek köszönhetően jelentősen megnövekedett a honvédség ereje. Egyúttal mintegy 1,5 milliárd forintot is spóroltak azáltal, hogy a védelmi tartalékosokat nem úgy tartják rendszerben, hogy külső munkahelyük is van, hanem a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő céggel állnak munkaviszonyban, melynek keretében a katonai objektumok őrzés-védelmét látják el − mondta a miniszter.

Hende Csaba felidézte, hogy kormányra kerülésük után a honvédelmi tárcánál lényegében minden ponton be kellett avatkozniuk azért, hogy a kevésből minél többet tudjanak kihozni. Áttekintették az előző időszak valamennyi szerződését, amely nyomán tízezer oldalnyi átvilágítási anyag s több feljelentés is született, számos anomáliára derült fény. Csak azáltal, hogy a honvédségi objektumok üzemeltetését visszavették a külső vállalkozóktól, csak az első évben a gázon és a villanyon 800 millió forintot tudtak megspórolni. Ezenfelül nem csak kiadásoktól szabadul meg, hanem bevételhez is jut a honvédség az inkurrens (hadrendből kivont) eszközök értékesítésével. Az ezúton befolyó összeget pedig kizárólag haditechnikai fejlesztésekre fordítják.

Szintén költséghatékonysági szempontok alapján döntöttek arról is, hogy a meglévő, átlagosan 40 éves honvédségi helikoptereket újakra cserélik. Ezek egy repült órára vetített költsége ugyanis nagyjából feleannyi, mint a jelenlegi gépek üzemben tartásáé. Ezzel egy, a közelmúltban tartott megbeszélésen a négy parlamenti párt képviselői is egyetértettek, s megállapodtak a honvédség új szállítóhelikoptereinek beszerzéséről, annak menetrendjéről. Ennek eredményeként Magyarország 2016-ra már egy komoly nemzeti „helikopterképességgel” rendelkezhet − hangsúlyozta a miniszter.

Hende Csaba kitért arra is, hogy korábban nagyjából minden harmadik emberre jutott egy főnök, 24 százalék irányított 76 százaléknyi beosztottat. Ezzel az aránnyal a NATO-ban sereghajtók voltunk. Ezért csökkentették a vezetési szintek, a vezetők számát. Most 92 százalék végrehajtó állományt 8 százaléknyian irányítanak − mondta a miniszter, megjegyezve, hogy ezzel már a NATO élvonalában vagyunk.

A miniszter elmondta: 2004 óta nem volt ekkora egyetértés a NATO haderő-tervezési és a Magyar Honvédség fejlesztési elgondolásai között. Ráadásul − mint Hende Csaba kiemelte − a fejlesztések alapját − például a honvédelmi költségvetés szinten tartását, majd fokozatos növelését − most jogszabályok garantálják. Hozzátette ugyanakkor: 2023-ben sem lesz még komplett és kész a Magyar Honvédség, „rengeteg munka van még hátra, ez egy soha véget nem érő folyamat” − fogalmazott.

„Egy azonban biztos: nem kell kidobni azt, amit tavaly vagy tavalyelőtt megcsináltunk” − hangsúlyozta a miniszter példaként említve az előző időszakban az egyik évben felújított, majd a következő évben bezárt laktanyák esetét. Tudatosan és tervszerűen haladnak előre, és csak arra költenek, ami mind a hazai, mind a NATO-szakértők szerint a honvédség újjáépítését és tartós erősítését szolgálja.

A tárcavezető felidézte továbbá, hogy 2012. január elsején megkezdte működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amellyel új alapokra helyezték a katonai tisztképzést, megkönnyítették az átjárhatóságot a honvédelmi, a rendvédelmi és a közigazgatási területek között. A tervezett katonai életpályamodell szerint a hadseregben kiszámítható, világos előmeneteli rendszert kínálnak. A szubjektivizmust a lehetőség határáig kizárják, egyértelmű lesz, hogy ha valaki az adott fokozathoz szükséges feltételeket teljesíti, akkor az őt megilleti.

A miniszter kitért arra is, hogy korábban évente átlagosan 200-an voltak olyanok, akik önhibájukon kívül elhagyni kényszerültek a honvédséget, s 25 év szolgálati idővel elmentek nyugdíjba. Ez a lehetőség viszont megszűnt, az ország nem tud 40 éves nyugdíjasokat eltartani − szögezte le a miniszter. A rendszerből kiválókat azonban nem hagyják „az út szélén”, hanem tartós és biztos állami foglalkoztatáshoz segítik a közszféra egyéb területein, akár a közigazgatásban, akár a rendőrségnél, akár a közoktatásban − szögezte le Hende Csaba, példaként kiemelve a mindennapos testnevelés bevezetésével felmerülő testnevelőtanár- illetve sportasszisztens-igényt.

Felidézte továbbá, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel abban is megállapodtak, hogy az állami tulajdonú nagyvállalatoknál preferálni fogják a volt katonákat.

Forrás: honvedelem.hu/MTI