|

Haditechnika magazin 2011/4. – ízelítő

Megérkezett a Haditechnika magazin idei negyedik száma, amely ismét sok érdekességet tartalmaz a MÚLT, jelen és jövő fegyverei iránt érdeklődőknek egyaránt.

Lássuk a felhozatalt…!

Az ajánlásunk ismét szubjektív, a teljesség igénye nélkül, az elején kiemelve néhány – most kicsit több – érdekesebb írást.

  • Páncélozott H14.2040 gépjárművek logisztikai feladatokra

Az újságnak ez a száma kissé több teret szentel a hazai katonai gépjárműgyártás múltjának és jelenének. Ebben a cikkben a Rába gyár által fejlesztett jármű legfontosabb paramétereivel, valamint a kiegészítő védelmet nyújtó MAC (Modular Armoured Cabin) részleteivel ismerkedhetünk meg. Itt egy olyan hazai fejlesztésről beszélünk, amely közben harctéren is kipróbálásra került, hiszen Afganisztánban napi szinten használják mind a járművet, mind a kiegészítő páncélzatot.

  •  A Friedman-elmélet – II. rész

A legutóbbi szám ismertetése során ódákat zengtem erről a cikksorozatról és ez a véleményem nem változott most sem. Teszem annak ellenére, hogy sem én, sem a cikkíró nem értünk egyet az eredeti Friedman-elv minden pontjával. Mégis annyira érdekes felvetések, olyan jó vitaalapokat ad, hogy egyszerűen élvezet olvasni. A cikkben most felvázolnak két rövid scenáriót a Kína – USA szembenállásra, amelyekben mindkét esetben Tajvan a probléma forrása. Az egyikben Kína, a másikban az USA nyeri a párviadalt. Ezen kívül az európai helyzetről és lehetőségekről is olvashatunk, főleg  középhatalmi törekvésekkel rendelkező országokról, illetve az ütközőzónákról. Nagyon ajánlott cikk, főleg azoknak, akik szeretik fejben végigjátszani az egyes szituációkat.

  • Szomália és kalózai – II. rész

Megtudhatjuk, miért is szinte teljesen esélytelen küzdelem a kalózok elleni harc a vizeken. Technikai fejlettségük révén már nem csak a partközeli területeken, hanem akár az Indiai-óceánon is képesek tevékenykedni, ekkora vízfelületet pedig képtelenség hatékonyan ellenőrizi. Felmerült bennem a kérdés, nem inkább a kiindulási pontnál kellene megfogni őket? A partot és a partmenti vizeket mégis egyszerűbb lenne szemmel tartani. Az biztos, hogy most óriási pénzeket költenek a világszervezetek a rend fenntartására, elég alacsony hatékonysággal.

  • Szuhoj T-50, az orosz ötödik generációs prototípus

Slágertéma a haditechnika topikokon az új orosz fejlesztés, amely pont a napokban mutatkozik be a MAKS2011 kiállításon. Az írásban a prototípus sorozat egyes példányait mutatják be, a hajtómű és néhány fontosabb repülési paraméterrel egyetemben. E mellett a lehetséges sorozatgyártás és rendszeresítés lehetőségeit is megismerhetjük.

  • Szélvész Franciaország felett, Marcel Dassault első „szupergépe”

Örömmel ajánlhatom ezt az írást, amelyet HTKA szerkesztőgárdájának egyik tagja, „AIM” cimbora követett el. Ha címből nem derült volna ki az írásban az M.D. 450 Ouragan típussal ismerkedhetünk meg Dassault életpályája, a típus kifejlesztése és rendszeresítésén keresztül, egészen a harci alkalmazásáig. Az írás első változata korábban oldalunkon is megjelent, amikor még vettük a bátorságot és francia sorozatot indítottunk néhány izgalmasabb típus bemutatásával. Úgy gondolom egy ilyen hosszabb lélegzetvételű írás azonban nyomtatásban mutat igazán jól, és házi szerzőnk megugrotta a lécet. Nekem külön öröm, hogy nagy terjedelem szól az alkalmazásról, amely a kedvenc témám minden típus esetében.

