|

HTKA Hírhalom 2011. 41. hét

A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

A francia DGA átadta a légierőnek a negyedik modernizáláson átesett E-3F Sentry légtérellenőrző és irányító gépet. Az utolsóként átalakított példány október 7-én került vissza az Armée de l’Air állományába. A 2008-ban megrendelt modernizálás a 90-es években szolgálatba állt mindegyik, szám szerint 4 darab E-3 Sentry átalakításáról szólt, 50 millió dolláros értékben. A modernizálás részeként a gépek új V/UHF rádiókat kapnak melyekhez kiépítik a műholdas adatközlés lehetőségét is, emellett új fedélzeti adatrögzítővel, bevetéstervező szoftverrel, valamint radar berendezéssel szerelték fel a 4 példányt. 2012-ben pedig, egy újabb szerződés keretén belül megkezdődik a gépeknek a legújabb, Block 40/45 változatra modernizálása.

E-3F

A 4 gall Sentry egyike ,

Amerikában sikeres tesztet hajtottak végre az AT-6 könnyű támadó és felderítő géppel, először dobtak lézervezérlésű bombát az egyik példány fedélzetéről. A lövészetre Dél-Arizonában, a Bary M. Goldwater lőtéren kerítettek sort, még szeptember 28-án és egy héttel később, október 5-én. Az első alkalommal az USAF állományából „kölcsönvett” négy 225 kg-os GBU-12 bombát használták fel, a második lövészeten pedig a Raytheon készletéből kaptak négy 115 kg-os GBU-58-ast. Az összesen 8 felhasznált bomba mindegyike telibe találta a célt, így 100%-os eredményt mutathatnak fel.

AT-6B

A felfegyverzett AT-6 az Embraer Super Tucano-jával folytat harcot a haderő kegyeiért | Forrás: aviationintel.com ,

Mint ismeretes, az F-35 Lighting II típusú, 5. generációs vadászbombázó néhány területen radikális előrelépést jelent még az F-22 Raptor-hoz képest is, nemhogy a 4. generációs társaihoz. Ilyen területnek számít a pilótafülke kialakítása, melyben egyedül egy hatalmas érintőképernyőt találni a fő irányító eszközökön valamint néhány nyomógombon és kapcsolón kívül. Még a HUD (Head Up Display – szemmagasságú kijelző) sincs a pilóta látóterében, ennek kompenzálására fejlesztették ki kifejezetten a típus számára az új sisakkijelzőt (HMD – Helmet Mountad Display). A sisaknak két verzióját akarják bevezetni a gépek repertoárjába, egy nappal alkalmazhatót és ennek éjjeli megfelelőjét. A különbség a kettő között a beépített éjjellátó megléte, de annak beszerelése nem is kis gondot okoz a mérnökök számára. Ezt a gondot a Lockheed Martin fejesei most átruházták a BAE Systems mérnökeire, az angol vállalat megrendelést kapott az említett berendezés elkészítésére. A tesztpéldányokat 2012-ben kell leszállítaniuk, ezt először laboratóriumi körülmények között tesztelik, majd először a szimulátorban próbálják ki, ha pedig minden rendben megy akkor a tesztrepüléseket is megkezdhetik.

—–

4 éves Afganisztáni kiküldetés után visszatérhetnek Nagy Britanniába a haditengerészet 845. és 846. századának Sea King MK4-es kávédarálói. A típust és kezelőit még 2007-ben a HERRICK elnevezést kapott hadművelet során küldték ki Afganisztánba a részt vevő államok által közösen felállított Joint Helicopter Force támogatására. A század pilótáira és műszaki embereire ezután sem vár pihenő, szinte rögtön megkezdték átképzésüket az EH-101 Merlin típusra, hogy minél hamarabb megkezdhessék következő kiküldetésüket a távoli országban.

—–

Az új trendeknek megfelelően a légierők igyekeznek a légicsapások során minél kisebb járulékos károkozást csinálni, azaz úgy szeretnék elpusztítani a célpontot, hogy a körülötte álló épületekben, járművekben, emberekben ne essen kár, vagy ha ez elkerülhetetlen akkor az minél kisebb méreteket öltsön. A lézeres és GPS irányítású fegyverek elterjedésének köszönhetően lehetővé vált, hogy egy épület elpusztítására, amihez azelőtt több egy tonnás bomba kellett a célzás pontatlansága miatt, most egy 500 kg-os bomba is elegendő. A károkozás miniatürizálásának érdekében születtek meg az egyre kisebb fegyverek, egészen a jelenlegi legkisebb 115 kg-os GBU-39SDB-ig.

