Nyilván senki számára nem mondunk újat azzal a kijelentéssel, hogy egy repülőgép-hordozó drága dolog. Nem véletlen, hogy a világon csak egy nagyon elit réteg engedheti meg magának, hogy valóban ütőképes úszó repülőteret tartson fent, és az Amerikai Egyesült Államokon kívül senki más, hogy egyszerre többet. Azt azonban senki ne higgye, főleg most, a gazdasági válság közepette, hogy Washingtonban nem számolják a hordozókra kiadott pénzt! Sőt, elég szigorúan odafigyelnek rá, hogy a hajógyárak ne herdálják fölöslegesen az adófizetők dollár-milliárdjait.
Így van ez a most épülő, elődeihez képest számtalan újítást tartalmazó Gerald R. Ford-osztály esetében is. Az új szuperhordozók első fecskéje, a hajóosztály nevét adó USS Gerald R. Ford (CVN-78) költségvetése azonban, úgy tűnik, kezd kicsúszni a pénzügyi felügyelők keze alól. Az Amerikai Haditengerészet bennfentesei szerint ahhoz már nem férhet kétség, hogy ez lesz minden idők legdrágább repülőgép-hordozója, és nem árt vigyáznia a US Navy-nek, ha nem akar dupla árat fizetni érte. Na jó, amint látni fogjuk, ez egy cseppet túlzás, ám a figyelmeztetés nem ok nélküli.
A haditengerészet még tavaly augusztusban kezdte meg a projekt felülvizsgálatát, ami szerintük nem halad úgy, ahogy kellene, és sokkal többe is kerül a vártnál. Ugyan a gyártásért felelős alvállalkozó, a Huntington Ingalls Industries szerződése nem fixáras, tehát a felmerülő plusz költségek finanszírozását a US Navy vállalta, de mostanra kezd kicsit sok lenni a jóból. Konkrétan jelen állás szerint a Gerald R. Ford bekerülési költsége mintegy 17%-kal, 884 millió dollárral lépte túl a tervezettet (5,16 milliárd dollár). A legpesszimistább becslések szerint ez még tovább, egészen 21%-ig emelkedhet, ha nem változik a tendencia.
Cate Mueller kapitány, a haditengerészet szóvivője kiemelte: az utóbbi időben egyre sűrűbben és szigorúbban ellenőrizték a hordozó építésének költségvetését. „A rendszeres felülvizsgálatok kimutatták, hogy egyre többe kerül a hajó. Ezért, a vezérkar engedélyével, elindítottunk egy programot az okok felderítésére és orvoslására.” – jellemezte a helyzetet Mueller.
A Pentagon is sürgeti a haditengerészetet, hogy belső vizsgálat útján minél előbb derítse ki, mi okozza az egyre tetemesebb plusz költségeket, és állítsa meg a folyamatot. Ez nem véletlen, hiszen Washington 2012-től 2021-ig mintegy 488 milliárd dollárt kíván elvonni a hadi kiadásokból, ami érinti a flottát is. Ennek tudható be például az, hogy a haditengerészet felajánlotta: az új osztály második tagjának, a John F. Kennedy-nek (CVN-79) két évvel kitolnák az átadását, lassítva az építést és csökkentve a kiadásokat. A CVN-78 viszont a gyártó szerint időben kész lesz, az átadási ceremónia 2015-re várható.
Maga a Huntington Ingalls Industries egyébként állítja: a megemelkedett költségeket a gazdasági válság, illetve a romló dollár okozza, amik befolyásolják a nyersanyagárakat és a beszállítói díjakat. Szerintük tehát ők nem felelősek semmiért, szóvivőjük szerint éppen, hogy igyekeznek lenyomni az árakat. Ettől függetlenül a haditengerészetnél jelenleg is vizsgálják, nem történt-e valamilyen pénzügyi turpisság, ami súlyos milliókat csempészhetett ki a költségvetésből.