  •  70 éves a 38/42.M Botond terepjáró rajgépkocsi

Azt hiszem, a címből kiderül, hogy miért is kiemelt téma a magyar járműgyártás a magazinban. A II. Világháború egyik legjobb magyar fejlesztése kivívta mind a saját, mind a német szövetségeseink elismerését. A legmostohább időjárási körülmények között is számíthattak a megbízható járműre. Az egyes változatok részletese bemutatása mellett megismerhetjük a mai napig fennmaradt példányok történetét is. Remélem sikerül egyszer eljutnom és személyesen is megnéznem ezt a jellegzetes kialakítású típust.

  •  Központi motoros, óriás repülőgépek az első világháborúban

 A végére egy igazi technikatörténeti érdekességeket bemutató cikksorozatot ajánlanék a figyelmetekbe. Bevallom én semmit nem tudtam az SSW-R VIII, vagy az átlátszóra tervezett Li-He típusú gépekről, amíg el nem olvastam ezt az írást. Hatalmas műszaki megoldásokat ismerhetünk meg, legyen szó a háromemeletes fedélzetről, a már említett átlátszó kialakításról, – ezzel „láthatatlanná” téve a gépet, – vagy a hatalmas egymotoros típusnak történő álcázás. A fedélzetükön külön szerelő utazott, aki akár a fedélzeti műhelyben kisebb javításokat is képes volt elvégezni. Aki egy kicsit is érdeklődik a régi korok érdekes megoldásai iránt, biztosan élvezni fogja a cikket.

A fenti írások mellett lássuk mit kínál még 520.-Ft-ért 82 oldalon a haditechnika / hadtörténet rajongóinak a lap a MÚLT, jelen és jövő fegyvereiből.

  • Kivonásra ítélve – BAE Harrier – II. rész
  • Újabb űrverseny kezdődik? –VII. rész
  • Orosz (szovjet) hajtómű amerikai rakéta részére
  • L-29 Delfin típusú felderítő- és kiképzőgépek alkalmazása a Magyar Néphadseregben – V. rész
  • For ever MiG-29…
  • A Brandenburg W.29 vízi repülőgép magyarországi alkalmazása – II. rész
  • A sumuri páncélos múzeum – III. rész
  • Arzenál a Távol-Keleten – Látogatás a pekingi Hadtörténeti Múzeumban
  • A német hadsereg négykerekű páncélfelderítői a második világháborúban
  • Repülőmúzeum Helsinkiben
  • A Junovitz páncélgépkocsi – Magyar páncélos járművek az osztrák-magyar hadseregben – I. rész

31 hozzászólás “Haditechnika magazin 2011/4. – ízelítő”

  1. Én most olvastam róla, hogy szerinte az orosz gazdaság megint összeomlik 2020-ra ahogy 1917-ben majd 91-ben.
    Kína is összeomlik .
    Majd lengyel ország és japán, és Törökország, felemelkedik .
    Japán terjeszkedni kezd nyersanyagért, ott van Oroszország és Kína .
    Amerika ezt enm nézi jó szemmel és a új rendszert építő kínát támogassa japánnnal szemben .
    Európában a törökök terjeszkednek, míg amerika a kelet európát fegyverzi a törökkel szemben .
    (nyugat európát már fel sem hozza ,biztos ott a majmok lázadása sikerrel járt D).
    Viszont ha megérjük a jövőt akkor jobb ha megyünk japánba talán ők lesznek a fehér ember utolsó védőbástyája.D