A GPS irányítású fegyver a reklámok szerint 1 méteres pontossággal talál célba csak a GPS-nek köszönhetően, így elegendő a benne található 50 kilogrammnyi robbanóanyag. Természetesen más országok sem akarnak lemaradni a kis tömegű fegyverek fejlesztésében, így van ezzel Franciaország is, ahol a fejlesztés a Hammer AASM-ben csúcsosodott ki. A fegyver alapját a licensz alapján gyártott Mk82-es bomba képezi, de tervezik a nagyobb verziók átalakítását is. Az irányítórendszert a hazai fejlesztésű műholdas rendszer szolgáltatja, és a fegyver végében még egy rövid égésidejű rakétahajtómű is található, ezzel növelik a hatótávolságot. A típus kezdeti pontossága 10 méter körüli volt, ami nem elég, így megfogalmazódott az igény a lézeres és az infravörös végfázis vezérlésű változat iránt. Jelen hírünk az utóbbiról szól, hiszen júliusban szolgálatba állhatott a légierő és a haditengerészeti légierő kötelékében. A fegyver a reklámadatok szerint 60 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, ez alatt a távolság alatt GPS irányítással közeledik a célpontja felé, majd a végfázisban veszi át a rávezetés szerepét az orrába beépített infravörös detektor. A típus SBU-64 jelöléssel került az alakulatok állományába.

AASM

125, 250, 500 és 1 000 kg-os „kalapácsok” | Fotó: Killersurprise64, Wikipedia ,

Történelmi eseményhez érkezett a Northrop Grumman X-47B pilóta nélküli demonstrátor gépe – szeptember 30-án került sor az első repülésre, melynek során prototípus behúzta a futóműveit, és a valódi repülési konfigurációban szelte az eget. Az Edwards légibázisról végrehajtott repülés más szempontból is fontos volt a program történetében, hiszen először tesztelték a típus navigációs hardvereit és szoftvereit, amelyek lehetővé teszik hogy a gép emberi segítség nélkül szállhasson le a repülőgép-hordozó mozgó fedélzetre – bár ez még a jövő zenéje.

Az X-47B UCAS behúzott futóművekkel

Angry Bird – az XB-47 első, behúzott futóművekkel történő repülése 2011 szeptember 30-án | Fotó: Christian Turner, Northrop Grumman ,

Az angol Rolls-Royce gyár elsősorban autóiról híres, de a repülésben jártasak számára a cég hajtóművei sem ismeretlenek. A vállalat gyártja például az Airbus A380 erőforrásait, de legutóbbi nagy üzletének inkább a hadiiparhoz van köze: a U.S. Navy-tól kaptak megbízást, a T-45 Goshawk gyakorlógépek hajtóművének üzemeltetésének támogatására. A szerződés értéke 99,9 millió dollár, de a teljes összeg 471,9 millió lesz, ami 5 évnyi támogatást jelent. A Rolls-Royce a szerződés értelmében megfelelő szinten tartja a pótalkatrészek számát, és a felhasznált alkatrészek helyett újakat szállít.

—–

Az Orosz Flotta zászlóshajója, az Admiral Kuznyecov nemrégiben hajózott ki jelenlegi útjára, a Barents-tengerre. A hajó az Északi Flotta lőterére hajózott ki, ahol a kárelhárítási gyakorlatot fognak tartani. A hajó személyzete azt fogja gyakorolni, hogy hiba, ellenséges találat, vagy más vészhelyzetek esetén mi a teendő. A gép irányító személyzete ezen kívül a repülőgépek irányítását gyakorolja, a Szu-33 és Szu-25UTG típusok segítségével.

A Kuznyecov és Flankerek

A Kuznyecov és Flankerek | Fotó: RIA Novosztyi ,

Az Admiral Kuznyecovval ellentétben az ex-Admiral Gorskov / INS Vikramaditya a tervekkel ellentétben nem hajókázik ki az idén – tudatta egy magas rangú orosz védelmi minisztériumi forrás. Az India által megvásárolt és felújíttatott repülőgép-hordozó kapcsán az ilyen „kis” nüanszokra már csak legyint az ember. Mindenesetre a szappanopera szerű történet legújabb fejleménye, hogy a tél közeledtével indokoltan az átépített repülőgép-hordozó az idén már nem hajózik ki tengeri tesztekre, arra majd csak 5-6 hónap múlva kerülhet sor… A vasárnap publikussá tett információban az orosz védelmi minisztériumi forrás megemlítette, hogy ez nem fogja érinteni a szállítási határidőt, és a tavasz beköszöntéig kikötői teszteket hajtanak majd végre. A munkálatokat végző Szevmash várhatóan 2012 decemberében adja át a hordozót új tulajdonosának.

