Talán emlékeznek még az olvasók egyik tavaly novemberi hírünkre, amiben a Rheinmetall vállalat egyik legújabb, és egyben legelőremutatóbb projektjéről adtunk számot. A német illetőségű cég ugyanis lézerfegyver létrehozásán fáradozik, aminek eredményét nagyjából egy évvel ezelőtt mutatta be a svájci Ochsenboden lőtéren. Akkor két rendszer került bemutatásra, melyek közül az egyik közeli légvédelmi feladatokra készül, koncepciójában tehát hasonlít a jól ismert Phalanx CIWS szárazföldi verziójához, a C-RAM-hoz (Counter Rocket, Artillery, and Mortar – rakéták, tüzérségi- és aknavető-lövedékek elleni védelmi rendszer). Mostani hírünk apropóját az adja, hogy egy másik európai cég, az MBDA is hasonló úton halad, aminek egyik fontos mérföldkövét sikerült teljesíteni múlt hónapban.
A BAE Systems, az EADS és a Finmeccanica által tulajdonolt MBDA szakemberei október 9-én hajtottak végre egy fontos tesztet saját fejlesztésű, lézeres C-RAM rendszerükkel a Bundeswehr fejlesztéseit, beszerzéseit, valamint információtechnológiai újításait felügyelő szövetségi szervezet (BAAINBw) Oberjettenberg közelében található, WTD 52 névre hallgató kísérleti lőterén. A több mint 50, többségében valamilyen rendészeti vagy katonai szervet képviselő vendég jelenlétében végrehajtott próbák során a konténerbe integrált lézeres légvédelmi rendszerrel sikeresen derítettek fel, követtek, majd semmisítettek meg különböző célokat, melyek 1000 méteres magasságban repültek nagy sebességgel, több mint 2000 méteres távolságon.
Az MBDA lézeralapú C-RAM-jának legfőbb eleme |Fotó: MBDA ,
Az idáig vezető út természetesen nem volt könnyű, de a jelek szerint megérte a pénz és az idő ráfordítása a projektre. Európában az 1970-es évek óta foglalkoznak lézerfegyverekkel, az MBDA-nál pedig 2006-ban kezdték el egy lézeres C-RAM vizionálását. 2010 és 2011 folyamán folytatták le a célmegvilágító és felderítő komponensek tesztjeit, majd miután 2012 első félévében sikerült stabilan 40 kW-os teljesítményt elérni magával a fegyverrel, elérkezettnek látták az időt, hogy kipróbálják, tényleg alkalmas-e feladatának ellátására.
A konténerbe épített rendszer működése során először a Cassidian által fejlesztett SPEXER ™ 2000 lokátor deríti fel a közeledő célokat, majd következik a MEOS II elnevezésű optronikus infravörös célkövető- és megjelölő rendszer, ami megvilágítja a célt a 40 kW-os, nagy energiájú lézerfegyver számára. A tüzelés megkezdése előtt egyébként a szintén MBDA fejlesztésű képfeldolgozó rendszerrel pontosan azonosítják a célt, majd miután meggyőződtek róla, hogy tényleg ellenséges objektumról van szó, következik annak besugárzása a nagy energiájú lézerrel. Az október 9-i tesztek során tüzérségi lövedékek szolgáltak „áldozatul”, ezek 1000 méteres magasságban közeledtek, de minden esetben más-más pályán, egyre rövidebb időközönként. Ez azonban nem fogott ki az eszközön: a tesztek teljes sikerrel zárultak, a gyártó és a szemlélődők legnagyobb megelégedésére. Az MBDA ettől az eredménytől további anyagi segítséget vár, hogy gyorsabb ütemben folytathassa a lézerfegyver fejlesztési programját.
Az MBDA tervei között szerepel egyébként a lézerfegyverek szélesebb körű alkalmazásának kutatása, annak érdekében, hogy többféle feladatkörre is legyen optimalizált eszközük a piacon.
Valaki világosítson már fel a hatásmechanizmusáról!