Becslések szerint egyébként a Ford-osztály első három tagjának összköltsége, amibe beleszámolták a tervezést, a nukleáris reaktorok gyártását, engedélyeztetését és felügyeletét, valamint minden egyéb járulékos kiadást, 40,2 milliárd dollár lesz. Ezt viszont jelen állás szerint meg fogják haladni, hiszen a CVN-78 a tervezett 11,5 helyett nagyjából 12,9 milliárd dollárt emészt fel.
Erről a hírről jut eszembe a Függetlenség Napja c. film jelenete az 51.-es körzetben. Honnan volt erre pénz? – kérdi az elnök… A válasz: Elnök úr, komolyan gondolta, hogy egy kalapács 500, egy csavarhúzó 240 dollárba kerül?
Fura is lett volna, ha azonos mérettel és jóval fejlettebb technológiával olcsóbb lett volna az utolsó Nimitzeknél.
Klombusz
a gond nem az hogy a Nimitz class hoz kepest dragabb ennyivel hanem az eredeti szerzodeses arhoz kepest.
A szallito tett anno egy ajanlatot es ahoz kepest emelkednek az arak . Ez egy kulon muveszet es iparag az iparagon belul jogtudosok csapataval fuszerezve hogy mikent lehet a megrendelotol meg extra penzeket kisrofolni.
Kuruc:
2 éve padlón voltak a nyersanyagárak (acél, réz, ritka földfémek), az óta jelentősen emelkedtek (van ahol 100%-ot meghaladóan).
Passz, hogy ez hogyan érvényesíthető, és mennyiségi arányok a teljes költségen belül is ismeretlenek számomra.
Ugyanakkor az elektronikai eszközök jelentős árcsökkenésen mentek keresztül. Mondjuk a katonai alkalmazású cuccok kereslete nem csökkent (de a beépített áramkörök men tudom, mennyire specializáltak).
Lesz mit molyolnia a bizottságnak.
Milyen nyersanyagok kellenek ehez külföldről?
Azert az vicces, hogy ha beirom a google-ba, hogy ford class carrier, akkor az elso kiegeszites, amit felajanl a ford class carrier cost.
gacsat: ha kell bele ritkafoldfem (es tuti, hogy kell, mert az elektronikai kutyuk erosen hasznaljak oket), az Kinabol(, es szinte csak Kinabol) jon.
gacsat:
a nyersanyag akkor is drágul a piacon, ha itthon veszed. Legalábbis szabadpiaci országokban.
Nézd meg Magyarországot:
2008-ban 10 Ft körül volt a hulladékvas ára ma olyan 50-60 (úgy, hogy közben szigorodott a jogszabályi környezet, ez is befolyásolja a kínálatot – szerencsére).
Az egyetlen lehetőség, ha a gyártás kezdetekor egy acélműben fix áron lekötötték a kellő mennyiséget, bár ez hatalmas lutri és (általában) óriási előfinanszírozás.
Little nem akarok kötekedni, s lehet, hogy én is tévedek és az is lehet, hogy a fordító átszámolta magyar pénzbe, de az eredeti szövegben így van: Komolyan gondolta, hogy 20.000-be kerül egy kalapács és 30.000-be egy rohadt WC deszka?
Ezen semmi meglepő nincs! Jó hogy a válság idején megnézik hova teszik a pénzt, én személy szerint, már 10 évvel korábban megkezdtem volna az alapos felülvizsgálását az egész fejlesztési, kutatási és beszerzési részlegnek, minden területen. S mivel ez egy új hajó, s az első is lesz, ezért borítékolható volt a költségtúllépés. Csak most már a cégnek le is kell igazolnia, hogy van is alapja. Hát nem lennék a helyükben!
