|

Átvette az első A-50U-t az Orosz Légierő

Az orosz sajtó rendkívül szűkszavú hírei szerint az Orosz Légierő a napokban átvette az első modernizált légtérellenőrzőjét. Vlagyimir Drik ezredes minisztériumi szóvivő szerint a Berijev vállalat mostanra végzett az első A-50U-val, mely a jól ismert Il-76-oson alapuló A-50 új verziója. A fellelhető információk szerint Moszkva 2008-ban rendelte meg a programot, amit a Berijev a Vega konzorciummal közösen végzett, és amelynek keretében 2009-ben készült el az első A-50U. A repülőgép mostanra jutott el abba a fázisba, hogy átvehesse a légierő, és eddigi állomáshelyéről, Taganrogból átrepülhesse saját bázisára, és használatba vegye.

A modernizáció elsősorban az AWACS fedélzeti rendszereit érintette. Teljesen új a műholdas kommunikációs rendszer, a személyzet munkaállomásainak régi katódsugárcsöves képernyőit pedig nagy felbontású, modern LCD kijelzők váltották fel. Nem elhanyagolható, hogy ezúttal a személyzet kényelmére is gondoltak, ugyanis a Berijev közleménye szerint az A-50U fedélzetén több új mellékhelyiség és pihenőszoba található, valamint egy étkezőt is elhelyeztek benne. Arról nincs információ, hogy a továbbfejlesztés érintette-e a lokátort vagy a szoftvereket. Drik szerint az A-50U nagy biztonsággal képes felderíteni és azonosítani repülőgépeket, helikoptereket és ballisztikus rakétákat.

Az első A-50U felszállás közben |Fotó: Berjev ,

Mint arról már korábban is beszámoltunk, az Orosz Légierő a közeljövőben szeretné megnövelni légtérellenőrző kapacitását. Az Il-76 modernizálásával létrehozandó Il-476 szállítógép képezi majd az alapját az új A-100-asnak, mely 2016 környékére készülhet el a jelenlegi becslések szerint. Addig pedig folyik tovább az A-50 modernizációja, legalábbis 2012-ig a Berijevnek még egy A-50U-t kell átadnia a légierő számára.

82 hozzászólás “Átvette az első A-50U-t az Orosz Légierő”

  1. @Puma. Pannon Puma

    A világon repkedő AWACS gépek túlnyomoró része ilyennel bír. Egyébként van tudtommal kombinált megoldás is létezik, tehát a elektronikus nagylábeltérítés mellett a dóm forgatható, csak nem folyamatosan teszik vagy lassabban.

    Nem ez határozza meg azt, hogy korszerű vagy sem…

    @gacsat

    A kis AWACS gépek sem tudnak sokkal többet és az ilyen számokból nem derült ki semmi.

    1. Mekkora a célgép RCS értéke?
    2. Milyen aspektusból?
    3. Földháttér van?
    4. Légköri viszonyok?

    Stb.

  2. Azt várná az ember, hogy legalább a nagy célokat a láthatárig jól lássa. Ez pedig bő 1000 km. Kalocsáról simán lehetett látni az Adria fölött repkedő gépeket, úgy, hogy a radar sose volt harci üzemmódba kapcsolva.

  3. Olvasgatom a Wiki Orosz Légierő cikkét, és ilyen gyöngyszemeket találok: On 5 June 2009, the Chief of the General Staff, Nikolai Makarov said of the Russian Air Force that “They can run bombing missions only in daytime with the sun shining, but they miss their targets anyway”.[

  4. Azt várná az ember, hogy legalább a nagy célokat a láthatárig jól lássa. Ez pedig bő 1000 km. Kalocsáról simán lehetett látni az Adria fölött repkedő gépeket, úgy, hogy a radar sose volt harci üzemmódba kapcsolva.

    Égháttér és nagy kereskedelmi utasszállító gépek. Más tészta.

