|

’86-os erőpróba – harmadszor

Idén a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis történetében harmadszor került megrendezésre a 86-os erőpróba elnevezésű verseny. A megmérettetés ICCS (Individual Common Core Skills) alapokra épülő járőrbajnokság, amely komoly szakmai feladatokon keresztül, ám mégis helyi keretek között lehetőséget biztosít a résztvevőknek, hogy felmérjék képességeik határait egyénileg és csapatban is.

A nyolc induló csapatnak szembe kellett néznie erőnléti feladatokkal, általános katonai tesztlapot kellett kitölteni, számot kellett adni a NATO eljárások ismeretéből, ezen felül szükség volt az idegennyelv ismeretére, de természetesen nem maradhatott ki a sebesültellátás és szállítás terepen, valamint a gépkarabély lövészet sem. A résztvevők között volt rutinos, aki immár három éve minden erőpróbán ott volt, de szép számmal akadtak olyanok is, akik most első alkalommal döntöttek úgy, hogy megmérettetik magukat ezen a rendezvényen. Az erőpróba nem titkolt célja volt hogy a résztvevőket kizökkentse a rutinfeladatok taposómalmából, hogy olyan élménnyel gazdagodjanak, ami nem adatik meg mindenhol és mindenkinek

Fotó: HM ,

A verseny első helyezettje és egyben a vándorserleget a következő erőpróbáig az elismerései között tudhatja a Mi-24-es harcihelikopter zászlóalj Phoenix csapata, a második a művelettámogató zászlóalj MTZ RT csapata, míg a harmadik helyen a szállítóhelikopter zászlóalj Rotor Blades csapata végzett. Mindhárom helyezett oklevelet és ajándékcsomagot is kapott a dicsőség mellé hogy a dobogó kiemelt helyére állhatott.

A résztvevők egyöntetű véleménye, amely remélhetőleg meg is valósul, találkoznak jövőre, ugyanitt a 4. ’86-os erőpróbán!

Szöveg, fotó: MH SZHB

Fotó: MH SZHB ,

Fotó: MH SZHB ,

Fotó: MH SZHB ,

47 hozzászólás “’86-os erőpróba – harmadszor”

  1. Egyetértek. Nekem is van pár ilyen sisakom, darabját 250 ft-ért vettem :-D Szerintem hazai gyártásban kivitelezhető lenne egy kb. 100.000 db os megrendelés teljesítése kevlár sisakokból. Egyébként az a terve 2012-ben a honvédségi vezetésnek, hogy a személyi felszereléseket bővítse-cserélje. Katona haverom mondta, hogy felsőbb szintekről hallotta, hogy jövőre cserélik a ruházatot digitális mintázatúra.

  2. „O na.. Leci leci dudi… mostmar tenyleg kivancsiak lettunk :D
    Hiszen tudod.. koztunk marad. Amugy te mit csinalsz?(marmint honvedsegnel)

    Ha ennyire kivancsi vagy a honvedseg kozeljovobeni beszerzeseire akkor had idezzek egy a temaban jaratos fotisztet, aki a beszerzesek lehetosegeit azok penzugy hatteret a kovetkezo frappans mondattal irta le :

    ” Nem hogy lof@sz, lo sincsen !!!”

    Amit sikerul eladni majd a meglevo romokbol ( T-72 MIG 29 es alkatreszek ) az megy majd a dologi es egyebb kiadasokban a fejlesztes meg maximum egy ujabb turul toll a koronaorseg csakojara.

    Ez nem szep, de sajna ez van.

    :-(((

  3. A BMP-nek jobb a páncélzata, és lánctalpas, ami a BTR-ről nem mondható el. Lehetett volna modernizálni gépágyús toronnyal, mint ahogy normálisabb országok tették(pl. a románok az MLI-vel, nekik is volt BTR-ük, vajon miért nem azokat modernizálták?).

  4. acecombine

    Nálunk sokkal okosabbak sem tudják eldönteni,hogy melyik a jobb megoldás mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai emiatt ez nem lehet érv a BMP mellett.Új tornyot meg minek kellett volna rá építenünk amikor az orosz államadósság fejében vehettünk volna BMP-2-t?

