|

Navistar Saratoga

A Navistar International neve minden bizonnyal ismerősen csenghet olvasóink számára, hiszen a védelmi szektorban is képviseltetik magukat páncélozott járgányaikkal. Többek közt a BAE Systems-szel kéz a kézben versenyeznek a HMMWV utódlását hosszabb távon megoldani kívánó JLTV programban. Mely programot egyébként épp a közelmúltban “altatta el” a Szenátus a folyamatosan változó követelmények és a spirálszerűen emelkedő költségek végett. A U.S. Army pedig épp a Tengerészgyalogságot csábította vissza a program támogatói közé, saját változatot ígérve nekik, ezzel igyekezvén újraéleszteni az 54 milliárdos programot.

No de aktuális hírünk témája nem a JLTV, – bár némiképp kapcsolódik hozzá – ugyanis a Navistar legújabb, Saratoga nevezetű járműve a cég elképzelése szerint pont ideális lenne a modernizálás előtt álló HMMWV géppark és a JLTV közé.

Navistar Saratoga

A Navistar Saratoga tesztelése során ezidáig már több mint 25 000 mérföldet tettek a típusba | Fotó: Navistar Defense ,

Az idei AUSA rendezvényen bemutatott Saratoga egy teljes terhelés mellett 10 tonnás járgány, mely összesen 3,2 tonna hasznos teher szállítására alkalmas – alapvetően 4 utasnak és egy opcionálisan jelen lévő toronylövésznek van hely a védett utaskapszulában. A jármű hátuljában pedig egy nyitott raktér került kialakításra.

A Navistar amúgy cirka 1 éve fejleszti a Saratogát, mely már intenzív tesztelés alatt áll és elviekben kész a sorozatgyártásra. Nem meglepő módon ahol csak lehetett egyéb Navistar termékekben is használt komponensekből építkezett a cég.

Nyilvánvalóan központi kérdés a jármű védettsége: a Saratoga kiegészítő páncélzata választhatóan acél, vagy kompozit és a kézi lőfegyverek ellen tud hatásos védelmet nyújtani, mely mellett persze a jármű védi utasait az aknák és IED-ekkel szemben is. (Mily meglepő.) A páncélzat súlyát eleve belekalkulálták a képletbe, így elmondásuk szerint nem áll elő az a helyzet, mint az utólag felpáncélozott HMMWV-k esetében anno, azaz a jármű “papíron feltüntetett” menetteljesítményét semmilyen formában nem módosítja a kellő védelmi szint megléte. (Még szép, új tervezésű jármű…)

Navistar Saratoga

Fotó: Navistar Defense ,

Részben az aknavédelem miatt a jármű alja relatíve magasan van hagyva, ami végett a jármű magassága viszont alaphelyzetben 83 inch, azaz 2,1 m. Amit viszont a szállítása megkönnyítése érdekében a felfüggesztési rendszerének kialakításának köszönhetően 7 inch-el 76 inch-re (1,93 m) tud csökkenteni.

Érdekes kérdés, hogy a rövid távú megoldást jelentő HMMWV modernizálás és a JLTV esetleges sikertelen újjáélesztési kísérlete mellett lesz-e rá igény pénz az amerikai haderőben. A JLTV-t elszundikáltató szenátusi bizottság szerint ugyanis a ráncfelvarráson áteső HMMWV géppark nagyobbrészt fedni fogja az Army ezen téren meglévő szükségleteit.

28 hozzászólás “Navistar Saratoga”

  1. A Komondorunkból is elkelne egy ilyen változat (MRAP nélkül).Nagy hatótávolságú (7…8 km) PCT rakétákkal, lehet hogy az ilyen járművek jelentik a jövőt. És akkor benne lennénk az új hullámban. Nagyon remélem, hogy a “szakértőknek” van annyi eszük, hogy felfedezzék a Komondor sokoldalúságát. Nagy kár lenne, ha nem teljesedne ki ez a kiváló magyar harcjármű.

