Törökország hosszú távú vágya, hogy minél nagyobb politikai, gazdasági és katonai hatalommá váljon a Földközi-tenger medencéjében és Kis-Ázsiában. Ennek egyik fontos eleme, hogy érdekeit képes legyen határaitól távol is érvényesíteni, tehát szüksége van egy erős haditengerészetre. A helyi felső vezetés ezt határozott, de egyben megfontolt lépésekben képzelte el, melyek közül a következő egy partraszállító dokkhajókból/ helikopter-hordozó dokkhajókból álló flotta kiépítése.
A terv megvalósításához 2010 februárjában láttak hozzá, amikor a török parlament védelmi ipari vállalatokat felügyelő albizottsága (továbbiakban: SSM) pályázatot hirdetett a Török Haditengerészet (Türk Deniz Kuvvetleri) leendő partraszállító dokkhajó-osztályának (LPD) megtervezésére és legyártására. A feltételeket tartalmazó dokumentumot minden török hajógyárnak elküldték, akiknek elméletileg 2010 év végéig kellett volna jelezniük jelentkezési szándékukat. Ezt az időpontot aztán 2011 májusáig tolták ki, mivel így a cégeknek több idejük volt a tervek átgondolására, és felvehették a kapcsolatot a nagyobb külföldi partnereikkel is.
Végül a lehetséges hétből három küldött vissza pozitív választ az SSM-nek: a Desan, az RMK Marine és a SEDEF vállalta, hogy belekezd a megrendelésért folytatott harcba. Velük ellentétben a Celik Tekne és a Dearsan úgy döntöttek, nem tudnák teljesíteni a feltételeket, az ADIK és az Istanbul Denizcilik gyárak pedig már korábban jelezték, hogy nem fognak pályázni. Az SSM közleménye szerint a három benyújtott anyag kiértékelése akár 12 hónapig is eltarthat, amit a győztessel folytatott tárgyalások követnek majd – ezek pedig a tapasztalatok alapján szintén nem zajlanak túl gyorsan. Becslések szerint a megrendelést legkorábban 2012 decemberében adhatják le.
Az RMK Marine LPD-jének grafikája |Forrás: TR-Defence ,
Fontos megjegyezni, hogy a cél egy teljesen saját tervezésű LPD létrehozása, éppen ezért nem került sor nemzetközi tender kiírására. Azonban – figyelembe véve a hazai ipar képességeit – az SSM engedélyezte a pályázók számára, hogy alvállalkozóként vagy tanácsadóként külföldi partnereket alkalmazzanak. Ezt a lehetőséget mindhárman kihasználták: a SEDEF a spanyol Navantiával vette fel a kapcsolatot, mely vállalat felelős többek között a Juan Carlos I-ért, a Desan pedig kicsit távolibb vizekre evezve a China Shipbuilding Industry Corporation-t választotta partneréül. Náluk kissé önállóbb projektben gondolkodik az RMK Marine, ám az ő tervük sem tisztán hazai termék, tanácsadóként ugyanis feltűnik mögötte a brit illetőségű BMT Defence Services.
A jelentkezőkkel szemben támasztott követelmények a következők: egy logisztikailag önfenntartó LPD-osztály tervezése és megépítése, melynek tagjai képesek szállítani, partra tenni és ellátni és zászlóalj-méretű egységet az Égei-, a Földközi- és a Fekete-tenger térségében. Másodlagos funkcióként a hajók humanitárius missziókban is részt vehetnek majd. Fedélzetükön egyszerre négy helikopter számára kell biztosítani a leszállás lehetőségét, a hangárban pedig ugyancsak négy forgószárnyas ellátására lenne lehetőség. A szállított egységek muníciójának és járműveinek partra juttatását pedig két légpárnás vagy négy deszanthajó végezné.
A benyújtott tervekről kiszivárgott információk alapján egyébként nagyjából 25 000 tonnás vízkiszorítású hajókat feltételeznek a bennfentesek, ami már LHD méret. Akár így van, akár nem, az biztos, hogy ezek az egységek lesznek a Török Haditengerészet valaha épített legnagyobb hajói.
Én a helyükben Juan-Carlost építenék, Ha már ekkora hajót csinálnak, legyen sokoldalúan bevethető, különösen, hogy f-35-öt amúgy is terveznek rendelni.
Érdemes a törökökre odafigyelni, Erdogan minden eddiginél nagyobb és modernebb hadsereget és mögötte erős török gazdaságot akar.
Ez még csak a kezdet, ezután fog jönni a hordozó, még ebben az évtizedben szinte biztos, hogy kiírják a tendert.
Rohamléptekben fejlesztenek, annyira,hogy Izrael a Görögökkel próbál szövetkezni !
