|

Tovább folyik az ESSM gyártása Ausztráliában

31 millió dollár értékben újabb megrendelést kapott a BAE Systems Australia a Raytheon Missile Systems vállalattól, az ESSM (Evolved Sea Sparrow Missile) hajófedélzeti légvédelmi rakéta gyártásának folytatására. A RIM-162 jelzésű fegyver a világ egyik legelterjedtebb ilyen kategóriájú eszköze, előállításában pedig jelentős szerep jut az ausztrál vállalatnak. A mostani szerződéssel együtt, a BAE Systems leányvállalata immáron összesen 370 millió dollárnyi megrendelést kapott ESSM-ekre, ami 2014 végéig ad munkát a gyártósornak.

Ausztrália az Amerikai Egyesült Államokkal egy időben, a 2000-es évek elején rendszeresítette a RIM-162-t, mely a jól ismert RIM-7 Sea Sparrow továbbfejlesztett változata. Feladata egyértelmű: megvédeni az őt hordozó felszíni egységet az ellenséges repülőgépektől vagy rakétáktól. Utóbbiak lehetnek akár a legmodernebb, szuperszonikus, manőverezésre képes típusok, elviekben még ezek sem foghatnak ki az ESSM-en. A Raytheon jelenleg a Block II variánson dolgozik, a munkálatok az előkészítő fázisban tartanak. A tervek szerint az új változat hatékonyabb, két üzemmódban működő keresőfejet kap, valamint kinematikai jellemzői is javulni fognak – tehát jobb eséllyel indul majd a manőverező célok ellenében.

ESSM indul útjára egy próbalövészeten |Fotó: Raytheon Missile Systems ,

A Block II-es RIM-162-k fejlesztéséből a BAE Systems Australia is kiveszi a részét, ahogy a 2015-től kezdődő gyártásban is szerepet kapnak majd. A Raytheon egyébként 2020-ig tervezi az ESSM árusítását, addigra előállnak egy modernebb rakétával. Az ausztrálok eddig a rendszer azon algoritmusának létrehozásáért és pontosításáért, valamint a rakétákba való integrációjáért feleltek, mely a közeli célok detektálását, valamint a célra vezetést végzi. Szintén ők felelősek az Ausztrál Királyi Haditengerészet Anzac-osztályú fregattjainak ESSM-el való ellátásáért, illetve a náluk készülő összes rakéta átadás előtti átvizsgálásáért és minőségbiztosításáért.

Az új szerződés kapcsán David Allott, a BAE Systems Australia vezérigazgatója elmondta: az ausztrál kormány nagyon jól döntött, amikor beszállt az ESSM-programba. Ezzel az ausztrál hadiipart beemelték egy dinamikusan fejlődő, globális láncba, mely számos ország haditengerészetét látja el légvédelmi rakétákkal, valamint rengeteg hasznos tapasztalathoz juttatták a helyi szakembereket. Munkájuk minőségére pedig semmi nem szolgálhat jobb megerősítésül, mint a folyamatos exportmegrendelések.

29 hozzászólás “Tovább folyik az ESSM gyártása Ausztráliában”

  1. Azon alapszik valoban. Bar a 70 es evekre megy vissza a kezdete de a mai ESSM mar semmiben nem hasonlit elodjere. Ey alkatresze nem kozos vele.

    A probaloveszeteken ugyan az az eset altt elo mint az AMRAAM nel az az hiaba nem volt rajta harciresz csak telemetria, a raketak megsemmisultek mivel telitalalattal erte el a celt.

    Raadasul van egy hatalmas elonye meg az AMRAAM el szemben is meg pedig a zavarvedelem.

    Az AMRAAM-et lehet zavarni ha van szuperkutyud de ezt szinte lehetetlen.

  2. Ketsegtelen hogy az AMRAAM a legjobb kozepes legiharc raketa manapsag. Viszont az ESSM nem legiharc hanem legvedelmi raketa.
    Masok a kovetelmenyek a celok az alkalmazasi korulmenyek.

