Úgy tűnik, Indonézia nem még mindig nincs megelégedve haderejének eszközparkjával, és tovább folytatja a beszerzéseket. Mint ismeretes, a jelentős kőolaj – és földgáztartalékokkal rendelkező ország nemrégiben döntött 24 használt, de modernizációnak alávetendő Lockheed Martin F-16C/D Block 25 megvásárlásáról, amiket a tervek szerint a Block 52 variáns színvonalára fejlesztenének tovább. Ezekkel kiegészítenék a régi F-16A/B Block 15 OCU-kat, a Northrop F-5E/F Tiger II-ket, valamint az orosz gyártmányú Szu-27SzK/SzKM és Szu-30MK és MK2 vadászbombázókat, amikből hamarosan további hat érkezhet a szigetországba.
Jakarta azonban hosszú távon szeretne a térség meghatározó katonai hatalmává válni, ezért – főleg európai szemmel nézve – gigászi összegeket költ haderőfejlesztése. Azon túl, hogy a dél-koreai KF-X programba beszállva részben saját fejlesztésű 5. generációs vadászbombázóhoz juthatnak 2020 után, a szárazföldi és tengerészeti erőiket is bővítik, valamint a forgószárnyas technikát is beszereznek. Utóbbiak esetében a portékák forrása mostanában főként az Európai Unió, melynek tagállamai a költségcsökkentésekkel párhuzamosan számos fegyverrendszert vonnak ki a szolgálatból. Ezeket általában áruba is bocsátják, a szemfüles indonézek pedig lecsaphatnak rájuk.
[singlepic id=1504 w=584 h=389 float=none]
Purnomo Yusgiantoro indonéz védelmi miniszter megerősítette azokat a híreket, melyek már egy ideje terjengtek a sajtóban: országa 100 Leopard 2A6 harckocsit és nyolc AH-64 Apache harci helikoptert vásárol. Ezzel két teljesen új képességhez jut Indonézia, ugyanis eddig sem modern MBT-vel, sem potens harci helikopterrel nem rendelkeztek. A költségekről annyit tudni, hogy mindkét tétel kedvezményes: az Apache-ok darabonként 25 millió dollárba kerülnek (eredetileg 30 millióért árulták őket, de Jakartának sikerült alkudnia), így a nyolc példányon összesen 40 millió USD-t spóroltak. A Leopardokból eredetileg csak 44-et vásároltak volna 280 millió dollárért, de végül az európai partner ugyanennyiért felajánlott 100 darabot.
Ezt a pénzt az aktuális költségvetési évre előirányzott keretből teremtik elő, mely Pramono Edhie Wibowo, a hadsereg vezérkari főnöke szerint 14 billió indonéz rupia (IDR), azaz több, mint másfél milliárd amerikai dollár (egészen pontosan 1 546 961 325 USD).
A Leopárdokat potom pénzért vették . Jó üzlet volt, ügyesek voltak ! ( Nekünk meg csoroghat a nyálunk ! )
Persze nekünk ilyenre nincs szükségünk, szegény, eladósodott magyarokat ki támadná meg ?
Mi már csak a zseni politikusainkat tudjuk veszíteni……..
Puma. Pannon Puma
Szerinted ki!?
dudi ! Mind !
Főleg most,hogy legalább akkora szarban vannak mint mi(na jó egy kicsit kisebben).
:D
Ehh
Szerintem ez teljesen teves feltetelezes, hogy akkor tamad valaki amikor gazdag… Ilyen alapon Etiopia lenne a leg pacifistabb orszag soha sem lenne haboru..
kaktusz
Nem kell a háborúhoz gazdagnak lenni ez tény viszont egy konvencionális háború sokba kerül és a környéken csak a sógoréknak van elég pénzük hozzá.Mindenkit úgy tönkre tett a válság a környéken,hogy nagyon rövid ideig tudnák csak finanszírozni a háborút.
