A NATO afganisztáni missziójában az Amerikai Egyesült Államok katonái már évek óta kénytelenek megküzdeni az aszimmetrikus hadviselés jelentette kihívásokkal. Hasonlóan a vietnami háborúhoz, a csúcstechnológia most sem elég a felkelők leküzdéséhez. A költséghatékonyság és a lehetőség szerinti legoptimálisabb pusztító erő elérésére már több kísérletet tettek az USA fegyveres erői. A légierő elsősorban az olcsón üzemeltethető, felfegyverzett és páncélozott légcsavaros repülőgépeket preferálja, melyeket szeretne minél előbb tesztelni is éles körülmények között.

Igen ám, csakhogy a Pentagon ez irányú terveit eddig a Kongresszus minduntalan szabotálta. A törvényhozók illetékes bizottsága ugyanis a napokban ismét nem engedélyezte a CENTCOM (US Central Command) azon tervének megvalósítását, melynek keretében a jövőben nagyobb számban is rendszeresítendő, könnyű támadó típusokat kipróbálnák Afganisztánban. A projekt 17 millió dollárt kóstált volna, azonban még a lenyomott ár és a folyamatos lobbizás sem segített a Pentagon helyzetén, melynek most ismét újra kell gondolnia a Combat Dragon II programot.

A-29 Super Tucano ,

Tavaly a Szenátus már visszautasított egy hasonló kérést, ami azonban hivatalosan a US Navy égisze alatt látott napvilágot. A tengerészek négy felfegyverzett Super Tucanót akartak volna Afganisztánba küldeni hat hónapos kiküldetésre, tehát gyakorlatilag ugyanazt érték volna el, mint a USAF. Azonban a 22 millió dolláros Imminent Fury II szintén nem járt sikerrel. A projektben egyébként az Embraer mellett a Hawker Beechcraft is érdekelt az AT-6-tal, melyet szintén szeretnének harci körülmények között vizsgálni. Az Egyesült Államokban ugyanis már mindkét típust alaposan letesztelték, a USAF és a US Navy szakértői egyaránt.