Ugyan szigorúan csak átmenetileg és előre nem tervezett módon, de a jövő év elejéig egyetlen Nimitz-osztályú repülőgép-hordozóval gazdálkodhat a U.S. Navy az 5. Flotta felelősségi területének vonatkozásában. Az USS Enterprise távozása után 2 Nimitz maradt a térségben: az igényekre hivatkozván 4 hónappal a tervezett idő előtt a térségbe küldött USS John C. Stennis (CVN 74), valamint a júniusban kihajózott USS Dwight D. Eisenhower (CVN 69).
Éjszakai repülésekhez készülődnek a USS Dwight D. Eisenhower (CVN 69) fedélzetén. | Fotó: Greg Linderman, U.S. Navy ,
A korábbi, immáron megborult menetrend szerint a jelenleg átlagosnak mondható 7-8 hónapos kiküldetésekhez mérten is hosszú, 9 hónapos feladatra kihajózott USS Eisenhowert a USS Nimitz (CVN 68) váltotta volna 2013 elején, csakhogy… Csakhogy a 2010 végén felújítási munkálatok és új honi kikötő végett Washington államba hajózott, lassan ugrásra kész USS Nimitz kapcsán váratlan javítási feladat állt elő, mely a Navy Times 2 forrása szerint is a meghajtási rendszer hűtőrendszeréhez kötődik és várhatóan 2 hónapot vesz majd igénybe a kikalapálása.
A Navy illetékesei osztottak-szoroztak és arra a döntésre jutottak, hogy 2 hónapra hazahívják az Ike-ot, mely alatt regenerálják a repfedélzet burkolatát, majd a következő év elején visszazavarják az arab országok partjainak közelébe. Ezen döntésükkel sok családnak adtak előre szép karácsonyi ajándékot, hiszen így együtt lehetnek az ünnepek alatt, ám ennek az ára, hogy mindössze 2 hónapot lehetnek otthon.
Irány haza! | Fotó: Greg Linderman, U.S. Navy ,
Az Eisenhower visszahívása, majd rövid időn belüli újabb hosszú feladatra kiküldése természetesen egyrészt borítani fogja a többi repülőgép-hordozó csoport menetrendjét is, másrészt a Navy illetékeseinek elmondása szerint némi extra időt biztosít a többi hajón elvégezendő karbantartási feladat elvégzéséhez.
2013 nyaráig amúgy 3 csoport hajózik majd ki: az Eisenhowerhez hasonlóan a jövő év elején kel útra a USS Harry S. Truman és kísérete, míg a nyáron a USS George H. W. Bush hajózik ki éles feladatra – ennek megvalósíthatósága érdekében a legénység kiképzési programjának tempóját fokozni kívánják.
Ez az egy is legyalul mindent amit csak akar! Ha baj van 1-2 napon belül érkezik 2-3 másik is !
A gond akkor lehet ha valamely támadó pl Irán meglepetésszerűen, csellel vagy valamilyen asszimetrikus módon harcképtelenné tudja tenni!
Hello. Segítsetek, légyszíves. Angol nyelvű haditechnikával kapcsolatos weboldalakat keresek. nyelvvizsgára készülök és tanárom azt mondta, hogy abból lehet a legtöbbet tanulni, ami érdekel.
köszi
Ha dobsz egy emailt a [email protected]-ra, kapsz egy rakattal :)
Már ha híroldalak megteszik
Chimera szerint:
2012. november 22. csütörtök @ 18:19
Te tényleg eltudod képzelni azt, hogy az Iráni Haditengerészet megtámadjon egy amerikai rephordozót és kíséretét nemzetközi vizeken?
Ráadásul az ameriaki repülőgéphordozók jogilag az ország területének számítanak, még külön irányítószámuk is van, így a NATO 5-ös cikkely is azonnal életbe lépne.
Ez a fedélzet regenerálás mennyire számít rutinmunkának? Gondolom eléggé, mert az Enterprise-t már nem sokáig szeretnék rendszerben tartani, tehát nagy felújításba kezdeni fura lenne rajta.
Ráadásul az ameriaki repülőgéphordozók jogilag az ország területének számítanak, még külön irányítószámuk is van, így a NATO 5-ös cikkely is azonnal életbe lépne.