  5. Atyavilág, ezeknek aztán van nehézfegyverük. Csak azt írom ami mellet nem írja, hogy lekonzerválva vagy eladásra.

    TR85ös harckocsi:300 db, TR580 harckocsi: 226 darab, T55-ös harckocsi 560 darab, IFV harcjármű (BMP saját fegyverrendszerekkel) : 120 darab, APC harcjármű: 1413 darab. 81mm-es aknavető: 398 darab, 120mm-es aknavető: 317 darab, 122mm-es vontatott tarack 210 darab, 152mm-es ágyú-tarack vontatott: 114 darab, D-20as 152mm-es tarack vontatott: 320 darab, önjáró rakéta sorozatvetők: 188 darab, 100m-es páncéltörő ágyú: 208 darab (persze ma már nem páncéltörőként értékesek hanem sima tüzérségként). kétcsővű 30 mm-es gépágyú: 300 darab, kétcsövű 35mm-es gépágyú 72 darab plusz 36 darab Gepárd flakpanzer.

    Ezek után aki arról papol, hogy megvan az erőegyensúly és hogy nekünk nem kellene fejleszteni pár alapvető nehézfegyverrendszert, az simán egy istenverte hazaáruló.

  6. @dudi
    Azért erre ne vegyél mérget. A wikin csak a szolgálatban lévő eszközök vannak kiírva. Tab-71-ből(BTR-60 klón) pl. 699 van rendszerben, de kb. 2400-at gyártottak, tehát bőven van miből kannibalizálni, ráadásul a legújabbak még csak 20 évesek. Ehhez jön még, hogy ott valószínűleg nem honosodott meg az a leszarom-mentalitás mint nálunk az utóbbi pár évtizedben.

  7. acecombine

    Világ életükben szegényebbek voltak mint mi még is miből lett volna pénzük ekkora eszközpark fenntartására?Az ne zavarjon be,hogy pár éve jobban megy nekik a szekér mint nekünk attól még ugyan olyan csórók maradtak.

    Janaj

    A BMP-1-nek annyi előnye van,hogy védettebb minden más szempontból a BTR-80 főleg a /A-s jobb.

  8. ha a csöves eszközeik jók (erre van esély, mert ezeket nem nagy ügy karbantartani) akkor is gondolatokat ébresztő a dolog. Valami kell. Mindig csak magyarázzuk a bizonyítványt ahelyett, hogy a tárgyi valóságban próbálnánk változtatni.

  9. A BTR nem ellenfele a BMP-nek terepen.
    Páncélvédettsége, a BMP-nek jobb.
    Torony fő fegyvere, a BTR-nek hatékonyabb, mivel gépágyú.
    A BMP-nél löveg.
    Géppuskájuk ugyanaz.
    Viszont, a BMP-hez még ott az irányítható pct rakéta.
    Amit lehet elavultnaK mondani, de mégis több, mint a harckocsi ellen teljesen impotens BTR.
    Természetesen, a két harcjármű nem ugyanazt a célt szolgálná eredetileg, nem ugyanarra tervezték őket.
    Mi alkalmazzuk így elsősorban.
    Tehát az összehasonlítás kicsit sántít.
    Egykoron terv volt itt is a BMP-1 korszerűsítése.
    Az új torony koncepcióját még anno, Lőrincz Kálmán akkori vezérkari főnök is támogatta.
    Változott a világ.
    Valakiknek hirtelen eszükbe jutott az 500 db harcjármű, „ócskavasként” történő megvétele.
    Aminek egy részét aztán csodák csodájára, működőképes lövészpáncélosként láthat a világ, Csehországban, Grúziában.
    A rossz nyelvek szerint, még Afganisztánba is került belőle.
    Természetesen, ezen felhasználók, nem „ócskavas” áron vették, az eszközöket megszerző cégtől.
    No comment. :)
    Csodálom hogy Budai Gyula, még nem csapott le az ügyre. :)

  10. dudi !