    Egyébként én azért utánajárnék ennek, mert kicsit UL szagú. Az Adria legközelebbi pontja is ~420 km Kalocsától a GE szerint. Az HT összefoglalóhoz tettem fel egy táblázatot.

    https://htka.hu/static/cikkek/HT_osszefoglalo/AWACS.pdf

    Nos, legyen a radar 30 méteren az, hogy +/- 100 méter eltérés sem sokat jelent a táblázatban. 10 ezer méteren replő gépnél is 400 km táv már horizont alatti célt jelent úgy, hogy tükörsima tereppel számolsz. És akkor még nem számoltam azt, hogy a hegységek bizony kitakarnak. GE-vel 7-8 km magasságban 420 km-ről nem látni rá Kalocsára…

    Egyesektől olyan formában is hallottam már, hogy a Párizs felett repülő gépeket is látta a gépeket az P-14 (?), de ez végképp UL szagú. A táv ~1200 km és van közben egy Alpok is. 12 km-en repülő AWACS és 10 km magasan levő cél esetén is bőven horizont alatt vannak a célok.

    Valaki azt magyarázta, hogy egyes rádióhullámok görbülnek, de ezt én nem értettem és arra senki nem adott magyarázatot, hogy akkor ebből hogyan számolnak célkoordinátákat…

  5. Molni eszmefuttatásáoz még egy kérdés…

    Mi értelem 300 – 400 km-nél nagyobb távolságban gépeket felderíteni, sőt irányítani? Egy ország légvédelmében még megértem a távolfelderítő lokátorokat, de egy taktikai helyzetben ennél nagyobb távolságokat nem tudom, hogy ki lehet-e használni?
    A távolsággal együtt a beérkező információk száma szerintem exponenciálisan nő, ezzel együtt felelős döntéseket is egyre nehezebb hozni.

  6. Egy CSG esténben van értelme, ahol a taktikai helyzet lehet tisztább és M4 táján közeldő célok vannak. Kell az idő arra, hogy regáljon az ember.

    Átlagos estben nem sok értelme van. Nagyobb távolságon a terep miatt komoly vakfoltok lehetnek főleg olyan vidének, mint az indiai-kínai határ.

    A 300-400 km-es táv azért alapból kb. felezőedik, mert nem egészséges a fronthoz közel repülni még erős HAVCAP-pel sem. Az Sz-200 nem túlságosan mobil, de ha csak a fronttól 40-50 km-re van egy, akkor bizony ez elvben indítási táv neki…

  7. “…az új A-100-asnak, mely 2016 környékére készülhet el a jelenlegi becslések szerint. Addig pedig folyik tovább az A-50 modernizációja, legalábbis 2012-ig a Berijevnek még egy A-50U-t kell átadnia a légierő számára.”

    Még egyet? Azaz, ezzel a most átadott géppel együtt lesz összesen kettő – viszonylag – korszerű légtérellenőrzőjük, arra a hatalmas, kontinens méretű országra? Fasza… Ráadásul, náluk a kisebb kategóriás AWACS is hiányzik, mint amilyen az E-2C Hawkeye, vagy a SAAB hasonló gépe…

  8. itt még nem kell tippelni: a kör területe a sugárral négyzetesen arányos :)

    Kicsit végiggondolva és a gondolatmenetemet magyarázva, ha egy 100 km sugarú kört ellenőriz a gép az 31 400 km2. Ezen legyen 10 esemény amit követnie kell (csak a pl kedvéért.) Ugyanakkor, ha a sugár 200 km-re nő, a terület 125 600 km2-re, a terület mérete alapján az események száma 40 db-ra nő. Azaz a sugár kétszeresére, az események száma a négyszeresére nőne. Én erre gondoltam…

  9. Ja csak így még nehezebben tudtam volna megmagyarázni… :-)

    Értsd, kétszeresére növeled a távolságot, akkor négyszeresére nő a követendő gépek száma, egy ideális esetben “csak” négyszeresére a rosszfiúk száma. Ez csak ideális eset,, mert a távolsággal lehet, hogy sokkal több rossz fiú lesz, de kérdés, hogy ezek közül melyik lép be a “komfort” zónádba, ahol már tényleg veszélyes!! Ráadásul, mivel minden érték exponenciálisan nő, így számítástechnikailag és emberi tényezőt figyelembe véve is egyre nehezebb kiszűrni, hogy ki is lesz igazán rossz fiú…

    No de a lényeg a lényeg, nem valószínű, hogy 300 km-nél többet érdemes szemmel tartani, mert..

