A Life Style 88 névre hallgató támogató- és szálláshajóval egyetemben visszatért Dalian jól ismert kikötőjébe a Shi Lang, Kína első repülőgép-hordozója. A hajó pontosan egy hete indult útjára, célpontja pedig a Sárga-tenger volt, ahol zavartalan működésének biztosítása érdekében öt napig még repüléstilalmi zónát is biztosítottak számára. Arról egyelőre nincs információnk, hogy az első út milyen eredményekkel járt, annyi azonban bizonyos, hogy az ex-Varjag nem csak a Sárga-tenger vizét, de a térség erőviszonyait és politikusainak kedélyállapotát is alaposan felkavarta.
A Shanghai Daily beszámolója szerint a Shi Lang vasárnap kora reggel érkezett vissza Dalianba, ahol üdvrivalgás és petárdarobbanások köszöntötték az első útját sikerrel teljesítő repülőgép-hordozót. Szemtanúk látták, amint több tengerész is sétálgat a fedélzeten, ám a fegyverrendszerek kivétel nélkül le voltak takarva. A megjelent képek tanússága szerint repülőeszközök nem tartózkodtak a fedélzeten, ami természetesen nem zárja ki, hogy a hangárok üresen álltak volna az út során.
A Shi Lang ismét Dalianban van |Forrás: Chinese Defense Blog ,
Mint ismeretes, a Shi Lang létének nyilvános elismerése nyomán az Egyesült Államok nemrég kérdőre vonta Kínát: miért kell számára repülőgép-hordozó? Nos, jelentjük, megérkezett a válasz Pekingből: kínai tisztviselők szerint a hajó nem jelent veszélyt a térségben senkire, létének elsődleges célja a tudományos kutatás, fejlesztés, tapasztalatszerzés és kiképzés. Ezzel egyetemben rámutattak arra a tényre is, hogy mindez idáig az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül a Kínai Népköztársaság volt az egyetlen, mely nem rendelkezett repülőgép-hordozóval.
Mindeközben az Egyesült Államok két Nimitz-osztályú felszíni egysége is a térségben tartózkodik. A Japánban állomásozó USS George Washington (CVN 73) ázsiai túrájának első lépéseként Vietnám felségvizeire érkezett, ahol vendégül látta a helyi kormány tagjait és vezető vietnami személyiségeket. Hasonló jellegű feladatot látott el péntektől a USS Ronald Reagan (CVN–76), mely négy napot töltött Hongkongban. Fedélzetére bárki fölléphetett, a nagyközönség számára szervezett túrákat bonyolítottak le a tengerészek.
Hűséges kísérője, a Life Style 88 szintén visszatért a tengerről |Forrás: Chinese Defense Blog ,
Tajvan pedig, reagálva a veszélyre, ismét előhozakodott „repülőgép-hordozó-gyilkos” rakétájával, a Hsuing Feng-3-al. Ez Lin Yu-fang kormányzati képviselő szerint már erősebb robbanófejjel ellátott, nagyobb hatótávolságú és pontosabb verzióban is létezik, telepítése pedig hamarosan megkezdődhet a haditengerészet hajóin.
Vajon hány országból, hány féle és hány darab tengeralattjáró követte őt mindvégig?
Minek követni egy félkész hajót, amely tesztüzemre megy?
Azért,hogy információkat szerezz róla.
Milyen infót szerezhet egy tengeralattjáró? (Pl. a motorzaj frekijét?) És azzal mire lehet menni?
Tilikov
Ha megvannak az adatok, akkor már messziről fellehet ismerni…
„Mint ismeretes, a Shi Lang létének nyilvános elismerése nyomán az Egyesült Államok nemrég kérdőre vonta Kínát: miért kell számára repülőgép-hordozó?”
Azért ezt hajmeresztő pofátlanság volt egyáltalán megkérdezni is! Szerintem a kínai válasz túl udvarias volt, egy szó bőven elég lett volna: KÖZÖD? De most komolyan: milyen alapon akarja korlátozni egy másik szuverén nagyhatalom alapvető jogát arra, hogy olyan fegyver rendszereket állítson elő és tartson szolgálatban, amelyekkel az USA már jóval előbb is rendelkezett? Utoljára a Párizsi Békeszerződésben lehetett előírni a második világháborúban vesztes országoknak, hogy mit tarthat ezentúl rendszerben és mit nem! Azóta csak konszenzuson és paritáson alapuló fegyverzetkorlátozási szerződések vannak a világban, pl. a SALT treaty. Kína nem vesztett háborút az USA-val szemben, ergo azt csinál, amit csak akar…
„Hűséges kísérője, a Life Style 88 szintén visszatért a tengerről.”
