|

Nukleáris UAV-k a láthatáron?

A technikai eszközök korlátlan energiával való meghajtása régóta foglalkoztatja az embereket és ez vezetett többek között a nukleáris meghajtású tengeri egységekhez is, de a drónoknál is van jövője a dolognak.

Mert ugye milyen jó lenne, ha az adott repülő egység hetekig, hónapokig vagy talán évekig tudna feltöltés nélkül üzemelni és a rendszeres karbantartásoktól eltekintve pályafutását a levegőben tölthetné. A hidegháborúban még az interkontinentális ballisztikus rakéták térnyerése előtt ugyanez felvetődött a nukleáris bombázók esetében is és a két szuperhatalom fejlesztéseket is folytatott ez ügyben a Convair X-6 és a Tupoljev Tu-119 kísérleti repülőgépek formájában. Habár mindkét gép elődje (Convair NB-36 és Tu-95LAL) több repülést is végrehajtott atomreaktorral felszerelve a programokat törölték (a meghajtást egyik gép esetében sem a reaktor biztosította).

Képaláírás: A sérült Convair B-36 bombázóból épített NB-36 fedélzetén az első repülő atomreaktorral | Forrás: Wikipédia ,

Azonban időről időre előkerül a téma és egy nemrég napvilágot látott jelentés szerint a Northrop Grumman 1986-ban ismét nekiesett a problémának, de ezúttal nem nukleáris meghajtású bombázókat akartak kifejleszteni, hanem nukleáris meghajtású pilóta nélküli repülőgépeket. Az eddigi koncepciókban alapvetően az volt a legnagyobb nehézség, hogy a személyzetet védeni kellett a sugárzástól, ami tömegnövekedéshez vezetett, így a repülés több energiát igényelt, amihez nagyobb energiaforrások kellettek, ami megint növelte a tömeget és így tovább. Illetve ha egy repülőgép technikailag képes lenne több hétig is a levegőben tartózkodni, akkor ebben az egyetlen korlátozó tényező az ember marad, akinek nem biztos, hogy kellemes két hétig 10 000 méteres magasságban „vakációzni” összezárva a többiekkel. Ezért nagy lehetőség a „végtelen” hajtóanyaggal üzemelő drónok kifejlesztése, mert a pilóták a földön vannak egy biztonságos bázis géptermében és akár műszakban is válthatják egymást az UAV-ok automata funkcióinak köszönhetően. Végtelenített égi járőröket lehetne a „forró helyek” egén alkalmazni, de emellett meglenne az az előnye is, hogy más, főként logisztikai egységek felszabadulnának, mivel például egy másik hadszíntérre történő település közben nem kéne légi utántöltő gépeket látogatnia a pilóta nélküli repülőnek. A rendszer további nagy előnyének talán még azt lehetne megemlíteni, hogy a fedélzeti rendszereket több energiával lehetne ellátni, ezáltal kevesebb kompromisszumos megoldás születhetne az ilyen eszközök hatékonyságának rovására azok energiaéhsége miatt.

Egy nukleáris UAV szinte a végtelen lehetőségek tárháza lehetne | Forrás: nnm.ru ,

Az elképzelés (mármint a nukleáris UAV) nem is teljesen alaptalan, mivel kijelenthetjük, hogy a pilótanélküli eszközökkel folytatott információgyűjtés és hadviselés az Obama adminisztráció égisze alatt éppen virágkorát éli és nagy valószínűséggel a többi nemzet is ezen eszközök egyre nagyobb számban történő alkalmazásának az irányába fog elmozdulni, hiszen a „hagyományos” repülőgépek helyett egy olcsóbb és a személyzetre nézve biztonságosabb alternatívát kínálnak. Persze ezt a Northrop Grumman és a Sandia National Laboratories nem tudhatták, amikor társultak az általuk csak ultra perzisztens meghajtó- és áramellátó rendszerrel felszerelt UAV-nek nevezett masina kifejlesztéséhez. A napvilágot látott jelentés szerint az alapokat már kidolgozták a tényleges fejlesztés megkezdéséhez, de a projekt eddigi szép karrierje itt derékba is tört, mivel politikai nyomásra az eddig elért eredményeket nem alkalmazhatják. Egyébként számos okot sorolnak a politikai döntés mögé, például hogy az adófizetőknek ebből a kutatásból semmi haszna nincs vagy a nukleáris energiát manapság körbelengő „hisztériát”, de ide tartozik a pilótanélküli eszközök némileg kétes repülésbiztonsági statisztikája is. Ugye a hagyományos repülőgépekhez képest viszonylag gyakrabban zuhannak le az UAV-k időjárási okok, kommunikációs zavar, vagy szoftverhiba miatt, de van amikor még az okát sem lehet tudni a drón és az anyaföld nem túl barátságos találkozásának. Éppen ezért nem lenne épp szerencsés, ha az égből atomreaktorral felszerelt robotrepülőgépek kezdenek el potyogni mini Csernobilokat hagyva maguk után. Ámde ez a meccs még korán sincs lejátszva, ugyanis az ipar nem tett le a „kifogyhatatlan” energiájú UAV-ről és a pilóta nélküli gépek repülésbiztonságának javulásával, valamint természetesen a nukleáris meghajtás biztonságosabbá tételével könnyen elképzelhető, hogy végül valamilyen más formában megvalósul az eredeti elképzelés.