Emlékszem volt egy amerikai film, ha jól emlékszem Dave volt a címe, amiben egy állásközvetítő egy az egyben maga volt az elnök kiköpött mása. S mivel az aktuális elnök – Bill Clintonra hajazva – dugta a titkárnőt és agyvérzés kapott a „legjobb” pillanatban felkérték, hogy legyen Dave az elnök, persze mint bábu, akit fő tanácsadó rángat…A lényeg, hogy az elnök felesége egy árva gyerekeket segítő programot indított, úgy pár tíz millával, amit gonoszka törölt az elnök aláírását hamisítva, ami persze nem tetszett az asszonynak, főleg, hogy jó pár milliárdot költöttek el kevésbé humánus célból.
A lényeg a sok-sok elő sztori után. Az álelnök kérdőre vonta a rossz fiú politikust, aki elnök kívánt lenni, hogy mi is ez? Mire a „kedves” tanácsadó letolta, hogy mi alapján merészeli őt kérdőre vonni… De azért még odavágta, hogy ha a költségvetésben talál annyi lóvét ami lehetővé teszi, hogy maradjon a projekt, akkor tegye. S a csóka megtette, hívta a kis egyszerű, ami állampolgár haverját, aki értet a tiszta, törvényszerű könyvelési munkához és addig osztottak szoroztak, minimális kamatra tették be a lóvét stb., hogy végül is megmaradt az elnök feleségének árvákat segítő programja.
Tudom ez csak film, ahol nem lőnek és nincsenek csillivili egyenruhák, de azért ez tanulságos. Érdemes megnézni, hogy egyszerű számításokkal mennyi pénzt is lehetne megspórolni, összehozni stb.
Pl. lekötötték kamatozni azt a lóvét, amit fegyverekre költöttek, egészen, addig amíg a cég ténylegesen le nem szállította a cuccot. De facto nem utaltak előre látlanba. Vagy nem költöttek reklám pénzt, arra, hogy az amerikaiak amcsi autót vegyenek.
Na jó a filmes délelőttöt befejeztem.
Mi kerül ezen 12-13milliárdba? Nem kötekedni akarok, de tényleg nem tudom mi ér ennyit!?
Automatikus lesz benne a wc… A legénységi állomány számára is.
Patria:
Egy orosz tengeralattjáró reaktorblokk 2008 körül volt ~460 millió dollár.
Itt 2 blokk kerül beépítésre, ráadásul új rendszerűek, így a fejlesztési költség jóval magasabb lehet.
Van itt egy anyag, de kellően részletes lebontást nem találtam.
http://assets.opencrs.com/rpts/RS20643_20110420.pdf
Ez valószínűleg „cakli-pakli” költség. Benne van a mágneses katapult fejlesztése, tervezési költségek stb… Ez egy osztály első hajója, a többin már nem lesznek bizonyos költségek… Valahol olvastam, de javítsatok ki, ha rosszul tudom, hogy 2,5%-os inflációval tervezték a költségeket.
Kíváncsi vagyok mennyibe fog kerülni a felülvizsgáló program? Ahogy egyre többet és többet vizsgálódnak majd, úgy nőnek majd az ő költségeik is. Egyre több és több külsős szakértői céget kell majd bevonni.
stb. stb.
:))))))
Hogy miért nem kötnek az ilyenekre fedezeti ügyleteket…
Azért nem kell ahhoz Roubininek lenni, hogy megérezzék, hogy a válság mélypontján túllendülve ismét emelkedésnek indulnak majd a nyersanyagárak. A fejlődők kereslet tovább növekedett, ez kb. be is tömte a kieső fejlett piaci keresletet, ami most részben kezd visszatérni, nem meglepő, hogy mendegélnek felfele szépen…
Az előző komment a címre vonatkozott.
Érdekességképpen USA acél és alumínium árak alakulása az elmúlt 3 évben:
Nem rakta be, na még egyszer:
Alumínium
http://metalprices.com/PubCharts/PublicCharts.aspx?metal=al&type=L&weight=KG&days=36&size=M&bg=&cs=1011&cid=0
Acél
http://metalprices.com/PubCharts/PublicCharts.aspx?metal=st bm cold-rolled USE&type=Q&weight=KG&days=36&size=M&bg=&cs=1011&cid=0
Kolombusz:
Érdekes. Bár az acél nem működik.