Nagyon civil kinézete van ennek a bárkának. Mi lehet a szállítmány: kurvák és masszőzök a haditengerészek számára? :-))
„Vajon hány országból, hány féle és hány darab tengeralattjáró követte őt mindvégig?”
Az tuti, hogy orosz nem volt köztük. Ők lényegesen olcsóbban kihozzák ugyanazt az eredményt, ha otthon Severomorsk-ban alánéznek az Admiral Kuznyecovnak, a Varjag egykori testvérhajójának… :-))
Pont az oroszoknak szerintem egész érdekes lehet, egyrészt ötletgyűjtés a Kuznyecov közelgő felújításához, másrészt a különbségek alapján talán ők tudják a legjobban megbecsülni, hogy milyenre sikerült a csónak. Akárhogy is sikerült végül, a térség erőegyensúlyát azért valószínűleg egymagában nem fogja felborítani, persze ha kap két nagyobb tesót, akkor már egész más lesz a helyzet.
Vajon megtartották az oroszok atombrutál légvédelemmel ellátott überrakétás és mindemellett repülőgépet is hordozó szuperhajó koncepcióját, vagy hagyományosabb funkcionalitást szántak neki?
Mindenesetre egy biztos, szépen lefestették, jó végre rozsdásodás nélkül látni egy Kuznyecov osztályú hordozót:)
Felkerült pár friss kép:
http://i.imgur.com/sJJjT.jpg
http://i.imgur.com/mQKSb.jpg
http://i.imgur.com/GouRi.jpg
Milyen meghajtás lett bele?
Az oroszoknak elvileg akadtak gondjai az eredeti gőzturbinás cuccal (de hogy miért nem nukleáris lett, amikor ők még a jégtörőbe is azt raknak…)
@Killer Clown
Jelek szerint a régebbi hírt sem olvasted el, a kommenteket sem a videókat. Amellett lazán elmészt, hogy egy aláírt szerződést szegtek meg a kínaiak.
Flémkelétsben *5.
De Molni, mégis mi a bizonyítékod, hogy nem kaszinó lesz belőle?
:)
Az ukránok, úgy tűnik, leszarják…
Ja igen, a Life Style 88 milyen név már egy katonai hajónak, még ha ellátóhajó is:)
Még is van humoruk a kínaiaknak?
A Kuznyecov fő fegyverzetét jelentő rakétákat nem tették bele. Hangár van a helyükön. A +hajtásán semmit sem változtattak. Ugyanaz az ukrán rendszer van benne, ami nem működik a Kuznyecovban sem.
@Mackensen
Kaszinóra ritkán kell radar és fegyverzet… :)
A háború is egy nagy szerencsejáték, tehát ez a ladik egy kaszinóhajó!
Ez is igazinak tűnik…
http://china-defense.blogspot.com/2011/08/make-money-not-war-chinas-other.html
Beraknak egy nyerőgépet a kantinba ‘oszt megvan a kaszinó:)
Azért kíváncsi lennék hogy a Carrier filmben látottakhoz képest mennyire van hasonló szinten a legénység életét jobbá tevő infrastruktúra.
A kapitány kabinjában lesz egy félkarú rabló és azon fogják kisorsolni, hogy éppen kire támadjanak. A gyümölcsök helyén lesznek a célpontok és ha kijön egy sor, akkor automatikusan indulnak a gépek.
Ha pedig beadja a jackpotot, akkor megy az atom.