Szerző: GrGLy

—–

Jelen írás a HTKA Lapcsoport által szervezett Hír- és Cikkíró versenyre érkezett és megfelelőnek ítéltetett a publikációra. Amennyiben Te is szeretnél indulni a nyereményekért vagy csak szeretnéd megmutatni a világnak eddig rejtegetett írói vénád, akkor ne habozz, jelentkezz gyorsan! Részleteket ide kattintva olvashatsz!

24 hozzászólás “Nukleáris UAV-k a láthatáron?”

  1. Jelen időszakban a nukleáris energiatermelés is veszélyben van, mert nem fejlesztették kellőképpen, és nagy a társadalmi elutasítottsága jó néhány országban, többek között az USA-ban is. Talán kevesen tudják, de Amerika energiaellátásának nagyobb részét szén alapú erőművekben állítják elő.

    Na ilyen helyzetben nem lesz elnök, aki egy ilyen kísérletre áldását adná.

  2. Miért nem valami alternatív energiaforrással próbálkoznak.

    Tényleg néha néha lepottyan egy egy UAV. Jó lehet mondani, hogy rengeteg időt repülnek és %-osan nagyon kicsi a veszteségük, de a megnövelt őrjáratozási idővel még többet fognak repkedni és ez a %-os előfordulás esélye gyakoribb is lehet (nem feltétlen, de statisztikailag igen).

    A másik amit anno tanultam környezetvédelmi suliban, hogy az urán kitermelés csúcsa 2025-2030 között éri el a maximumot és utána csökkenni fog a kitermelt mennyiség és az érc minősége is gyengébb lesz. valamint az ára is növekedni fog mivel túl nagy lesz rá a kereslet.

    Kína pár éve kezdett bele egy programba hogy 100 új atomerőművet fog építeni. Gondoljunk bele oda mennyi fűtőanyag kell és a kereslet mennyire fogja felvinni a fűtőanyag árát. Nem tudom hol tart ez a programjuk, mivel fukushima után elkezdtek egy átfogó vizsgálatot a programmal kapcsolatban.

  3. Ötletelésnek, mint elmélet egyébként szerintem nem rossz, ha abból indulunk ki, hogy egy ilyen dolog megvalósításához sokkal komolyabb biztonsági megoldásokra is szükség lenne, amit később a földi reaktoroknál is kamatoztathatni lehetne, de én nem tudom elképzelni, hogy ilyen reaktorok röpködjenek a fejünk felett…
    Egyébként a légi utántöltés ilyen gépeknél, logisztika ide, vagy oda sokkal olcsóbb és ami a legfontosabb kivitelezhetőbb, nem beszélve arról, hogy egy ilyen típus kifejlesztése mennyi pénzbe kerülne és abból a pénzből mondjuk mennyi tankert lehetne venni…

  4. “A probléma nem ez. A kenőolajrendszerből előbb fogy ki az olaj. Lehet akármilyen erőforrásod, ha más a korlát…”
    Ezt nem lehetne megoldani úgy, hogy beraknak egy plusz oljatartályt annyi kenőanyaggal, hogy elég legyen 1-2 hétre?

    Egyébként mekkora a legkisebb olyan atomerőmű, ami földi körülmények között is működik és képes elég energiát előállítani ahhoz, hogy levegőben tartsa önmagát + a gépet? Úgy elsőre nekem úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb UAV -jét kéne megépíteni ehhez.

