|

Sikeres tesztet hajtottak végre az MdCN manőverező robotrepülőgéppel

Október 24-én a francia DGA (Délégation Générale pour l’Armement) koordinálásával végrehajtották a negyedik tesztlövészetet az MBDA MdCN (Missile de Croisière Naval) tengerészeti manőverező robotrepülőgéppel. A fegyvert, mely a FREMM fregattok és a Barracuda-osztályú tengeralattjárók arzenáljába kerül majd, a dél-franciaországi Var tartományban található Levant lőtéren próbálták ki, indítása pedig ezúttal a víz alatt tartózkodó tengeralattjáróból történt. A cél ezúttal elsősorban a GPS-alapú navigációs rendszer kipróbálása volt, mely sikeresen vizsgázott. Az infravörös irányítórendszert egyébként már idén július 9-én tesztelték, ez szintén jól működött.

Az MdCN tengeralattjáróról indítható változatának indítása tavaly október 24-én |Fotó: DGA ,

Az MdCN 2014-től állhat szolgálatba a FREMM-eken, 2017-től pedig a Barracudákon – előbbiek a multifunkcionális A70 vertikális indítókból, utóbbiak a torpedóvető csövekből indíthatják majd. A manőverező robotrepülőgép fejlesztése 2006-ban kezdődött az MBDA és a DGA együttműködésében, a brit Storm Shadow és a francia SCALP cirkálórakéták alapján, ezért néhány tulajdonságában ezekre hajaz. Az első szélcsatorna-teszteket 2008-ban végezték vele, majd még ebben az évben megkezdődtek a különböző részegységek repülés közbeni próbái, amik 2009-ben folytatódtak. 2010-ben aztán végrehajtották az első indítást egy FREMM fedélzetéről, amit 2011-ben követett az első tengeralattjárós teszt. Az MdCN-t egyébként a klasszikus, manőverező robotrepülőgépeknek szánt feladatra szeretnék használni, azaz a partoktól távolról indítva ellenséges katonai vezetési pontok, légvédelmi rendszerek és fontosabb infrastrukturális létesítmények lesznek a célpontjai.

15 hozzászólás “Sikeres tesztet hajtottak végre az MdCN manőverező robotrepülőgéppel”

  1. Valóban sajnálatos, hogy szubszonikus de az 1000kmet meghaladó hatótávolság miatt bőven megbocsátható. Egy hajó elleni rakétánál már tényleg elvárható minimum a szuperszonikus sebesség.
    jelenleg 200 darabra van megrendelés a franciáktól. Első ütemben 50 darab felszíni indítású verzió a FREMMeknek. A második ütem 150-os. Ott 100 szintén felszíni indítású 50 pedig tengeralattjáróról indítható.
    A görögök érdeklődnek 16 darab után.
    Valahol azt olvastam esetleg a Briteket is érdekelné egy olyan változat ami belefér a type-45-ös rombolók A50 tubusaiba.

  2. Találtam egy árat 560 euró de nem egyértelmű, hogy egy első 50 darabra vagy a 200 darabra vonatkozik. Még akkor is nagyon drága ha a teljes 200 darabra vonatkozik. “France has ordered 50 MdCN (FREMM version) from MBDA with a contract value of 560 million euros. In 2009, the DGA notified MBDA of a second order of 150 MdCN missiles” sajnos arra tippelek hogy az 50 darabra vonatkozik az ár.
    A Tomahawk ára(valószínűleg légi indítású verzió) 569 ezer dollár volt 1999-ben. A legújabb verzió(Tactical Tomahawk) 1.45 millió usb.

  3. Nem a sebesseg a fo cel , hanem az csak egy eszkoz a sok kozul,hogy az igazi celt azt hogy a celhajo vedelmi rendszeret kicselezze vagy eppen annak hatekonysagat csokkentse.

    Ha valami szuperszonikus az ugyan nagyon gyors es igy leredukalja a vedekezesre allo idot de altalaban hatalmas infravoros keppel es radarkeresztmetszettel is rendelkeznek. Az az konyen derithetok .