Néhány észrevétel…
– Kína egy olyan ország, ahol én se szeretnék élni, de tetszik, hogy néhány bűnözés elleni dolguk hogyan is néz ki:)
– Kína fegyverkezik, és lassan, de céltudatosan a CCCP helyét veszi át mint ellenpólus, ugyanakkor egyenlőre bírja a gazdasági versenyt – ezáltal az USA is előbb utóbb tárgyalni kényszerül (az oroszok sose voltak hitelezői az USA-nak)
– Teljesen logikus, hogy Kína hordozókat fog építeni – amelyek évtizedekig alulmaradnak az USA szintjén, ugyanakkor ahogy New York-ban a kínaiak szép lassan néhány évtized alatt átvették az olasz negyed működtetését, lesz esélyük itt is a felzárkózásra (a leelőzésre nem hiszem)
– Kína ugyanakkor a világ azon része, ahol környezet és embert nem kímélő módon jutnak hozzá ahhoz a gazdasági növekményhez, amely az élen tartja őket – mi lesz, ha nekik is költeni kell az egészségre, a környezetre, és be akarják tartani a normákat? – egyértelmű visszaesés. – szóval még az is lehet, hogy szép lassan ott is rájön a nép, hogy a hatalom helyett az élet néha fontosabb. 1980-ban senki se hitte volna hogy a Szovjetunióban is kinyílnak a szemek:)
Azért még szerintem legalább 2 év mire hadrendbe áll. Sok fog múlni a rá telepitett repülőktől és az általuk hordozott fegyverzettől (,ugye milyen okos vagyok!? :) ). Az amik ebben egy darabig utolérhetetlenek lesznek. Milyen légtérellenőrző gépük lesz?
Mi van az Indiai hordozóval, lassan végeznek vele orosz barátaink. Szerintem van rá esély, hogy közel egy időben áll szolgálatba a kinai tesójával, mert ott már csak az áttelepülésre várnak a Mig-29K-k. Az Akula II-nek is illik lassan szolgálatba állni.
Az indiaiak saját építésű hordozója is félig kész van már!
A Life Style 88 az igazi fegyver…. Mindenki csak a hordozót nézi, pedig… ha tudnák….. :-) :-)
Molni wrote:
„Amellett lazán elmészt, hogy egy aláírt szerződést szegtek meg a kínaiak.”
Mackensen wrote:
„Az ukránok, úgy tűnik, leszarják…”
Na ezért írtam, amit írtam. Mackensen-nél a pont! Ők egy kétoldalú szerződést írtak alá az ukránokkal, amelybe harmadik félnek – így az USA-nak is – nincs belevau! Az ukránok pedig azért nem pattognak, mert már az első perctől fogva világos volt, hogy ez csak egy kamu álszerződés, amihez az ukránok asszisztáltak. Ha egy kicsit utána olvasnál a nyegle Right Said Fred stílusod helyett, akkor azt is tudnád, hogy mi szükség volt a fake szerződésre: a hajót csak a Boszporuszon át lehetett volna kijuttatni a Fekete-tengerről, és a törököknek joguk van megtagadni az áthaladást hadihajó esetén, amit amerikai kérésre nyilván meg is tettek volna. Civil hajó esetén nem tagadható meg viszont az áthaladási vagy átvontatási engedély a nemzetközi egyezmények alapján…
„A Life Style 88 az igazi fegyver…. Mindenki csak a hordozót nézi, pedig… ha tudnák……”
Tényleg bakker, lehet hogy az az igazi halálhajó, full feltöltve AIDS-es és szifiliszes Sanghaji kurvákkal… :-)) A hordozó pedig csak a figyelem elterelését szolgálja erről a kínai biológiai fegyverről…
Milyen légtérellenőrző gépük lesz?
Az oroszoktól rendeltek Kamov Ka-31-eseket, elvileg erre.
„Az oroszoktól rendeltek Kamov Ka-31-eseket, elvileg erre.”
Igen, de az kissé halovány dolog, inkább szükség megoldás. Viszont még tavasszal lehozta a Jane’s, hogy a SAAB szakértői intenzív tárgyalások sorozatába kezdtek a kínaiakkal egy közös fedélzeti AWACS kifejlesztése tárgyában…
Szép kis együttműködés lenne, igaziból egyik se ért hozzá:)
http://alert5.com/2011/08/17/photos-varyag-out-at-sea/
„Ja igen, a Life Style 88 milyen név már egy katonai hajónak, még ha ellátóhajó is:)”
Megmondom én milyen, ugyanis ez nem ellátó hajó, hanem utánpótlás(szállító) hajó:)
Ennyi erővel Szerelem hajónak is nevezhetnék…
Mai 10 forintos feladványunk: Nevezze meg azokat a délkelet-ázsiai országokat, amelyeknek a katonai vezetői most nagy szorgalommal guglizzák a következő szavakat: Exocet, NSM, Martel, Harpoon, BrahMos, Klub. A sikeres megfejtők között egy virtuális vállveregetés sorsolunk ki.
„Nevezze meg azokat a délkelet-ázsiai országokat, amelyeknek a katonai vezetői most nagy szorgalommal guglizzák a következő szavakat: Exocet, NSM, Martel, Harpoon, BrahMos, Klub.”
