Most már elmondható, hogy kétéves rendszerességgel megrendezik lengyel barátaink a radomi airshow-t. Az elmúlt két alkalommal katasztrófák árnyékolták be a rendezvényt, ám idén szerencsére megtört a jég és eseményektől mentesen, ragyogó szép időben bonyolították le a kétnapos eseményt.
Az előzetes tervekben idén is szerepelt egy-két kuriózum, azonban már magáért a lengyel légierő gépeiért is érdemes volt kilátogatni kissé hosszadalmasan megközelíthető közép-lengyelországi városba. Itt tenném hozzá, hogy bele kell húzni az építőknek, mert jövő évben az ország – Ukrajnával közösen – labdarúgó EB-t szervez, ellenben a Radomtól kicsivel több, mint 200 km-re található Krakkó városáig még mindig három óra körül van az út, az ország többi részéről nem is beszélve.
Magáról a repülőtérről elmondható, hogy nem éppen ilyen rendezvényekre lett kitalálva. Az egész esemény nagyon szembenapos volt, nemhogy fényképezni nem lehetett normálisan, de az ember szeme egyszerűen belefáradt, hogy a tűző nap előtt repkedő fekete pontokat bámulja. Pont ezért dél magasságában úgy döntöttünk, hogy inkább a kinti részen keresünk valami jobb helyet. Mivel a rendőrök az egész déli utcát lezárták, nagy kalandok árán sikerült a keleti végére eljutni a reptérnek, ahol a repülő program egy részéről lemaradtunk, de bizonyos gépek pont a fejünk felett fordulóztak és tisztán gyönyörködhettünk a leszálló gépek látványában. Az biztos, hogy ez sem volt az ideális helyszín, legközelebb máshol próbálkozunk.
A szervezésről elmondható, hogy a parkolással, bejutással nem volt gond. Előbbiért mi egyik oldalon se fizettünk semmit, nem tudom ez másnak jelentett-e kiadást. Ellenben az idegen nyelv ismeretével megint hadilábon álltak. Nem várom el egy rendőrtől, hogy perfekt angol legyen, de legalább a fontosabb áteresztő pontokhoz, bejáratokhoz állítsanak oda diákokat, akik segítenek fordítani. Olyan egyszerű lenne. Az országot járva azt tapasztaltuk, egy bizonyos korosztálytól egész jól beszélnek, legyen az Mekiben felszolgáló, Krakkóban büfés, vagy a reptér kerítése mellett alkalmi spotter ismerős. Tessék használni a fiatalok tudását!
De a sok duma helyett inkább lássuk képekben az izgalmasabb pillanatokat.
Kezdjük a szervezők különlegességeivel, amelyekből idén még gazdagabb volt felhozatal, mint két éve.
A tisztelgő repülés az Iskry kötelékkel és SW-4-es helikopterekkel kezdődött, majd szállítórepülőkkel folytatódott. Kicsit hiányoltam a Mil iroda gépeit ebből a programból. A sugárhajtású technika első szereplői az F-16-osok voltak a legkülönfélébb konfigurációban. A vezérgép külső pilonjain Sidewinderek és póttartályok, másik három gépen csak szárny pótosok és pilonok, egy gépen törzs alatti tartály volt, míg a hatodik csak pilonokat hordozott tökök nélkül.A következő köteléket már messziről kiszúrtuk, a MiG-29 ugyanúgy füstöl Lengyelországban, mint ahogy itthon tette azt. Hat gép a levegőben! Mikor voltunk mi erre képesek utoljára MiG-ekkel...?A harci gépek utolsó köteléke nosztalgikus feelinggel. A hat Szu-22-es igazi hidegháborús hangulatot idézett. A lengyelek csak ebben a három kötelékben 18 harci gépet emeltek a magasba, igazi potenciál Közép-Európában, amely a tőlük keletebbre fekvő országokat is óvatosságra inti.Az F-16-osok és MiG-29-esek légiharc bemutatót tartottak. Fotózás szempontjából (számomra) kicsit magasan repültek, de az élvezeti értékéből ez semmit nem vont le.Megérkezik a reptér fölé a várva várt Szuhoj