  2. Egyetértés van abban, hogy korszerű. Továbbá a tömege, mérete, motorteljesítménye alapján teljesen élvonalban van. Még ha nem is lenne teljesen kiforrott, mindenképpen ígéretes alap, érdemes továbbfejleszteni. Ez már súrolja a kiválóság értelmezését, nem?

  3. “Továbbá a tömege, mérete, motorteljesítménye alapján teljesen élvonalban van.”
    Ha csak a MaxxPro-hoz veszem súlyosabb, magasabb és motorra gyengébb is. De másokhoz képest se az a nagy csoda, akkor kik értenek abban eggyet, hogy ez olyan über?
    Ezenkívűl tesztelték-e valami komolyabb helyen?
    (Itt még csak nem is veszélyesebb helyekre gondolok, illetve konkrét összehasonlítása volt-e más hasonszőrű járművekkel?

    “lehet hogy az ilyen járművek jelentik a jövőt”
    Erre azért mérget ne végy.

  4. Az MRAP egy kényszerű megoldás, ahol az aknavédelemért cserébe feláldozták a mozgékonyságot és menetstabilitást. Egy olyan ellenséggel szemben, aki nem túl mobilizált illetve csak kézi-, vagy max járműre applikált fegyverrel szerelt még elmegy. De amint az ellenfélnek korszerű páncéltörő fegyverei vannak, máris korszerűtlennek fognak tűnni.

  5. @Hans

    Ha egy 55…62 tonnás harckocsit csinálnánk, 120mm-es korszerű harckocsiágyúval, 1200…1500 lóerős motorral,korszerű, rétegzett anyagokból akkor gondolom jogosan mondhatnánk, hogy élvonalba tartozik. Nem értem tehát miért nehéz felfogni, hogy a Komondor a MRAP járművek jelenleg korszerűnek tartott tömeg és méretadatok, korszerű szerkezeti kialakítás és egyéb jellemzőknek megfelelően készült. Nem értem, hogy miután általános a “nem lehet, nem tudjuk megcsinálni, nálunk komplett iparágak hiányoznak” hangulat akkor, amikor mégiscsak megcsinálunk valamit a kaegóriájában korszerűt, akkor kapaszkodjunk meg jól, most az a baj, hogy az egy darab Komondor prototípus nem biztos, hogy jobb a többi MRAP-os járműnél. Mellesleg annyiban jobb a MaxxPro-nál, hogy ugyanerre a kasztnira kialakítható, jóval nagyobb hordképességű 3 tengelyes változat.

  6. @Sharky és dudi

    Úgy kezdtem a legelső hozzászólásban, hogy elkelne egy MRAP nélküli változat a Komondorból. A cserében felszabaduló tömeget oldalpáncélzatra lehetenfordítani, valamint csökkenne a jármű magassága.

  7. Hát mondjuk Dunaferr-be bármijen minőségű acél előállítható ha van rá kérés (az acél ötvözése vagy a vas tisztítása nem olyan hihetetlen bonyolult dolog ám) akármelyik vas és acél gyár képes előállítani bármilyen minőségű, tisztaságú acéllapot. (Még egy szinte középkori technikával üzemelő kis kovácsműhely is.

  8. Dudi: ez csak hozzá nem értőnek vad gondolat. Viszonylag kis mennyiségű (pár száz, pár ezer tonna évi acél) ívöntöde van Magyarországon is.
    Amúgy acél és acél között nincs 25%-nál nagyobb különbség a szakítószilárdságukat tekintve. A keménységet tekintve vannak nagyobb különbségek a legpuhább és a legkeményebb acélfajták között.

  9. A technológia meg van az más kérdés hogy nincs rá megrendelés nincs piac azért alacsony minőségi acél termelésének, pl. laprugot is gyártunk az már nevezhető minőségi acélnak szerintem. De a volframal való ötvözés se esik ki attol hogy kis mennyiségre van rendelés a krom meg nikell ötvözést meg már tényleg köznapi dolog, az edzetési technológia már több mint 5ezer éve létezik, de ha annyira akarnák itthon damaszt acéllapokat is előbírnának állítani.

