Maliban már régóta háborús állapotok uralkodnak, azonban két hete Franciaország és támogatóinak beavatkozásával tulajdonképpen nemzetközivé szélesedett a konfliktus.

Persze az egész történet nem most kezdődött és jelenleg is elég nagy a bizonytalanság, ezért csak a nemzetközi médiából szemezgetve néhány rövid pontban foglalnám össze az eseményeket, hogy némileg képet kapjunk az eddig történtekről:

2011 – Az mali tuaregek a líbiai polgárháború idején Moammer Kadhafi oldalán harcolnak.

2012. január 16. – A Líbiából hazatérő tuaregek (líbiai fegyverekkel megpakolva) lázadást indítanak Észak-Maliban, Azawad területén az MNLA (National Movement for the Liberation of Azawad) vezetésével.

2012. március 21. – Bamakoban a mali hadsereg vezetői puccsot hajtanak végre.

2012. április 6. – A puccs kedvez a tuaregeknek, áprilisra ellenőrzésük alá vonják a fontosabb azawadi városokat. Az MNLA kikiáltja Azawad függetlenségét, bár ezt egyetlen ország sem ismeri el, de a mali hadsereg kivonul a térségből.

Az MNLA mellett iszlamista szervezetek is jelen vannak, mint például az Ansar Dine, MOJWA (Movement for Oneness and Jihad in West Afrika) és az al-Káidához köthető AQIM (Al-Quaeda in the Islamic Maghreb). A két oldal között súrlódások alakulnak ki, később ez nyílt fegyveres konfliktushoz vezet. Az MNLA elveszti uralmát Azawad nagy része felett.

2012. szeptember 11. – Az AQIM-hoz köthető merénylet a bengáli amerikai konzulátus ellen. Az ENSZ először ekkor kezdte el érdemben vizsgálni az eseményeket, addig csak az ECOWAS (Economic Community Of West African States – Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége) tartotta Mali helyzetét folyamatosan napirenden. Az ENSZ Afrikán „belül” akarta tartani az eseményeket, ezt jelezvén a Biztonsági Tanács a 2071-es határozatban felhatalmazta az ECOWAS-t és az Afrikai Uniót, hogy 45 napon belül készítsen tervet a helyzet rendezésére. Eszerint a két szervezet tagországai egy mintegy 3000 fős hadsereget állítanak fel és Mali megmaradt katonáival közösen (mintegy hatezren) foglalják vissza Azawadot (az EU ekkor még csak katonai eszközökkel támogatta volna a kormányerőket).

2012. december – az MNLA béketárgyalásokat kezdeményez Mali kormányával.

2013. január 10. – Az iszlamisták elfoglalják az Azawad és Dél-Mali határán fekvő Konna stratégiai jelentőségű városát. Franciaország Mali és több nyugat-afrikai ország kérésére a beavatkozás mellett dönt.

2013. január 11-12. – Megkezdődik a „Szervál Hadművelet.” A francai különleges erők elsősorban gépfegyverekkel és Eurohawk HOT tankelhárító-rakétákkal felszerelt Aérospatiale Gazelle helikopterekkel avatkoznak be. Egy, Konnától délre található Mopti felé tartó iszlamista járműoszlop támadása közben egy francia pilóta életét veszti. Az éjszaka folyamán Csádból négy darab Mirage 2000D lendül támadásba (két KC-135 légi-utántöltő támogatásával) és 12 darab célpontot támadnak. Ugyanazon éjjel – a jelentések szerint – a mali sereg francia katonák támogatásával visszafoglalja Konnát, valamint Édouard Guillaud admirális, a francia haderő vezérkari főnöke bejelenti, hogy a lázadókat visszaszorították Észak-Maliba.

A Konna visszafoglalása közben esett veszteségekről nincsenek egyértelmű információk, Mali szerint több mint száz iszlamistát öltek meg, illetve 30 járművet semmisítettek meg. Egy konnai lakos 148 holttestet számolt össze. A hírek szerint a kormányerők oldalán is több tucat katona esett el.

A The Aviatonist szerint eddigre két Mirage F1, hat Mirage 2000D, három C-135FR tanker, egy C-130 Hercules és egy C-160 Transall települt N’Djamenában, Csádban, valamint Eurocopter Tiger helikopterek Burkina Fasoban.

Mintegy kétszáz francia katona érkezik Mali fővárosába, Bamakoba. A francai repülőgépek Gao városát is bombázzák.

2013. január 13. – Négy darab Rafale-t száll fel a franciaországi Saint Dizierből, melyeket két C-135FR tanker támogat. A francia vadászbombázók Algérián keresztülrepülve kiképzőtáborokat, infrastruktúrát és logisztikai célpontokat támadnak Észak-Maliban, majd a Csádban található bázison szállnak le. A Rafale News blog szerint ez az első alkalom, hogy a Rafale a kettős működésű (lézer/GPS) GBU-49 precíziós bombákat használja harci körülmények között.

2013. január 14. – Mali bejelenti, hogy elvesztette uralmát Diabali városa felett.