Azt még megértem, hogy a rendelkezésre álló rövid impulzus át tudja égetni egy rakéta mm-es vastagságú burkolatát, ami a belső nyomás miatt felrobban, vagy keresztbe fordul és darabokra szakad.
De mit tud csinálni egy 47 kg-os tüzérségi lövedékkel (M795 projectile), amiben van kb 11 kg robbanóanyag, döntően több cm acél mögött? Fel lehet egyáltalán robbantani lézerrel a tnt-t vagy csak megyullad és ég tőle?
savaz:
A tnt-t nem lehet felrobbantani lézerrel, bár a tüzérségi lövedékek már döntő többségében hexogént, kisebb részében annak utódait használják. Szerintem TNT töltetű már nincs is.
De a kérdésed nagyon jó, a lényegi része engem is érdekelne!
A burkolat megolvasztása során a burkolat deformálódik, ami a ballisztikai jellemzőket rontja.
Az az igazság hogy a jól előkészített kísérletek nem meglepő módon mindig sikerrel végződnek.
@commandante:
Az az igazság, hogy az, hogy egy ilyen kísérlet jól előkészítve jól sikerül, az sokat jelent, bár valóban nem egy csapatpróba vagy éles bevetés.
Gondolj például a a szomorú sorsra jutott N-1 rakétára, vagy az oroszok Bulava kísérleteire, vagy az amerikai hiperszónikus repülős kisérleteire a közelmúltból… Azok is jól elő voltak készítve, mégsem sikerültek. Ha egy kisérlet nincs jól előkészítve, nem érdemes belevágni sem.
Ezek tükrében csak kicsinyes demagóg csúsztatásként tudom értékelni hozzászólásod. Tőled jobbat vártam volna.
A tüzérségi lövedék eleve forró a kilövésnél kapott hő és a nagy sebességből eredő aerodinamikai felmelegedés miatt, ezt növeli tovább a lézer addig, amíg a lövedéktest olvadni kezd vagy felrobban. A dolgot még nehezíti, hogy a lövedék a hossztengelye körül forogva repül. Mivel kiszámítható pályán nem manőverezve repül, ezért nagyon szűk nyalábba fókuszálható a szükséges energia mennyiség.
Az egésszel az a bajom, hogy viszonylag olcsón lehet a rendszer hatékonyságát csökkenteni.
Feltételezzük, hogy nem o másodperc alatt melegíti fel annyira a lövedéket, hogy megsemmisüljön, hanem tételezzük fel, hogy szüksége van 1 mp folyamatos megvilágításra. Ha az ellenfél egszerüen polírozza a lövedék felületét, hogy minnél jobban visszaverje a fényt, a megvilégítási idő hosszabb lesz, mondjuk 1,5 mp. Így egy filléres megoldással 50%-kal csökkentette egy méregdrága rendszer hatékonyságát.
A fent említett számokat csak kitaláltam:)
Filléres megoldás sok tízezer tüzérségi lövedék polírozása? A jelenleg alkalmazott felületvédelem alkalmas erre? Ha igen, akkor sem egyszerű a megóvása a tárolás/alkalmazás során. Nem értek hozzá, csak belekotyogtam, de talán van, aki többet tud a témában.
Az új lövedékeket esetleg fel lehet erre készíteni. A meglevőket átalakítani elég meredek ötlet több szempontból is. Én pl. valahogy nem esnék neki mechanikailag egy olyan valaminek, amiben robbanóanyag van. Statikus feltöltődés, falvastagság változás, deformáció, anyaghibák bevitele, stb.
Az az igazság hogy a jól előkészített kísérletek nem meglepő módon mindig sikerrel végződnek.