Elképzelem az indiaiakat, ahogy gugliznak, és a BrahMos rakétához érve meglepődnek: nahát bakker, ezt mi gyártjuk! Mire a vezérkari főnök: ja, akkor inkább legyen az Exocet, mert hátha ez a BrahMos is úgy sikerült, mint a saját fejlesztésű harckocsink… :-))
A Vikramaditya státuszképernyőjén is kétpercenként nyomkodják az F5-öt ezentúl:)
Az nem ellátóhajó, hanem egy úszó hotel. Az motiválhatta őket, hogy egyre több és hosszabb tengeri missziókat kezdenek bevállalni, mint pl a kalózok elleni kűzdelem. Viszont nem rendelkezznek támaszpontokkal, ahol esetleg pihentetthetnék a legénységet. Ezért a flotta rendelt egy hottel hajót.
Ha belegondolunk ez most nagyon jól jön nekik. A személyzet még így is több száz fős lehet. Ki tudja, hol van a legközelebbi kaszárnya, ahol elszállásolhatnák őket. Minden nap gondoskodni kéne a szállításukról oda vissza. Egy rakás autóbusz stb. stb. Az étkeztetés megszervezése megint plusz teher.
Így lehorgonyzott mellette és szépen minden leegyszerüsödött.
Megtaláltam. További képek a hotelről:
http://china-defense.blogspot.com/2011/08/its-love-welcome-aboard-its-love-love.html
Amúgy beszédes a hordozó neve is (vajon miért pont ezt a nevet kapta:) biztos egyszerű véletlen…)
Azért Kína is elég pofátlan, hogy az egész Dél-kínai tengert magának követeli. Pedig világosan látszik, hogy igen sok ország partjait mossa! Ez olyan, mintha a Fekete-tengert Ukrajna akarná ellenőrizni!
Nem jó hasonlat, mert Kína nem a tengert követeli magának, hanem a szigeteket rajta.
Sok ott a nafta.
Hol követeli? :)
Vegyenek a ruszkiktól pár 100db brahmos rakétát és megoldják ők is hogy senki se keménykedjen velük .
bloge
„Nem jó hasonlat, mert Kína nem a tengert követeli magának, hanem a szigeteket rajta.
”
Rosszul tudod. Ha ove a sziget akkor joga van 200 tengeri merfoldes korben kizarolagos gazdasagi zonat letrehoznia es minden jog az ove. Halaszati kutatasi kitermelesi stb stb. Raadasul tamaszpontot is letesithet ott.
Szoval nem a kis lakatlan szigetrol van szo hanem penzrol energiahordozokrol elelemrol.
A kinai felsegvizek olyan szinten agyon vannak halaszva hogy a kinai halaszflottak mar mas orszagok vizeire jarnak rendszeresen halaszni illertve kenytelenek egyre messzebb bemenni az oceanba.
Na de minek ment a 88 vele a tengerre?
A „8”-as a kínai numerológiában az egyik legszerencsésebb szám…
Gondoljunk csak a Pekingi Olimpia megnyitójára 2008.08.08. A hajó is dupla 8-ként nyomul, így dupla szerencse…
Mind úszó kaszárnya nem rossz megoldás, de azért feltennék egy kérdést:
Biztos, hogy ez egy szimpla utasszállító? Kívülről annak néz ki ez kétségtelen, de vajon belül is az? Jó van ilyen funkciója, valamivel a saját legénységet is hitegetni kell, de mi van a fedélzetek alatt azért megnézném. Lehet ez utasszállítónak álcázott utánpótlás szállító (üzemanyag, lőszer stb.) is.
Nem vagyok jártas a tengerészeti jogban, de talán más szabályok vannak egy „civil” hajó elleni támadására, megállítására vonatkozóan, mint egy haditengerészeti utánpótló ellen irányuló akcióra…
Nem civil hajó, ilyen téren ugyanolyan legitim célpont mint bármely más. Másodsorban a II VH alatt az utánpótlást szállító hajók is célpontok voltam mindegyik hadviselő fél számára, még ha azok valamikor civil hajóként kezdték is pályafutásukat.
Az igazi utánpótlás szállító hajoknak tele van pakolva a fedélzete darukka, pompákkal meg mindenféle berendezéssel, ami az átrakodást könnyíti.
Ha más funkiót kéne adni ennek a haajónak max korházhajóra tippelnék.
