A tengeralattjárók legnagyobb ellenségei egyértelműen a különböző, speciálisan a víz alatti egységek pusztítására alkalmas fegyverekkel felszerelt repülőgépek és helikopterek, melyek képesek felderíteni, követni és megsemmisíteni a mélyben rejtőző búvárnaszádokat. Ezek ellen eddig csak egyetlen esélyük volt, mégpedig a kitérő manőverekkel tűzdelt, minél gyorsabb menekülés, ami azonban még mindig nem elég hatékony taktika. Erre a problémára kínálhat megoldást a francia DCNS és az MBDA közös projektje, melynek célja egy komplex, két főbb elemből álló légvédelmi rendszer létrehozása, amivel a tengeralattjárók képesek lesznek megvédeni magukat a rájuk vadászó merev- és forgószárnyas repülőeszközöktől – de legalábbis rákényszeríthetik azokat arra, hogy fegyvereiket távolabbról vessék be, így nyerve időt és teret a menekülésre.
Egy grafikus elképzelése a Mistral tengeralattjárókról való alkalmazásának módjáról |Forrás: DCNS ,
A DCNS október 26-án nyilvánosságra hozott sajtóanyagából megtudhattuk, hogy a tengeralattjárók SUBTICS harcászati koordinációs rendszerébe integrálva, két verzióban lesz biztosított a légvédelem. Az egyik variánsnál, mely a MICA közepes hatótávolságú rakétára építkezik, egy személyzet nélküli víz alatt járművet (Unmanned Underwater Vehicle – UUV) indítanak a torpedóvető csőből, majd ebből startol maga a légvédelmi fegyver. A másik verzió a rövid hatótávolságú, infravörös önirányítású Mistral föld-levegő rakétán alapszik. Ennek alkalmazásához a tengeralattjárónak a vízfelszínhez közel, periszkópmélységben kell hajóznia, ugyanis a rakétát egy kisméretű, behúzható toronyból indítják, amit az antennaárbocok mellé építenének be. Ez nyilván lekorlátozza az egy időben indítható rakéták számát, bár egy tengeralattjáró-vadász repülőgép vagy helikopter elűzéséhez vagy megsemmisítéséhez kettőnél több Mistral nem igen kellhet.
A DCNS dokumentuma egyelőre nem szól arról, hogy milyen fázisban tart a projekt, és hogy mikorra tervezik az első prototípusok kipróbálását.
De mi deríti fel a rakétáknak a célt?
Az én logikám szerint a kibocsátható UUV hasznosabb lehet. Egy cél helyett kettő lenne a légijármű számára, valamint közben a tengó helyet is változtathat. Erre a védekezésre akkor lehet szükség, ha már felfedezték a tengót. Addig a mélység és a csend a legjobb védelem. Szerintem nem az a cél, hogy le is lőjék a légi eszközt, hanem, hogy megosszák a figyelmet és az erőforrást, védekezésre késztessék a helit vagy repülőt. Ez alatt a tengó el tud tűnni.
Feltételezem, hogy MANPAD eddig is volt a tengókon, csak ahhoz teljesen fel kellett jönni a felszinre.
Van egy hasonló projekt a németeknél IDAS néven. 2014ben tervezik hadrendbe állítani. Alapvetően az Iris-T-re épül. Négy rakéta fér egyfajta tárba amit a torpedócsőbe tolnak. Alámerült állapotban indítható és optikai kábelen vezérelhető marad indítás után. Nagyjából 20km a hatósugara. Fő célpontjai tengóvadász légi eszközök de kisebb hajók és szárazföldi célok amortizálására is képes.
http://defense-update.com/20120214_idas-submarine-launched-surface-to-air-missile-system.html
http://www.armedforces-int.com/article/idas-missile-system.html
http://www.aviationweek.com/Blogs.aspx?plckBlogId=Blog:27ec4a53-dcc8-42d0-bd3a-01329aef79a7&plckcontroller=blog&plckscript=blogscript&plckelementid=blogdest&plckblogpage=blogviewpost&plckpostid=blog%253A27ec4a53-dcc8-42d0-bd3a-01329aef79a7post%253Ad680d51a-98dd-4bca-bc02-b635e7457fe1
A mai tengeralattjaro hadviselesben alapvetoen szukseges az ilyen onvedelmi fegyver.
Ha mar lenne az is keso lenne.
LJ !