    – a domborzat miatt túl sok infó elveszik
    – Lehetetlen normálisan ennyi célt követni és osztályozni technikailag…
    – …és humán oldalról
    – egyáltalán minek olyan dolgokról infó, ami nem jelent pillanatnyi veszélyt? Ellátni 1000 km-re? A legtöbb gépnek nincs ekkora hatósugara, tehát nem hordoz érdemi veszélyt.

    A Csendes-óceán partján egy távolfelderító lokátornál… Ott igen! Jó tudni, ha a túlpartról elindult a kötelék :-)

    Persze, mint minden ez is ötletelés, konkrétumok nélkül.

  10. 200 kmről már lehet rakétát indítani az AWACSre. A másik, amiért kellene a nagy hatótáv, hogy nem fordulna elő, hogy a nyílt tenger közepén bóklászó CVBG felett váratlanul elhúz egy Tu95ös pár. Amelyeknek egyébként jóval 1000 kmen túl ér a karja.

  11. 200 kmről már lehet rakétát indítani az AWACSre.

    Mivel? Sz-200-nál is legfeljebb közeledő vagy nagyjából egy pont felett köröző célra ami bőven 10 km felett repül és néhány Sz-300 változattal nagyon talán. Más kérdés, hogy ekkora távon ez ECM és aktív / passzív zavarás ellen mit tudsz enni…

    Amelyeknek egyébként jóval 1000 kmen túl ér a karja.

    Egyedül a Kh-55 volt +1000 km-es, de szubszonikus. A védővadászoknak és E-2C gépeknek elvileg nem pálya. Ha van elég fegyverzet és jó helyen vadász, akkor pulykalövészet. A szuperszonikus ASM-ek jó, ha 400 km-ről voltak indíthatóak.

  12. Minden esetre nagyon érdekes ez a hír. Főleg az új gép belsejében készült videó láttán. Én azt gondolom a kijelzők láttán, hogy nem szabad arról elfeledkezni, hogy a lokátortechnikában azért olyan nagy újítás az alapokat tekintve nem volt. Viszont a jelek feldolgozása a szoftver, és a kommunikáció óriás léptékben óriási fejlődésen ment keresztül. És szerintem itt a lényeg. Lehet hogy az antenna nem változott nagyot, de a jelek feldolgozása (különféle algoritmusok, szűrőprogramok, útvonal elemző, pályakövető algoritmusok, zavarszűrések) a régi és az új gép videóján szembeötlő. És ez nagy előrelépés szerintem. Ráadásul ebben a magyar szakemberek is valamikor jók voltak, hiszen hasonló fejlesztések itthon is voltak valamikor, úgy 20 éve.

  13. “Micsodaaaa?????????” Azt vegyük figyelembe hogy a szoftver nagyon fontos. Hanem a legfontosabb.Nem mindegy hogy egy villogó képernyő előtt ül a fickó, (első videó) vagy egy olyan képernyő előtt ahol a számítógépes szoftverek csak és kizárólag a számára szükséges jeleket jelenítik meg. (második videó)

  14. Az igaz comandante, de azért az alapok is nagyot fejlődtek, elég csak az AESA és PESA technológiákra gondolni, hogy a legközismertebbekről beszéljünk. De a hagyományos mechanikus eltérítésű antennás radarok esetén is millió új séma, módszer lett kitalálva Persze, attól is függ, hogy mely időponthoz viszonyítod a dolgokat.