Szokásos commandante féle bullshit. Teli van a katonai fejlesztések története jól előkészített és nem siekres kísérlettel. A YAL-1 az szerinted mi volt…? Mennyi pénz és idő volt benne? A célt mégsem sikerült elérni…
Tudod te, hogy hány hajtómű esett szét, amíg sikerült elérni a mai szintet? A mai nagyteljesítményű vadász nyugati GT-k első képviselője – szerintem az F100 tekinthető annak – is a tesztüzem alatt elég szépen elszállt egyszer úgy, hogy 100 órát sem ment…
Az Arrow hajtóművével hogy is voltak a gikszerek? Stb.
Áh…
Az előző okfejtésekhez :
Mivel a harci rész esetén a külső fémköpeny olvadáspontja igen magas, ezért abban sem vagyok biztos hogy szükséges teljesen átégetni azt.
Sőt valószínűleg mind a TNT mind a hexogén hamarabb berobban minthogy ez megtörténne. De a másik dolog ezzel kapcsolatban hogy a lézer eleve olyan kis lyukat éget a köpenybe, hogy a töltet gyulladása után is olyan hamar növekszik a belső nyomás hogy az égés átmegy robbanásba.
A TNT vs Hex dologról meg : az újonnan gyártott gránátok nagyrészt hex töltetűek ez igaz. Azonban még most is hatalmasak a készletek a régi gránátokból és nem csak a 3. világ országaiban. A másik pedig az hogy sosem beszélhetünk tiszta hexogénről, az mindig flegmatizált formában kerül felhasználásra hogy a kezelési jellemzői a TNT-hez hasonlóak legyenek.
Mennyi ez tüzérségi gránát élettartama? Mit értük öreg lőszer alatt? 20+, 30+, 40+ év?
Egy kicsit pontosítsuk, hogy miről is van szó. A rendszer a C-RAM-ot akarja kiváltani, amit csak és kizárólag alacsony intenzitású konfliktusokban érdemes alkallmazni bázisvédelemre.
http://www.youtube.com/watch?v=ugDbAXXk-Oo&feature=related
Egy hagyományos háború tüzérségi támadása ellen szinte semmit nem érne.
http://www.youtube.com/watch?v=N0FbGuImTCE
http://www.youtube.com/watch?v=uBjGyt0Ga9Q&feature=fvwrel
Nem féltem az ellenfelet a „polírozás” miatt. Az is lehet, hogy kézzel csinálják majd smirglivel és attól nem fog átforrósodni a gránát:)
A lényeg, hogy a besugárzás idejét növeljék és ezzel csökkenteni tudják majd a rendszer hatékonyságát. Így könnyebben tudják majd túlterheni.
Ha lesz türelmük kifényezni ezeket a rakétáikat, akkor nagyobb esélyük lesz, hogy pár közülük átjut majd a védőhálón.
http://yalibnan.com/site/archives/2008/12/25/katyusha%20rocket%20%20107%20mm.jpg
http://2.bp.blogspot.com/_eDQSvWDpUoQ/SXgyNPJzQ_I/AAAAAAAAAgQ/r5Q1Cmk9gHI/s400/MosulFeb2004Chinese107mmMissiles.jpg
„a lézer eleve olyan kis lyukat éget a köpenybe” Hát ezt meg honnan vetted? Nem a prezentációknál használatos lézer poitnerről beszélünk, amely pár milliméteres felületet világít be. Nagy távolságon mégoly tökéletes fókuszálás esetén is széttart a sugár, az ABL-é több méter átmérőjű volt. A szóban forgó MBDA kütyüé is biztosan tenyérnyinél nagyobb.
Azért arra a tenyérnyi felületre kíváncsi lennék, de megjegyezném ezügyben hogy az USA EOD-k által használt termittöltet ami 5cm átmérő feletti lyukat éget egy bombaköpenyen , több esetben nem kiégette hanem felrobbantotta a töltetet.
@molni
Az élettartam jó kérdés, itthon nálunk (és szerintem más helyeken is) ez úgy működött hogy meghatározott időnként mintát vettek a robbanóanyagtöltetből és annak laborvizsgálata alapján döntöttek ezügyben.