Szerintem meg nem. Mert kétlem, hogy hajó és hajó között difi van. Tehát a tonkini eset után a NATO miért is nem mozdult rá Vietnámra…?
http://www.nato.int/cps/en/natolive/official_texts_17120.htm
Mert, ha ezt elolvasod, akkor látod, hogy a kitételed nem igaz.
Kolombusz:
Egy hajó a honi kikötő szerinti állam területének számít (és nem a tulajdonosé szerint, bár ennek hadihajó esetén nincs jelentősége).
Egy ország felségterületén vagy arra kintről irányuló idegen akció minden esetben casus belli. Hogy követi e tényleges fegyveres tevékenység, azt mindig is a politika dönti el (bár voltak/vannak érdekes „megoldások”, pl.: Nemzeti Kína és Mandzsuria, Császári Japán helyzete a 1936-42).
A NATO alapokmányra visszatérve: az csak az ország fő („kontinentális”) területét védi, a szigetek helyzete mindig is opcionális volt (lsd.: Falkland). Itt is a politika dönt. A hajók helyzete sem különbözik ettől túlzottan.
Zárójelben jegyzem meg, hogy ha támadás ér egy CBG-t, gyanítom a pk. előbb visszalő, és csak utána kér engedélyt (vagy elnézést :-P).
Ez az ország területének minősül dolog valóban nem ilyen egyszerű. A hordozó helyzete inkább hasonló ahhoz, ami egy nemzeti légitársaság repülőgépére vonatkozik. Most akkor a törökök gyakorlatilag betörtek oroszországba amikor erőszakkal leszállásra kényszerítették azt a gépet hogy átvizsgálják? Ezt így ebben a formában nem gondolom. Azt hiszem ezen nemzetközi jogászok is hosszasan vitáznának.
duckdodgers:
Külön egyezmény (diplomáciai mentesség) hiányában a repülő csak addig számít a honi ország területének, míg levegőben van. A légirendészetben pedig a légtér tulajdonosának joga van (különösen 9/11 óta) a repülőgépeket átvizsgálni, akár a földre kényszerítéssel is.
A konkrét esetben: átvizsgáláskor már nem, volt Oroszország (a földön állt). A földre-kényszerítéshez kevesellték a szírek! az okot, az oroszok hivatalosan semmit nem tudtak a rakományról. A török-szír diplomáciai viszony nem éppen rózsás. Ráadásul az egész púposkodás a rakomány ismeretében akadémikus, lévén a nemzetközi jog szerint egy állam területén harmadik fél csak honi engedéllyel szállíthat fegyvereket, fegyveralkatrészeket (a nélkül csempészet, és nálunk a cucctól függően például visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (1)-(3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §))
A légtér pedig addig, amíg eszköz a levegő felhajtóereje alapján repülő eszköz repülni képes, az alatta elterülő ország szuverén része.
.
A jogi halandzsa után ami a hozzászólásokban elhangzott az alábbi mondatot hogy kell értelmezni.:”U.S. Navy az 5. Flotta felelősségi területének vonatkozásában” Én úgy tudom a perzsa öböl és az indiai óceán nem USA felségterület. Úgy hogy a flotta jelenléte sem ilyen értelemben legális. Néhány helyi ország már pedzegeti ezt a részét a dolognak, ugyan is annyi fegyverük már van hogy a saját felségterületüket maguk is tudnák ellenőrizni. A nyílt óceánon meg mindenkinek nyílt. A másik dolog meg mi lenne ha valakinek feltűnne hogy 1 db hordozó is bőven elég, és gyanítom hogyha egy sem lenne akkor sem változna a helyzet.
És a költségvetés rájönne arra hogy ezzel nem kis költséget lehetne megtakarítani.
comandante:
felelősségi terület, nem felségterület.
Azaz az 5. flotta részére az USA tengeri doktrinájában meghatározott feladatok földrajzi területe. Hogy ehhez pontosan mi tartozik, azt jobban tudják nálam mások.
A tengerészeti doktrinák minden egységnek/harccsoportnak együtt és külön-külön feladatot rendelnek (a nélkül egy hajó csak dísz és fölösleges pénzkidobás), így volt/van ez a főnicaiak óta.