  15. Az oroszok 20 éve terveznek valami ilyesmi kurvanagy hatótávolságú awacsgyilkos rakétát. Ami azt jelenti, hogy nem lehet biztosra venni, hogy nincs. A néhai főnix is vagy 150 km hatótávolságú volt. Az amiknál csak van a sifonyban valami helyette. Az ukránok meg lőttek Tu154est több mint 150 mérföldről. Olyan rakétával szedték le 320 kmről, amiről állították, hogy 240 km (150tmf) a hatótávolsága.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Siberia_Airlines_Flight_1812

  16. Nincs. Makett volt belőle még csak a kiállításon is, de sem eladásról nincs hír és fotó sincs egyetlen éles példányról sem…

    Sz-200-zal szedték le a szerencsétlen gépet. A célgép sem nem manőverezett se nem zavart. Térkép nélkül meg nem mondom a cél aspektusát…

  17. Egyetlen E-2-est lőttek le, de nem harcban. Egy az US NAVY állományában lévő gép kigyulladt, a személyzet kiugrott, de a Hawkeye tovább repült. Egy Hornet gépágyúval szedte le. Az izraelieknek négy volt, egy múzeumba került, hármat megvett Mexikó.

  18. Molni!
    “Egyébként meg az elkövetkező ~10 évben is csak jenki / NATO lopakodó lesz, ergo az azonosítás nem olyan húdevészes.”

    Szerintem ez a 10 év amit mondtál kicsit sok. Úgy hallottam, hogy 2016-ra befejeződnek a Pak FA tesztjei és elkezdik a sorozatgyártást. Szóval szerintem 10 éven belül az oroszoknak, Indiának meg azoknak lesz lopakodójuk akik vagy a Pak Fa-ból vagy az F-35-ből rendelnek. Esetleg még Kína.

  19. Szerintem ez a 10 év amit mondtál kicsit sok. Úgy hallottam, hogy 2016-ra befejeződnek a Pak FA tesztjei és elkezdik a sorozatgyártást.

    Álmodozni lehet. Realitása nincs sok. Az első felszállás csúszott vagy 4-5 évet. Nézd meg, hogy az YF-22 és az F-22A mennyi idő telt el. A forrásokat és tapasztalatot stealth gépek terén még összemérni is felesleges. Az F-35 sem éppen villámsebesen készült a neve ellenére. :)

    A Szu-34 átvételi procedúrája volt 4 év. No comment…

  20. Már vannak olyan adatátviteli rendszerek amik csak egy bizonyos irányba sugároznak,ezeket szinte kódolni sem kell mert csak akkor tudod lehallgatni ha pont belerepülsz az adat folyamba ami nem túl valószínű.Úgy tudom,hogy a Gripen eredeti svéd adatátviteli rendszere is ilyen elven működik.

  21. “És honnan tudja ez a rendszer, hogy épp merre van a műhold?”
    nem értema kérdést. A műholdak (most hagyjuk a US hitech csodákat) pályája eléggé pontosan ismert, ora meg gps meg van az adott eszközben.

  22. “A repülőgép össze-vissza forog. Néha még fejjel lefelé is áll. Sok műhold van, és mindenfelé mennek. Elég sok változó. Ha folyamatos adatkapcsolat kell, ez elég macerás.”

    Én nem tudom mit vagy ezen megakadva és nem is tudom neked jobban elmagyarázni, ha tudom a pontos időt, ~helyet, műhold pályáját, műhold aktuáis helyét, keringési idejét nem nagy ügy az egész. Ha sok műhold van akkor meg kiszámítom melyik van leginkább a fejem felett és annak adok, attól várom az utasításokat, vagy ha azt nem látom átállok egy másikra. Predaort/GH meg nem szokott fejre állni de ha ez olyan fontos lenne majd raknak az aljába is egy antennát.
    Ez nem relativitás elmélet simán fel elhetne fogni tényleg nem értem mért nem megy.

  23. Ennek tükrében nem értem, miért nem kapott új hajtóművet?.

    Néhány hónapja volt itt vagy sg-*n hír, hogy a E-8J gépek 60-as évek végi hajtóművet kapnak az 50-es évek végi helyett. Ha nincs pénz, akkor nincs pénz…

    Vajon a KC-135 gépek hány %-a bír a nagyobb és újabb hajtóművel…?

