|

Bulava szalvó lesz decemberben – vagy nem

Töredelmesen megvallom, fel kellett túrnom és egy röpke pillantást kellett vetnem az utóbbi pár Bulava cimkéjű írásunkra, mert az utóbbi időben annyi csavar volt ezen orosz SLBM soron következő tesztjeivel kapcsolatban, hogy csak na.

Nos, ugyebár októberben egyrészt ott hagytuk abba a vonalat, hogy meg nem erősített értesülések szerint a Bulava indításokat felügyelő bizottság a szalvó indítás előtt még 2 olyan tesztet akar látni, melyben a szokott módon 1-1 SLBM száll el Kamcsatka irányába. Ha ezen ballisztikus rakéták oda teszik a visszatérő egységeket, ahova kell, akkor végre sor kerülhet az első szalvó indításra is, mely a korábbi hírekkel ellentétben nem 2, hanem 3 Bulava egymás utáni indítását jelenti majd. Ez utóbbit állítólag egy másik, iparági forrás is megerősítette akkoriban. Másrészt ott, hogy október végén egy Bulava SLBM újabb sikeres start-cél mutatványt produkált.

Azaz a korábbiakat alapul véve még sorra kellett volna kerüljön egy sima indítás, amit egyébként novemberre terveztek, ám végül elnapolásra került a történet. Ugyan orosz barátaink nem idegenkednek a decemberi tesztektől sem, ám a közelmúltban Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter azt a nyilatkozatot tette, hogy ha kedvezőtlenek lesznek az időjárási viszonyok az év utolsó hónapjában, akkor idén már nem repül már újabb Bulava. Csak a jövő év tavaszán, azon belül is mindenképpen még május előtt.

Igen, ezen nyilatkozat óta természetesen befutott egy újabb hírmorzsa, melyet az ITAR-TASSZ hírügynökség állítólag a Bulava teszteket felügyelő bizottságon belülről szerzett. Ezen értesülés alapján az elmaradt teszttel nem foglalkozván decemberben szalvó indításra hajózik ki a Jurij Dolgorukij – ám nem három, hanem csak két Bulavát ereszt majd el.

Ha pedig a teszt sikeres lesz, akkor a Bulava ott lehet az Orosz haditengerészet karácsonyfája alatt, megkapja a zöld lámpát a hadrendbe állítás.

21 hozzászólás “Bulava szalvó lesz decemberben – vagy nem”

  1. talán mert tesztelnek, okoska. A teszt célja jelenleg valószínűleg nem az extrém körülmények közti működés vizsgálata. Egy kísérletnek kontrollált környezetben kell lezajlania, hogy a környezeti hatások kiszűrhetőek legyenek, és a vizsgált tulajdonságokat megfelelően tudják vizsgálni. Egy kísérletnél, mérnöki vagy tudományos esetben nem cska úgy bumm belecsapunk, majd lesz valami. Először egy modellt kell alkotni, ahol a várt eredményt kiszámítod a vizsgálat körülményeinek figyelembevételével, majd amikor a körlmények megfelőek, végrehajtod a kísérletet, és mérsz egyes tulajdonságokat, melyek eredményét összeveted a várt eredményekkel, ha eltérés van, akkor kitalálod, hogy mi az oka (pl. a modelled rossz, külső tényező zavart be, esetleg ilyen esetekben a gép nem megfelelően működött.)

    Ha a te véleményed módszereddel dolgoznának, akkor minden egyes rakétateszthez kellett volna egy atomháború is…

  2. Veér István: az atomháború csak egy túlzás volt, felesleges ilyen arrogánsan válaszolni…
    mindenki: lényeg leszűrve, igaz, nehezíti az adatgyűjtést, több hibalehetőséget visz be. De konkrétan hol? Arra gondolnak, hogy viharos, vagy akár jeges a tenger és amiatt nem akarják kilőni a rakétát? Mert ott mi változik a rakéta szempontjából? Vagy nem tudják nem tudom milyen légköri viszonyok miatt követni a repülés során? Vagy mi lehet még

  3. mediiik

    A legkócosabb jelenleg már a rakéta felszálló szakasza (a többinél sokat segít egy gravitáció nevű találmány :-D).

    Rossz időben a rakéta eltérülhet (katasztrófa), nem vizsgálható megfelelően a hajtómű működése, vagy éppen a víz alatti (ha jól tudom már csak ilyen tesztek vannak hátra) indításnál egy rossz helyen lévő jégtábla hozhat “hibás” eredményt.