Egy D/E tengo ha megbolyaztak a kornyeket akar aktiv akar passziv bolyakkal akkor nem csak azert nem tud elszaladni mert az akutelepei korlatozzak hanem azert sem mert a menekuleset ezen bolyak bizony felfedik.
Van ugy hogy nem is tud menekulni mert nincs hova vagy nincs eleg toltes az aksiba igy fel kell merulni periszkop melysegig feltolteni az aksikat.
A vadasz helik is alacsonyan repulnek mivel a kikandikalo periszkopot vagy eppen legbeszivo csovet csak ugy tudjak eszrevenni detektalni ha azt oldalrol vilagitjak meg a radarjukkal a tenger hattertol jol elkulonithetoen. Erre akkor van mod ha alacsonyan szallnak. Nem veletlen nyilatkozta a nemet P 3C mufti hogy ok uzemszeruen 30 meter kornyeken repkednek meg anno az AS ban is.
A tengonak a mai hadviselesben kulcs szerepe van az informacio gyujtesben is ugy optikailag ugy elektronikailag is. Ezt minden orszag aki hasznalja oket deklaralja is. Mar pedig ehez ki kell digni oket a vizbol. Ha meg kint van akkor meglathatjak, h ameglattak akkor meg mar csak uzott vad vagy KIVEVE ha segbe tudod durrantani a ganet !
Ilyen esetben a heli, vagy repgep leesik vagy olyan karok szenved hogy azonnal vissza kell repulnie a hajora bazisra. Ilyenkor van idod arra hogy a valto heli beerkezeseig akar egy rovid toltessel egyetemben elhuzd a csikot. Vagy ha bevallalosabb a kapitany akkor a lelott heli szemelyzetenek lebego mentocsonakjanal bevarja a mentohelit is es azt is leszedi.
Amint elterjednek ezek az eszkozok rogton szeria felszereles lesz az ASW eroknel a zabszem utlegelo gozkalapacs, mert meg arra is nagy az esely hogy a tengo fog loni eloszor.
magic
Kizart hogy az IRIS-T vel 20 km es hatotavu fegyvert alkossanak a tengoknak. Jol hangzik de ez meg a nagyobb AMRAAM eseteben is csak kozeledo vagy a lefedett teruletet metszo celra igaz.
De azert marketing anyagban ez jol hangzik :-)
Ezek a helikopterek nem géppárban dolgoznak?Egy modern önvédelmi rendszerrel ellátott gépnek nem kihívás egy MANPAD vagy infra légi harc rakéta.
Akkor az ASW helikren is el fog terjedni első körben az infracsapda – ha már nincs meg most is – és végül DIRCM szerű dolgok meg a MAWS.
Őőőőő mentőhelire rálőni mennyire szabályos, s etikus(…)? (…)
Kapásból írok, lehet nem fedi a valóságot, de valamiért olyan érzésem van, hogy már nem nagyon vannak kimondott ASW helikopterek. Azt hiszem, hogy a Seahawkok, Ka-27 változatok már mind többfeladatuak. A tengókon kívül kisebb hajókat is tudnak támadni. Tehát valszeg fel vannak szerelve infracsapdákkal, meg körkörös érzékelőkkel melyek a közeledő rakétát érzékelik.
talán…
Molni
Az infracsapda szorok nem hatekonyek ha melyrepulesrol van szo. A tengo ugye kilovi a raketat. Ez egy short range raketa par masodperces repidovel. Mondjuk legyen10-15 mp. Az infracsapdak vagy felfele vagy lefele repulnek. Ha felfele akkor a vakitas meg nem eleg hatekony es a kepalkoto infrak meg latjak boven a celt. Ha meg lefele megy a csali ott meg viz van.
A lezeres kutyune sem mindenhato foleg nem ha tobb raketa jon es kozelrol.
Sulyid
A tengo vadasz heli es a mentoheli ugyan az a hajok fedelzeten. Az az lehet eppen abban a pillanatban ment de ha mar felvette a kollegakat akkor veres szemmel elkezdi kutatni aki kirobbantotta aloluk a helijuket. Az az teljesen legalis celpont. Nem korhaz heli !!!
Az infracsapda szorok nem hatekonyek ha melyrepulesrol van szo.
Szegény hülye F-111, Szu-24, AH-64, stb. tervezők… Ezek közül több használta élesben és alacsonyan sikerrel a passzív zavarókat…
Az infracsapdak vagy felfele vagy lefele repulnek.