OFF:
Az orosz gépeken pl. Szuhoj-27,Szu-30 stb. a lézer célmegjelölő miért van az orr „tetejére” építve nempedig alulra. Így folyamatosan a cél felő kell hogy tartsa a pilóta a gépet, de akkor miért használják így?
És a Szu-30as gépen van rendszeresítve célmegjelölő konténer? Vagy létezik e olyan a szuhojokra?
Ami gépek óra felet van a pilóta fülke előtt az nem lézeres célmegjelölő Az höpelengátor Hő érzékelő ara találták ki hogy a radar használata nélkül derítse fel az ellenséges gépeket
iphoneka
Azért mert annak a légi célok passzív felderítése és távolságmérés az elsődleges feladata nem pedig földi célpontok megjelölése(erre is jó csak rossz helyen van).
Talán a Kazah légierő Szuhojain van Lightning célmegjelölő konténer de az Indiai MKI-hez biztosan integrálták.
Gondolom a vietnámi illetve a malajziai szuhojokhoz akkor nincs célmegjelölő konténer. márpedig anélkül szerintem nagyon elmaradnak a nyugati vadászbombázoktól. Az oroszok direkt vagy nem tudnak célmegjelölő konténert csinálni?
iphoneka
Miért ne lehetne integrálva a vietnami vagy maláj SZU-30-asokhoz?Csak szándék és pénz kérdése.Attól függ mire használod pl hajók ellen nem kell célmegjelölő konténer + vannak orosz precíziós csapásmérő fegyverek
amiket integráltak a SZU-30-asokra(főként rakéták).
Minket nem kell megtámadni, mert már el vagyunk foglalva! Gyakorlatilag, ha nem úgy cselekszünk, ahogy akarják, napok alatt bedöntik a gazdaságot! Persze én tartom hátránynak, hogy a nyugat irányít, ugyanis ennek az országnak csak, akkor ment jól, mikor össze volt kötve vele (Osztrák-Magyar Monarchia). Ha kicsit nem figyelnek ránk, mindent elcsesznek a vezetőink, emiatt van ez most!
*nem tartom
ez az Apache milyen jó társaságba keveredett… a háttérben a nagy dicsőségű M.kir. légierő mind az egy An 26-osa szerénykedik. Vmikor 6-an voltak, de 30 év még egy ruszki masinának is nagy idő meg a gravitáció is nagy ellenség tud lenni…
@jancsiga:
a „hőpelengátor” (ez meg mi akar lenni tőled?) vagyis az IR érzékelő optikája egyesítve van a lézer célmegjelölő és távolságmérővel. Abból a könnycsepp alakú formából lézer is mehet ki és IR is jöhet be.
hőpelenka:)))
tallking
A 29-es kabinja elé szerelt berendezést a magyar terminológia hőpellengátornak nevezi.
Nem vagyok egy tech-zseni, de még én is tudom, hogy a 29-es orrán lévő berendezés az úgynevezett MiG-szeme. Azért is van egy belőle, mert vakok között félszemű a király. Annyira jól lát, hogy még az ellen hátsóján kiáramló gázokat is érzékeli. Meg is mongya, hogy milyen messze van a kipufogás. Ez kiegészül egy lézer nevű zseblámpával, amely megvilágíccsa a célt, hogy a raketta is lásson valamit. Ezt a dudort akkor kapta a gép, mikor Szemjon Szemjonovics Katapultov első osztályú pilóta nem látta meg az előtte repülő ellenséget és leszállás után kalapáccsal ráb…ott a gép orrára. Na, a dudor akkor nőtt oda…
OFF
http://www.honvedelem.hu/cikk/29117/pakisztan-felulvizsgal-minden-megallapodast-a-nato-val
kíváncsi vagyok, hogy ez még csak egy kis pozíciószerző izmozás, vagy már a fordulat kőbevésése…
@tallking
Nem igazán. Az csak IRST és van benne lézer távmérő, ami kb. 20 km-ig jó tiszta időben. Lézeres célmegjelölésre alkalmatlan. Maga a beépítés helye alapvetően kizárja ezt.
molni
Szerintem ez is alkalmas lézeres célmegjelölésre abból kiindulva,hogy a 27-é is jó erre(az más kérdés,hogy szar helyen van).
