Ahmed Vahidi védelmi miniszter jóvoltából újabb termékét ismerhetjük meg az iráni „reverse engineering” („fordított tervezés” – magyarul egy létező technológia vagy eszköz lemásolása, úgy, hogy a kész példányból visszavezetik a gyártás módját) gépezetnek. A hangzatos nyilatkozatairól ismert Vahidi ezúttal hazájának „új” irányított páncéltörő rakétarendszerét, a Dehlaviyeh-et leplezte le, mely nem más, mint az orosz Kornet, konkrétan az exportra készült Kornet-E (NATO-kód: AT-14 Spriggan) koppintása. Az iráni mérnökök minden bizonnyal a Hezbollah szíriai részlegén keresztül jutottak a fegyverhez, melynek 9M133 rakétáját sikerült lemásolniuk, és megoldaniuk a tömeges előállítását. Az olcsó, könnyű, ezáltal akár gyalogos egységek által is hordozható Kornet akár reaktív páncélzattal ellátott harckocsik ellen is bevethető, de alkalmazták már épületek és alacsonyan repülő helikopterek ellen egyaránt.
Természetesen ez esetben sem maradtak el az iráni ipart dicsérő kijelentések: Vahidi szerint a Dehlaviyeh korunk legmodernebb páncéltörő fegyvere, melynek irányító rendszere olyan modern, hogy „immunis mindenféle elektronikus zavarórendszerre”, amit a nyugati országok alkalmaznának ellene. Ebben semmi újdonság nincs, mindössze annyi történt, hogy sikerült lemásolniuk a Kornet SACLOS (Semi-Automatic Command to Line of Sight – Félautomata Irányítás az Irányzóvonalon) célzó rendszerét, melynek lényege, hogy a rakétát egy alacsony energiájú lézernyaláb vezeti célra. Ennek zavarása azért nehéz, mert a fegyver hátsó részében található szenzorok folyamatosan „visszanéznek” az irányzó eszközre, tehát a célpont felől nézve nem lehet egyszerűen az orrban lévő kereső-célzó fejet megzavarni.
Azonban van hátránya is a SACLOS-nak: jellegéből adódóan nem lehetséges felülről történő csapásmérés, ami az erősen páncélozott, modern MBT-k (Main Battle Tank) ellen az egyik leghatékonyabb módja a pusztításnak, illetve nincs lehetőség arra sem, hogy az eredeti indító-irányító eszközön kívül más forrás jelölje ki a célt a rakéta számára.

Dehlaviyeh, alias Kornet-E – made in Iran |Forrás: MehrNews ,
Irán egyébként nem először tett róla tanúbizonyságot, hogy képes páncéltörő rakéták lemásolására: az amerikai TOW-2 és az orosz 9M113 Konkurs is „áldozatul esett” már az iráni hadiipar másoló-gépezetének. Ezt leginkább az izraeli harckocsizók bánhatják, ugyanis Teherán mindkét fegyvert eljuttatta a Hezbollahnak, mely bevetette őket a 2006-os libanoni harcokban a Merkava harckocsik ellen, több esetben sikerrel. A Kornet esetében, mint már említésre került, pont fordítva történt a dolog, Irán ugyanis nem vett ilyet Oroszországtól, ám Szíria és az ominózus terrorszervezet közreműködésével kaphattak néhány példányt. Hírszerzési jelentések szerint a Gázai övezetbe először 2010-ben kerültek be ilyen eszközök, tehát valószínűleg Irán is ekkortájt juthatott hozzájuk először.

Dehlaviyeh rakéta az irányító-indító eszközbe töltve |Forrás: MehrNews ,
Az eredeti Kornet-E egyébként először 1994-ben került gyártásba, előállítását az orosz KBP tervezőiroda végezte. Effektív hatótávolsága 100 és 5500 méter között van, robbanófeje alkalmas 1000-1200 mm páncélzat átütésére, tehát használható reaktív páncélzattal ellátott harckocsik, épületek, egyéb gépjárművek, illetve alacsonyan és kis sebességgel repülő helikopterek megsemmisítésére. Össztömege 27 kg, átmérője 152 milliméter, hossza pedig 1200 milliméter. Irányító-indító berendezése szintén könnyen hordozható, ennek megfelelően Irán elsősorban a gyalogos páncéltörő egységeknél rendszeresíti majd.
További képek:

Forrás: MehrNews ,

Forrás: MehrNews ,

Forrás: MehrNews ,

Forrás: MehrNews ,