Az EADS és a ThyssenKrupp birtokában lévő Atlas Elektronik GmbH legújabb fejlesztésével egyértelműen a németek fejére tette a koronát a nagy hatótávolságú torpedók kategóriájában. Az 1976 óta lubickoló DM2 (Deutsches Modell 2) torpedók legújabb, a németeknél 2008 vége óta hadrendben álló DM2A4 változatának még további fejlesztésével igen magasra tették a lécet: a DM2A4 ER (Extended Range) jelölésű acélszivar hatótávolsága ugyanis állítólagosan 140 kilométer!
Az Atlas Elektronik elmondása szerint egy idei, 2012 márciusi teszt során elért eredményt a torpedó egyedi elektromos meghajtása és akkumulátora nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázásával érték el, 50 százaléknál lényegesen nagyobb mértékben lekörözve ezzel a piacon ma fellelhető nehézsúlyú torpedók által nyújtott teljesítményt.
DM2A4 ER / SeaHake mod4 ER | Fotó: Atlas Elektronik ,
Elmondásuk szerint a mostanra a DM2A4 ER exporta kész, várják az első vevőt. Nem izgulnak, úgy vélik a már a közeljövőben exportra kerül a típus. Megjegyzendő, hogy a tesztelésben amúgy segédkező Német Haditengerészet hivatalos, szűkszavú nyilatkozata szerint nem vesznek részt a programban.
„Ezzel a rekorddal az Atlas Elektronik új szintet állított be a torpedó technológia területén.” – nyilatkozta a szonár és nehézsúlyú torpedókkal foglalkozó vállalatnak a víz alatti fegyverekért felelős részlegének igazgatója. „Ilyen távolságok ezidáig nehezen elképzelhetőek voltak.”
Az exportpiacon a SeaHake mod4 néven is ismert DM2A4 fejlesztését 1997-ben indította el a Német Haditengerészet, az első bevetésre kész torpedót pedig 2008 őszén vehették át. Az igen jelentős mértékben számos vonatkozásában továbbfejlesztett A4 változat kapcsán például a korábbi, réz alapú huzalos vezérlést optikai kábelre cserélték, – legjobb tudomásunk szerint ezt a németek lépték meg először – már csak ezzel is pozitív változásokat hozva: a réz alapú megoldáshoz képest gyorsabb, nagyobb sávszélességű kommunikáció a torpedó és a tengeralattjáró között; az optikai kábel vékonyabb, ami vélhetően azt is jelenti, hogy hosszabb távon maradhat huzalvezérelt a torpedó, továbbá a működési elvéből adódóan az optikai kábeles megoldás sokkalta zavarvédettebb is.
Így a viszonylag kis hatótávú D/E és AIP-es tengók is méretes pofont tudnak osztani. 140 km…..
Vajon a szonárteljesítmény mekkora hozzá, mert azonosítani is kell az ellenfelet. Bár az igazi jelentősége abban lehet, hogy elindítom akár ellenkező irányba és csiki-csuki vezérlem az ellen tengó alá. Azt sem tudja, honnan jön az áldás…….
A torpedó közepén felfelé álló pózna mire szolgál?
Vagy létezik nem tengó indítású (nem csőből) változata is, ami eltérő meghajtású?
Lehet kommunikációs antenna…
Ekkora távolságban komoly gond lehet a torpedó és a tengó közötti „beszélgetés” főleg egy viharos tengeren. Lehet, hogy butaságot írok – mindössze tipp, ezért ne harapjátok le a fejem – de az is elképzelhető, hogy kilövi a tengó 140 km-re lévő célra és műhold, vagy repülő közvetíti az adatokat a torpedó felé, ami az utolsó pár km-en önállóan vezeti rá magát a célra…
Ez csak egy tipp. De az antenna elég keskeny, s a vizuális észrevétele is nehéz, főleg, hogy még süllyed 1-2 métert a támadás előtt mielőtt még egy fedélzeti megfigyelő kiszúrná, hogy egy „pálca” hasít a vízen…
az a lámpa, ami megvilágítja a torpedót, ha felszerelik rá, akkor az útját is megvilágítja, így visz majd fényt a sötétségbe…. :P
de persze, Hornet véleménye hihetőbb :D
Én is gondoltam rá, hogy kommunikációs eszköz, elvégre 140km-nyi optikai kábel nem vicc.
De gondoltam snorkel-re is.
Ahogy nézem, a torped elején is lehet van egy kiengedhető pózna.
Egy tengeralattjárón milyen műszer van, amivel 140 km-ről azonosítani tud egy célpontot?
140km-ről semmilyen. Azt más deríti fel. A torpedónak csak elméleti találkozási pont van megadva, onnan önirányító.
Mondjuk a szonár ebben az esetben logikus, hisz 140km megtétele után nem biztos, hogy a cél még a torpedó előtt van. Ekkor jó, ha körkörös letapogatást tud csinálni, és így a célt megkeresni.
De minek kell snorkel? Az elektromos rendszerek hűtéséhez vagy valami máshoz?
Sharky mire gondoltál?