    Az ESSM nek a hajot kell vedenie repulogep bomba raketa ellen mig az AMRAAM mas repulogepek ellen van kitalalva. Alapvetoen az aktiv lokatoros iranyitas ami az AMRAAM en van azt teszi lehetove hogy a vadasz egyszerre tobb celt is tud tamadni egy idoben ugy hogy azok jelentosen eltero iranyszogon lehetnek. Ha a Sparrow-t hasznalja akkor ez bizony sokkal jobban korlatoott mivel a celvilagito lokatornak folyamatosan meg kell vilagitania a celt.

    Ez viszont a hajofedelzeten nem problema mert a meret es a rendelkezesre allo energia miatt tobb celvilagito lokatort tudnak elhelyezni.

    A nagy kulonbseg meg hogy a hajonal a celok mindig kozelednek az az ha onmagat vedi akkor “csak” ele kell rakni a raketat a celnak aztan a kozelsegi vagy csapodo gyujto elintezi a dolgot.

    A nagy kulonbseg meg hogy a felaktivok folyamatos es nem impulzus uzemu lokatorral dolgoznak. Az impulzus uzemut konnyebb ( lenyegesen ) konyebb zavarni mint egy folyamatos hullamut. Ennek oka hogy ha valaki be tud kuldeni fals jelet az ellenseg lokatoraba akkor el tudja vele htetni hogy kozelebb tavolabb lejjebb feljebb stb van mint ahol tenylegesen. Az az nem ott lesz a cel mint ahova a lokator “latja”. A folyamatos uzemnel viszont mikor a visszavert jelet koveti a raketa nem tudsz zavarni, mert ha akar a repgepeden mely k0zelit a hajohoz vagy akar a raketadon van is zavaro berendezes, akkor annak azon a frekin kell dolgoznia amin a celvilagito lokator es a raketa orraban levo vevofej dolgozik. Ha nem ezen a frekin megy a zavaras akkor azt a raketa ignoralni fogja. Viszont ha azon a frekin megy akkor meg csak egy jobb celjelet biztositasz mivel erosebb jelet sugerzol mint ami lenne a reflexiobol. Olyan ez mint amikor a borgar este repul valami kis pislogo fenyforras fele aztan valaki azzal akarna elijeszteni hogy felkapcsolna a szobaban a villanyt .

    molni

    igen felaktiv de a hajtomu es MINDEN mas teljes kulonbozik.

  3. A nev egy resze es az orkup ! :-))) No meg ahogy mondtad a vezerles elve. Tovabbfejlesztett a kicsike de annyira hogy az osre mar alig alig hasonlit meg kivulrol is. Ha jobban megfigyeled akkor cca a raketa elso egy metere azonos kivulrol ( az ortol nezve ) az os Sparrow-val.

  4. Kuruc, a félaktív rendszer is zavarható. Példa rá a Kub, amelyet EW módszerekkel nulla hatékonyságúra redukált a NATO 1999-ben az Allied Force alatt. Az én olvasmányaim szerint az aktív radaros rendszer jobb, nem véletlenül tervezik az ESSM-nek is olyan változatát, amelybe az AMRAAM fejét szerelik be. Érdekel az Aranysas? Ha igen, és végre elküldöd az elérhetőséged, akkor digitális formában a rendelkezésedre tudom bocsátani.

  5. “Kuruc, a félaktív rendszer is zavarható. Példa rá a Kub, amelyet EW módszerekkel nulla hatékonyságúra redukált a NATO 1999-ben az Allied Force alatt.”