12 hozzászólás “HTKA Hírhalom 2011. 41. hét”

  1. Az F-35 tényleg messze van a bevethetőségtől, ha még nincs működő éjszakai kivetített adatmegjelenítője.

    A világon szolgálatban álló gépek többségén nincs ilyen, ergo nem értem, hogy ez miért akadályozná a gép bevethetőségét. Nem teljesen kiépültek a képességei, de ettől még nem béna kacsa…

    Az Szu-27 1987-ig nembírt R-73-mal – ennyit a hűdenagy dogfighterről – a MiG-29 meg R-27R-rel. Ennek ellenére repültek.

  2. Így éjszaka sok értelme nem lenne felküldeni, gyakorlatilag nappali vadászgépként működhetne csak. Persze korlátozott bevethetőség lesz így is, illetve 2012 végére elvileg elkészül az éjjeli cucc, szóval nem emiatt fog többet késni, ha tovább csúszik a rendszeresítés.
    Ez egy elég egyedi probléma, mert majdnem minden más gépen van HUD, és legfeljebb amellé társul a sisak display, viszont itt csak az van, ezért jobban rá van utalva a pilóta.

    A Szu-27 84-ben állt először szolgálatba, az R-73 már 82-ben. Biztos, hogy nem volt rajta a kezdettől fogva?

  3. Így éjszaka sok értelme nem lenne felküldeni, gyakorlatilag nappali vadászgépként működhetne csak.

    1991-ben hány gépen volt éjjelátó? Mégis létezett éjszakai bombázás. Továbbra sem értelek…

    A Szu-27 84-ben állt először szolgálatba, az R-73 már 82-ben. Biztos, hogy nem volt rajta a kezdettől fogva?

    Igen, integrációs problémák voltak mindkét gép estében.

  4. Janaj:

    Asszimetrikus hadviselés 20 év múlva is lesz, azért. COIN gépük meg mondjuk nem nagyon, legalább is a következő hír alapján a rendszeresítéshez nincsen meg a politikai akarat. Pedig összességében szerintem még a veszteségeket se növelné, mert ezeknek a gépeknek a pilótafülkéje valamilyen szinten páncélozott. Ráadásul emiatt, illetve kis méretük és mozgékonyságuknak, valamint az alacsonyabb sebességüknek köszönhetően hatékonyabban tudják támogatni a földi csapatokat a most használt multi-role gépeknél. Az A-10 ugyan nagyon jó erre is, de azért sok esetben egyszerűen túl brutális.

  5. Mivel célzol éjszaka, ha nincs HUD, és a sisak displayeden meg vagy nem látsz semmit

    Miért ne látnál? A HUD megvan, az éjjalátó hiányzik. F-111 gépeken – D-t leszámítva – nem volt HUD, ahogy A-6 gépeken sem. Mégis repültek éjszakai precíziós csapásmérő bevetéseket.

    Mi vakít el, hogyan és miért…? Zavaros nekem.

  6. A jelek a sisakdisplayen. Ha nincsenek megvilágítva, akkor a sötétben nem látszanak, ha meg vannak, akkor meg a pupilla alkalmazkodik a közeli fényhez, összeszűkül, és mögötte, ahol viszont kevés a fény alig/nem látsz rendesen.

    Az F-111 csapásmérést FLIR-el, és/vagy valamilyen egyéb célzóberendezéssel végezte gondolom, kételyem nem is erre vonatkozik, hanem arra, hogy AA rakétát hogyan tudsz célra indítani, ha nem látod a sisak által megjelenített dolgokat?

  7. Ez az egy film, amiből nem kell második vagy sokadik rész! Úgy jó ahogy van, a kliséivel és a hibáival együtt!
    Jóban járnának SCC-ból írnának egy tisztességes évadot vagy egy befejező részt és kalap kabát! (Bár a T1 és T2 semmi sem űbereli!)
    Egy klasszisra hoznának szégyent…
    Nem kell ezt erőltetni!