Láttam egy videót, amit persze most az istennek se találok, hát el kell higyjétek nekem: egy újnyi vastag zöld lézer kevesebb mint egy másodperc alatt átégetett egy 10 centis vatömböt. Lehet egy régebbi tialdos cikkhez betettem.
Nem vattatömböt, vastömböt.
Ne becsüljük alá ennek a lézernek a hatékonyságát! 40 kW a teljesítménye, ami azt jelenti, hogy egy másodperc alatt 40 000 Joule munkát végez viszonylag kis területen – bár nyilván nem egy pontban, hiszen kilométeres távolságokon már centiméteres szórása van, de ez még mindig bőven megfelel. Egy másodperc alatt iszonyatos hőmérsékletre melegíti fel azt a néhány négyzet-centiméteres darabot.
Védekezni ellene speciális tükörbevonattal lehetne, de az annyira drága, hogy nem érné meg, illetve kérdéses az alkalmazhatósága tüzérségi lövedékek vagy aknavetőgránátok esetén.
„Védekezni ellene speciális tükörbevonattal lehetne, de az annyira drága, hogy nem érné meg”
Igen, az ilyesmi nagyon komoly tehnológiát igényel. Nem akárki tud manapság fényezni.
http://www.elektroudvar.hu/images/1233151525.jpg
A cikkben említett 2km távolságban nem hiszem hogy pár cm2-nél nagyobb lenne a szórás.
@Mack
Azt is vedd hozzá, hogy azt a kávéfőzőt ki is kell ám lőni egy ágyúból :D
Ezt a fényesre polírozást meg bevonatokat valószínűleg nem lehet megvalósítani, vagy csak igen korlátozottan.
Bár a lézerek lehetséges hullámhosszai közül nyilván van pár, fegyvernek alkalmas, bizonyos határok között lehet megválasztani a hullámhosszat, és minden hullámhossz ellen nem jó egy-egy adott burkolat. Márpedig abból csak egyetlen egy lehet valaminek a legkülső részén.
Egy lövegcsőben végighaladó lövedéken hogy aztán milyen tükörsima felület maradna meg… szóval én személy szerint nem hiszek az ilyesmiben, hogy majd visszaverjük a lézerfényt.
Utánajárás nélkül, de azt nagyon kétlem, hogy több méteres lett volna az YAL-1 sugara a messzeségben. Akkor ugyanis valóban használhatatlan lett volna, pedig így is megbukott sajnos.
Vagy aknavetöből, vagy simán egy rakéta….
http://www.eas.gr/uploads/de0bc78cc463a224_normal.jpg
http://4.bp.blogspot.com/_lDZaD6dEUuY/TCQJaGpVqMI/AAAAAAAAAQk/TYmO4AnBYAo/s1600/4114755416_e4c2b69240_o.jpg
http://yalibnan.com/site/archives/2008/12/25/katyusha%20rocket%20%20107%20mm.jpg
Ha a szandálos emberek egyszerüen fogják magukat és lesmirglizik az eggyenzöld festést, hogy csak a natur fém maradjon. Nem fog növekedni a besugárzásra szánt idő?
Ezt a példát már leírtam, de enm baj, leírom még1X. Ha sikerül elérni, hogy 1 mp helyett, 1,5 mp legyen szükséges a megsemmisítéshez, akkor 50% csökkentették a rendszer hatékonyságát.
Nem tudom, hogy érthető voltam e? A lényeg nem az, hogy a lövedék „lézerálló” legyen, hanem az, hogy picivel ki lehessen tolni az időt ami alatt meg lehet semmisíteni. Tömeges támadásnál az ilyen + idők összeadódnak.
Mack: Nem, ilyen sufni módszerekkel nem lehet megnövelni a minimális besugárzási időt, és csökkenteni a rendszer hatékonyságát. Egyébként pedig a C-RAM nem tömeges tüzérségi támadások ellen készült, hanem bázisvédelemre, de ezt te is nagyon jól tudod. A „szandálos embereknek” nincsenek tüzéregységeik, viszont ami van nekik, az ellen ez pont jó. Megpróbálhatják fényesre csiszolni a gránátokat – nem érnek vele semmit.