    A zavaras nem a celvilagito radart erte hanem a felderito ( impulzus uzemut ) . A felderito radar joooo nagy teruletet kepes megkutatni minden egyes masodpercben. Aztan ha megvan a cel akkor annak helyet atdobja a celvilagito radarnak ami csak tunyalabbal dolgozik ( ertelem szeruen ) ez a lokator nem alkalmas kutatasra. Valami olyasmi a helyzet mint amikor ejszaka egy nagy kereso reflektorral pasztazod a kornyezo videket ( ez a kereso radar ) mig a kollegadnak erre a celra meg egy lezeres kucstarto alla rendelkezesere. Ha nem tudja hova vilagitson PONTOSAN akkor megette a lezer osszes elonyet a fene.
    99-ben is a SA-6 os felderito lokatorat zavartak. Tettek neki ra “ezer ” celt meg olyan celkordinatakat hogy elviekben ha kilepett volna a radarkezelo es felnezett volna az egre akkor gepek tucatjait kelett volna latnia a feje “felett” ( persze nem voltak ott )
    A celvilagito radarral semmit nem tudtak tenni.
    Tehat ha van egy freki ugratasoss felderito radarod vagy eppen egy elektro optikai felderito rendszered akkor baromi nehez zavarni a rendszert . A felderiteshez nem kell nagy ido ( plane ha passziv rendszert alkalmazol ) es ha a celvilagito egyszer megfogta akkor mar nem ereszti . Onnantol marad a passziv zavaras ( chaff ) illetve a raketa inditasi zonajanak elhagyasa.

    “Érdekel az Aranysas? ”

    Tisztelettel koszonom a felajanlast, de harom negy havonta kihozzak nekem ide. A papirnak meg van a kulon varazsa es ezert en ezt preferalom a digitalis verzioval szemben. Pl ( ami nagyon fontos ) a papir ujsagot el tudom vinni magammal a budira. Termeszetesen muvelodesi cellal :-))

    A passziv radarosnak a nagy hatranya hogy egy komplexum egy radarral egy celcsatornas. Ezert is jottek az aktiv radarosok. Azonban az uj AESA radarokkal mar a szitu megvaltozott. Tengeren szerintem a felaktiv van elonyban, mig szarazfold felett az aktiv rendszer. Ennek oka hogy a szarazfoldon a celok tudnak tereptargyak moge bujkalni. ( pl egy hegycsucs _ ezt egy felaktiv raketa nem tudja lekovetni , ha elvesztette a celt oda a raketa. Az aktiv az bizony cel adaptiv modot kapcsol es megprobalja megkeresni a celt ott ahol az felbukkanhat. Ugyan a talalati arany itt drasztikusat esik de azert marad meg es a pilota bacsi nem ulhet a baberjain hanem bizony azzal kell foglalkoznia hogy tuleljen es nem azzal hogy a celt lekuzdje.

  6. Ha már ennyi szakértő van itt, megmondhatnátok miért példálóznak ennyire az irániak ezzel a tanulmánnyal? Már csak azért is mert a végén ott van hogy nem egészen működik a dolog, másrészt a szovjet rendszerben is volt látóhatáron túli detektálás ha jól emlékszem. Mondjuk tudok pár érdekes új Iráni radar képét is mellékelni hozzá ha szükséges.
    http://www.ll.mit.edu/asap/asap_99/abstract/Krolik.pdf

  7. Köszönöm a részletes információt CW radar ügyben, de megjegyezném, hogy a Kub-nak van és volt is optikai célkövetési lehetősége. A célmegvilágító radar tűnyalábját úgy tűnik, hogy eredményesen zavarták, ebben minden bizonnyal volt része az ALE-50-esnek is.

  8. “A hozzászólásaidat benevezhetnéd a cikkíró versenyre.”

    Ja ! Az kene meg csak ! Tokon is rugnanak erte. Raadasul sorallas is lenne a tokonrugashoz “kisfonoktol a nagyfonokig ” bezarolag :-))0

    “Annyira lehoztad alapra, olyan részletesen, hogy még én is megértettem. Köszi.”

    Szivesen !

    A helyzet az hogy ezen adatokat infokat mind mind megtalalhatod mar evtizedek ota a neten vagy kulonbozo nyilvanos konyvekben. Amit en csinaltam hogy leforditottam hetkoznapi nyelvre oszt annyi.

    aero !