  2. Japán várhatóan ki fog válni az világ országainak élbolyából. A fukushimai atomkatasztrófa következményei beláthatatlanok, Japán nincs fölkészülve a katasztrófa kezelésére és az is kérdéses, hogy az erőforrásai elégségesek lesznek-e valamennyire megnyugtató megoldáshoz. Immár a fukushimai az eddigi legnagyobb atomkatasztrófa és az elhárításhoz Japán nem rendelkezik a valaha volt Szovjetunió lehetőségeivel. Érdemi kezelés hiányában viszont a szivárgó erőmű apránként Japán jelentős részét (akár nagyobbik részét) lakhatatlanná teszi.
    Nyilvánvalóan minden elképzelhető eszközt a katasztrófa következményeinek felszámolására kell csoportosítaniuk, de a siker így is kétesélyes.

    A másik dolog, amit a tanulmány nem vesz figyelembe, az energiaplafon elérése. Ennek legfontosabb összetevője az olajkitermelés csúcsra járása, az olajból származó energia volumenét semmilyen más energiával nem tudjuk pótolni, főleg a rendelkezésre álló időtávon nem.
    A befektetett energia növelése nélkül viszont nincs gazdasági növekedés és így a válság továbbterjed az élet minden területére.
    A fizikai hiány megjelenésére jövő évben lehet számítani.

    Szerintem nem a nemzetközi befolyásszerzés lesz az elkövetkező évek fő kérdése, hanem a belbiztonság.
    Illetve nem a high-tech lesz a haditechnika jövője, hanem a csökkenés körülményei közötti fenntarthatóság és a lehető legegyszerűbb üzemeltetés.
    (Lefordítva ez a “kőegyszerű” hagyományos fegyverek előtérbe kerülését jelenti és aláhúzza a hazai gyártás meglétének fontosságát, hiszen a nemzetközi szállítás rendszere a világváltozás egyik első számú áldozata lesz.)

  3. Puma. Pannon Puma

    Batka !
    Csernobilra is beláthatatlan következményeket emlegettek, pedig belátható volt és szerencsére túlértékelték !
    Fukusimai kár a japán GDP 3-5 százaléka lehet, legalábbis ennyire becsülik. Ha tévedtek és duplája vagy háromszorosa az sem fogja megingatni a sziget gazdaságát.

    Az energia kérdés tényleg egyre komolyabban merül fel. A legnagyobb energiafelhasználó USA nagyon keveset tesz ez ügyben. Talán abban bíznak,hogy olajhomokból több évtizedre való készletük van, ugyanúgy mint a palagáz esetén – ebből már lassan önellátó lesz.
    A megoldás minden földrészen más lesz, többségében valószínűleg az atomenergia és a megújuló együttesen jelentheti a megoldást.

    A haditechnika jövőjével kapcsolatban azonos a véleményünk, 2041-ig pld. az USA tíz százalékkal kívánja csökkentetni harci gépeinek számát !

  4. Puma. Pannon Puma:
    Csernobil és Fukushima abban különbözik, hogy Csernobilban egy totális állam által irányított világhatalom állt a kárelhárítás mögött. Hatalmas infrastruktúrát mozgattak meg.
    Fukushimában több reaktorblokk sérült meg súlyosan és a használt fűtőelem tárolók, az érintett hasadóanyag mennyisége sokszorosa, mint Csernobilban. A talajviszonyok miatt nem járható út, mint Csernobilban, hogy körülbetonozzák.
    Amennyiben sikerül a japánoknak fölhúzni valamilyen szarkofágot a gázok visszatartására, nincs megoldva a hűtővíz összegyűjtése és pihentetése.
    Minimálisan a tenger hosszú távú szennyezésével kell számolni, de pillanatnyilag a gázok kiáramlásának megakadályozására is legjobb esetben csak elképzelések vannak. Amíg a gázok szabadon ki tudnak áramlani, lecsapódnak a környéken, folyamatosan emelve a sugárzási szintet.
    A japán gazdaság alapjaiban meg fogja érezni a fukushimai balesetet és akkor még nem is beszéltünk a leállítandó atomerőművek kiesésével keletkező hiány pótlásáról.