  5. Ugye repülőgép még fent nem maradt…

    Szerintem józan ésszel megvalósíthatatlan a dolog, akkorák a kockázatok, ráadásul senki nem adná meg neki az engedélyt a légtere használatára, és persze ez a támadott ország esetében mellékes, de ezek jellemzően nem határosak az USA-val, szóval ez kellemetlen lehet.

  6. Arról meg ne is beszéljünk hogy bár pilóta nincs így azt nem kell óvni a sugárzástól de van a gép körül légtér és mát szerintem nem a leg egészségesebb hosszútávon hogy a légkör folyamatosan szennyezve van még ha egy dronnak a kibocsáltása nem is túl magas de sok drón sok időt tölt a levegőbe (de végülis egy csendes fegyver ha jóltudom a hideg háborúba vóltak tervek nem csak a az atom meghajtásra de a nyitott reaktóra vagy sugárzóanyag hordozására amivel egy terület felett repülve mindent bepiszkít HT valamelyik számába vólt egy cikksorozat róla azt hiszem )

  7. @F1End

    Lehet, hogy megoldható, de 1-2 hetes repülés még mindig nem az az időtartam, amihez atomreaktort a gépre megérné tenni. Egy Global Hawk ma egy töltéssel tud 24 óránál többet, asszem 30-33 óra a csúcs eddig. A légiutántöltéssel is bizotítható lenne az 1 hetes őrájratozás és az olajrendszert ehhez lehetne igazítani, ahogy minden mást.

    Annyi kevés nukleáris UAV kellene, hogy kifejleszteni sincs értelme. F-22 Raptor hozzá képes olcsó lenne. Napi egy tankert kizavarni nem nagy kunszt és még csak nem is a legnagyobb kell, mert nem hiszem, hogy akár egy teljes KC-135 tankolás kellene neki. Egy C-130 méterű vas is képes lenne itatni.

  8. A másik hogy Paksról az utolsó büdös zoknit is szigorú előírások mellett tárolni kell ami a primerbe volt vagy Bóros anyagokkal kezelni mosni nehogy véletlenül bármijen nemű sugárzás is kijusson a természetbe ne agyy isten művi környezetbe erre ezeknek az őrűlteknek ilyesmi ba…ságok járnak az agyukba (véleményem szerint aki ezt megépíti azzonnal húzni kénne az első villanyoszlopra )

  9. ez egy nagyon szép ötlet.
    De még sokkal szebb lesz ezeket karbantartani. Biztos elküldik majd őket a Lufthansa Technikhez. Fiúk semmi komoly, az árnyékolatlan reaktort csak tegyétek félre a sarokba, de az olajcserénél figyeljetek oda, mert maga a gép is totál rádióaktív. Vegyetek fel hozzá mosogató kesztyűt, és két másodpercnél tovább senki ne legyen a közelében. Holnap jövünk érte.

  10. azért megnézném az irániak fejét, amikor berepül egy ilyen a légtérbe:

    lelőjük?
    ne lőjük?

    a másik érdekes kérdés: ha mégis lezuhan műszaki hiba miatt. az a fajta nukleáris szennyezés minek számítana? milyen válaszlépéseket eszközölne?
    több mint veszélyes.

  11. Szerintem a nukleáris meghajtásnak, figyelembe véve a baleset, vagy lelövés esetén bekövetkező szennyeződést, repülőgépek esetén csak akkor lenne értelme, ha fúziós reaktorral lenne megoldva, de ez, tekintve, hogy jelenleg földi telepítésű, valóban működő, megfelelő mértékű hasznos energiát termelő fúziós reaktor sem létezik, még igencsak a jövő zenéje.

  12. amanitin

    Legfeljebb a reaktor nagyját megpróbálják majd króm-vanádium ötvözetekből csinálni és jó vastagon körbebugyolálják polietilénnel. :D Na jó, a félig komolyról komolyra fordítva, mint ahogy szinte bármi másnál sem, úgy a fúziós nukleáris energiánál sincs “ingyenebéd”, meg kell “fizetni” az árát és az ár egy része bizony a sugárzás. Ez van, mindenki dönthet, hogy elfogadható kockázatnak tartja-e egy bizonyos alkalmazásra, vagy nem.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.