    Az ALE 50 valoban mukodik az adott esetben. Ez az az egyik mod ahogy lehet az felaktivot tacsra tenni. Viszont ennek is van ellenszere az ESSM nel. Amikor jon a raketa vagy a repulogep tengerszinten ( mert hat ha magassan jonne akkor 200 km rol leszednek ) ahogy mondtam a raketat “ele teszik” a celnak. Nem egy szintbe de nagyon kozel hozza. Igy hiaba ott az ALE 50 vagy annak megfelelo akarmi, mert a raketa kozelsegi gyujtoja el fog mukodni akkor amikor a cel folott repul. Amugy az ALE 50 rendszer es fajtaja ez csak repgepen mukszik mert raketan plane hajoellenin ez nem muxik.

    Kard es pancel, pancel es kard. Egymast iberelik par ezer eve.

  9. @Kuruc71

    A gondolatmeneted ott hibázik, hogy ha már a felderítés sem ment volna, akkor mire is indították azt a sok-sok rakétát? Mert bizony indítottak…

    http://www.ausairpower.net/APA-2009-04.html
    (kördiagram)

    Én eddg úgy tudtam, hogy a tűzvezető lokátort vágták taccsra. A Kub nagyon hardveres, gondolok itt a rakéta fejben levő kúpos keresési mechanizmusra és az alapvető célkövetési metódusra. A vontatott csali + elhúzó zavarással fektették kétvállra a rendszert gyakorlatilag teljesen. Nem véletlen érék el mindkét killt Nyevával.

  10. “A gondolatmeneted ott hibázik, hogy ha már a felderítés sem ment volna, akkor mire is indították azt a sok-sok rakétát? Mert bizony indítottak…”

    Molni

    A zavarasnak elsodleges celja a felrevezetes . A cel hogy az ellen ott keresse a celt oda lojon ahol nincs semmi. Meg ma is alkalmazzak a totalis vakitast de ehez baromi energia savszelesseg kell es raadasul a felaktiv raketak ( pl a S-200 VEGA is !!! ) lazan kepesek a zavaras forrasara vezerelni magukat. Az az nem celszeru, plane ha sajat csapatok is vannak a kornyeken mert akkor nekik is tacsra van teve vagy legalabbis erosen korlatozva a radioelektronikai eszkozeik.

    Alapvetoen ahogy mondtam igyekeznek becsapni a masikat. Pl mikor meg anno a Magyarok egyutt gyakorlatoztak az USA repuloivel ( Mig 21 vs C-130 spec valtozat ??? de nem emlekszem pontosan ) akkor a Mig 21 lazur rendszeret ugy zavartak hogy az ugy adjon engedelyt a raketa kilovesere hogy az meg messze a hatotavolsagon kivul volt. ( a MIG rendszer azt jelezte hogy a cel mar a NEZ-ben van holott meg csak nem is latta a gepet a magyar pilcsi pedig tiszta ido volt. Ha akkor telibe vakit az USA gep akkor a Magyar Mig zsoke faklyat kapcsol es vizualis tavolsagra kozeliti meg majd onnan inditja K-13 sokat vagy eppen amilye van.
    Tehat ahogy ez a regi de meg is aktualis pelda mutatja a zavaras sokkal kifinomultabb ( mar regen ) mint hogy csak tegyuk tacsra a masik rendszereit.

    Egy Wild Weasel akcional nincs annal szebb es jobb szitu mikor az ellen ellovoldozgeti a legvedelmi raketait gondolva azt hogy a cel mar hatotavon belul van es a tenyleges kotelek akkor er oda amikor az indito sinek uresek vagy eppen megy az utantoltes :-))

    Nem voltam ott es csak nagyon korlatozottan erintettuk a Jugo eseteket de a jelenlegi tudasom alapjan azt mondom hogy zavarni csak a felderitot zavartak mig a tuzvezetot az ALE 50 el megtevesztettek.