Vagy nem.
http://www.youtube.com/watch?v=mX3k_8WjHaU
http://www.youtube.com/watch?v=aAfhoXOi06A
Több videót nem linkelek, mert úgy érzem, hogy felesleges. Az F-15 egyébként lefelé szórja és működött élesben. A C-130 oldalra, az C-17 is használta már az oldalra szórást élesben tudtommal.
Ezen felül a cél is manőverezhet, alaból van sebességvektora, tehát akkor hozzá képest úgy helyezkednek el a töltetek, ahogy sikerül repülni…
Ha felfele akkor a vakitas meg nem eleg hatekony es a kepalkoto infrak meg latjak boven a celt. Ha meg lefele megy a csali ott meg viz van.
Tehát ez a rész – már elnézést – úgy téveszme ahogy van… Az is lehet, hogy az IR rakéta a célnál magasabbról indul lefele az indítás után, akkor még az is vicces, hogy a flare IR sugárzása tükrőződik a vízfelületen. —> Még zavarosabb célpont…
Molni
Az F-111 sek altalaban nem lebegnek a vizfelszin felett cca 10 meterrel, es nem szokasuk 100-150 km / h sebessegel poroszkalni. Ezen kivul nezd meg hogy milyen iranyba repulnek az infracsapdak az altalad belinkelt linken. LEFELE. Az az cca a kilovesuk utani max 2. masodpercben ma a tengerben is vannak de szerintem az elso masodperc veget sem erik meg.
Valószínűleg van abban a 20kmben marketing is és én mondtam, hogy Iris-t-re épül a rakéta. De nézd meg a késztermék makettjét http://defense-update.com/20120214_idas-submarine-launched-surface-to-air-missile-system.html Még ha csak kicsit de testesebb mint az alapjául szolgáló rakéta. Ha jól sejtem a tengó vadász repcsi amikor vadászik le kell hogy lassítson a bóják és torpedók ledobásához. A kávéderáló pedig nem is tud túl gyorsan menni így ennek a rakétának a repülés legnagyobb részében nem is kell átlépnie a hangsebességet. Ahogy a kinyíló vezérsíkjait vagy segédszárnyit elnézem lehet nem is tudja átlépni a hangsebességet.
Abban biztosan teljesen igazad van, hogy alacsonyan repülő heli csak korlátozottan képes az infra csapdákkal operálni. Ennél a rakétánál valószínűleg még kevésbé hatásos. Felteszem mindig figyelni fogja a repülését egy ember és valószínűleg a képalkotó infra képét figyelő embert nehezen verheti át egy infra csapda.
Az F-111 sek altalaban nem lebegnek a vizfelszin felett cca 10 meterrel, es nem szokasuk 100-150 km / h sebessegel poroszkalni.
A harci helik csinálnak ilyet és van rajtuk töménytelen infracsapda…
A vadászgépeknél is tized-század másodperceket tölt ez az infracsapda a rakéta látómezejében, ennyi idő alatt kell a rakétának eldönteni, hogy mi a valós és mi nem. Tehát a helikopteres példa első látásra lehet, hogy markánsan eltér, de valójában nem feltétlenül. Annyi a difi, hogy mivel lebegésben nincs lehetőség kitérni, ezért a MAWS feladata a megfelelő pillanatban infrafelhőbe burkolni a gépet és akkor a rakéta meg töprenghez, hogy mi legyen. Egyébként a „legegyszerűbb” meg a DIRCM. Mivel a lebegő heli egy több tegely körül forgó és haladó géphez képest stabil platform szerinrem jobban az esélyei is.
@magic
Az is lehet, hogy a booster fokozata dobja meg a hatótávot, de maga a rakétatest is egészen más. A rakéta hajtómű égésidejével és tolóerejével is lehet variálni. Mondjuk azért egy IRIS-T méretű és tömegű rakéta alacsonyan sehogyan nem fog szerint álló cél ellen 20km-et repülni és nem feltétlen kell. Egy tengó periszkópmagsságából és esetleges EW rendszereinek a horizontja ~25 km 5 méteres antennamagassággal és 20 méteres célpontmagassággal számolva.
A tengerészeti helikopterek többségének már ma is megoldott az EW önvédelme.
Én arra lennék kíváncsi, hogy a víz alól indított rakéta hogyan találja meg a célt? Honnan tudja merre induljon, egyáltalán a tengó személyzete honnan tudja, hogy helikopter közelít feléjük?
Rommel28
Gondolom hallják a helikoptert(ugye a víz nagyon jó hangvezető).Hogy találja meg?Előre megmondják,hogy merre keresse vagy vezetékes lesz amíg a vízben van.