Közeleg a következő intifáda. Szeptemberben a közgyűlés el fogja fogadni a ’67-es határokhoz igazodó kétállamú megoldást(már most többség van a palesztín államiság elismerése mellett). A BT-ben már csak az USA vétózhat, ki fog bújni a szög a zsákból, mert Törökország,Egyiptom,Irán,Libanon és a palesztin milíciák meg fognak indulni, ha az USA vétózni fog, mert a politika azon a ponton véget fog érni és igazságtalanul mellesleg( egy USA vétó teljesen antidemokratikus lenne amúgy).
A görögök le vannak fegyverezve jelenleg, nem is tudom hirtelen ki a nagyobb ellenségük, jelenleg gazdaságilag nem a törökökkel állnak harcban és nem török tulajdonú volt a 3 nagybank, amelyik egy gombnyomásra bedöntötte őket.
USA nem vétózhat, Izraelnek is engedni kell, így akár egy lakosságcserét is csinálhatnának, egyből szebb lenne mindenkinek.
hát ha a Navantiás támogatással rendelkező cég nyer, gondolom annak egy verzióját kapja a török haditengerészet
hopp nem frissítettem az oldalt hozzászólás előtt és nem láttam az elsőnél többet. Hogy lehet szerkeszteni a hozzászólásomat?
Hát ez a hír eléggé meglepő 25 000 tonnás hajót építeni, saját fejlesztésű 5 gen repülő (ha megvalósul) ,saját tank, partra szálló járművek .
Ez a jenkiknek biztos nem fog tetszeni ,de Izraelnek sem .
Előbb vagy utóbb szembefognak kerülni a jenkikkel ha katonailag is úgy fognak nőni mint Kína .
Törökország NATO-tag. Ez egy igen kényes ügy.
Doca, te honnan nézed a világot?
Egyiptomnak jelenleg kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy háborúba bocsátkozzon, a hadsereg irányítja jelenleg az országot, növekvő belső feszültség mellett, ha esetleg lemaradtál volna. A török-izraeli viszony ugyan jelentősen romlott a korábbiakhoz képest, de azért nagyon messze vannak attól, hogy meginduljanak ellenük, illetve a törököknek az USA sokkal fontosabb partnere, mint bármelyik a felsorolt országok közül. Azt már meg se említem, hogy de facto atomhatalaom, azt meg ugye nem szokás területileg támadni… Irán nem határos Izraellel, és konkrétan ballisztikus rakétákon (ami szintén roppant bölcs lenne a részükről) meg titkosszolgálati akciókon kívül (bár a Moszad ellen ez utóbbi elég kérdéses) nincs olyan egysége, ami ártani tudna az ottaniaknak. Libanon megindulni, mivel? Hova? Még jó, hogy Szíriát lehagytad.
Görögök és a 3 nagybank… Talán a 15 havi nyugdíj, a teljesen felelőtlen átgondolatlan ostoba költekezésük, a korlátlan eladósodás stb…
Úgy utálom, hogy minden topikba ilyen blődségek kerülnek leírásra témától függetlenül…
Mert a portugálok,írek,spanyolok,olaszok a reálteljesítményül alapján élnek olyan színvonalon ? Megmondom egyik sem, csak a görögökkel kellett kezdeni a sort, amúgy hirtelen eladásra került a 3 bank által a papírok nagy része, ennyi is volt megdőlt egy egész ország.
Törököknél Erdogan most fejezte le a neki nem tetsző tiszteket és rakta be helyükre az újakat, akik neki jobban tetszenek.
Libanon,Szíria tényleg nem kulcsszereplő, ellenben a Hezbollahnak vannak komoly fegyverei és átvonlási terület tud lenni mindkét ország.
Manapság egy Öntött Ólom #2.-t nem lehetne kivitelezni.
Ők most élik meg a 20.századukat, ott még csak most megy a bunyó, hogy ki legyen a főnök.
Mert a portugálok,írek,spanyolok,olaszok a reálteljesítményül alapján élnek olyan színvonalon ? Megmondom egyik sem, csak a görögökkel kellett kezdeni a sort, amúgy hirtelen eladásra került a 3 bank által a papírok nagy része, ennyi is volt megdőlt egy egész ország.
Egy államnak nincsenek részvényei, hogy leverjék az árfolyamot sok piacra dobásával… Miről beszélsz? A kötvények és a részvények közt alapvető különbségek vannak. Attól, hogy eladják a kötvényeidet miután megvették neked az égvilágon semmi bajod nem lesz, másnak kell visszafizetned a kölcsön pénzt, de ugyanazokkal a feltételekkel, ahogy eredetileg megkaptad.
Egyébként meg ezt a három bankot se vágom, hogy honnét veszed, a legutóbbi hullámban pont hogy vettek a nagyobb európai bankok görög kötvényeket beszállva így a mentőcsomagba.
Görögök messze rosszabb helyzetben voltak a portugáloknál és az íreknél, a spanyolokról és az olaszokról nem is beszélve, ezek igen komoly gazdasági teljesítménnyel rendelkező országok, ahol vannak ugyan problémák, de közel se olyan súlyosak, mint a kisebbeknél.
