|

Úton az átadás felé a harmadik LCS

Október 24-én a Lockheed Martin hajóépítő részlege bejelentette, hogy végeztek a Freedom-osztály harmadik tagjának nyílt vízi tesztjeivel. A USS Fort Worth (LCS-3) egyben az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének harmadik hajója, mely a Littoral Combat Ship program keretében épült meg. A 20 hónapos munka után, 2010. december 2-án keresztség alá vett és vízre bocsátott hadihajó jelenleg 80%-os készültségi szintű, a teljes hadrafoghatóságot a 2012-es átadásra érheti el. A most befejezett periódusban az alapvető, úgynevezett gyári hajózási teszteket végezték el.

A Lockheed Martin és a US Navy szakembereinek közreműködésével véghez vitt tesztek során vizsgálták az LCS-3 meghajtó rendszerét, a kommunikációs és navigációs berendezéseket, a bevetéstervező és –vezérlőrendszert, valamint minden további létfontosságú eszközt, ami a hajó szolgálata alatt fontossá válik majd. Amint azt Joe North, a Lockheed Martin programfelelőse elmondta, a majdnem egy éven át zajló tesztsorozattal nagy lépést tettek afelé, hogy átadhassák a hajót a haditengerészet számára.

A USS Fort Worth (LCS-3) hasítja a habokat | Fotó: Lockheed Martin ,

A szigorú határidő, amit a flotta kitűzött a gyártó számára, a beszámolók szerint nem befolyásolta negatívan az elvégzett tesztek alaposságát és minőségér. Sor került többek között nagy sebességű menetre, éles manőverezésre, mentőcsónakok indítására és fogadására, valamint más, kisebb-nagyobb hajók vagy csónakok nyomon követésére és elfogására. A USS Fort Worth jelenleg a gyári dokkban tartózkodik, ahol elvégzik rajta a még hátralévő módosításokat, majd a kaliforniai San Diegóba kerül, mely 2012-től honi kikötője lesz.
Az LCS-3 egyébként az első hajó az Egyesült Államok Haditengerészeténél, mely az ország 16. legnagyobb városáról, Fort Worth-ról kapta a nevét.
A Lockheed Martin csapata jelenleg az LCS-5-ön, vagyis a jövendőbeli USS Milwaukee-n dolgozik.

18 hozzászólás “Úton az átadás felé a harmadik LCS”

  1. Egyszer már kérdeztem,hogy a Littoral Combat Ship mit is jelent akkor jól megmondtátok,hogy ez partközeli feladatokra optimalizált osztály.
    Most azt szeretném tudni,hogy konkrétan mire valók ezek a vasak mert el nem tudom képzelni,hogy mit takar a „partközeli feladatok”. Ez láthatóan nem egy aknaszedő/partraszálló hajó.

  2. Nos, amolyan „zavarosban halászó” mindenesek lesznek ezek. Több vonatkozásban sem tudnak majd lényegesen többet, mint a Parti Őrség új Legend-osztályának tagjai. Nem mellesleg a Northrop Grumman korábban fel is ajánlotta a Legend-osztályt, mint olcsó LCS :)
    http://www.uscg.mil/acquisition/NSC/projectdescription.asp

    Mindenesetre a tervezett fő feladatköreik között szerepel a tengó és, aknakeresés, a felszíni célpontok elleni tevékenység, vagy épp felderítés, netán a különleges egységek támogatása.

    Igen, valóban nem úgy néznek ki, mint amik ezekre tökéletesen alkalmasak lennének, de ezen feladatkörökben jelentős részben a hajók által szállított járművek – helik, illetve távirányítású eszközök – használatával képzelik el a mókát. A különböző feladatkörökre kihegyezett modulok részeként lesz hozzájuk UAV/USV/távirányítású aknakereső.