2013. január 15. – A francia védelmi miniszter bejelenti, hogy a korábbi közleményekkel ellentétben a kormányerők még mindig nem vonták ellenőrzésük alá Konnát.

Az Egyesült Államok pilóta nélküli repülőgépekkel támogatná a francai csapatokat. Párizs 750-ről fokozatosan 2500-ra növeli a francai katonák számát Maliban. Körülbelül negyven francia páncélos érkezik Bamakoba Elefántcsontpartról.

Az ECOWAS tagjai elkezdik csapataik küldést a franciák megsegítésére (ezen csapatok eredetileg csak szeptemberben érkeztek volna, de a felkelők gyors előretörése miatt az afrikai szervezet az azonnali áttelepítés mellett döntött). Nigéria 600, Niger, Burkina Faso, Togo és Szenegál egyenként 500, Benin pedig 300 katonával támogatja a műveleteket.

2013. január 16. – Feltehetően AQIM katonák egy csoportja áthatol Algériába és ott elfoglal egy gázmezőt a líbiai határ közelében, mintegy 41 túszt ejtve. A túszok között amerikai, japán, brit és norvég állampolgárok is vannak.

A francia és mali csapatok elindulnak Diabali felszabadítására. A várostól 70 kilométerre délre fekvő Niono lakosainak beszámolói szerint a franciák még az éjjel megérkeznek. Egy mali biztonsági forrás szerint a francia különleges erők és a kormányerők közösen harcolnak az iszlamisták ellen a városban (később ezt Diabali polgármestere cáfolja, közleménye szerint csak a kormányerők harcolnak a városban, a franciák pedig Nionoból koordinálják az eseményeket). A Francia Légierő gépei folyamatosan támadják az iszlamisták kezén levő településeket.

2013. január 17. – Az Európai Unió és Mali külügyminiszterei megegyeznek egy kiképző alakulat létrehozásában, amely segíti a kormányerőket. Az így megszületett „EUTM (European Training Mission) Mali” keretein belül 250 kiképző és 200 katona érkezhet Bamakoba az EU országaiból.

2013. január 18. – Mali közli, hogy visszafoglalták Konnát, ezt több helyi lakos is megerősíti. Diabaliból kivonulnak az iszlamista erők jelentős mennyiségű nehézfegyverzetet hátrahagyva.

2013. január 19. – Véget ér az algériai túszdráma, 11 milicista és 7 túsz halálával. 16 túszt szabadítanak ki. Nigéria két darab Dassault/Dornier Alpha Jetet telepít Maliba.

2013. január 20. – A francia csapatok elkezdenek észak felé törni.

2013. január 21. – A francia és mali erők ellenállás nélkül vonulnak be Diabaliba. Douentza városa is ismét Bamako fennhatósága alá kerül. A hírek szerint a helyi lakosok örömmel fogadják a bevonuló francia csapatokat.

Az ECOWAS a tervek szerint január 26-ig kétezer afrikai katonát vezényel a helyszínre, később pedig ezt hatezerre növeli. Az afrikai misszióban Nigéria vállalja a legnagyobb szerepet, a hírek szerint 1200 katonájával kívánja támogatni Bamakot. A korábban felsorolt országok mellett most már Csád, Ghána, Sierra Leone és Guinea is küld csapatokat. Franciaország üdvözli a hírt, mert így megkezdődhet a konfliktus „afrikanizációja”, vagyis a francia katonák szerepét fokozatosan az afrikaiak veszik át.

Az ECOWAS továbbra is igényt tart a nemzetközi segítségre, leginkább logisztikai és anyagi támogatás formájában.

Eddigi támogató országok:
– Ausztrália: anyagi támogatás és felszerelés
– Algéria: megnyitotta légterét a francia repülőgépek előtt
– Belgium: két darab Lockheed C-130 Hercules szállító repülőgép, egy darab AgustaWestland AW109 Medevac helikopter
– Kanada: egy darab Boeing C-17ER Globemaster III szállító repülőgép rendelkezésre bocsátása
– Dánia: egy darab C-130J-30 Super Hercules
– Németország: két darab Transall C-160 szállító repülőgép
– Egyesült Királyság: két darab C-17 szállító repülőgép
– Spanyolország: egy darab C-130 Hercules
– Egyesült Államok: légi szállítás
– Olaszország: 15-24 kiképző az EUTM Mali keretein belül, valamint két C-130J és egy Boeing KC-767A bevonása logisztikai feladatokra

Fenti országok mellett Magyarország is támogatását fejezte ki a francia beavatkozás, valamint Mali rendjének visszaállítása mellett. A Külügyminisztérium egy 17-ei nyilatkozata szerint a kormány vizsgálja a magyar hozzájárulás formáit, így magyar katonai szakértők küldését is az EUTM-ba.

Franciaország a fellelhető képek és információk szerint az alábbi járművekkel vesz részt a konfliktusban:
– Panhard ERC 90 Sagaie
– VAB
– Panhard VBL
– Peugeot P4
– ACMAT VLRA
– Aérospatiale Gazelle
– Dassault Mirage 2000D
– Dassault Mirage F1
– Dassault Rafale
– Renault GBC 180
– Boeing C-135FR