Ez a visszaesés elég furcsa, és ugye erősen hiányolom az x tengely skáláját is, így -engedelmeddel- kicsit fenntartásokkal fogadom.
Bár összességében hihetőek az adatok…
Rezet neztem meg valamelyik ritkafoldfemet, elobbinel is volt drasztikus emelkedes az utobbi par evben, utobbinal meg 400%-kal tobbe kerul egysegnyi, mint 4-5 eve.
Aztan meg kis kereses utan talaltam egy ilyet:
http://articles.businessinsider.com/2011-03-07/wall_street/30066103_1_rare-earth-spike-rise
20 centrol 90 dollarra gyakorlatilag 3 ev alatt. A monopolhelyzet nem trefal. :-)
kol: Teljesen logikus amit írsz de alapbjában véve nem sok jót szokott szülni ha az állam tőzsdézik legyen az akár áru.
Nagyon sok Magyar tulajdonban lévő Magyarországi exportvállalat befedezte magát nyáron mert nagyon féltek, hogy a forint egy 10-15Ft erösödése ~elviszi az éves hasznukat.
Na most így 320Ft fele http://stooq.com/q/?s=eurhuf&c=5m&t=l&a=lg&b=0 nem egy és nem kettő fog emiatt közülük csődbe menni.
Amikor hozzá nem értők nekiállnak forexezni, hozzá nem értők vezetik a gazdaságot ez van.
Anno volt egy ultimate mondás forexesek között ami ha jól emlékszem úgy szólt, hogy amíg nem nulláztad le legalább két számládat addig nem is vagy rendes forexes. És ebben van igazság. :)
„Mi kerül ezen 12-13milliárdba? Nem kötekedni akarok, de tényleg nem tudom mi ér ennyit!?”
szerinted hány ember lehet a viágon, aki objektíve meg tudja ítélni, hogy ez a szám sok, vagy kevés cserébe a hajóért?
Szerintem maximum öt, és egyikük sem ír a htka-ra.
szerintem semmi meglepő nincs, hogy többe kerül mint az előd. a legtöbb új fegyverrendszer többe kerül mint elődje. az, hogy ennyivel többe kerül tényleges érdekes. ennek persze rengeteg oka lehet, az USA gazdasági helyzete, a gyengülő dollár és az emelkedő kenőpénzek. én inkább arra lennék kíváncsi, hogy mivel tud többet mint az előd Nimitz osztály, hiszen úgy hírdetik mint új generációs hordozó. tudjuk, hogy elektromágnásese katapult, de ha jól olvastam, azt megkapják a Nimitz-ek is idővel.
Wolfrik írta:
„Itt 2 blokk kerül beépítésre, ráadásul új rendszerűek,”
azt is tudjuk, hogy jóval kevesebb szervízigénye lesz, így jobb lesz a hadrafoghatóság, kevesebb hajót kell rendszerben tartani.
Ezen kívül?
mivel tud többet?
mitől nagyobb a harcértéke?
mitől lesz új osztály?
banderas
ezek jó kérdések!aki tudja az kiokosíthatna minket.
A tervezéskor figyelembe vették a Nimitz osztály személyzeteinek véleményét. Ennek alapján áttervezték a pilóták és a legénység körleteit, optimalizálták a konyhákat, mosodákat, stb. A repfedélzet könnyebben megközelíthető, a kárelhárítás miatt nagyobb ajtókat terveznek. Átalakul a hangárfedélzet és a liftek is. több kerót lehet a hajón tartani. A két új reaktor a hajó élete végéig kitart, újratöltés nélkül. A hajótest ötvözete erősebb, könnyebb lesz. A repfedélzeten a mágneses katapult miatt átalakul a „sárgák” rendje. Több gépet vihet a hajó, kevesebb személyzettel. Az önvédelem megerősödik, új sm-eket kapnak, a phalanxokat lecserélik. A két új reaktor mellé új csavar is társul, halkabb lesz a hajó…. Új kommunikációs és radarrenddszer…. és még, amiről nem tudunk…
tehát a hajó csak hasonlítani fog a Nimitz osztályra, de valójában egy új hajótípus lesz….