Az en meglatasom sokkal hetkoznapibb. A kinai katonai politikai vezetes rendezett egy bulit az elso hordozojuk tortenelmi pillanatainak oromere.
Mackensen!
A háború elején még szigorúan betartották a tengeralattjáró parancsnokok „nagy könyvet”, megállították a hajókat, mentőcsónakba tessékelték a legénységet, kilőtték a hajót, leadták a pozíciót s megvárták a segítséget, majd léptek…Most nem ugrik be a hajó neve, de volt olyan, hogy két U hajó fedélzete tömve volt „hajótöröttekkel”, akiket felvettek, de azt hiszem az egy elsüllyesztett fogolyszállító volt…Javítsatok, mert már régen olvastam róla, nem biztos hogy jól emlékszem!
Dönitz később adta ki a parancsot, hogy a konvojban haladó teherszállító figyelmeztetés nélkül, míg a személyszállítók röviddel figyelmeztetés után támadhatóak voltak.
A Genfi-egyezmény csak 1949-ben tért ki részletesen a tengeri hadviselés kapcsán hogyan is kell bánni a sebesültekkel és a betegekkel, addig ezt csak a III. Hágai szerződés foglalta magába.
Ha orvosi hajó lenne akkor kellene egy bazi nagy vöröskereszt az oldalára, de én nem látok rajta… Ha háborús körülmény közé keveredik, akkor nem ártana rá egy, még akkor is ha lőnek rá, legfeljebb majd a balhé végén a a bíróságon lehet majd az asztalt verni e miatt is…
De ez nem kórház hajó, max még arra lehetne átalakínani. Ezen kívül hadd ismételjem meg, amit ez elöző hozzászólásomban írtam:
„Nem civil hajó, ilyen téren ugyanolyan legitim célpont mint bármely más”
Egy flotta nem csak hadihajókból áll, egy rakás hajó segíti a munkájukat. Rendszeresítenek vontatóhajókat, ekár kisebb jégtörőket, víz szállító tartályhajókat stb. stb.
Ezek mint katonai lajstromba vanna kéve ilyen szempontból habár fegyvertelenek legitim célpontjai lehetnek egy támadásnak.
„Ezek mint katonai lajstromba vanna kéve ilyen szempontból habár fegyvertelenek legitim célpontjai lehetnek egy támadásnak.”
Lehet, csak fölöslege ezeket támadni, főleg a vontató hajókat a kikötőben…
Ha kikapnak egy-két nagy hadihajót, akkor valószínűleg az utánpótlás szállítók is visszafordulnak, ahogy a flotta nagy része, teszem azt, ha elveszítenének egy hordozót, úgy hogy „komoly” háború folyik a tengereken, nem kalózvadászat vagy kikötőben álló hajók bombázása.
Egy komolyabb hadműveletet folytatni légi fedezet nélkül egyenlő az öngyilkossággal!
Azért, most ne rúgjuk ilyen messzira a labdát. A kezdeti felvetésed az volt, hogy egy ellátóhajó kvázi „civil” hotelhajónak álcáztak, hogy ne támadhassák Kurucék. A lényeg, hogy még ha így is lenne, akkor is nyugotan támadhatják, mert a katonaságé. Tehát több mint valószínü, hogy az aminek látszik, vagyis hotelhajó.
Akkor kanyarodjunk vissza.
Mindent lehet támadni, utána meg magyarázkodni…
Valahol jó ötlet de valahol ez is a hiányosságokat vagy újítást mutatnak? Egy ilyen hajó nagyon sebezhető védelem nélkül…
Meddig tart egy vöröskeresztet pingálni, alig pár óra és egyből más a státusza legalábbis jogilag. Érdekes, hogy ezt az „szállítási” módszert se az amerikaiak sem az oroszok nem alkalmazták…eddig. Igaz a Nimitz osztály tagjai nem luxus szállodák, de el lehet rajtuk lenni, a Kuznyecov már más tészta… Most Kína újít, de kötve hiszem, hogy azért jár majd ez a hajó „Nagy Testvér” nyomába, mert a kínai admiralitás aggódna a tengerészei száraz arcbőréért…Ennyi idő alatt kizárt, hogy nem oldották meg a Shi Lang legénységének „humánus” elhelyezését. Más dolog is van itt, csak még találgatunk róla…Nem csak luxus hajó ez, hanem mozgó nagykövetség is egyben.