    Visszatérésnél a sebesség/röppálya kombinációja jelentősen csökkenti a légkör “beavatkozó” képességét, ezért az annyira nem fontos. Ámde ha a bomba nem akar elmenni itthonról, az felér egy infraszaunával. :-D (lásd: 2009. decemberében https://htka.hu/2009/12/10/bulava-hat-ez-latvanyosan-nem-jott-ossze/ )

  4. Tcat, arról van valami infód, hogy egy SLBM – most tök mindegy, hogy Bulava, vagy éppen Trident-II. – milyen vastagságú jeget tud még biztonságosan áttörni? Ebben a hordozó tengó nem sokat tud segíteni, mióta a felszíni indítás jó 40 éve “kiment a divatból”. Marad tehát a “submerged position”, ami viszont novembertől áprilisig jég áttöréssel járhat együtt…

  5. “A Fehér-tenger be szokott fagyni hónapokra,emiatt van a kényszerű leállás nem pedig egy kis hullámverés miatt.”

    Amit en nem ertek, hogy ezzel a befagyassal hogy nem terveznek? Es mintha nem terveznenek, mert eloszor jonnek a “meg ket raketat inditunk, aztan egy harmas szalvot karacsonyra” hirek, aztan meg “az idojaras, na az nem engedi, pedig jo ter volt” nyilatkozatok.

    Koltoi a kerdes, persze, a cegnel aminek dolgozok az utobbi idoben ketszer is lattam menedzsert meglepodni azon, hogy karacsony kornyeken kiesik egy-ket hetre a termelesbol az emberek 99%-a. :-)

  6. mit számít a jeges tenger egy vízalatti indításnál… ugye?
    Hülyeségre nem fogok kedveskedni. Voltál már valaha laborban? Mértél már valamit (nem collstokkal, mondjuk legalább a nehézségi gyorsulást, vagy valami legalább ennyire komplexet?)? Hallottál a hibaterjedésről?

    Akkor fogsz valamit extrém körülmények közt mérni, ha már azt akarod mérni. Nem azt akarják mérni, nem azt fogják. Ezt nehéz megérteni? A peremfeltételeket meghatározták, és ha a környezet lehetővé teszi, akkor elvégzik a mérést. Mit nehezít a viharos tenger? Sokmindent el tudok képzelni, de ez most lényegtelen.

    A kísérletezés alapelvét írtam le, és úgy látom a mondandóm nem jutott át teljesen. Kísérletkor: tervezel, majd mérsz. Ha külső erőktől függ valami, nyilván akkor mérsz, ha a külső körülmények a tervnek megfelelnek, mert így végzed el azt a kísérletet amit ismersz. Ha nem az jön ki amit akartál, még az ismert körülmények ellenére is nehéz meghatározni az eltérés okát.

  7. Mivel a cuccost a boomerből sűrített luft veti ki, így azt hiszem, jégáttörő képessége nem nagyon van. A hajtómű a felszín felett indul be. Persze a sűrített levegő nyomása és a rakéta még nem levált burkolata segíthet vékony jég esetén, de nagy esélye van a sérülésnek…… Vagy előtte áttörik a jeget és utána indítanak… vagy marad a vízfelszín……

  8. Veér István: most neked mi a bajod? Első kérdésem tényleg nem volt érthető, de a második azért már csak az lett. Ahogy olvasom nem csak nekem tűnt fel, hogy ha beterveznek ezek az okos mérnökök egy tesztet, akkor miért lepődnek meg azon, hogy befagy a tenger. Kb mint a MÁV, meglepődik, hogy télen hideg van.
    És igen, mértem már. BME-n végeztem villamosmérnökként, Ericssonnál vagyok fejlesztőmérnök. Beágyazott rendszerekre készítek szoftvert, firmware-t, mértem mindent a saját laborunkban, úgyhogy felesleges arcoskodni.

  9. Semmi bajom. És azért válaszolok arrogánsan, mert zavar a hülyeség, és mert megtehetem. trolololo! Ballisztikáról meg kérdezzed tallkingot, ő majd megmondja a tutit :) nagy ágyúmániás, és ez már majdnem ugyanaz.

  10. “Semmi bajom. És azért válaszolok arrogánsan, mert zavar a hülyeség, és mert megtehetem. ”

    Speciel bennem is felmerült főleg a május kitétel miatt, esetleg vittem is volna kicsit messzebbre a dolgot mert ugye 5hónapig csak nincs minden nap extrem időjárás a befagyás meg necces válasz vmi okbol csak hát fenének sincs kedve pontosítani meg kérdezni amikor egy ekkora arogáns tahó mint te így leugat másokat.

  11. “Mivel a cuccost a boomerből sűrített luft veti ki, így azt hiszem, jégáttörő képessége nem nagyon van. A hajtómű a felszín felett indul be. Persze a sűrített levegő nyomása és a rakéta még nem levált burkolata segíthet vékony jég esetén, de nagy esélye van a sérülésnek…… Vagy előtte áttörik a jeget és utána indítanak… vagy marad a vízfelszín……”

    Szerintem az inkabb gazgenerator de csak “szerintem”

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.