A roppant sikeres orosz portéka, a Project 877/Project 636 Kilo-osztályú tengeralattjárók utódjával már jó ideje küszködnek az orosz mérnökök. Mi is több alkalommal híreztünk a Project 677 Lada és exportváltozatának, az Amurnak a fő problémájáról. Ami nem más, mint az AIP rendszer, azaz a levegőfüggetlen meghajtás. Ám ha már témánál vagyunk, akkor abszolúte csak utalásként megjegyeznénk, hogy az oroszok számára nem ismeretlen az AIP koncepció, hiszen a 2. világháború után és az 50-es évek folyamán ők kínlódtak vele a legtovább a menetközben nukleáris meghajtásra váltó nemzeteke közül (Project 615 Quebec-osztály).

Szovjet AIP-es tengeralattjáró, avagy egy kiállított Project 615 osztályú tengeralattjáró Odesszában. A saját és német fejlesztésekre alpozó Project 615 nem volt egy sikeres konstrukció – a megépült 30 egységből kettő oda is veszett. | Fotó: Raymond Zoller ,

Az újonnan átadott diesel/elektromos meghajtású tengeralattjárók fedélzetén napjainkban egyre inkább alapfelszereltségnek számító, de legalábbis rendelhető extrának számító modern AIP megoldást először valóban sikeresen megvalósító svédek vezette sorba Oroszország azonban jelenleg még csak felzárkózóban van – lévén a Lada-osztály üzemanyagcellákon alapuló AIP rendszerével még nincs minden rendben. Mint olvasóink emlékezhetnek rá a jelenleg egyetlen úszkáló Ladával, az AIP rendszerrel ellátott Szentpétervárral szerzett tapasztalatok alapján az Orosz Haditengerészet idén leváltott korábbi parancsnoka, Vlagyimir Viszockij admirális az idei évre annyira felpaprikázta magát, hogy a Lada-osztály építésének felfüggesztését rendelte el addig, míg az AIP vonalas problémákat sikerül kiküszöbölniük az orosz mérnököknek.

A B-585 Szentpétervár névadó városában 2011 júliusának utolsó vasárnapján, azaz az Orosz Haditengerészet napján | Fotó: Mike1979 Russia, Wikipedia ,

Emlékeztetőül: az admirális elmondta, hogy a legnagyobb probléma a hajóosztály meghajtásával van, melynek kapcsán rendelkeznek egy meglehetősen jó teljesítményű AIP rendszerrel, azonban még számos problémát kell megoldaniuk ezen a téren. Ennek ellenére bíznak benne, hogy sor kerül egy működőképes példány összehozására – az erőforrás tesztjei biztató eredményeket produkáltak elmondása szerint.

A legfrissebb hírek arra engednek következtetni, hogy az orosz AIP megoldást még továbbra sem sikerült véglegesre csiszolni. A szóban forgó hajóosztály építéséért felelős Admiralitás hajógyár igazgatójának elmondása szerint jelenleg azon vannak, hogy megpuhítsák a védelmi minisztériumot, hogy az a 2013-as évre újból biztosítsa a Lada-osztály 2. és 3. egységének építési munkálatait. Mindebből természetesen még nem lehetne arra következtetni, hogy az AIP probléma továbbra is fennáll – annál inkább abból, hogy Alexander Buzakov elmondása szerint elképzelhető, hogy a Lada-osztály a továbbiakban a hagyományos ólomsavas akkumulátorok helyett lítiumion akkumulátorokkal lesz ellátva, az AIP megoldás telepítésétől pedig a 2. egység, a Kronstadt esetében le is mondanak. Közlése szerint előfordulhat, hogy AIP csak a 3. Ladától, a Szevasztopoltól jelenhet meg újra az osztályban.

Ugyan közel nem akkora mértékben, mint az AIP megoldások, de a lítiumion akkumulátorokra váltás elviekben hosszabb vízfelszín alatti tartózkodási időt tesz lehetővé az ilyen energiatároló rendszerrel ellátott tengeralattjárók esetében. Ráadásul új építésű tengeralattjáró esetében nem jelent akkora problémát a kapcsolódó elektromos rendszerek különbözősége. A Rubin tervezőiroda a lítiumion akkumulátorokkal kapcsolatos korábbi szűkszavú pedzegetése kapcsán olyan információval szolgált, miszerint alámerült állapotban, alacsony cirkálási sebesség esetén az ólomsavas akkumulátoroknak lítiumionosra cserélése 50 százalékkal hosszabbíthatja meg az akkumulátoról történő haladás időtartamát. (Azaz abban a sebességtartományban, amire a jelenlegi teljesítményű AIP megoldásokat alkalmazzák a nyugati eredetű D/E tengeralattjárókon.)

Buzakov elmondása szerint a Ladákba minden további nélkül be tudják passzintani ezen típusú akkumulátorokat – amint rendelkezésükre áll. Oroszország egyébként nem az egyetlen, ahol játszanak ezen csere gondolatával, lévén a dél-koreaiak is aktívan tanulmányozzák ezen típusú akkumulátorok használatát saját fejlesztésű tengeralattjárójuk kapcsán.