    Többek közt ezek vannak tervben:
    – az aknakereső modul részeként: http://www.lockheedmartin.com/products/RemoteMinehuntingSystem/index.html
    – UAV vonalon az MQ-8B Fire Scout
    – USV vonalon a Spartan Scout

    Mondjuk a dologhoz hozzá tartozik, hogy nem tudom, hogy a felszíni célpontok ellen mekkora potenciált terveznek, de ezen a kissé gyenguska lesz az LCS, akárhogy is nézzük. Hiszen offenzív vonalon saját erejéből van egy 57 millis lövege + két 30 millis gépágyúja, de aztán csókolom. Tervben volt az NLOS-LS rakétafegyverzet, de azt a programot az idei év elején szanálták, így a teknők offenzív rakétafegyverzet nélkül maradnak. A jelenlegi állás szerint az NLOS-LS helyett esetleg kapnak majd egy kis hatótávolságú légvédelmi rendszert a Griffin roketta képében.

    Szóval így marad a 2 Seahawk + a Fire Scout, amikkel oda lehet csapni, ha úgy adódik.

    Mindemellett mostanában emlegetik, hogy várhatóan a tengerészgyalogosok, illetve a különleges alakulatok is befigyelnek majd. Bár ezt az elképzelést vannak akik támadják arra hivatkozván, hogy túl nagyra hizlalná az elvárásokat tartalmazó listát, ezáltal az árcetlit

  3. „Tervben volt az NLOS-LS rakétafegyverzet, de azt a programot az idei év elején szanálták, így a teknők offenzív rakétafegyverzet nélkül maradnak.”

    Pedig néhány VLS launcher még elférne rajta. Ezek viszonylag kis hajók, úgyhogy ezekre nem kell Exocet és kategóriatársai…
    Viszont, ezzel szemben… láttad Tcat, hogy orosz barátaink mire adják hamarosan a fejüket?

    http://www.barentsobserver.com/russias-new-navy-destroyer.4977625-58932.html

    Építeni fognak 14-16 atommeghajtású (!) rombolót, amely a Kirov cirkáló osztályt leszámítva az eddigi legpusztítóbb fegyverzetű felszíni hadihajó osztály lesz az orosz flotta történetében. Oly annyira, hogy még a Slava class cirkálókat is ezekkel fogják majd felváltani, az Udaloy és Sovremenny rombolók mellett. Azért arra kíváncsi leszek, hogy hogyan boldogulnak a kisebb hajóegységek nukleáris meghajtásával, amelyben eddig semmi tapasztalatuk nincs. Minden esetre tény, hogy a US Navy korábban megpróbálkozott már ilyesmivel, ( USS Bainbridge osztályú cirkálók ) de nem volt túl nagy sikere, hamar vissza is álltak a hagyományos meghajtásra, a CVN-eket leszámítva, természetesen. Az biztos, hogy baromi sokba fog kerülni a program, kérdés, hogy a végén megéri-e az oroszoknak a tanulópénzt megfizetni…

  4. „Ez egyáltalán nem meglepő ha észreveszed azt a tendenciát,hogy a hajóosztályok méretei nőnek.”

    Itt most nem erről van szó. A logikát lenne jó megérteni abban az orosz folyamatban, hogy előbb hadrendbe állítanak egy repülőgép-hordozót ( bocs, „ferde-fedélzetű cirkáló” ahogy ők hívják a Kuznyecovot ) konvencionális meghajtással, majd elkezdenek atommeghajtású rombolókat tervezni, amelyben egyrészt nincs még semmi gyakorlati tapasztalatuk, másrészt nem igazán jött be az óceán túloldalán sem a dolog, holott az amerikai hadihajóépítő cégek köröket vernek orosz társaikra… Az sem véletlen, hogy a DDG-1000 Zumwalt romboló sem lett atommeghajtású…

  5. „Ez szerintem azért van mert nem az amik ellen készülnek másnak meg nem nagyon van hordozója.”

    De akkor ki ellen, Dudi? Az európai országok szoros szövetségben vannak az USA-val ( NATO 5. cikkely ) az ellenük folytatott háború egyben az USA flottája ellen is irányulna. Mellesleg, Németország kivételével, az összes többi komolyabb ország ( angol, francia, olasz, spanyol ) rendelkezik 1-2 repülőgép-hordozóval. Indiával és Kínával jó a viszony, utóbbinál egyébként is inkább a gyéren lakott Szibériába bezúduló kínai szárazföldi hadosztályok jelentenék a fenyegetést, melyek ellen nem jó semmire az erős flotta. Ki van még? Grúzia és hasonlók? Ellenük a kijavított Aurora cirkáló is jó lenne, nemhogy vadiúj, atommeghajtású rombolók… Nekik igenis az USA ellen kell az erős flotta, de nem azért, hogy harcoljon velük, hanem hogy számottevő erőt felmutatva biztosítsák a tengerek felől is az orosz határokat, illetve, hogy támogatást adjanak a tényleges csapásmérő erőknek az SSBN/SSGN tengóiknak…

  6. „A románok ellen(Moldova)sokkal nagyobb a valószínűsége egy háborúnak mint az amik ellen.”