géppár. A vezér hátranyilazva, a kísérő oldalra kiterjesztve mutatja gépét. Sajnos a technikámnak nem tett jót a hatalmas pára. Szembefény + pára = gyilkos párosítás...A két Fitter áthúzása. Bemutatójukat infracsapdákkal tették látványosabbá.A géppár egyik tagja ismét "támadásra" fordul. Ha még egy-két üres rakétablokkot is felraktak volna... :-)Leszálló konfigurációban érkezik a fejünk fölé. Amíg a legtöbb korszerűbb típus legtöbbször a kerítésnek belül hajtotta végre a szűkebb fordulókat, addig a Szu-22-esek "kisodródtak" a fejünk föléA MiG-29 szóló megérkezik. A lengyel gépek nem Radomból hajtották végre a repüléseket, amely kicsit csalódást keltő. A Fulcrum egy kétüléses, díszfestésű változat volt, amellyel jóval egyszerűbb programot repülte, mint amit megszokhattunk. Egyébként is a lengyel bemutatókra szerintem jellemző volt a biztonság. A kötelékek és a képességbemutatók is relatíve nagyobb magasságokban lettek végrehajtva.Orlik leszálás közben. Alkalmi lengyel ismerősömet azzal ugrattam, hogy ők egy gazdag ország, mivel két köteléket is fenn tudnak tartani! :-)Egy másik kép az egyik Orlikról, a hátsó ülésben fényképező pilótával. Miért nem lehet ebből a perspektívából készült képekkel a neten találkozni?Bár nem hivatalos lengyel légierő, de ide rakom. Nem is tudok mit mondani. Még mindig fáj a HA-UTI emléke...Szerencsére a lengyelek gépe szép állapotban van. Megmutatta magát felülről és alulról isKét éve csak a földön sikerült megnézni a Parti Őrség M28 gépét. Idén sikerült leszállás közben is lencsevégre kapni. Sokan nem becsülik ezeket a kisegítő gépeket, pedig a légierő ezek nélkül semmit nem érMiattatok mentem! Számomra a Lengyel Haditengerészet helikopterei voltak a legnagyobb durranások. Mindig jó érzés új, eddig nem látott típusokkal találkozni. Külön emeli a fényét, ha idősebb csatalovakról van szó. Bár nem lelkesedem a kifestett gépekért, de a Mi-14-es cápafoga bőven belefér a korlátokba. Meglepő volt a nagyon magas felépítése, azt hittem sokkal jobban hasonlít a Mi-8/17-es családhoz, de egy teljesen más gép állt előttemA másik "célpont", az SH-2 Seasprite volt. A hatvanas években kifejlesztett amerikai típus sokkal kisebb volt, mint gondoltam, ez főleg a rotorokra esetében volt feltűnőA Szu-22-est a földön egy feketére festett példány képviselte. Mondjuk én egy hagyományos verziónak jobban örültem volna...! Legalább NIR konténert és géppuskakonténert felszereltek ráVégre egy "tiszta" lengyel MiG-29. Nyitás után rögtön a statikus sorra mentem és a két évvel ezelőttihez képest sokkal szervezettebb látvány fogadott. Nem engedtek be tömeget, hátulról sütött a nap és szép állapotban voltak a gépekA legújabb szerzeményt egy kétüléses változat képviselte légiharc fegyverzettel, CFT tartályokkal és Sniper konténerrelNem értettem a Krakkóból érkezett An-2-es sárkányos festését. Aztán vasárnap ellátogattunk a városba megismertem a legendát és minden megvilágosodott... Az biztos, hogy jól mutatott a régi kávédarálónMinden ország iparának egyik mérőszáma lehet, hogy képes-e repülő eszközt előállítani. A lengyelek képesek erre, a saját fejlesztésű SW-4 könnyű helikopter és a W-3 mellett ma már az S-70i változatot is gyártják. A repülőnapon külön területen mutatták be a gépeket az AW-139-essel együtt
A hazai gépeken kívül természetesen számos ország több tucat repülőeszköze is bemutatkozott az airshow-n. A következő képeken ezek közül mutatunk be néhány érdekesebb pillanatot.
