Alig több, mint egy évvel azután, hogy 2011 júliusában elkezdték építését, november 13-án vízre bocsájtották az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének egyik legújabb hajóját, mely egyben egy teljesen új kategóriát képviselő hajóosztály első képviselője is. Nem másról van szó, mint a USNS Montford Point-ról (T-MLP-1), melyet a General Dynamics leányvállalata, a National Steel and Shipbuilding Company (NASSCO) épített meg San Diegóban, és amit 2010-ben rendelt meg a US Navy, két másik ilyen egységgel együtt. A USNS Montford Point megjelölésében az MLP mozaikszó a Mobile Landing Platform szavakat rejti magában, amik pedig egy olyan felszíni egységet takarnak, mellyel partraszálló műveletek támogatása válik lehetővé olyan módon, hogy a nagyobb méretű és ezáltal sebezhetőbb partraszálló dokkhajók „utasait”, vagyis az LCAC-ket gyorsan és nagy tömegben lehet a sekélyebb vizekbe fuvarozni.
A US Navy stratégáinak fejében 2005-ben pattant ki az MLP-hajók kivitelezésének ötlete. Akkor még olyan egységeket vázoltak fel, melyek hat LCAC-t tudnának fedélzetükre venni olyan módon, hogy félig a vízfelszín alá süllyednek, a légpárnások rájuk úszank, majd újra felemelkednek. Ezek közül szimultán kettő indítása-fogadása lett volna megoldható partraszálló műveleteknél, ami mellett a fedélzeten tartósan elszállásolásra kerülhetett volna egy teljes tengerészgyalogos dandár. A hajónak 20 csomós (37 km/h) maximális sebességet és 9000 tengeri mérföldes (17 000 km) hatótávolságot kellett volna hoznia, ám 1,5 milliárd dolláros ára miatt a 2009-es pénzügyi évben a teljes áttervezés mellett döntöttek, mivel tudni lehetett, hogy 2011-től komoly megszorítások jönnek, amik nem tennék lehetővé mérvadó mennyiség szolgálatba állítását.
A USNS Montford Point (T-MLP-1) a General Dynamics (és leányvállalata, a NASSCO) hajógyárának dokkjában, San Diegóban |Fotó: NASSCO ,
Így tehát a General Dynamics által végül 500 millió dolláros darabáron elkészítendő három MLP (idén augusztusban felmerült egy negyedik megrendelésének ötlete is), melyeket az Alaska-osztályú olajtankerek alapján terveztek, csak három roham-légpárnást tudnak a fedélzetükre venni, csúcssebességük 15 csomóra (28 km/h) redukálódott, hatótávolságuk viszont 9500 tengeri mérföldre (17 600 km) nőtt. Hosszuk 255 méter, legnagyobb szélességük pedig 50 méter. Teljesen megpakolva vízkiszorításuk elérheti a 80 000 tonnát. Fedélzetükön 2322 négyzetméternyi területen lehet hasznos terhet elhelyezni, illetve közel 1,5 millió liter JP-5 üzemanyag tárolható bennük.
Maga a félig lemerülő koncepció már bizonyította hatékonyságát: 2005 és 2010 februárja között a US Navy több tesztet is elvégzett az MV Mighty Servant 1 és 3 félig lemerülő nehéz teherszállító hajók, valamint a USNS Watkins, a USNS Red Cloud és a USNS Söderman közreműködésével, melyek sikeresnek bizonyultak. Ezek során felszerelést és járműveket, köztük HMMWV-ket és M1 Abrams harckocsikat pakoltak át a félig lemerülő hajókra, ahonnan azok az LCAC-k segítségével kijutottak a partra.
A haditengerészet és a tengerészgyalogság a jövőben aktívan kívánja alkalmazni ezeket az egységeket a partraszálló műveleteknél, mivel olyan képesség birtokába jutnak általuk, amivel eddig nem rendelkeztek.
Számítógépes grafika egy MLP-hajóról ,
Az osztálynak, mint már említésre került, három tagja lesz, ezekből a másodikat, a USNS John Glennt (T-MLP-2) már építik, a harmadiknak (USNS Lewis B. Puller (T-MLP-3)) pedig 2015-ben kezdik el a munkálatait. A USNS Montford Point szolgálatba állítását 2015-re datálják, míg a Lewis B. Pullernek 2018-ra kell bevethetővé válnia.
Zsíírkirály high-tech cucc!
Akor inkáb csinálhatak volna egy Ekranoplant
Ez akár 80 ezer tonnás lehet az ekranoplan pedig párszáz tonna, vagy legfeljebb az egy ezer tonna környékén.
„Akor inkáb csinálhatak volna egy Ekranoplant”
Vagy gumikacsát. Annak is kb ennyi köze van hozzá.
Az ekranoplant szvsz nem jó partra szálni, csak transportra.
Ezel a hajoval sem szálnak partra Csak a partraszálitokat viszik vele a partig Ha ott tartunk hogy egy Ekranoplan menyit tud szálitani Itt egy terv az ISTENI Amerikábol :)
Boeing Pelican
http://hu.wikipedia.org/wiki/Boeing_Pelican
És mások
http://www.airforce.ru/en/ekranoplanes/ekranoplanes.htm
Tavakon jó volt az ekranoplán, de tengeren/óceánon, ami hullámzik?
Kaszpi tenger tó? pl :)
Hát a Kaszpi tenger bizony tó, ezen a sárgolyón a legnagyobb.
A Pelikán hogy jön ide, az megint egy másik kategória? Az arra lenne jó, hogy a vastagbőrűeket gyorsan tudják (ért légi úton) szállítani.
A kaszpi szörny ugyan ez, de kicsiben. Tudtommal pont azért kaszálták el, mert csak a Kaszpi tengeren volt jó.
Ez meg az én értelmezésemben arra jó, hogy gyorsan nagy mennyiségben tegyél partra járműveket. Nagyokat, nehezeket.
jancsiga szerint: 2012. november 15. csütörtök @ 20:08
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kaszpi-tenger -> „A Kaszpi-tenger a Föld legnagyobb tava…”
http://en.wikipedia.org/wiki/Caspian_Sea -> ” the world’s largest lake „
jancsiga!
Földrajz feleleted 1-es, leülhetsz.
Azaz, ahogy a többiek is mondták: igen, a Kaszpi az egy tó.