Érdekes ennek az Ah-64D-nek a kiömlője:
http://www.mediapaper.kr/430
http://www.youtube.com/watch?v=32sYnRsMeS8&feature=relmfu
http://forums.airshows.co.uk/viewtopic.php?f=8&t=38228
A dél-koreai ADEX 2011-en készültek ezek a felvételek,
US Army AH-64D 4-2 Attack Battalion 2 Infantry Division „Death Dealers”
@dudi
Nem, A Szu-27-esé nem alkalmas rá. Honnan jön ez a téveszme? A Szu-27 minimális csapásmérő képessége is ki lett nyírva a CFE szerződés miatt.
Nézzed már meg, hogy egy TGP giroszkóp stbilizált rendszere mekkora és mekkora az IRST a gép orrában. A gépnek folyamatosan süllyedni kellene és akkor is csak rakétát indíthatna autonóm célravezetéshez, mert saját oldaott bombát az IRST helyéről nem lehetne megvilágítani. Pont. Soha semmilyen gépen nem volt a gép orrának a tetején lézeres célmegjelelölő. Pont.
Komolyan mondom, nem értem, hogy ekkora téveszmék honnan származnak. A gép alapvető kilalakítása, célja is ellentmond ennek. Egykébként láttál te már MiG-29 9.13 vagy Szu-27 gépek Kh-29L-t…? Hm…
http://armyaviation.files.wordpress.com/2009/06/mi-28n_2.jpg
Ugyan ez csak fordítva,ami még különbség,hogy a nem oldalt van a levegőbeömlője hanem alul.
molni
Igen láttam H-29L-t indítani ezért írtam amit írtam :)
http://www.ausairpower.net/Su-30MK2_sheme_b_eng.gif
Ott van a felsoroltak közt a H-29L.Pont!
Valaki linkelt egy SZU-30-ast(talán venezuelai MK2 volt)amin H-29L-t indít és volt is a képpel kapcsolatban egy olyan kérdés,hogy ez hogyan lehet.
dudi:
ez inkább „orszgyar” (oroszmagyar) terminológia. Mi az, hogy pellengátor?
molnibalage:
lézer távmérő biztosan van benne.
Pelengátor, valójában. :)
A Szu-24-ben és Szu-34-ben van beépített lézeres célmegjelölő, a 27-ben nincs. (A távmérő és a célmegjelölő nem ugyanaz.) Ettől még vidáman tud indítani lézerirányítású fegyvereket, csak nem ő (az indító) jelöli meg a célt.
tallking
Őszintén megmondom fogalmam sincs mit jelent a szó csak azt,hogy több helyen így nevezik.
molni:bocs, a távmérőt már te is beírtad.
A Szu-30MK az nem Szu-27. Pont.
„a “hőpelengátor” (ez meg mi akar lenni tőled?)”
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de az ilyen és hasonló stílusú „visszakérdezés” inkább szegénységi bizonyítvány. Pláne ha létező fogalomról van szó.
pelengátor > iránymérő
Pl. közel körzeti navigációban használatosak a rádió pelengátorok, melyek földre telepített rádió iránymérők (értelemszerűen) és a gépek fedélzeti rádiójának irányát mérik.
Az orosz gépekbe épített hőpelengátor egy nem képalkotó infravörös érzékelő, amely a saját irányszögéhez képest méri a hőforrás helyzetét ez szolgáltatja az irányadatokat a tűzvezető rendszernek, míg a kombinált lézer távmérő pedig nyilván távolságadatokkal szolgáll.
KOC1
A „pelengátor” orosz szó. Magyarban nincs ilyen szó, nem jelent semmit, főként ha már van rá magyar kifejezés, pl. az általad idézett „iránymérő”. Tisztába vagyok a cucc működésével, csak a megnevezésével volt bajom.