Jó, de ki mondta, hogy készen van a Varyag és a legénységnek ki vannak alakítva a körletei, meg minden ami vele jár, konyha, kantin, mosdók, stb stb stb. Most megy is vissza a szárazdokkba és ki tudja meddig fognak dolgozzni rajta.
Ez egy kényelmes megoldás az emberek elszállásolására. Ott vannak közel. Nem késnek el, mert dugóba került a búsz. Ott a kajálda is helyben stb.
Háború, az teljesen más tészta. Ez egy békebeli megoldás.
Szerintem a 88-asra egyszerü a magyarázat.
Megnövelték a hangárt a legénységi szállás rovására így 400-500 matróz és fedélzeten dolgozó a 88 on van elszállásolva. (riasztás esetén ha szükséges az épp pihenő idejét töltő váltást át lehet dobni a hordozóra ha van kidolgozott taktika.) (Meg amúgy is majd minden ember aki dolgozik utazik a munkahelyére ők miért ne :D)
E-mellett valóban korházhajó ként is funkcionál 200 ágyas korteremmel műtővel (ezzel szintén növelni lehet a hordozó szabadon felhasználható belterét mert kisebb méretű orvosi részre van rajta szükség.)
Plusz élelmiszer és üzemanyagot is biztosít valószínűleg.
És a már említett úszó nagykövetségről és egyéb kisebb vagy másodlagos funkcióiról nem is beszélve, (mint pl. hogy a legénység pihenőidejét tényleg jobb körülmények között tudja eltölteni nagyobb a mozgástér stb.)
Én ezt egy békeidős és ideiglenes megoldásnak tekintem, míg a hajó el nem készül és mindenki beköltözhet.
Nem a németek védve, de igazuk volt tj-k kórházhajók elleni támadásával. Bocsánat az elesett/vizbefult emberek hozzátartozóitól stb.de a britek és az amerikaiak hozták ki ezt.
1. Az I. és a II. vh-ban is léteztek „Q” hajók, amelyeket direkt személy/teherszállíónak álcáztak, hogy a U-bootok a felszinre jőve a háborús jog szerinti elhjárást lefolytassák és akkor legázolják illetve rejtett ágyukkal elsülyesszék.
2. A brit és amcsi kereskedelmi hajókra lövegeket és géppuskákat szereltek fel, tehát „polgári” minősítésre már nem voltak jogosultak. Pld. a Lousitania-n (amely precedens volt az USA-nak az 1.vh-ba belépéshez legalább 1 tucat 155mm-es löveget helyeztek el, és segédcirkálónak volt bejegyezve.Persze szállítottak vele utasokat is, meg „rejtett hadianyagot, ami nem volt a rakjegyzékbe bejegyezve).
3. Sok esetben a háborús jo szerint cselekedő tj mikor a felszinre jöttek a háború elején, akkor a ker. hajók természetesen rádióval jelentették a helyzetüket, amellyel akár saját harci egységeket hivhattak, illetve elriaszhatták a ker. hajókat.Ne felejtsük el hogy a két vh-ban egyaránt lasabbak voltak a tj-k a felszini ker. hajók többségénél is. A konvojok ugyan még lasabbak voltak, de sokszor azért, mert a leggyatrább sebességű hajókhoz kellett saját sebességüket igazítani. Voltak gyorsjárású konvojok is, de ezeket nem sokszor kapták el tj-kkel, mert vagy nem érték utol, illetve nehéz volt a hajók kilövése (lanszírozása). A gyors oceánjárok egyébként 27-30+ csomós sebességük miatt egész háború ideje alatt magányosan hajóztak max. sebességgel és alig néhány veszett oda..
Bocs a kínai hordozós hír mellékzöngéjeként..
Ja az kínai hordozó személyzet elhelyezése ügyében. Szvsz. nem hiszem, hogy sokkal kényelmesebb helyet adnának a kínaiak mint az oroszok. (ez következik testalkatukból és étkezési szokásaikból is)..
Egyébként nem minden helyen rossz az orosz flottában az személyzet elhelyezése. Gondolom sokan láttátok már a kb 1 órás riportfilmet az egyik Typhoon osztályú hajóról. Még uszoda és szauna is van..
kele
„Én ezt egy békeidős és ideiglenes megoldásnak tekintem, míg a hajó el nem készül és mindenki beköltözhet.”