Beáll egy pici kis tengeralattjáró a part menti „zajos” vízbe, és más egységek adataira támaszkodva 140 km távolságból láthatatlanul indít, amit csak jóval később tudnak észlelni a célpontnál, és mire a célhoz ér, az adatokat szolgáltató egységek is fütyörészve továbbállnak – igazi terroristafegyver. Ha olyan kézbe kerül.
140 km? Ez egy átlagos hadihajónak kb. 3 óra nyélgázon, egészen elképesztő!
Nem is vagyok benne biztos, hogy ezt igazán ki fogják használni valaha, bár rendszerben gondolkodva a járőrgépek felderítési távolságaihoz képest már nem is tűnik olyan vészesen soknak. Kíváncsi vagyok rendszeresítik-e, különösen a SSN-ek esetén tűnhet hasznosnak a dolog.
Hornet102: a Snorkel csak tipp volt. A leírás inkább a panoramikus leképezést szolgáló szonár póznáját sejteti.
Ez a torpedók BVR-e
A tengerészeti RoE biztosan nem engedi meg az autonom használatát ennek a fegyvernek a tengó felderítési távolságán kívül. Ehhez már felszíni vagy légi felderítés is szükséges.
Mint írtam, a 140 km az elméleti hatótáv. A tengeralattjáró sohasem lövi ki a torpedót az ellenség irányába, ha megteheti. Más irányba tüzel, lassú menetben ívet leírva közelíti meg az ellent. Kellő távolságban felgyorsul, vezetéket elvág és bekapcs az aktív szonár. Alapvetően buta fegyver, nem tud különbséget tenni baráti és ellenséges hajó között. Kétlem, hogy 140 kilométerről bevetnék. Ez a távolság csak hatótáv-adat lehet. Ha a csövet ekhagyta, akkor csak vezetéken lehet vele kommunikálni, sehogy máshogy. Ha a vezeték elszakad, onnan önálló. A teleszkópos cső a tetején szerintem leszerelhető, a mozgatást segíti tároláskor…..
A témát nem vágom annyira, de biztos, hogy nem tud különbséget tenni bizonyos hajók közt? Minden hidegháborús tengós filmben elhangzik, hogy szinte minden hajócsavarnak sajátos „újlenyomata”(hanglenyomata?) van. Így nem csak típusokat lehet megkülönböztetni, hanem hajóosztályokon belül is külön külön a hajókat.
A torpedók talán a legdrágább és legkomplexebb hagyományos fegyverek, nem hinném, hogy a szonárjuk mellett, nincs egy adatbázisuk legalább arról, hogy mit is kéne eltalálljanak.
Mackensen….
Az adatbázis magán az indító tengón vagy felszíni egységen van. A kommunikáció egészen addig zajlik, amíg a vezetékes irányítás működik. Utána autonóm a fegyver. A saját szonárjának nincs adatbázisa…… Addig megy, míg célt nem talál, vagy el nem fogy az üzemanyag. Ezt a bazinagy cuccot szerintem a Poseidon sem tudná vinni, így csak felszíni vagy alatti hajó jöhet számításba.
„Alapvetően buta fegyver, nem tud különbséget tenni baráti és ellenséges hajó között.”
Simán elképzelhető olyan helyzet amikor inteled van arról, hogy arrafele csak ellenség van.
Elképzelhető, hogy a saját/helis bólya adja az infot.
Ezen felül amit macksen írt. Ez már nem a 70es 80as évek, hogy csak a hajón van olyan elektronika/adatbázis, hogy hang alapján megmondja barát/ellenség. De már ekkor a 70-80as években is a rávezetést a hajó adta azaz már akkor is lehetett volna értelme az ilyen 100kmes hatótávnak.
Ezt a távot milyen sebességgel teszi meg? Még 5-10 perc alatt is alapvetően megváltozhat a harcászati helyzet!
Fade……….
Azért kellett az optikai kábeles adatkapcsolat, mert így a hosszabb kábel könnyebb. Az adatbázis számítástechnikai tárolása/kezelése/értékelése még nincs azon a szinten, hogy beépítsék egy torpedóba.
Chimera…
A sebessége kb. 95-100 kmh 50-52 csomó…
Még egyszer leírom… NEM 140 km-ről vetik be, hanem csak 40-50-ről, ahonnan a szonár azonosítani tud nagy biztonsággal. A hatótáv a manőverezéshez kell. Az extra manőverképesség az igazi előny. Tehát az üzemanyag fogyása a 140 km…
Még egy előnye is van…..
A dolog úgy néz ki, hogy például a céltól 40 km-re délre indítok egy ilyet. Ő 30-nál meghallja a passzív szonárral és elindít 2 másikat ebbe az irányba, majd kilőt két elterelő zajgenerátort és menekül.
1. a torpedó tovább üldözi, mint az eddigiek.
2. a hosszabb vezetékes irányítás révén az elterelőket ki lehet cselezni.
3. Nem is 40 km-ről lőttem ki a torpot hanem 50-ről és nem délről, hanem északról….Tehát védett vagyok az övéivel szemben.