A pelengátor orosz szó, ami a magyar (szak)nyelvbe is bekerült, ahogy ez megesett már német, latin vagy akár török szavakkal is. Pl. a bisztró is orosz szó (a franciákon keresztül jutott el hozzánk a francia értelemben): van más magyar szó is rá és mégis használatos. Az egy másik történet, hogy valaki nem ismeri…
tallking
1. Nem hinném, hogy ez feljogosít bárkit bárkinek a lekezelésére leteremtésére. Főleg egy fórumon, ahol azonos érdeklődésű amatőrök (mint jó magam) és hozzáértők is megfordulnak, kérdeznek, véleményt nyivánítanak…stb.
2. Számtalan idegen szó van ilyen olyan tudomány vagy szakma terminológiájában, azt hiszem elég, hogyha csak a latinra gondolunk.
3. A pelengátor elfogadott és használt kifejezés a műszaki ill. a katonai szakzsargonban.
Rendben, legyen pelengátor, bár én akkor se fogom használni. Rádió bója, jeladó, iránymérő stb sokkal használatosabb kifejezések a rádiós navigációban.
De ki találta ki, vagy honnan a fenéből jött az az info, hogy a Szu27ben van lézeres célmegjelölés???
amúgy a rádió goniométert jobban el tudom fogadni rádió iránymérőnek mint a rádió pelengátort.
Ha a Szu-XX a hátán repülne akkor használhatná a KOLSZ-át célmegjelölésre is.
„Ha a Szu-XX a hátán repülne akkor használhatná a KOLSZ-át célmegjelölésre is.”
Vmi forrást már erre. Olyan képességeket adtok a Su27… Szovjet/Orosz gépeknek amivel soha nem rendelkeztek.
Nonszensz amit csináltok. Keveritek a Kolszokat a Liteningel. Mert tény van Su ami képes arra amit írtatok. Csak azokon Liteningek lógnak.
A Szu-XX akármi lehet a Szu-1-től a Szu-99-ig, úgyhogy annyira ez nem hülyeség. Annyira… :D A tény az, hogy a KOLS-ban NINCS lézeres célmegjelölő (se a 27-es, se a 30-as esetében), ezért aztán úgy repülnek a Szuhojok, ahogy akarnak, a büdös életben nem fognak a KOLS-szal lézeresen célt megjelölni.
Ugyanakkor volt/van Szuhoj, ami évtizedekkel(!) ezelőtt is boldogult a feladattal. Igazán sajnálatos, de a Litening akkor még pajzán álom sem volt…
Üdv!
„Ha a Szu-XX a hátán repülne akkor használhatná a KOLSZ-át célmegjelölésre is.”
Bő 25 másodpercig mert aztán kiürül a keró a kifogyasztótartályból. :-)
A lézeres célmegjelölő két dolgot tesz:
1.) modulálja a lézer paramétereit (pl. impulzusüzemben bocsátja ki a lézert és az impulzusok időtartamát,a köztük levő szünet időtartamát változtatja) A visszavert fénykúp (a „kosár” amibe a bombát dobni kell) ennek megfelelően modulált lesz és ezt a modulációt a bombára szerelt érzékelő felismeri. Ezért nem lehet zavarni a a lézervezérlésű bombát.
2.) Stabilan tartja a fényfoltot a célponton a repülőgép mozgásától függetlenül (bizonyos korlátok között)
A KOLSZ-ban meg van oldva a lézersugár impulzusüzemű modulálása (mert a távméréshez kell ez a moduláció) és meg van oldva a stabilizáció. Szerintem csak szoftveres beavatkozással meg tudják oldani, ha még nem oldották meg, hogy lézeres célmegvilágításra alkalmas legyen. Egy képalkotó kamera, akár IR akár látható fényű, kell még hozzá.
Ha a Szu-XX a hátán repülne akkor használhatná a KOLSZ-át célmegjelölésre is.