  24. dudi

    “Már vannak olyan adatátviteli rendszerek amik csak egy bizonyos irányba sugároznak,ezeket szinte kódolni sem kell mert csak akkor tudod lehallgatni ha pont belerepülsz az adat folyamba ami nem túl valószínű.”

    Így van, ilyen pl. az F-35-ön is lévő MADL (Multifunction Advanced Data Link):

    http://www.govcomm.harris.com/solutions/products/000088.asp

    http://www.flightglobal.com/news/articles/usaf-selects-datalink-to-bridge-communications-gap-between-f-22-and-325156/

    És úgy tűnik, hogy a jövőben a műholdakkal is tud majd kommunikálni a MADL: http://www.photonics.com/Article.aspx?AID=19750

  25. “És úgy tűnik, hogy a jövőben a műholdakkal is tud majd kommunikálni a MADL”

    Vagyis, helyesbítek, ott csak a műholdakról sugárzott adat vételének képességéről van szó, a kétirányú kommunikációról nem találtam infót.

  26. Ha kicsit feljebb is néztek, itt nem az A-50esről, hanem a Raptorról volt szó.(nem is annyira) Kis parabolának kéne benne lenni, ami pörög-forog, és mindig jó irányba néz. Ánbár, ha a kézi GPSek amtennájára gondolok… Végül is annak is fogni kell a műhold jeleit.

  27. gacsat

    “Ennek mi értelme van?:
    the maximum low data rate of 2,400 b/s.”

    Ez a SCAMP-re http://www.fas.org/spp/military/program/com/an-psc-11.htm vonatkozik, hogy a SCAMP antennája képes a Low Data Rate szabványon belüli maximum 2,400 b/s-os műholdas kommunikációra.

    “És ennek?:
    RF Front End for low probablity of intercept / detect air to air data link functions.”

    Amit dudi is írt, hogy az antennák úgy vannak kialakítva, hogy minél kisebb legyen az esély, hogy az ellenség érzékelje a rádiójelet/elfogja a sugárzott adatot. Tehát, csak egy keskeny nyalábban sugároz a cucc, kifejezetten a társgépek/AWACS/JSTARS stb. felé.

  28. “mi van ha épp fejjel lefelé van? Összevissza forog, stb…”

    Nos, ma egy átlagos telefonban annyi rzékelő van, hogy bármikor simán odaforgatna egy antennát egy műhold felé. Másfelől meg, ha a geometriai kialakítás nem teszi ezt átmenetileg lehetővé, mert pl fejjel lefele van… általában nem úgy szokott repülni egy repülő, és addig puffereli aaz adatot, és kitolja amikor újra van rálátás. Ez már az ip protokollnál megoldották. csomag alapú adatátvitelnél ez nagyon alap dolog.

  29. gacsat

    “Akkor ezt a man portable kütyüt alkalmazták a repülőgépbe?”

    Nem, ott csak azt írják, hogy a SCAMP is hasonló antennát (small-diameter phased array-t) kap(ott?), mint a MADL.

    “És ez úgy zavarvéd, hogy parabola nélkül tud egy irányból VENNI?”

    Úgy zavarvéd, hogy keskeny nyalábban ad. MADL esetén ad a többi gép felé, (a műholdra történő adatküldés képessége nem tisztázott), SCAMP esetén pedig a műholdra. Hogy a műholdról történő vételhez kell-e parabola és, hogy olyan nagy távolság esetén a vételi pontnál mennyire lehet “keskeny” a nyaláb, azt nem tudom. De, ha csak nem ismert pontosan a vételi pont helyzete és a műholdon nem mozgatható az antenna-antennák és nem tud “ráállni” minden egyes eszközre külön-külön, amelyiknek adni akar (és ez szerintem nem megoldható, pláne több száz potenciális, egyidőben venni akaró eszköz esetén), akkor műholdról történő vételnél, a vevő eszköz(ök)nél már nem keskeny a nyaláb. Persze, szerintem, mivel a műhold adott pozícióban van az égen, ezért, ha a vevő rálát, és nincs a vevő, meg a műhold között zavaróeszköz, akkor jóval nehezebb zavarni, mint a földfelszíni adást.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.