Mint ismeretes, Irak 2003-óta tartó koalíciós megszállása napjainkra javarészt véget ért. Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 2010. augusztus 31-én este jelentette be ünnepi keretek között, hogy az Iraki Szabadság Hadművelet lezárult, a fő feladat onnantól kezdve a közel-keleti ország gazdaságának helyreállítása lett. E szép szavak azonban még nem biztosítják az ország stabilitását, ami folyósított dollármilliárdok és feláldozott emberéletek ellenére sem tudott még teljesen szilárd talajra állni.
A tavalyi nagy csapatkivonás után az amerikai katonák jelentős része elhagyta ugyan Irakot, azonban mintegy 46000 fő továbbra is a helyszínen maradt. Ők egyrészt kiképző feladatokat látnak el, másrészt pedig olyan területeken tevékenykednek, amiket az éledező iraki haderő még nem képes ellátni: ilyenek például a légvédelem, a kutató-mentő feladatok vagy a felderítés. Természetesen idővel az ő helyüket is átveszik majd a helyiek, de ez még jó pár évig eltarthat. Ezen kívül vannak még olyan amerikai katonák is Irakban, akik létfontosságú objektumok védelmét látják el – bizonyos esetekben ezt sem bízzák másra a nyugatiak.
Nem teljesen elítélendő módon azonban sok irakinak szemet szúrt, hogy bizony a nagy csinnadrattával kísért kivonulás ellenére még mindig találkozhatnak a csillagos-sávos lobogó alatt tevékenykedő katonákkal utcáikon. Miután pedig ez az állapot egyeseket zavar, másokat pedig inkább megnyugtat, a kérdésből hamarosan politikai vita lett. Az ügy mára ott tart, hogy Jalal Talabani elnök bejelentette: az iraki pártok két héten belül megegyeznek arról, hogy maradjanak-e az amerikaiak 2011. december 31-e után is az országban, vagy menjenek haza. Talabani azután jelenthette be ezt, miután a napokban találkozott minden fontosabb párt képviselőjével.
A rövidesen megszületni látszó határozat egészen pontosan arról fog dönteni, hogy a mostani 46000 főnyi amerikai fegyveres erő továbbra is maradjon-e Irakban, elősegítendő az ország stabilitásának fenntartását. Egy biztonsági megállapodás értelmében ugyanis ezen időpont – 2011. december 31. – után ugyanis elvileg minden amerikai katonának haza kellene mennie. Azonban az Egyesült Államok felajánlotta, hogy amennyiben az iraki parlament megszavazza, ezt a határidőt ki lehet tolni.
Utóbbi mellett legerősebben a kurdok kardoskodnak. Félelmük alapját a radikálisan Amerika-ellenes síita vezető, Moqtada Szadr jelenti, aki azzal fenyegetőzik, hogy újjáéleszti milíciáját, mely korábban sok fejfájást okozott nekik. Ők addig Irakban tartanák az amerikaiakat, amíg ez a veszély el nem múlik.
Július 7-én Mike Mullen admirális, egyesített vezérkari főnök megerősítette azon értesülést, miszerint Irak és az Egyesült Államok tárgyalásokba kezdett a december végi határidő kitolásáról.
”A tárgyalások folyamatban vannak, és rendkívül nehezek. Irak biztonsági rendszerében több helyen nagy hiányosságok vannak, amiket a helyi erők is elismernek.” – mondta Mullen.