Kicsit vicces, mert pont írni akartam, hogy csak akkor lehetne, ha ezt tenné. Ez viszont nonszensz, mert a negítv vagy 0 G-s manőverek miatt a kifogyasztó tartály térfogatának kiütülése után a hajtómű keró ellárásának hiányában leállna. Tudtommal egyetlen gép sem képt 20-25 secnél tovább háton repülni. Ergo, hülye ötlet…
Ezekben a tartályokban(mindben nem csak a kifogyasztóban)nincs túlnyomás pont az ilyen estek elkerülése miatt?
http://russianplanes.net/ID49182
Szu-27SzM3-as éles KAB-500T televíziós irányítású bombával. Az irányítórendszer a H-29T-vel azonos.
Ez televíziós, nem lézeres, de ilyen módon a H-29T-ket is tudja kezelni a 27-es, vagy legalábbis ez a szériája.
„Nonszensz amit csináltok. Keveritek a Kolszokat a Liteningel. Mert tény van Su ami képes arra amit írtatok. Csak azokon Liteningek lógnak.”
Nem feltétlen kell minden Szu-nak Litening. Már a Szu-17 is tudott lézer vezérlésű RAKÉTÁT indítani a beépített lézer távmérő segítségével (habár volt konténere is!!!). Ahogy a Szu-25 is képes erre. Ráadásul nem is képalkotó rendszerekkel. Bár a HUD-on/célzó berendezésen keresztül biztos macerásabb (pl. többek közt nincs nagyítás se) a dolog és bombákkal NEM MŰKÖDIK ugye, mert ezeknek a rendszereknek korlátozott a látómezeje.
Bevallom ez a tény bennem is felvetette, hogy vajon ELMÉLETBEN (pl. ha képesek lennének tótágast állva huzamosabban repülni és rakétát indítani) a Szu-27/Mig-29 páros optikai rendszerével lehetne-e hasonlót csinálni?!?
Allesmor:
Ez a széria tudja alkalmazni az irányított fegyvereket a hírek szerint, de a B (alap)széria nem. A képet a célravezetéshez pedig a rakéta/bomba irányítórendszere szolgáltatja (nem a repülőgép), ami a lézeres irányítás esetében nem működik (vagyis, hogy a rakéta világítsa meg a célt).
Dudi!
a tartályokban a túlnyomás alkalmazásának több oka van. Egyszer a szivattyú kavitációjának elkerülése ami szélsőséges esetben annak töréséhez is vezethet, illetve a kifagyasztás sorrendjének meghatározása. Ez pl a MiG-21-esnél a póttartályokban 0,8bar, a szárnytartályokban 0,4bar, míg a többiben 0,2bar. Ezt egyszerűen torlónyomással és a rendszerben elhelyezett szűkítőkkel érték el. Ez a rendszer meghatározta a kifogyasztási sorrendet (ahol nagyobb a túlnyomás az fogy ki előbb) és egyben segítette a beszállítást a hajtóműszivattyúhoz. Normális helyzetben a törzstartályok között szabad átfolyás volt, de háton repülés esetén egy egy WC-szelepnek nevezett szerkezet lezárta 3.alsó tartályt a többiektől és akkor itt lévő keró biztosította, amíg volt benne a háton repüléshez a tüzelőanyagot. Az albatroszon ezt egy Tüzelőanyag akkumulátorral oldották, de ennek a pontos működésére nem emlékszem, de gondolom a nevéből adódóan a membrános hidraulika akkumulátorokhoz hasonló lehet.
TG
Nos, nem kell tótágast repülni, csak meredek siklásból kell indítani.
A MiG-27-nek, Szu-17-nek vagy a 25-ösnek nem volt semmiféle célmegjelölő konténere, a lézeres rávezetést a gép orrában lévő berendezés végezte vagy végzi ma is.