Egyébként ajánlom ezt a videót:
http://www.youtube.com/watch?v=LThD0FMvTFU
Igaz, hogy nem a szóban forgó MBDA-lézer szerepel benne, de hasonló konstrukció. Három,szimultán levegőben lévő aknavető-lövedékek szednek le vele. Na, pont ilyen esetekre van kitalálva: a tálib kilő 4-5 rakétát, azokat lemeszeli, és ennyi.
Meg szerintem minden bizonnyal gondoltak erre az eshetőségre is. Az ilyen költséges fejlesztések elején azért számba szokták venni, hogy hót’egyszerű primitív módszerekkel ki lehet-e iktatni a fejlesztendő rendszer képességeit.
A huzagolás azért eléggé kukára vágja a polírozást ezért ez nem nagyon lehet megoldás a lövedékeknél.
Se a polírozás, se a krómozás nem különös eljárás. Különben bezárhatnák a motorkerékpár gyárak.
A YAL a célzás nehézségei miatt fuccsolt be. Ez itt nem jelentkezik olyan súlyosan.
Az mondjuk érdekes lehet hogy most mindenki a lövedékek ellen szeretne lézerfegyvert alkotni, de viszonylag érdekes lenne tudni hogy a kompozit szerkezetek hogy reagálnak egy ilyen fegyverre. Elvileg a szénszövetek eléggé bírják az ilyen sokkot. Ugyan is előbb utóbb repülőgépek is sorba jöhetnek mint célok. Minden esetre érdekes volt olvasni egy cikkben hogy az Oerlikon skygard lövedék elfogó kísérleteinél a lövedék nem a találat hanem a gyújtó működése miatt robbant fel. Nyilván való hogy a mostani lövedékek még nincsenek felkészítve ilyen fegyver elleni védelemre. A másik dolog hogy nem szabad elfelejteni hogy a lézer fegyver egyik hátránya az hogy ami mellé megy az bizony messzire mehet ha sikerül nagy energiasűrűséget elérni. A hagyományos lövedékeknél még mindig ott a gyújtó.
Igen, az ilyesmi nagyon komoly tehnológiát igényel. Nem akárki tud manapság fényezni.
http://www.elektroudvar.hu/images/1233151525.jpg
No offense, de össze tetszik téveszteni a bevonatolást a polírozással. Szezon és fazon. Az egyik mechanikai a másik meg elektrokémiai eljárást. 11 éve volt műszaki kémiám, de ennyi azért még rémlik…
molni:
Az a kávéfőző szerintem 18-8 vagy 18-10-es rozsdamentes acélon alapuló ötvözet. A legtöbb evőeszköz meg fémszínű edény ebből van.
És ez anyagszerktan vagy fémtechnológia(nem tom neked mi volt)
„Egyébként pedig a C-RAM nem tömeges tüzérségi támadások ellen készült, hanem bázisvédelemre, de ezt te is nagyon jól tudod.”
Igen. Pontosan ezt írtam fennebb néhány hozzászólással:
https://htka.hu/2012/11/12/lezeres-legvedelmi-rendszert-tesztelt-az-mbda/comment-page-1/#comment-97905
Az egész polirozásos/fényezéses ötletet az Űrhadviselés című könyvből vettem. Ott tesznek említést valamilyen visszeverő bevonatra ballisztikus rakéták esetén stb. stb.
http://marvin.bookline.hu/product_tnimages_6/1478/TN6_1111001986930.JPG
Aztán ott vannak a hőálló ruhák is, azok is „csillognak”
http://i01.i.aliimg.com/photo/v1/50099067/Safety_Fire_Proof_Suit.jpg
Valahol logikusnak tartottam, hogy egy fényes felület valamivel jobban „bírja” a hőt, mint egy oliva zöld.
Bár lehetséges, hogy az eszmefuttatásom vakvágány.