Ez a legvalószínűbb jelen ismereteink szerint! A munkások és a legénység addig sem dumálja el a belvárosban, hogy min is dolgozik a kikötőben… De hogy egy pár napos próbaútra ilyen kíséret kell, főleg, ha arra amit mondtál, akkor kérdéses, hogy milyen állapotban is van! Nem tudom, hogy hányan voltak a fedélzeten, de csak ha manőverezést és menet próbát végeztek, akkor talán 300-400 fő elegendő kell, hogy legyen, ha még ennyi embert sem tudnak elhelyezni, – mondjuk 12 órás váltásban, akkor fele ennyi hely kell – akkor még sok időt fog a szárazdokkban tölteni!
szitya!
Megnézném azt az átszállást egy esetleges riadó során! A kábeles rendszer ugye nem egyszerű, s itt emberekről van szó nem csak lőszerről és málha zsákokról! (Lehet ezt is gyakorolták?) S ebben az esetben nem lehet gépeket indítani, talán heliket igen, de harci gépeket nem, ezt még az amerikaiak sem tudták megoldani…Kis hajók ingáznának, vagy helikopterrel? Á, túl idő igényes és vészhelyzetben minden másodperc számít…
Az is lehet, hogy féltek, befulladnak a Shi Lang hajó gépeivel és valamivel be kell vontatni a kikötőbe…
Azért ha készültek jó minőségű műholdképek, vagyunk egy páran, akik szívesen megnéznék, hogy mit is csináltak azon a tengeren….
Elképzelhető. Ha abból indúlunk ki, hogy 0-ról kezdik a tanulást és ez egy amolyan állatorvosi ló, amin mindent ki fognak próbálni, beleértve a kárelheárítási/tűzoltási gyakorlatokat. Akkor lehet van benne logika miér nem rendezték be teljesen:)
http://i233.photobucket.com/albums/ee121/centrinoe/Varyag%20Related/Varyag%20Sea%20Trial%20News/Varyag093334lwataargsjggtdrg.jpg
http://i233.photobucket.com/albums/ee121/centrinoe/Varyag%20Related/Varyag%20Sea%20Trial%20News/Varyag095426puiaz5ud3oox3d33.jpg
http://i233.photobucket.com/albums/ee121/centrinoe/Varyag%20Related/Varyag%20Sea%20Trial%20News/Varyag101548wgattqckzgtkrvvi.jpg
http://i233.photobucket.com/albums/ee121/centrinoe/Varyag%20Related/Varyag%20Sea%20Trial%20News/Varyag105956lg7ag3ajgs9knm9j.jpg
kele!
A Q hajókat értem, de nem hinném, hogy ezek újra divatba jönnének…
A VII és IX osztályú hajók a II. vh-ban elég gyorsnak számítottak a felszínen, 17 és 18 csomós sebességgel. Csak a Liberty osztályt néztem, – aminek óriási szerepe volt a szállításban és nem volt egy rossz hajó – azok is max. 11,5 csomót bírtak… Szóval nem voltak lassúak az Ú-hajók! A Flower korvetteket „verték”, a 35 csomós rombolókkal nem versenyezhettek.
A felpörgő hajógyárak, az egyre több kísérőhajó – gyors rombolók, nagy hatótávolságú fregattok – az egyre nagyobb hatótávolságú Liberatorok, és összességében kizavarták az U hajókat az Atlanti-óceánról, még a „Grönlandi rés” is halálos csapda lett számukra…
@Kuruc71
Ezt a 200 mérföldes dolgot soha nem értettem. És, ha két ország közelebb van, mint 200 mérföld, akkor kinek és mire van joga…?
molni
Akkor megegyeznek vagy Török-Görög viszony.
Szia molni
Itt olvashatsz rola kicsit reszletesebben. http://en.wikipedia.org/wiki/Exclusive_Economic_Zone
Amugy vitas esetben kozepen van a hatar kivetel ha mas megallpodas van mint pl Gazaban. Gazanak nincs felsegvize csak egy terulet megallapitva hogy ott halasszon.
Hornet
Nem tudom hogy mijen váltásba dolgoznak egy anyahajón gondolom van biztos vannak akik 12 órába ezek inkább a matrózok lehetnek de akik a repülő fedélzeten dolgoznak azok szerintem 8 órásba lehetnek (mert azért egy fáradt ember a fedélzeten aki 12 órát lenyomott elég sok galibát tud okozni) és szerintem annyi ember mindig van egy műszakba hogy egy esetleges riadókészültség esetén cselekedjen (sok helyen a váltás csak útba lenne.)