A Szu-17/20/22-es gépekhez volt egy Delta NM konténer ami a rádió vezetősugaras rávezetésű H-23-as rakétákhoz kellett, de ezt a típust elég hamar kivonták a rendszerből. Ilyen berendezéssel amúgy a MiG-23MF-eket is fel lehetett szerelni, volt is idehaza éles indítás H-23-assal de a rendszer egyik visszatérő hibája majdnem tragédiát okozott, a rakéta a megfigyelő elöljárók tribüne mellett zúgott el.
A magyar Szuhojokhoz is rendelkezésre állt.
Vissza a 27-esekhez. A belorusz Szu-27UBM-ek is képesek lézeres irányítású H-25-öst és KAB-500L-t oldani, a célzást valahogy megoldották.
http://pilot.strizhi.info/2009/10/28/6913
4:55-től látható az eszközök függesztése és a fegyver oldása.
„A Szu-17/20/22-es gépekhez volt egy Delta NM konténer ami a rádió vezetősugaras rávezetésű H-23-as rakétákhoz kellett, de ezt a típust elég hamar kivonták a rendszerből.”
Én a Przsektor-1-re gondoltam. Mondjuk nem nagyon találok róla konkrétumot csak egy risz-rosz képet.
http://lib.rus.ec/i/1/259701/pic_12.jpg
ambasa
Köszönöm!
Allesmor:
A Szu-24-est se hagyjuk ki, az is önállóan célzott. :)
Lehet, hogy nem pont ez és így a megoldás, amit írok, de a MiG-27 és Szu-17/22/24/25 típusokban gyakorlatilag egy többé-kevésbé kisméretű „tévé” volt beépítve erre a célra, míg a Fulcrum/Flanker kijelzőjét nyilván nem kell bemutatni senkinek. Utóbbi egyszerűen nem erre a célra volt kitalálva és nem is volt ilyesmire képes. Ettől még elvileg működhetett volna a dolog más megoldással is akár, de sem a 29-es, sem a 27-es nem ilyen feladatra volt szánva, így ezt a részt hanyagolták (hiba volt). A belorusz gépek pedig modernizált példányok, ere utal az UBM-ben az M, de ezzel sem mondtam újat, nyilván. Az egy jó kérdés, hogy a modernizálás mit jelent náluk konkrétan, de a videó magáért beszélt, köszönet érte.
Szu-22M3
http://4.bp.blogspot.com/_FEcHJfaMW1o/RkL4MTGiPsI/AAAAAAAAAi8/ErTnUEQter8/s1600-h/Sukhoi-Su-22-M3-fighter-bom.gif
Szu-25
http://www.pixstel.com/sukhoi-su-25-cockpit_pics81-8124.jpg
Mig-27
http://www.airwar.ru/image/idop/fighter/mig27/mig27-10.jpg
Nem minden változatban volt képernyő. A Szu-25 alapváltozataiban pl. soha nem volt.
A 25-ösökön nem volt „tévé” csak a Szu-25TM vagy más néven Szu-39-eseken.
A Szu-25SzM-eken viszont van két lcd.
A MiG-27-esek legutolsó verzióiban viszont volt. a Szu-17/22-eseken pedig csak az M4-es verziónak.
A Szu-17M2-es exportváltozatán, a Szu-20-ason, vagy a magyar Szu-22M3-asokon nem volt ilyen berendezés a kabinban.
A Szu-17M2-esek vagy Szu-20-asok a Delta NM-et az orr alá beépítve hordták.
A kisméretű „tévé” egy érdekes dolog, a Szu-25TM kortársa, a Ka-50-es is rendelkezett vele.
(Mind a két masina a kései Szovjetúnió produktuma és mint ilyen, elvitte őket a gazdasági összeomlás és a kilencvenes évek végi orosz csőd. Kis szériában, csak mint unikum vannak jelen az orosz légierőben, holott igazi veterán mind a két típus).
Amióta az oroszok is tudnak nomrális felbontású színes lcd-ket gyártani a gépeikbe, ez az ódon eszköz szanálásra került.