    A masik modszer amikor csokkentik a az infra es radarkeresztmetszetet es igyekeznek a raketat ( robotrepulogepet ) minnel kozelebb vinni a vizfelszinhez. Ennek oka hogy az amugy is lecsokkenet felderitesi tavolsagot tovabb csokkenti mert a vizfelszinen mindig jelenlevo para , felfroccseno viz mar par kilometer tavolsagbol egy ” falat kepez” ami mogott a kozeledo raketa elbujhat. Ez a fal viszont alacsony es ertelem szeruen egy gyors raketa ezt nem tudja hasznalni mert neki a kozeledo hullamokal is szamolni kell.

    Volt ido amikor a legjobb vedekezes az SZU kozeli csoves legvedelmi renf=dszerei ellen az volt hogy a raketa “felpattant” a celtol par kilometerre ugyanis az orosz SZU csoves rendszerek csak cca 60 fokig tudtak csovet emelni. Igy gyakorlatilag megkerultek a rendszer hatasos teret es felulrol pottyantak be.

    Ezen kivul meg sok sok kulonbozo nyilvanos es nem nyilvanos trukk van amivel igykeznek atpaszirozni a raketat az ellenseges vedelmi rendszeren.

    Nem veletlen hogy a Norvegok is inkabb a szubszonikus de alacs eszlelhetosegu hajo elleni raketaban latjak a jovot.

    Hogy melyik valik be ? Majd meglatjuk !

  4. A stealth képesség kialakítása nekem olcsóbbnak tűnik, mint a szuperszonikusan alacsonyan rohangálás, és a szerkezet is fajlagosan könnyebb és mégis messzebbre megy. Tesség megnézni egy BGM-109-et meg egy Brahmost. Az egyik majd 3 tonna és alacsonyan 200 km-et sem tud talán a másik meg nincs 1,5 tonna és +2000 km-et lerepül.

    Az egyikkel olcsóbb túlterhelni a légvédelmet. Bárki, akinek csak heli alá rakható vagy normális AWACS-a van, az ellen a M2-3 sem sokat segít, mert elméletben akkora a felderítési táv, hogy a lassan és alacsonyan jövő célra reagálni pont annyi idő van, mint a gyorsan és magasabban levőre.

  5. “Az egyikkel olcsóbb túlterhelni a légvédelmet. Bárki, akinek csak heli alá rakható vagy normális AWACS-a van, az ellen a M2-3 sem sokat segít, mert elméletben akkora a felderítési táv, hogy a lassan és alacsonyan jövő célra reagálni pont annyi idő van, mint a gyorsan és magasabban levőre.”

    A pontvedelemnel az az pl a hajovedelemnel azert sem szamit annyit a sebesseg onmagaban mert a cel feled tart es nem nagyon manoverezik. Igy a raketat viszonylag konyu utkozo palyara rakni ahol vagy a csapodo vagy a kozelsegi gyujto elvegzi a tobbit.

    A sebesseg akkor johet jol ha a celnak keves celcsatornaja van es a sikerul tulterhelni.

    Viszont egy stealth raketa is kepes meglepire mert nehezebb felderiteni es lekuzdeni is.

  6. Szerintem nem nagyon lehet olyan stealth rakétát csinálni amit ne érzékelne egy hajó radarrendszere 5 km- távolságról és ez bőven elég a CIWS rendszereknek a reagálásra.De ott vannak még az elektrooptikai rendszerek is amik ellen nem véd a lopakodás.

  7. molni

    A szuperszonikus rakétáknál nem az érzékelés hanem a leküzdés a nehéz, azaz ha látod már messziről akkor sem biztos,hogy hatásosak a ellene a fegyvereid,persze sokkal több esélyed van mintha észre sem vennéd csak amikor mára a nyakadon van.

  8. @dudi

    Egy M2.0 sebességű rakéta leküzdése cirka 30-40 éve nem nagy kunszt a komoly hatalmaknak. Egy közeledő célpont ellen egy közelről indított légiharc rakétánál a relatív közeledési sebesség adott esetben nem nagyon tér el vagy AS rakéta vs. légvédelmi rakéta között…

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.