    Írtam, hogy a fő fegyvernél, a gépágyú a jobb.
    Ami a pct rakétát illeti, tudom hogy nem a legkorszerűbb, a huzal vezérlés folytán is, de ott is írtam, több a semminél.
    A BMP 73 mm-es Gróm lövegét úgysem harckocsik ellen tervezték elsősorban.
    Inkább ellenséges gyalogsági harcjárművek és élőerő ellen.
    Írta itt épp egy előttem írók, kilőttek vele egy amerikai lövészpáncélost…. nem tudom ez a hír igaz-e ,de volt szerencsém élőben tapasztalni ennek az ágyúnak a működését.
    1000-1300 méteren jó hatásfokkal bírt.
    Hangsúlyoznám, nem harckocsi vastagságú páncélzat ellen…

  11. honved

    A 2A72 gépágyú minden szempontból jobb mint ez a löveg nem véletlen,hogy lecserélték.Ami a Bradly-t illeti az IFV nem pedig APC és azt egy 30mm-es gépágyúval is ki lehet lőni mint az IFV-k nagy részét még azokat a típusokat is amikre extra páncélzatot szerelnek pl PUMA és a CV-90 legerősebb páncélzatú változatai.

  12. Neten találtam, nem én írtam….

    „Nehéz az összehasonlítás, és bizonyos szempontból értelmetlen, mert a két jármű nem azonos korszakban volt-van hadrendben, és a feladatuk sem azonos, csak látszólag.
    Mégis szerintem a BMP-1 a maga korában jobban megfelelt a saját feladatának, mint ma a BTR-80.

    A BTR-80-NAK sok hibája is van:

    Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).
    A harcjármű nincs felszerelve éjjellátó berendezéssel, így éjszakai harcra nem alkalmas. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.)
    A BTR-80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorral, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas – ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR-80A változatbbe beépített 30mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.
    A BTR-80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívül szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.
    A lövegtorony nem rendelkezik saját, körkörös figyelő-periszkópokkal, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!
    A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítani, ha működik a kb. 40le teljesítmény-igényű légkondícionálás – ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR-80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművek 480 lóerős dízelmotorral rendelkeznek, valamivel kisebb össztömeg mellett).
    A BTR-80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)
    A BTR-80 páncélzata gyenge: valójában nem hagyományos katonai harcjárműről, hanem a szovjet „milícia” (rohamrendőrség) és a KGB belügyi egységek részére kifejlesztett rendfenntartó, antiterrorista célú járműről van szó – amelynek még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból.
    Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR-80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmében szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)
    BTR-80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd honvéd hősi halálához vezetett.”

  13. honved

    Ebben a linkedben( http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/20011/vszt/lopocsi.html )van ez a mondat:”Úgy vélem, a hiányosságok ellenére ezek a harcjárművek jelenleg még közepesnél jobb technikai színvonalat képviselnek.”

    Ami konkrét baromság egyszerűen hihetetlen,hogy valaki felelősséggel ezt meri állítani.Semmilyen összehasonlítást nem áll a két harcjármű a mai élvonallal de még a 20 évvel ezelőttivel sem(a II.Öböl-háború idei színvonalra gondolok)ezek után azt mondani,hogy közepesnél jobb teljesítményt nyújtanak…molnit idézve agyfaszt kapok!

  14. A keréknek és a lánctalpnak is megvan a maga helye, de szvsz egy lövészpáncélosnak mindenképp lánctalpasnak kell lennie, hiszen a harckocsikkal kell lépést tartania, viszont kellenek teherautók meg PSZH-k(4×4 v. 6×6) is, azokhoz meg a kerék gazdaságosabb. A 8×8-as járművek valahol a kettő között vannak, nagyobb hadseregekben lehet, hogy megéri rendszeresíteni egy ilyen típust, de nem biztos hogy a honvédségben van létjogosultságuk.

  15. Ugyan nem egy MSTA-S , de „opcióként” egy CT-CV-105 öst sem lenne bonyolult rájuk applikálni egyúttal . rakéták , apc kivételével (t-55?) teljes lehetne ismét a nehéz-p-páncélos repertoár /disztingvált számokba természetesen és még tankmakvaló is maradhat :-)/ .
    Ezzel be is zárul misi mókatára több lehetőség nem nagyon van ami ne volna tárgyalva . De lesz jövőre is =)