Az angol Állami Számvevőszék (National Audit Office, NAO) szerint elképzelhető, a Royal Navy szerint azonban nem lesz hiány a flotta vadász tengeralattjáróiból.

A NAO részéről, a védelmi beszerzésekhez köthető idei jelentésük kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy az aktuális haderőreformban meghozott döntések végett a Royal Navy elegendő tengeralattjáró nélkül maradhat a következő évtized egy részében – miközben a jelentősen kitolt befejezési dátumú Astute program költségei ennek ellenére is 200 millió fonttal növekedtek. A NAO részéről arra is rámutattak, hogy vizsgálataik szerint az SDSR óta meghozott rövid távú költségvetési manőverezések az elmúlt évben összességében 466 millió fonttal növelték meg a 15 legnagyobb beszerzési program költségeit.

A néminemű amerikai segítséggel összehozott Astute-osztály eredetileg ugyebár 8 egységből állt volna, de csak 7-re jutott pénz. A költség- és időkeret tekintetében korábban is számottevő túllépésekkel küzdő program időkeretét az SDSR után megpiszkálták tovább lelassítva az egységek átadási ütemét – ennek az az eredménye, hogy az első egységek cirka 10 éves építési üteme a későbbiekben mit sem változik, mind a 7 egység nagyjából ennyi idő alatt épül majd meg. A 7. egység, a leendő HMS Ajax például várhatóan majd csak 2024-ben áll hadrendbe.

Az Astute-ok közül egyelőre csak az osztály névadója szeli a habokat – első éles bevetésére a jövő év tavaszát követően kerülhet majd sor. 2011 ősze és 2012 tavasza között az USA vendégszeretetét élvezi ,

Összehasonlításképpen: az Astute-okkal párba állítható amerikai Virginia-osztály 5. egységétől kezdődően elmondható, hogy a megrendeléstől számított 5 év múlva már a Navy markában vannak a hajók. Persze ezt az angolok is meg tudnák csinálni vélhetően, de gazdasági, iparági okokból az Astute-osztály építési üteme mesterségesen vissza van fogva. Itt konkrétan arra kell gondolni, hogy az aktuális SDSR-ben a Royal Navy ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróinak, a Vanguard-osztálynak utódlását 2028 utánra tolták ki. Márpedig ha a 7 Astute-ot normál tempóban megépítik, akkor adott esetben hosszú évekig megrendelés nélkül állna a hazai iparág, melynek nem sok pozitív kihatása lenne.

„Az Astute program építési szakaszának kitolásával a minisztériumnak öregebb, tervezett élettartamukon túl lévő egységeket kell majd használnia, illetve aktívabban támaszkodnia a kisebb mennyíségben hadrendbe állított Astute-okra – vagy csökkenteni a tengeralattjárós tevékenységet.” – áll a számvevőszék anyagában.

Az HMS Tireless az Északi-sarkon az ICEX 04 hadgyakorlat keretében, 2005-ben | Forrás ,

„Éppen ezért kijelenthető, hogy az Astute-osztály nem lesznek képes kielégíteni a Royal Navy mennyíségi igényeit az elkövetkező évtized egy részében.”

A NAO számításai szerint mindemellett a program a legutóbbi költségnövekedést is beleszámítva immáron 1,9 milliárd fonttal lépte túl az eredeti, 1997-es, 8 egységre vetített költségkeretet. Azaz a számvevőszék álláspontja szerint, ha a védelmi minisztérium elejét tudta volba venni a programköltségek eszkalálódásának, akkor a mostaninál alacsonyabb költségből tudott volna 7 helyett 8 egységet kihozni. Míly meglepő következtetés – csak hát a költségek ettől még elszálltak, ezzel kell együtt már élniük… Ennek kapcsán egyébként jelentős tényezőnek jelüli meg a számvevőszék a minisztérium által végeztt programmenedzsmentet – és nem csak az Astute-ok esetében. Vizsgálataik alapján a 2000 óta jóváhagyott programok összköltsége 11,4 százalékkal / 10,6 milliárd fonttal növekedett. Ugyanakkor a teljes kép érdekében említést érdemel azon becslésük is, mely szerint a költségcsökkkentő lépések nélkül az árak elszállása majdnem a duplája lett volna a jelenleginek – 19,4 milliárd font.