    Persze az benne van a pakliban ( nem ismerem az SA-6 ot ) hogy ha akar a felderito akar a tuzvezeto radar vevoegysegeben az AGC ( automatic gain control, ez szabalyozza hogy mennyire erositse fel a vevoegyseg erositoje a visszaerkezett jelet, mivel ha fix lenne ez az ertek akkor a 100 km rol visszaerkezett jelre allitott erosito a 10 km rol jovo jeleknel szetegetne magat es a vevoaramkoreit )mennyire gyors mivel ott meg lehetne jatszani ezzel.

    Pontosan ezt tettek az USA egyik AWACS gepe 94 ben ( ? ) mikor a Keszthelyi SA-4 Krug / Ganef lerak egyseg mely gyakorlaton volt kint es parancsba kaptak hogy meg veletlen se tamadjon kedvuk megvilagitani a madarat. Tortent ugyanis hogy “termeszetesen” nem tudtak ellenallni a kisertesnek es az egyik alkalommal a tuzvezetovel ( nem a felderitovel !!! ) megvilagitottak az AWACS-et.
    A radar indikator 1-2 mp ig tokeletesen hozta a szitut majd kivilagosodott es elsotetult. ( a kezeloket szemelyesen ismerem ).
    A lokatoros jarmuvet szervizre kelett vinni es mit talaltak ? Szetegett vevoaramkoroket ami arra mutatott hogy a regi AGC renszeruk nem tudta idoben leszabalyozni az erositot.

    Szoval ha a 60-70 es evek technikjarol beszelunk akkor elkepzelheto a “zavaras” meg felaktiv rendszer tuzvezeto lokatoranal is ( a SA-4 is rendelkezik felaktiv moddal ) de ez inkabb az elektronikak generacios kulonbsegebol adodik. Pl ezt mar nem lehetne eljatszani akar a legelso generacios S-300 as rendszerrel sem.

  11. Upps ez kimaradt !

    “A gondolatmeneted ott hibázik, hogy ha már a felderítés sem ment volna, akkor mire is indították azt a sok-sok rakétát? Mert bizony indítottak…”

    idezet szinten arrol az oldalrol a diagram alol

    “Many SAM shots were unguided due to the radar shutting down to avoid HARM shots.”

    Magyarul : Sok legvedelmi raketa iranyitas nelkul maradt a kiloves utan mivl a HARM raketaktol valo felelem miatt az iranyito radarokat lekapcsoltak.

    En meg azt is hozzatennem a Vietnami tapasztalatokbol hogy sok az USA pilcsi altal jelentett legvedelmi raketa inditas valszeg nem is volt inditas csak a besugarzas jelzoje jelezte neki hogy mar nem a felderito hanem a celkoveto radarral kovetik. A kikepzesuk alapjan ilyenkor azt kell feltetelezniuk hogy raketat inditottak rajuk es ennek megfeleloen cselekdni. ( zavarni, sulyedni manoverezni, raketat inditani stb )

    Magyaran en azt gondolom hogy abban a diagramban szereplo inditasoknak csak a tort resze tortent meg.

    Persze bizonyitekom nincs ra :-))

  12. Magyarul : Sok legvedelmi raketa iranyitas nelkul maradt a kiloves utan mivl a HARM raketaktol valo felelem miatt az iranyito radarokat lekapcsoltak.

    Ez nem változat a logikán. A felderítő radar látta a célt és a tűzvezető is képes volt megkezdeni az akciót.

    @aerophyl

    Az tudtam, hogy nem ennyi, de akkor is néhány tucat indítás összejöhetett. A kuruc által felvázolt szitu az, ami logikailag nem tűnik igaznak.

  13. “Kuruc, az ominózus gyakorlaton MiG-29-es vett részt magyar részről, és valóban totál meghülyítette a radarját a Herky.”

    Ez a gyakorlat az után volt,hogy az amik töviről hegyire megvizsgálták a német 29-eseket vagy előtte?

  14. Te Kuruc! Nem mondtad eddig, hogy ennyire értesz a radarokhoz.
    Szerinted miért nem játsszák meg azt a kézenfekvő zavarvédelmet, hogy a keresőradar minden kimenő pittye kódolt jelsor legyen, és minden paraméterében véletlenszerűen különbözzön az előzőtől?

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.