Íreknek 1107,734%-os a külső kitettségük …
A görögöknek ha jól tudom 300%+-os, briteknek 387,88% -os (!)
Egyszerűen arról volt szó, hogy 5 nappal az esedékes görög állampapír-bevásárlások előtt a Deutsche Bank kiadott egy tanulmányt, ami a görögök szar helyzetéről szólt, erre a D.B. CDS részlege felnyomta a CDS felárakat + erre Goldman Sachs és JP Morgan is.
Majd elkezdték eladni a kötvényeiket…
Persze, hogy így megborult a göröm államháztartás és ez mind 5 nappal a vásárlások megkezdése előtt történt.
Mellesleg a J.P. Morgan,D.B.,G.S. a CDS biztosítási piac több, mint 75%-át birtokolja, mondanom sem kell, hogy egymástól a 3 intézmény nem független(tulajdonosi összefonódás), ennyit arról, hogy szándékos volt e.
Mondjuk hozzá kell tenni, hogy CDS bűvészkedés nélkül is bedőlt volna a rendszer előbb-utóbb, mert alapból szar.
doca: Ezt a témát eröltetted ~1hónapja is. Megkaptad akkor a válaszokat. Most akkor mért kell f*gokat beszélned újfent?
Ha kell kikeresem neked azt olvasd át mégegyszer.
A CDS árának megemelése pont azért volt jogos, mert az ország finanszírozhatósága veszélybe került. Pont ez a lényege a dolognak, mint ahogy az életbiztosítást is öregkorban a legdrágább megkötni.
Egyébként ha ők hárman tulajdonolják a CDS piac nagyobb részét, akkor pont nekik nem éri meg bedönteni az országot, hiszen jellegéből adódóan akkor fizetniük kell azoknak, akik kötöttek ilyet, és ez nekik veszteséget okoz. Ez amit mondasz, kb olyan lenne, mint ha egy casco biztosító elvágná a fékvezetéket a kocsiban, vagy egy lakásbiztosító felgyújtaná az általa biztosított lakást.
Hát valami hasonló, ez a lépés se nem a görögöknek, rövidtávon(ha csak a görög üzletét vizsgáljuk e bankoknak) a bankoknak se érte meg, amúgy ha felmegy a CDS, akkor kevesebb kötvény fogy jóval.
De nem akarok konteózni, mert lehet, hogy az igaz, de lehet csak üld. mánia :) Bár csak az lenne.
Mármint ha a normális és hiteles működés érdekében léptek ezt meg és nem valami hátsó fondorlatos dolog. :)
A partraszallo hajok jo indikatorai lesznek a Torok terveknek.
Ugyanis partraszalo hadmuvelt es partraszalo hadmuvelet kozott nagy kulonbsegek vannak.
Egy alap keteltu hadmuvelethez sok minden kell de ket dolog alapveto. Az elso hogy oda kell jutni biztonsagosan, az az legi felszini es tengeralatti biztositassal. A felszini biztositas, flotta adott de a D/E tengok nem alkalmasak flottabiztositasra. Ha a hordozoikat az orszaguk kornyeken kivanjak hasznalni akkor nincs szuksege uj NUKI tengora de ha tavlati terveik vannak akkor be fognak jelentkezni nuki tengoert is. Talan a Franciaknal vagy a Braziloknal de Argentina sem kizart sot kina is jatszik.
A masik szukseges dolog a csapatok kozeltamogatasa a levegobol. Ez helikopterekkel nem oldhato meg azok lassusaga es alacsony teherbiro kepessege miatt. Az az kelenek nekik a fedelzetrol uzemeltetheto csapasmero gepek abban az esetben ha „tavlati” celjaik vannak.
Az az ha nuki tengo es fedelzeti gep beszerzesbe kezdenek az azt jelenti hogy ezen hordozokkkal messze a partjaiktol terveznek operalni.
Braziloknak és argentínoknak nincs saját fejlesztésű atomtengeralattjárójuk, én azért kizárnám őket. Nuki tengó nem feltétlenül kell, pár tengóvadász fregatt tudja kezelni a kérdést egész megnyugtató szinten.
Egyébként teljesen egyetértek, ezért kéne vmi Juan-Carlos szerűt szerezniük, azzal elég tisztes sereget lehet partra tenni, és a légifedezet is megoldható, illetve praktikus lenne még 1-2 kisebb LPD is, ha komolyan gondolják, hogy ők valós partraszállási képességet akarnak.
Ahogy változik a világ majd kapnak orosz atom nukitangókat.
A téma kapcsán ránéztem a török és görög haditengerészetekre, elég szép kis állománnyal rendelkeznek mindketten, bár nyilván a görög fejlődése most egy időre megtorpan.