„adatbázis számítástechnikai tárolása/kezelése/értékelése még nincs azon a szinten, hogy beépítsék egy torpedóba.”
Mért nincs, mi hiányzik? Az 1970es években tudod mekkora teljesítmény volt egy tengón? Tudod, hogy annak a sok százszorosát tudja egy elöző generációs pl Intel proci? Tudod mekkora adattároló kapacitása volt a 70es években egy tengónak (nem csak a szonárrendszerének!)? Tudod, hogy az otthoni gépembe most ennek a sokszorosa van? Tudod milyen irgalmataln fejlődés történt ez időben megbíhatóságban…?
Amúgy épp egy bólya is adhatja neki az infot.
Az hiányzik, ami a repülőknél természetes. ha a tengó transzponder-jelet sugározna, akkor oda a lopakodás…… A bólya is csak pengetni tud vagy hallgatózni, attól függ, hogy aktív vagy passzív. Létezik egy alacsony frekis „telefon”, a Gertrud, de azt nagyon ritkán használja egymás közt két tengó, a hatótávja pár száz méter…
A kommunikációhoz a tengónak máig a felszín közelében kell lennie, hogy kitolja a műholdas antennát vagy a radarantennát…….
…létezik ugyan a tengókon kommunikációs bólya is, de ha ezt kell használni, akkor a legénység már úton van a fenék felé…..
Bocs, hogy ilyen szakadozva írok, de muunka közben teszem :) :)
Az nem lehetséges, hogy a vezetékes kapcsolat segítségével beazonosítja a célt, a célról visszavert hanghullámokat és/vagy a cél hangját megjegyzi, és miután elvágják a kábelt az alapján vezeti rá magát a célra??? Ezzel ki lehetne küszöbölni azt, hogy ne a kijelölt célt, hanem valami mást találjon el.
na tehát akkor mégiscsak azonosíthat torpedo is.
Másik: tengokon hagyományos (poseidon által is használt…) szonárbolya nincs?
Kilöki ahol vizsgálni akar, odébbáll, még akár éles szituban egy torpedot is kilök magából aztán ha tényleg arra jön vmi akkor torpedó elindul.
A vezetékes kapcsolattal beazanosítja a célt: a harcászati központban csücsülő operátor. Soha nem bíznak autonóm döntést a torpedóra, amíg van vezetékes kapcsolat. A memória hangmintát őriz ugyan, de erre van a zajkeltő generátor. Ha elveszíti a célt a torpedó, akkor addig körbe-körbe jár, amíg más célt nem észlel. Akkor baráti hajónak nem egy életbiztosítás a közelben lenni.
A tengón nincs ilyen szonárbólya, mert van saját passzív/aktív szonár. Ellenben létezik ilyen fegyver, például a CAPTOR…
Csücsül a fenéken egy konténer, benne a torpedó és az indító elektronika és a passzív/aktív szonár. Ha a megjelölt hangminta arra jár, akkor aktív lesz és indítja a torpedót. Kicsit zanzásan, de így működik….
http://www.fas.org/man/dod-101/sys/dumb/mk60.htm
A CAPTORHOZ, ha érdekel…..
ehhez a hírhez hallgassunk egy kis zenét :)
http://www.youtube.com/watch?v=snnwjoToN-8
Inkább indulhat a Silen Hunter! :)
Collins-lovas Kuruc legíny, köllesz! Merre vagy? PING!!! PING!!!
Igen. Most jól jönne Kuruc. Belinkelek valami, az hátha felbosszantja és nekiveselkedik az írásnak:)
http://en.wikipedia.org/wiki/Yu-6_torpedo
A CAPTOR inkább nevezhető viziaknának, mint torpedónak.
A torpedókon azért nincs komolyabb adatbázis, mert egy kilőtt de besült torpedó kiemelése után kinyerhetőek lennének a teljes adatbázis, ami nem nyerő. A kábeles megoldás bevált, nem zavarható.
Hát elég hosszúnak tűnik ez a torpedó. Szabványos vetőcsőbe befér ez egyáltalán?
Commandante……
Egy biztos…. a 212/214 Type tudja vinni és 2009 óta viszi is….
És ha repülőről vetik be?
„Csücsül a fenéken egy konténer,”
Állítólag az oroszok hagytak néhány ilyet a Nápolyi-öböl fenekén.
Nem valószínű, hogy nehéztorpedót repülőről vagy kopterről indítsanak. Az biztos, hogy a spanyolok a saját gyártású tengójukhoz vásároltak. Üzemeltetik a görögök, törökök, pakik asszem…..
Gacsat……
A CAPTOR telepítése repülőrőől, kopterről és hajóról is lehetséges. Tényleg hasonlít az elaknásításhoz, de ez egy enCAPsulated TORpedo…
Ez ugyan nyugati (US) cucc, de Ivánéknak is van hasonló. Miből gondolod, hogy Nápolynál „felejtettek” Ivánék ilyeneket….???
Valahol olvastam. Talán valami olasz Indexen. Talán az ANSA.iten. Semmiképp se venném biztosra.