  5. Puma. Pannon Puma

    “Valamelyest növekedett az olajimportjuk, de azt a kieső energiát nem hiszem, hogy lehet olajjal pótolni (hiszen áramról van szó, azt az olajat valahol el is kellene égetni). +

    Japánban 55 atomblokk működik- ezek adják a teljes japán áramtermelés 25 %-át !

    Egyébként a két régióbeli atomerőmű a teljes japán áramigény 6 %-át adja. Ezt a kiesést még hazánk is meg tudná oldani.

    Valószínűleg a többi erőművet csúcsra járatják.

  6. roni: én nem olvastam róla semmit már jó féléve.

    puma: “Egyébként a két régióbeli atomerőmű a teljes japán áramigény 6 %-át adja. Ezt a kiesést még hazánk is meg tudná oldani.”

    Csakhogy nem csak azt a két atomerőművüket állították le.

    más: Anno ~1éve szövegeltem a gázárak összeomlásáról. Hullik az utolsó bástyja is a Gazprom is kénytelen volt behódolni. Jönnek a spot árak és vele együtt egy 30-40%os gázárzuhanás.
    Az, hogy ez MOon mikor vállhat érzékelhetővé nem tudom de Németben már 90%+, hogy a tél elött csökkennek az árak egy nagyot. (Ott most is jóval ocsobb a gáz (is).)
    Hude jó lenne ez most a Magyar háztartásoknak…

  7. A gáz árak csökkenése milyen hatással lesz a kitermelési kapacitások bővítésére? Ha csökken az ár nem fogja megérni beruházni egyes új feltárásokba. A gáz nincs annyira csúcson, mint az olaj, de az olajár emelkedése és a kitermelés csúcsra járatása miatt próbálják gázzal helyettesíteni, ahol lehet.
    Túl nagy árcsökkenés ugyanolyan káros, csak a hatás később jelentkezik.

  8. “Fade

    A próféta szóljon belőled!”

    A teljes cikk már nem elérhető de kis részlet:
    http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/megtort_a_gazprom_ellenallasa.154081.html

    ehez képest ugye még a hét elején is nagyon fogadkoztak az Oroszok, hogy nem érdekli őket, hogy a spot piacon 40%al olcsobban lehet gázt venni és az “nem megbízható…” blabla.
    Ha pedig SzA… ból is beindulnak a csepfolyós gázárszállítások az mégegy pofont adhat a gázáraknak.

  9. Batka:
    “A gáz árak csökkenése milyen hatással lesz a kitermelési kapacitások bővítésére? Ha csökken az ár nem fogja megérni beruházni egyes új feltárásokba. A gáz nincs annyira csúcson, mint az olaj…”

    őőő aszittem te árutözsdézel. Az Orosz gáz ára a kőolajéhoz van kötve. Azaz értelmetlen az utolsó mondatod.

    “Ha csökken az ár nem fogja megérni beruházni egyes új feltárásokba….”
    Ez a trükk. Nem kell új feltárás. SzA… ban rengeteg gáz jön fel az olaj ellett amit eleddig elégettek. Szakszóval elfáklyáztak. Ez az eddig elfáklyázott gáz lesz majd EU+Kínába… exportálva. Azaz nem kell semmi új mezőt feltárni, “csak” csepfolyósító üzemet létesíteni. SzAnak bőven van rá tőkéje és hát ez kvázi “ingyenpénz” nekik amit eddig elfáklyáztak azaz elégettek.

  10. doca:
    “A cseppfolyós gáz oké, de mikor realizálódik majd megfelelő méretekben ?”

    Már realizálodott. Az hogy a Gazprom kezdi beadni a derakát mindent elmond. Igazából ez még csak az első kör, jelenleg az USba exportált gáz nem USbe megy hanem pl. EUba.
    Erre fog még rájönni a közel keleten csepfolyósított gáz.

