|

A vezérlőrendszer hibája okozta az indiai katasztrófát

Mint arról mi is beszámoltunk, április 30-án lezuhant az Indiai Légierő egyik Szu-30MKI típusú vadászbombázója. A szerencsétlenségben a kétfős személyzet egyik tagja, a másodpilóta életét vesztette. Az azóta tartó vizsgálat a gép vezérlőrendszerének hibáját nevezte meg a katasztrófát előidéző okként.

A Szu-30MKI négyszeres biztosítású digitális repülésvezérlő rendszerrel rendelkezik, tehát a pilóta kormánymozdulatai nem kerülnek közvetlenül a munkahengerekhez, hanem egy számítógép dolgozza fel és alakítja át a jeleket a gép magasságát, sebességét és több más adatot figyelembe véve, majd továbbítja azt a hidraulikarendszer komputerébe, ami tényleges mozgási energiává alakítja a kapott elektromos jeleket. Ha a rendszer kudarcot vall, akkor a gép irányíthatatlanná válik. Ezt elkerülendő a vezérlőrendszert sokszorozzák, általában háromszoros, négyszeres biztosítású, hogy ha az egyik meghibásodik, legyen tartalék. Tehát ritka az olyan eset, amikor az összes számítógép egyszerre fuccsol be a fedélzeten, gyakoribb, amikor a rajtuk futó, gyakran több (száz)ezer oldalas könyvet kitevő szoftverben van a hiba. A programot emberek írják, így a humánfaktort nem lehet kizárni, emiatt rengetegszer végigellenőrzik, modelleznek minden repülési helyzetet a pilóták és a gép érdekében. De előfordul, hogy még így is marad hiba, mint történt ez a Gripen és az F-22-es esetében is, csak, hogy példákat említsünk.

Szu-30MKI kötelék

A Szu-30MKI típusú gépek egy 1996-os szerződést követően kerültek Indiába, az orosz fejlesztésű gépek nagy részét viszont már helyben gyártotta a Hindustan Aeronautics. Jelenleg csaknem 100 darab üzemel a narancs-fehér-zöld kokárda jelzése alatt. Az ázsiai ország annyira elégedett a géppel, hogy 2015-ig 250 darabra kívánja emelni a hadrendben álló Szuhojok mennyiségét.

Szu-30MKI a Red Flag gyakorlaton

Bár az Indiában üzemelő típusok baleseti statisztikája rémes, az MKI típus 2002-től számítandó történetében ez volt az első gép- és emberveszteséggel járó repesemény, bár 1999-ben a Paris Air Show-n a Szu-30-as egyik tesztpéldánya bemutatórepülés közben a pilóta hibájából a földnek csapódott.