|

Sikeres tesztet hajtottak végre az MdCN manőverező robotrepülőgéppel

Október 24-én a francia DGA (Délégation Générale pour l’Armement) koordinálásával végrehajtották a negyedik tesztlövészetet az MBDA MdCN (Missile de Croisière Naval) tengerészeti manőverező robotrepülőgéppel. A fegyvert, mely a FREMM fregattok és a Barracuda-osztályú tengeralattjárók arzenáljába kerül majd, a dél-franciaországi Var tartományban található Levant lőtéren próbálták ki, indítása pedig ezúttal a víz alatt tartózkodó tengeralattjáróból történt. A cél ezúttal elsősorban a GPS-alapú navigációs rendszer kipróbálása volt, mely sikeresen vizsgázott. Az infravörös irányítórendszert egyébként már idén július 9-én tesztelték, ez szintén jól működött.

Az MdCN tengeralattjáróról indítható változatának indítása tavaly október 24-én |Fotó: DGA ,

Az MdCN 2014-től állhat szolgálatba a FREMM-eken, 2017-től pedig a Barracudákon – előbbiek a multifunkcionális A70 vertikális indítókból, utóbbiak a torpedóvető csövekből indíthatják majd. A manőverező robotrepülőgép fejlesztése 2006-ban kezdődött az MBDA és a DGA együttműködésében, a brit Storm Shadow és a francia SCALP cirkálórakéták alapján, ezért néhány tulajdonságában ezekre hajaz. Az első szélcsatorna-teszteket 2008-ban végezték vele, majd még ebben az évben megkezdődtek a különböző részegységek repülés közbeni próbái, amik 2009-ben folytatódtak. 2010-ben aztán végrehajtották az első indítást egy FREMM fedélzetéről, amit 2011-ben követett az első tengeralattjárós teszt. Az MdCN-t egyébként a klasszikus, manőverező robotrepülőgépeknek szánt feladatra szeretnék használni, azaz a partoktól távolról indítva ellenséges katonai vezetési pontok, légvédelmi rendszerek és fontosabb infrastrukturális létesítmények lesznek a célpontjai.

15 hozzászólás “Sikeres tesztet hajtottak végre az MdCN manőverező robotrepülőgéppel”

  1. Valóban sajnálatos, hogy szubszonikus de az 1000kmet meghaladó hatótávolság miatt bőven megbocsátható. Egy hajó elleni rakétánál már tényleg elvárható minimum a szuperszonikus sebesség.
    jelenleg 200 darabra van megrendelés a franciáktól. Első ütemben 50 darab felszíni indítású verzió a FREMMeknek. A második ütem 150-os. Ott 100 szintén felszíni indítású 50 pedig tengeralattjáróról indítható.
    A görögök érdeklődnek 16 darab után.
    Valahol azt olvastam esetleg a Briteket is érdekelné egy olyan változat ami belefér a type-45-ös rombolók A50 tubusaiba.

  2. Találtam egy árat 560 euró de nem egyértelmű, hogy egy első 50 darabra vagy a 200 darabra vonatkozik. Még akkor is nagyon drága ha a teljes 200 darabra vonatkozik. „France has ordered 50 MdCN (FREMM version) from MBDA with a contract value of 560 million euros. In 2009, the DGA notified MBDA of a second order of 150 MdCN missiles” sajnos arra tippelek hogy az 50 darabra vonatkozik az ár.
    A Tomahawk ára(valószínűleg légi indítású verzió) 569 ezer dollár volt 1999-ben. A legújabb verzió(Tactical Tomahawk) 1.45 millió usb.

  3. Nem a sebesseg a fo cel , hanem az csak egy eszkoz a sok kozul,hogy az igazi celt azt hogy a celhajo vedelmi rendszeret kicselezze vagy eppen annak hatekonysagat csokkentse.

    Ha valami szuperszonikus az ugyan nagyon gyors es igy leredukalja a vedekezesre allo idot de altalaban hatalmas infravoros keppel es radarkeresztmetszettel is rendelkeznek. Az az konyen derithetok .