Ettől eltekintve néhány észrevétel a lézerfegyverrel kapcsolatban:
1. Akár ér valamit a polírozás, akár nem, a fegyver hatékonyságát nagyban befolyásolják a légköri adottságok. Köd, pára, por nagyságrendekkel csökkenthetik a hatékonyságát.
2. A kifejlesztésüket valószínüleg kizárólag az motiválja, hogy egy „olcsóbb” alternatívát képeznek a C-RAM szerü csöfes fegyverekkel szemben. Tehát a C-RAM-mal nem az a baj, hogy nem tudja elég hatékonyen lekűzdeni az aknavetőgránátokat, hanem az, hogy másodpercenként 100 db 20 mm gépágyúlőszerrel teszi. Ez irreálisan magas ár a beérkező gránát árához képest.
A legtöbb fantáziát az Ahead lőszerre épülő Skyshield rendszerben látom. Költséghatékonyság és megbízhatóság terén ez tűnik számomra a lesikerültebb renddszernek.
http://www.youtube.com/watch?v=d0oHvqIUEmY&feature=BFa&list=PL28F4474FF7D301CC
http://www.youtube.com/watch?v=Boal24zzEm4&feature=related
Ezen a bázison továbbfejlesztett Mantis
http://www.youtube.com/watch?v=eEIGKkr68HQ&feature=related
@molni, hírtelen nem találtam szépen csillogó fémfelületet. Ne, de most a kedvedér kerestem egy szépen polírozott darabot.
http://www.blade-empire.com/Master_Cutlery/Rambo_2-with_knife.jpg
Mondjuk nem a teljes felület, csak egy része:)
@Mackensen
Megint csak össze tetszik téveszteni egy teljes ötvözött acél terméket a bevonatolással. Vertem le én már bevontatot, csak úgy szálltak a darabok.
Én nem akarok semmilyen bevonatolást:)
Én nyersen csillogó acélt akarok!!!
Ami az YAL-1 célzását illeti, volt egy kép Aranysasban is, ahol pöccre be volt célozva egy kicsi, nem ICBM kategóriájú rakétán egy bizonyos pont. Na most lehet hogy ez Hawaii felett volt felhőmentes égen és 2 km-ről, de hátha nem. Alias „jól beállított kísérlet” :)
Kedves Mackensen, ami a légköri tényezőket illeti, valóban csúnyán odaba*hatnak a lézernek, viszont nem érdemes elfelejteni a következőt. Rengeteg, infravörös vezérlésű eszköz van, amiknek szintén nem tesz jót a füst stb. És a lézer is csak egy fegyver a lehetségesek közül, nyilván a relatív előnyei/hátrányai érdekesek, ez sem abszolút fegyver. Szóval sűrű füst, pára, hóesés, eső esetén a mostani eszközök egy része se olyan jó, akkor meg marad a radarvezérlés, azt meg lehet zavarni.
Egy jó lézernél meg nem lesz költséghatékonyabb dolog, ha ügyesek lesznek a hadmérnök urak(/hölgyek), akkor csak áram fog kelleni előbb-utóbb, és kvázi korlátlan számú lövést lehet leadni, míg rakétából azért egy tucatnál nincs nagyon több általában egy helyen. (Jó már ha nem vesszük a VLS indítókat, de gondolom SM3-asokkal senki nem akar aknavetőkgránátokra lőni:D)
Ленин
Szimplán egyszerűbb lenne ha az első 3 bejövő gránát füst. A többivel már nem tudna mit kezdeni a rendszer.A felhő drasztikusan lerövidítené a hatásos lőtávolságot és onnantól ha talál, is, a repeszek a célterületen szóródnak.
a megoldás az hogy első körben ködgránátokkal kell szórni, de rendesen (természetesen a lézer hullámhosszához passzolóval) majd a második körben lehet nyomni a polírozott fejű gránátokat :)))
Mondjuk ha már itt tartunk én inkább egy leválóköpenyre voksolnék alatta egy tükrözőbevonattal.