Szu-17/22M4 és M3 közti különbség.
http://forum.keypublishing.com/showpost.php?p=1458498&postcount=2
MiG-23BN és a MiG-27M kabinok:
http://combatace.com/topic/46051-mig-27-flogger-d-and-mig-27d-fighterbomber-cockpits-first-production-versions/
Szu-25TM/Szu-39 kabin:
http://hudi.republika.pl/su25/Su-25%20cockpit.htm
Sorry, nem mentem bele a típusváltozatokba mélyebben, de erre utaltam volna (kétségtelenül nem éppen egyértelműen) az „elvileg működhetett volna a dolog más megoldással is akár” kitétellel, hiszen tévé nélkül is működött a dolog.
Egyébként a Szu-25SzM-ben is van már LCD (1 db).
Lényeg a lényeg, szvsz. a Fulcrumok és Flankerek esetében elsősorban a feladatkör és másodsorban a CRT kijelző környékén van a kutya elásva. A fülke modernizálásával (27SzM) a probléma megoldódott, ugyanúgy, ahogy a MiG-31BM esetében is (ha hinni lehet a híreknek), pedig (beépített) lézeres célmegjelölőről/kameráról egyik esetben sincs információ.
Allesmor Obranna
az orosz légierő modernizált SZU-25-ösei milyen lett???Semmit nem hallani róla.
Nem feltétlen kell minden Szu-nak Litening. Már a Szu-17 is tudott lézer vezérlésű RAKÉTÁT indítani a beépített lézer távmérő segítségével (habár volt konténere is!!!)
Álljon meg a nászmenet. Attól, mert volt távmérő IS benne nem jelenti azt, hogy azzal jelölték meg a célt. Kettőt találhatsz, hogy miért volt olyan a MiG-27 orra akkora amekkora…
„Álljon meg a nászmenet. Attól, mert volt távmérő IS benne nem jelenti azt, hogy azzal jelölték meg a célt. Kettőt találhatsz, hogy miért volt olyan a MiG-27 orra akkora amekkora…”
Esetleg kifejthetnéd részletesebben és normális stílusban, hogy mire gondolsz?
Allesmor
Ettől még a képernyővel nem rendelkező változatok is tudtak célt megjelölni és rakétát rávezetni. Erre próbáltam utalni.
Molnibalage arra gondolhat, hogy a MiG-27-es elektro-optikai rendszerében a lézeres célmegjelölés és a lézertávmérő együttes megléte nem magyarázat a Szu-27-esek vagy MiG-29-esek vélt képességeire.
http://en.wikipedia.org/wiki/Mikoyan_MiG-27
Amúgy a MiG-27-esek (és a MiG-23BN-ek, melyek nem csak olcsósított export variációk voltak, hiszen ilyen vasak voltak idehaza is, Kunmadarason, míg az oroszok – csak a sajátjaikét – nem upgrade-elték M konfigra) egymás közt főleg ez utóbbi, orrba épített rendszerben különböztek egymástól.
Attól, hogy egy gépben van lézertávmérő (MiG-29-es és Szu-27-es) még valóban nem jelenti azt, hogy lézeres célzókészülék is van a gépen.
A képernyő nélküli verziók csak lézeres irányítású eszközöket használhattak, televízióst nem.
Jó példa erre a lengyel légierő, ahol még tavaly is volt éleslövészet H-29T-vel és H-29L-el, illetve H-25L-el egyaránt, míg a bolgárok a Szu-25-öseikről „csak” H-29L-eket indítottak, ugyanebben az évben.
Értem.
Ami a vélt képességeket illeti. Nem mondtam, hogy képes erre a KOLS. Sőt nem is gondolom, hogy képes már csak azért sem, mert sem a 29-es sem a 27-es nem erre lett kitalálva. Ha az oroszok annak idején akárcsak gondoltak volna ilyen jellegű lehetséges potenciálra, akkor eleve nem ilyen kivitelben építették volna be az optikai rendszert.