    A masik modszer amikor csokkentik a az infra es radarkeresztmetszetet es igyekeznek a raketat ( robotrepulogepet ) minnel kozelebb vinni a vizfelszinhez. Ennek oka hogy az amugy is lecsokkenet felderitesi tavolsagot tovabb csokkenti mert a vizfelszinen mindig jelenlevo para , felfroccseno viz mar par kilometer tavolsagbol egy ” falat kepez” ami mogott a kozeledo raketa elbujhat. Ez a fal viszont alacsony es ertelem szeruen egy gyors raketa ezt nem tudja hasznalni mert neki a kozeledo hullamokal is szamolni kell.

    Volt ido amikor a legjobb vedekezes az SZU kozeli csoves legvedelmi renf=dszerei ellen az volt hogy a raketa „felpattant” a celtol par kilometerre ugyanis az orosz SZU csoves rendszerek csak cca 60 fokig tudtak csovet emelni. Igy gyakorlatilag megkerultek a rendszer hatasos teret es felulrol pottyantak be.

    Ezen kivul meg sok sok kulonbozo nyilvanos es nem nyilvanos trukk van amivel igykeznek atpaszirozni a raketat az ellenseges vedelmi rendszeren.

    Nem veletlen hogy a Norvegok is inkabb a szubszonikus de alacs eszlelhetosegu hajo elleni raketaban latjak a jovot.

    Hogy melyik valik be ? Majd meglatjuk !

  4. A stealth képesség kialakítása nekem olcsóbbnak tűnik, mint a szuperszonikusan alacsonyan rohangálás, és a szerkezet is fajlagosan könnyebb és mégis messzebbre megy. Tesség megnézni egy BGM-109-et meg egy Brahmost. Az egyik majd 3 tonna és alacsonyan 200 km-et sem tud talán a másik meg nincs 1,5 tonna és +2000 km-et lerepül.

    Az egyikkel olcsóbb túlterhelni a légvédelmet. Bárki, akinek csak heli alá rakható vagy normális AWACS-a van, az ellen a M2-3 sem sokat segít, mert elméletben akkora a felderítési táv, hogy a lassan és alacsonyan jövő célra reagálni pont annyi idő van, mint a gyorsan és magasabban levőre.

  5. „Az egyikkel olcsóbb túlterhelni a légvédelmet. Bárki, akinek csak heli alá rakható vagy normális AWACS-a van, az ellen a M2-3 sem sokat segít, mert elméletben akkora a felderítési táv, hogy a lassan és alacsonyan jövő célra reagálni pont annyi idő van, mint a gyorsan és magasabban levőre.”

    A pontvedelemnel az az pl a hajovedelemnel azert sem szamit annyit a sebesseg onmagaban mert a cel feled tart es nem nagyon manoverezik. Igy a raketat viszonylag konyu utkozo palyara rakni ahol vagy a csapodo vagy a kozelsegi gyujto elvegzi a tobbit.

    A sebesseg akkor johet jol ha a celnak keves celcsatornaja van es a sikerul tulterhelni.

    Viszont egy stealth raketa is kepes meglepire mert nehezebb felderiteni es lekuzdeni is.

  6. Szerintem nem nagyon lehet olyan stealth rakétát csinálni amit ne érzékelne egy hajó radarrendszere 5 km- távolságról és ez bőven elég a CIWS rendszereknek a reagálásra.De ott vannak még az elektrooptikai rendszerek is amik ellen nem véd a lopakodás.

  7. molni

    A szuperszonikus rakétáknál nem az érzékelés hanem a leküzdés a nehéz, azaz ha látod már messziről akkor sem biztos,hogy hatásosak a ellene a fegyvereid,persze sokkal több esélyed van mintha észre sem vennéd csak amikor mára a nyakadon van.

  8. @dudi

    Egy M2.0 sebességű rakéta leküzdése cirka 30-40 éve nem nagy kunszt a komoly hatalmaknak. Egy közeledő célpont ellen egy közelről indított légiharc rakétánál a relatív közeledési sebesség adott esetben nem nagyon tér el vagy AS rakéta vs. légvédelmi rakéta között…