    “A többi egyszerűen a szállítási útvonalak gáncsolása vagy háborús övezeteken keresztül való haladása miatt egyelőre álomkategóriás.”

    A Türkmén/Kazah gáz EUba való szállítását talán/vszeg el tudják “gáncsolni”. Ld Grúzia. Sok mindent viszont nem. Még be se indultak a legnagyobb szállítók a Gazprom pedig már meghátrált. Mi lesz ha beindul?

  11. Fade:
    A gáznál nem az árra gondoltam (lehet, pongyolán fogalmaztam), hanem a kitermelésre. A gázkitermelési-csúcsot nagyjából a mostani évtized közepére-végére várják, ezzel szemben az olajtermelés gyakorlatilag 2005-óta csúcson van, platót tart.

    A cseppfolyósítás azért nem pusztán elhatározás kérdése!
    Európában például nincs meg a fogadó infrastruktúra. Azután például hiány van szállítóhajókból. Évekkel ezelőtt AEÁ-ban komoly gázár emelkedés volt. Akkor sem volt a cseppfolyósítás növekedése olyan mértékű, hogy érdemben beleszólt volna az eseményekbe. Ott a helyzetet úgy tűnik, egyelőre megoldotta a palagáz.

    Tehát a cseppfolyósítás volumennövelése technikailag sem egyszerű és a költségek miatt az ár sem lesz alacsonyabb. Semmiképpen nem fog tudni versenyezni az (immár leszállított árú) orosz gázzal.

  12. OFF
    http://kepfeltoltes.hu/110821/0_67b11_dec738db_XL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
    http://kepfeltoltes.hu/110821/0_67b12_a483acf5_XL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
    http://kepfeltoltes.hu/110821/0_6742b_98ac7a1d_XL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
    http://kepfeltoltes.hu/110821/0_67424_9fe59d0c_XL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
    http://kepfeltoltes.hu/110821/__1058_-90__1052__www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    Ha vas kell itt van pár új orosz fejlesztés .
    De mindegyikhez nagyon rövid infó van .

    Az új kamaz, csapatszállító jármű 360 fokos védelem, orosz szakértők szerint az új kompozit erősebb védelmet biztosít mint a btr-82a.

    Majd az új orosz egyenruha amiből 40000db rendelnek .
    És végül az új t-90am egy újabb kép .

  13. “A gázkitermelési-csúcsot nagyjából a mostani évtized közepére-végére várják, ezzel szemben az olajtermelés gyakorlatilag 2005-óta csúcson van, platót tart.”

    Nekem az a bajom evvel a platokkal, hogy jövendöltek ilyet már nagyon sokszor. Gáznál is ugye megvolt ez a plató josolva. Oszt jött a “palagáz” és helló tavasz.

    “A cseppfolyósítás azért nem pusztán elhatározás kérdése!”
    Elhatározás kérdése… tőke azért van EUban bőven. Más kérdés, hogy ha szted nincsmeg az infrastuktura akkor idő kell de erröl köv bekezdésben.

    “Európában például nincs meg a fogadó infrastruktúra. Azután például hiány van szállítóhajókból.”
    Az a bajom evvel, hogy nem értek hozzá és 99% te sem. Pl Adrián Triest vagy Rijeka felé van gázterminál de ennyi. ami viszont k* sokat mond, hogy vmi miatt túlkínálat van. A spot árak összezuhantak, a nagy/hatalmas (és nagyon agresszív) Gazprom meghátrált ezt pedig nem varázsbot csinálja hanem vhonnan és fogalmam sincs hol pakolják ki és nem is lényeges a biztos, hogy megjelent a piacon a korábban USbe szállított gáz. Ha közhellyel élhetek ne azt kereskdd amit gondolsz, hanem amit látsz. És hiába gondolod nincs terminál/infrastruktúra az árak nem véletlen szakadnak a spot piacon ~éve.

    justmy2cent

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.