Amúgy nem arra gondoltam hogy a teljes személyzet a 88on van elhelyezve csak egy részük akik egy riadó esetén nem szükséges hogy 5 percen bellül kész legyenek, amugy én a helikopteres megoldásra gondoltam az átdobásnál a 88-nak szép nagy sík terület van a tetején ahova még egy padot se raktak (hogy ücsörögjenek kicsit a tengerészek :D)
Szerintem kicsit túlmisztifikálják sokan ezt az első utat.
Gondoljatok bele már, hogy mekkora ez a hajó!!!
A kínaiaknak még sosem volt ilyen hosszú hadihajójuk! Valószínűleg még kínában sem tolonganak például a kormányosok, akik egy 306m -es hajót elírányítanak! Ez csak 30 m-errel rövidebb a Nimitz osztálynál.
Szvsz most csak kint voltak a nyílt vízen és tanultak VEZETNI!
„In 2009 Brazil and China reached an agreement to train PLA Navy officers on the Sao Paulo. This allows PLA Navy staff to get practical experience on an operational aircraft carrier and acquire skills in day-to-day carrier operations. More cooperation is expected in the future, maybe involving purchase of Chinese equipment.”
Most már tudom, hol tanultak kormányozni.
Most elképzeltem a kínai tiszt elvtársakat a brazíliai portugál tájszólással vergődni. :D :D
cipö occo, ezeketö
friss cikk:
http://china-defense.blogspot.com/2011/08/plan-gets-serious-about-airborne-early.html
Az 50es évek végéig az angol hajókon 1általán nem volt legénységi körlet. Mindenki a munkahelyén akasztotta fel a függőágyát, vagy csinált amit akart. Rum osztás is volt minden nap. Ahogy 1000 éve mindig.
Szerintem ez nincs benne kÍna 10 legnagyobb hajójában.
The principal dimensions of the ship are: • 336.7 metres length overall • 45.6 metres beam • 15.0 metres draught.
http://www.gizmag.com/go/5853/
„Az 50es évek végéig az angol hajókon 1általán nem volt legénységi körlet. Mindenki a munkahelyén akasztotta fel a függőágyát, vagy csinált amit akart. Rum osztás is volt minden nap. Ahogy 1000 éve mindig.”
Turot :-)
Kabe az 1860 as evektol kezdtek el kialakitani a legenysegi korleteket. Az I VH ban mar minden hajon volt legenysegi korlet. A tagassaga az mar mas kerdes. A II. VH kornyeken de inkabb vege fele kezdett el emberi meretu lenni az a korlet. Ez alol csak a tengeralattjarok a kivetelek a mai napig. Vannak a mai legtobb tengon „meleg” agyak vannak. Az az egy agyon ketten osztoznakl. Altalaban 6/6 os beoban dolgoznak a tengosok ( mindegy milyen nemzetiseg ) az egyik szoliban a masik meg az agyban vagy eppen a kantinban XBox-zik. A meleg agyat mar egy ideje a kulturtengereszeteknel elkezdte felvaltani a „hideg” agy ami szerint mindenkinek sajat agyikoja van. Azonban tok mindegy hogy meleg vagy hideg hat bizony cca egy koporso belmeretenek megfelelo helyed van LECSUKOTT tetovel. ( no jo amarikai nagy szogletes koporso ) A belmagassagod cca 60 cm es ez az egyetlen hely ahol magad tudsz lenni ha elhuzod a fuggonyt. A fuggony SZENT es serthetetlen. ERINTHETETLEN. A kapitany sem huzhatja el hanem csak kerheti parancsba adhatja hogy „gyujjon onnan ki de maaaannn ”
A korszerubb ujabb hajokat leszamitva ahol nagyjabol egybe vannak a legenysegi agyak a regebbi tengokon ( ezekbol meg rentgeteg szolgal ma is ) az agyak olyan elszorva voltak vannak hogy csak na. Itt harom agy ot ketto amott ot vegig az egesz hajon. A Briteknel a fedelzeti RUM osztas regen megszunt. Csak egeszsegugyi celbol van illetve egy ket tradicio miatt.
Ilyen tradicio a tengeresz jelveny a „delfinek” atvetele amit egy rumos vagy wiszkis poharbol kell kiinni ugy hogy a pohar aljan ott a jelveny es a vegen a fogaddal kelett elkapnod.
Remelem eleg kimerito volt a dolog.
:-))