A dolog szimplán elméleti fejtegetés volt. Legalábbis részemről.
„A képernyő nélküli verziók csak lézeres irányítású eszközöket használhattak, televízióst nem.
Jó példa erre a lengyel légierő, ahol még tavaly is volt éleslövészet H-29T-vel és H-29L-el, illetve H-25L-el egyaránt, míg a bolgárok a Szu-25-öseikről “csak” H-29L-eket indítottak, ugyanebben az évben.”
Igen. Pontosan a lézeres irányítású fegyverek kapcsán merült fel egyáltalán a dolog ugye.
De az általad és általam említett gépeken ott van a lézercélzó a gépen.
Én úgy látom, hogy a gondolatmenet ott siklott félre, hogy valahogy egybemosódott a lézeres célmegjelölés, a lézeres távmérő és a kabinban elhelyezett televíziós képernyő hármasa.
Képernyő a televíziós irányításhoz kell. Lézereshez egyátalán nem szükséges. Lézeres irányítású fegyverekhez lézeres célzórendszer kell, akár beépítve, akár konténerben.
A lézertávmérő megléte nem jelenti a célzási képességet. Azonban külső megvilágítás esetén az ilyen fegyver is oldható.
De nem a MiG-29-es és Szu-27-es alapváltozatairól.
Ne haragudj. Úgy látom sok mindenben nem értettél meg, sok mindenben meg ugyanazt hajtogatjuk egymás mellett elbeszélve. Elég késő van már és fáradt vagyok ahhoz, hogy ezt bogozgassam szóval jó éjt! :)
Ezt én kavartam meg a Szu-27SzM tévés bombája és az alapváltozat kijelzője kapcsán: aztán átugrottam a lézeresre, majd vissza a tévés irányításra. Bocsi. :)
Ennek ellenére is helyben vagyunk: a Szu-27 alapváltozatában nincs lézeres célmegjelölő sehol (és a KOLS-ban úgy egyébként sincs) és tévés irányítású fegyverek sem szerepelnek az arzenáljában (ahogy lézeresek sem – ez pedig magáért beszél).
A többi, precíziós csapásmérésre képes típusnál a „tévé” meg értelemszerűen a televíziós irányítású fegyverekhez kell (gondoltam, ez evidens), nem a lézeresekhez. Utóbbiakhoz a lézeres célmegjelölő (amely nem azonos a lézeres távmérővel, mert akkor „lézeres távolságmérő ÉS célmegjelölő” néven futna nyilván) szükséges, bár nem feltétlenül: a cél tőlük függetlenül is megjelölhető a földről vagy másik gépről, de a fegyver (lézeres) irányításához szükséges rendszer ekkor is elengedhetetlen – de ha ezt beépítik, akkor általában nem hagyják ki (beépítve vagy függesztve) a célmegjelölőt sem. Mehetünk aludni. :)
http://www.youtube.com/watch?v=czP4cE6XgCM
Su-30MK / MK2V
Kína és Vietnam hadrendjében áll. TV vezérlésű bombát hazsnálnak.
„“Nonszensz amit csináltok. Keveritek a Kolszokat a Liteningel. Mert tény van Su ami képes arra amit írtatok. Csak azokon Liteningek lógnak.”
Nem feltétlen kell minden Szu-nak Litening…”
Nem. De a mondat eleje egyértelmű. KOLSz nem alkalmas arra amire tallking szerint igen. Ebbe kötöttem bele amiből lett az ami.
Molnibalage arra gondolhat, hogy a MiG-27-es elektro-optikai rendszerében a lézeres célmegjelölés és a lézertávmérő együttes megléte nem magyarázat a Szu-27-esek vagy MiG-29-esek vélt képességeire.
Igen. A lézeres távmérő és lézeres célmegjelölő nem összevont funkciójú eszköz. Több hk-n is van lézertávmérő. Alkalmas ez célmegjelölésre? Tudtommal nem.