A legkülönlegesebb pillanat a díszfestésű AWACS áthúzása volt. Sajnos mindössze egyszer repült át kieresztett futókkal, leszálló konfigurációban, lassan forgó tányérralA leghangosabb bemutató és a legjobb felszállás díját a görög F-16-os érdemelte ki. Felénk ritka madár, amely speciálisan festett CFT-vel érkezett a repülőnapra. Nekem nem nagyon tetszett, de ez szubjektív. Az látható, hogy a görögök megpróbálnak felzárkózni a "nagy" F-16-os szólókat repülő országok közé. Kicsit epésen megjegyezném, a mi pénzünkből. Amelyik ország ilyen mélyen van, ne szólózgasson...Az USAFE színeit két A-10-es, egy C-21 és egy C-130J support gép képviselte. Utóbbi nem volt kiállítva, csak a párán sejlett át a sziluetje a reptér túlsó feléről. A jenkik hozták a minimum követelménytKülföldön ritkán látható ez a horvát Mi-8MTV-1Nagy izgalmakra nem ad okot, de meglehetősen ritka madár a dánok AS550 helikoptere isA németek kivételesen most együléses Eurofighterrel képviseltették magukat. A gépet a statikus soron lehetett megcsodálni. A kép pénteken készült az érkezéskor. Ezen a napon egyébként már nem sok gép szállt le, főleg szerdán és csütörtökön jöttek a vasak és a péntek a gyakorlásé maradt. Hiába! Nem lehet elég korán kiemenniEgy kicsit nagyobb madár, de szintén ritkaság mifelénk, a török légierő C-160 Transall szállítógépeTavalyi kecskeméti szereplés után, nekem a második alkalom volt AMX-et látni. Most is nagyon tetszett ennek a kicsit elfeledett sorsú zseb-Tornadonak a bemutatójaAz M-346 a levegőben. Gondolom jól jönne az olaszoknak, ha sikerülne az egyik európai középhatalmat megnyerniük a típussalA marketing a földön is ezerrel nyomult. A típus a lengyel gyártású helikopterek mellett kapott helyet, kvázi előrevetítve a későbbi gyümölcsöző együttműködést az előállításbanNagyon vártuk az ukrán légierő gépeit, de végül csak pénteken este érkeztek, amikor már távoztunk a kerítés mellől. Ekkor egy Szu-25UB és egy An-26 sorolt leszálláshoz, a nagy durranás Szu-24 otthon maradt. Ez a kép már egy bevásárló központ parkolójából készült a megközelítést végző "Békalábról"....... hogy másnap a statikus sor szállítógépek felőli oldalának legvégén láthassuk viszont. Elhelyezését korántsem lehetett ideálisnak nevezni. A kordon közel volt és gépet elölről nem lehetett fotózni. Egyébként nagyon szép állapotban volt, makulátlan külső jellemezte és egy még elviselhető méretű kis festés díszítette az orrátLegvégül lássuk a magyar felhozatalt, amelyet egy An-26-os mellett a 42-es oldalszámú Gripen képviselte teljes légiharc fegyverzetben. Itt jegyzem meg a magyar An-26-os érkezése kicsit fura volt, nagyon élesen, röviden fordult rá a pályára, el is tűnt először házak mögött. Végül behúzta a futóját és ment még egy kört. Így volt-e tervezve, vagy valami malőr? Nem tudom, de kicsit ilyesztő voltGriffmadarunk később a statikus soron volt megtekinthető. Én a magam részéről teljesen egyet tudok érteni a jelenlegi hozzáállással, mi szerint nem erőltetjük a demózást és csak statikus sorra küldünk gépeket. Ezzel megfelelünk a protokolláris követelményeknek és látható, a felfegyverzett gépekkel ki is teszünk magukért. Ugyanakkor nem vállaljuk túl magunkat, a minimális kiképzési időt arra fordítjuk amire kellA karmaink közelről. Bárki láthatja, hogy közép-európában az egyik legütőképesebb légiharc fegyverzettel rendelkezünk. Már csak a kiképzési szintet kell megtartani és figyeljünk már kicsit arra a szárnyvégre. Nem kell feltétlenül széthajtani a gépet, amikor tudjuk, hogy nem tesz neki jót ott az a Csörgőkígyó
Régebben a repülőnapok csúcspontja egy-egy kötelék repülése volt. Ma már elképzelhetetlen 2-3 kötelék nélkül egy nívósabb airshow. Sose rejtettem véka alá, hogy engem különösebben nem kötnek le ezek az akrobata mutatványok, bár némely nézőpontból kifejezetten látványosak tudnak lenni. Az azért fura, hogy szinte több kötelék, mint szóló gép repül. :-) Az összefoglalónk végén lássuk mely kötelékek képviseltették magukat a radomi repülőnapon.
A lengyelek az Orlik......és az Iskry köteléket is felvonultattákSzámomra leginkább a Wind of Storm kötelék volt fogyasztható. A horvát gépek festése elviselhető, tökéletesen illik egy motoros kiképzőgéphez. A programjuk kifejezetten tetszik, a típus adottságai miatt kevés a holtidő. Mintha Mustangok kötelékeznénekA hangosabb bemutatókról a svájciak...... az olaszok...... és a franciák gondoskodtak. Pénteken ez a kötelék kb. egy órát fenn volt gyakorolniLegvégül ez utóbbi kötelék egyik leszálló gépével búcsúzunk Radomtól. Este hat után már alacsony szögben érte a lenyugvó nap, kihangsúlyozva a szép színeket. Köszönjük a szervezést, reméljük két év múlva ismét mehetünk