Kevesebből fent lehet tartani, kevesebb tengerésszel, több pilótával és replővel. Tehát a harcképessége nő.
Littlejohn
jó összefoglaló. köszi
“Mi kerül ezen 12-13milliárdba? Nem kötekedni akarok, de tényleg nem tudom mi ér ennyit!?”
Sokezer ember munkaórája x amerikai munkabér. Egy ilyen hajó összerakása mennyibe kerülhet. Tehát csak az a munka, amíg a kész fődarabokat összerakják, beteszik a gépeket, összehuzalozzák, stb. 10-20 millió munkaóra? Ezen képzett szakmunkások és egyéb emberek dolgoznak. Lehet számolni…
A beépített fődarabok ára sem lehet filléres tétel.
Tényleg jól leírta Littlejohn!
Ja, ez a hajót meg is tervezték szintén sok százezer munkaórával. Egy jenki mérnök úgy évi 80-100k $ táján keres. Néhász száz mérnök x munkaóra + haszon + egyebek. Nagyon hamar kijön az a 12 milliárd.
Valaki a twitteren kiszámolta (ez persze csak puszta találgatás), ha az amiknak MOST volna 10 db Ford Class hordozójuk, akkor a harcérték 27%-kal nőne, a költségek pedig 60%-on lennének a Nimitz osztályhoz képest. Persze, mint írtam, ez egyelőre fikció, a Ford osztálynál a tervezett fenntartási költségek valószínűleg kisebbek, mint a valódiak lesznek.
ha ismernénk a jelenlegi hordozók üzemelési költségvetését, ki tudnánk számolni, hogy mennyi üzemeltetési idő alatt térül meg a fejlesztésbe és gyártásba fektetett plussz néhány milliárd. lehet, hogy mégsem olyan hülyék a jenkik? :-)
A költségek margójára:
A Titán 100%-át külföldről szerzik be a jenkik (Kína és főleg volt SZU)
Ez egy nem kis exportfüggőség a hadiparnak…
Csak zárójelbe: az SZU alatt is tudtak orosz titánt venni az amik – fedőcégeken keresztül. Az oroszok meg a titán termelésük egy részét a magyar bauxitból nyerték ki. zárójel bezárva
Nem tudom, miért vennék a titánt külföldrő? A világ legnagyobb alugyára az ALCOA. Az alugyártásnak meg természetes mellékterméke a titán. Olyan 1 – 1,5%.
Amennyiben a bauxit tartalmaz titánt, az Ajka környéki pl igen.
és nem hívnám mellékterméknek kib..tt drága kivonni.
Amíg lehet adóssággal fizetni a hordozókért, semmi sem drága…
Csak 17% a plusz költség? Bagatell!
Ha csak a 4-es metróra gondolok: indult olyan 130 milliárd környékén, most meg kb. 550 milliárd. Akárhogy nézem, ez kb. 500% !!! Eddig… És kész sincs… Új technika, új szerelvények, de ennyire?
Szóval, így nem is olyan sok a felár egy teljesen új hordozóért. Ja, és azért a gazdaságuk fényévekkel előttünk járnak.
@netgengszter
A 4-es metró első szakasza 230 milliárd tájáról indult.
Molnibalage:
A költségek hivatalosan:
http://www.metro4.hu/pdf/Metrokoltsegek_2009_dec.doc
„…ez alapján az I. Szakasz minden költségelemre kiterjedő tervezett projektköltsége 1998. évi változatlan áron 569,8 millió ECU (136,8 milliárd forint, 1998. június 30-i árfolyamon: 240,1 ECU/HUF) összegben került meghatározásra.”
Én nem 1998-as árszintről beszélek. 2007/2008 táján volt 230 milliárd. Addigra volt 10 év infláció, meg csúcson levő üzemanyag és acélárak, sokegyéb más mellett…