  10. “Pl hol készül az azonos képességű acél mint az ami vagy német járművek páncélzatát adja?”

    Miért is kell olyan acélt gyártanunk? (már régen kiderült, hogy nem vagyunk az szén és acél országa)

    A világon talán 8-10 olyan ország van ami egy komplett harcjármű családot 100%-os saját gyártásból készíti.

    A legtöbb ország amit (alkatrész) tud saját maga gyárt, a többit külföldről importálja. (többnyire szövetségestől).

    A lényeg az, hogy a koncepció a HARCTÉREN működjön. Ehhez pedig jó elgondolás és tervek kellenek.

    Példának a Gepárd jut eszembe: A cső eredetileg SZVD puskából szelektálva készült (talán ma is); a távcső norvég.
    Ettől még az utóbbi 20 év legsikeresebb magyar hadiipari terméke (szerintem)

  11. Dudi: a csőbe igazad van, benéztem,
    “pontosan azért mert mi nem tudtunk volna megfelelő csövet gyártani”
    ez a mondat kit is igazol? tehát magyar? nem. A feladatra megfelel? igen

    Miért kell mindent nekünk gyártani, hogy azt mondjuk rá hogy magyar?

    Optika: norvég SIMRAD KN202F

  12. bnero

    É úgy tudtam,hogy magyar de ezek szerint nem.
    Az,hogy nem gyártott csövek azért baj mert minden cső más képességű mert egy tól ig értéken belül vannak (kiválasztották őket a rengeteg meglévő cső közül amiket ráadásul nem is mesterlövész puskához terveztek).

  13. “pontosan azért mert mi nem tudtunk volna megfelelő csövet gyártani”
    Ez megtévesztő. Tudunk ilyesmit kovácsolni, ha van rá elegendő mennyiségű igény. Mivel a Gepárd fegyvercsalád prototípusokkal indult, ás azóta is a kisszériásnál is kisebb darabszámú manufakturális módon folyik az előállítása így nem éri meg a csőkovácsolási technológia pontra tétele.

  14. a 80as évekbe még müködött a fég az igaz de egy cső legyártása nem csak annyi hogy tolómérővel lemérem (licenszt kellett volna venni de mivel tervezési fázis + kis darabszám jobban megérte a meglévő csöveket használni,hasznosítani.) le is másolhattuk volna simán a csövet csak hát szövetségestől nem illik lopni pláne ha erősebb nálunk.
    A fegyvercső gyártás meg nem horibilis (így a gyárnak se érte meg a kockázatot se a tervezőknek az ügyeskedés ha potomért kapott csövek rendelkezésre állnak szinte ingyen.

  15. @dudi

    A 80-as években is prototípusokat készítgettek, az esetleges rendszeresítés tekintetében nem volt semmi sem biztos, ezért nem hoztak létre dedikált csőkovácsolási technológiát. A projekt magánkezdeményezésből indult. Néhány normális, (azaz szakmai tudással ,önbizalommal és ambicíóval rendelkező) ember a Honvédségen belül meggyőzte a feletteseket, hogy ők el tudják ezt készíteni. Ez még nem jelentette azt, hogy a dolog állami projekt lett volna. A finanszírozás pedig ehhez a hozzáálláshoz volt méretezve. Adtak egy kis pénzt, némi technológiai hozzáférést állami gyárakhoz, hogy a kezdeményezők eljátszanak a projekttel, de egyáltalán nem volt biztos, hogy rendszeresíteni fogják és tömegesen gyártják majd a fegyvert. A “merjünk kicsik lenni” , saját gyártással szembeni bizalmatlanság már akkor is divatban volt.

  16. De magas minőségű fegyvercsövet kézifegyverekhez egyértelműen tudnánk kovácsolni. De akkor úgy kell hozzáállni egy projekthez kezdettől fogva, hogy elég jól tudjuk hány darabot akarunk majd rendszeresíteni és eldöntjük, hogy ha törik szakad végigvisszük a projektet, szemben a “próbáljuk meg, hátha lesz belőle valami” tapogatózással.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.