Már megszokott, hogy színvonalas bemutató várja augusztus 20-án a szolnoki Tisza-partra kilátogató közönséget, ennek egyik próbáját tekintettük meg tegnap Sid911 kollégával és egyik kedves olvasónkkal, soósjózseffel.
Különítményünk a gyakorlás hivatalos kezdete előtt fél órával, 8 óra 30 perc körül érkezett a helyszínre terepszemlét tartani, majd a fotózásra leginkább megfelelő pozíció egyeztetése után visszavonultunk a közlekedési eszközünkhöz pótolni a kora hajnali indulás miatt elmaradt reggelinket. Nem sokáig falatozhattunk, mert nem sokkal háromnegyed 9 előtt forgószárnyak zaja verte fel a város csendjét. Sietve szedtük elő a felszerelést, rohantunk ki a partra és a hídra menet már a töltés mögül, a mederből előbukkanó Mi-24-est fotóztunk, mely épp akkor kezdte meg bemutatóját.
A 336-os oldalszámú (a másik repülőképes példánnyal, a Bruce Willis filmjének forgatásán is használt 335-össel egyetlen lapátkészleten osztozó) Mi-24P-nk rendkívül impozáns bemutatót tartott az egyre nagyobb számban jelen lévő érdeklődőknek. Az embert a hideg rázta, amikor a rácsapást szimuláló forgószárnyas alig 10 méteren húzott el a híd felett, mely szintén beleremegett a látottakba. A demórepülés után a Mi-24-es elköszönt és a szandaszőlősi sportrepülőtér irányába eltűnt a szemünk elől.
Pár perc hatásszünet következett, próbáltuk feldolgozni a látottakat, majd ismét helikopter hangja hallatszott. A 701-es oldalszámú Mi-17-esünk érkezett, gyomrában az MH. 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj katonáival, akiket több körben a partszakasz mentén és a vízbe rakott ki.
Ezt követően újra egy kis csend következett, majd a 704-es oldalszámú Mi-17-essel és a Mi-24-essel kiegészülve hármas kötelékben áthúztak a hidak felett. A 704-es ezután kivált és kissé magasabbra emelkedve ejtőernyősöket ugratott két adagban. A paplanernyővel sem volt könnyű az egyre erősödő szélben, az egyik katonának nem is sikerült a kijelölt partszakaszra érkeznie, mert a célra történő ráfordulást közben olyan erős szembeszelet kapott, hogy gyakorlatilag egy helyben süllyedt a partmenti épületekre. Felismerve a kellemetlen helyzetet, leborított balra, ahol egy sporttelep található, így a szolnoki focicsapat munkaeszközének köszönhetően volt elegendő hely a földet érésre és nem akadt fel sem antennán, sem fán.
Ezt követően újra a szállítóhelik kerültek terítékre, a két Mi-17-es sorra hordta különleges egység katonáit a Tisza jobb partjára, ahonnan a túloldalra szimulált partraszállást hajtottak végre motorcsónakokkal. Mindeközben a Mi-24-es folyamatos légitámogatást nyújtott.
A program zárásaként a Mi-24-es újra lerepülte a bemutatóját, majd a köteléktől egy újabb áthúzás következett, ám ezúttal a 336-os nem a vezérgép szerepében, hanem jobb kísérőként repült. Végezetül – kiválva a kötelékből – bemutatott pár áthúzást és rácsapást, majd elköszönt és végleg csend ereszkedett a Tisza-partra és a városra.
A színvonalas légi- és földi bemutatót követően háromfős csapatunk még meglátogatta a hamarosan új helyre költöző Szolnoki Repülőmúzeumot, majd némi autószerelést követően hazafelé vette az irányt, útközben beiktatva még egy kis ferihegyi spotterkedést is.
—–
Frissítés #1: Phoenix fotói
Frissítés #2: Soós József fotói