    Először is: Románia is NATO ország, tehát orosz agresszió esetén rájuk is érvényes az 5. cikkely. Annyira pedig a szőröstalpúak sem hülyék, hogy ők kezdeményezzenek egy háborút Oroszország ellen. Másodszor: haditengerészeti szempontból Románia kb. Grúzia kategóriájába tartozik. A legkomolyabb felszíni egységük, a „Regale Ferdinand”, egy felújított, ősöreg brit fregatt, amelyről az átadás előtt az angolok még az Exocet anti-ship rakétaindítókat is eltávolították, úgyhogy a fő, és egyben egyetlen fegyvere egy kis kaliberű OTO-Melara gépágyú. Az egy szem román Kilo osztályú tengó kb. 20 éve üzemképtelen. Úgyhogy, ha az orosz Fekete-tengeri Flottától megjelenne mondjuk a „Moskva” cirkáló a román partok előtt, akkor legfeljebb megátkozni tudnák! :-)) Mondom én, hogy az USA-t leszámítva, mindenki más ellen overkill lenne még a jelenlegi orosz flotta is, hát még ha megépül a 14-16 nuki csúcsrombolójuk…

  7. Sok helyen lehet vitatkozni de vizen azért amiknak nagyon mármár csúnya a fölényük. 90-2015 között vizbe dobtak/nak 70+ Arleigh Burket. Ráadásul jól gondolkodnak rendszerszinten ott a 10(11)db CBG Super Cerrierrel. Sokat elmond, hogy a másodvonalbeli Wasp/Tarawa össz vizkiszorítása nagyobb mint a föld összesmás országbeli hordozoáé.

    Ez ellen vizen Oroszország nem csak nem akar, nem is tud készülni. Ezért.

  8. „Ez ellen vizen Oroszország nem csak nem akar, nem is tud készülni.”

    De igen, ha kell, akkor tud. Azért ott is vannak komoly stratégák, nem mindenki elhülyült, vodkába áztatott alkoholista… Csak egy példa: elszámolnak a kis kezükön tízig, és egyből vágják, hogy ennyi szuperhordozót ők nem tudnak építeni, mert sem ennyi pénzük, sem ekkora gyártási kapacitásuk nincs. Ehelyett, a nyolcvanas évekre kifejlesztik az Oscar-II. osztályú SSGN tengót, plusz hozzájuk a Granit/Shipwreck rakétákat. Egyenként húsz rakéta, 500 kilométeres hatótávolság, nukleáris warhead. Ha csak egyet is nem kap el időben (!) az AEGIS, az egész CVBG mehet a levesbe, a sokmilliárd dolláros hordozóval együtt. Nem kell közvetlen találatot elérniük, csak úgy valahova a közelükbe. Az atomrobbanás minden elektronikai, harci és navigációs rendszert rögtön gallyra vág, onnantól a felszínen maradt USA hadihajók is használhatatlanok, fedélzetükön a rettegő maradék legénységgel, akik egyáltalán túlélték a sugárzást… Mostanra az Oscar/Shipwreck tandem lassacskán nyugdíjba megy, de mérget vehetsz rá, hogy mindig lesz valami a tarsolyukban a túlerő elleni harchoz. Az Akula vadásztengókon nem véletlenül van békeidőben is mindig 2-2 atomfejű torpedó, ami a létszámfölényben lévő amerikai SSN tengókon nincs. Az Oscar-ok utódja, a Yasen class SSGN is biztos tud néhány trükköt, ha kell. Egyszóval, a nominális hátrány nem mindig jelent stratégiai hátrányt is…