A hányatott sorsú felújítás lényeges momentumairól a HTKA is beszámolt, de végre beérett a sokévnyi kemény munka és immáron a levegőt szelheti az oldtimer madár.
Elvileg ezen iromány megjelenésének időpontjában emelkedik levegőbe a magyar szakemberek által felújított MiG-15UTI. A jeles eseményen szerkesztőségünk közvetetten képviselteti magát – ám csak inkognitóban, mivel a munkákat végző csapat kerülni szeretné a sajtófelhajtást. Arra ott lesz a szerdán megrendezésre kerülő szolnoki berepülés, ahol ott leszünk, onnan már várhatóak nagy felbontású, minőségi fényképek a felújított gépmadárról.
Egy legenda életre kel
Egy legenda kel új életre, amikor – Szolnokon 36 év után először – újra levegőbe emelkedik egy első generációs sugárhajtású vadászgép, a koreai háborúban is harcoló MiG-15. A történet hőse igazi oldtimer: 57 évvel ezelőtt állították csatasorba a Lengyel Légierőnél. Már aktív korában többször átépítették. A legfontosabb változás talán az volt, amikor együlésesből oktatásra és ellenőrzésre is alkalmas kétüléses („UTI”) gép vált belőle 1957-ben. Összesen több mint 36 év után, 1990. június 12-én vonták ki aktív szolgálatból. 1991-től 13 évig a Lodz-Lubinek múzeumban pihent, ezután vásárolta meg egy magáncég. A tulajdonos már akkor szerette volna, ha újra a repülhetne, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy tervét nem tudja valóra váltani, úgy döntött, eladja. Az internetes hirdetésre Rohács Tamás berepülő pilóta bukkant rá, aki itthon hiába keresett felújítható MiG-15-t.
A jelenlegi projekt a JET AGE Alapítványnak köszönhetően valósult meg. A találó szójáték (JET = Járműtörténeti Emlékekért Társaság, illetve angolul jet = sugárhajtású repülőgép) egy olyan alapítványt takar, amely kifejezetten a magyar szolgálatban állt (főleg magyar illetve orosz/szovjet gyártmányú) katonai gépek felújítására specializálódott. Reményeik szerint a MiG-15 egy hosszú sorban áll majd az első helyen. Méltó is erre, hiszen ez volt az első sugárhajtású típus a magyar katonai repülés történetében.
Az Alapítvány alapítója és egyik pilótája, Talabos Gábor segített előteremteni az induláshoz szükséges összeget; egy külsős, repülést szerető ember – azóta az Alapítvány Kuratóriumának tagja – támogatása lehetővé tette a gép megvásárlását.
Nem volt magától értetődő a gép Magyarországra jövetele sem, hiszen haditechnikai eszközök behozatalához külön engedély kell. Takács Miklós, akinek cégével, az Aerotechnika R.T.-vel az Alapítvány jó kapcsolatot ápol, szintén azok közé tartozik, akik nélkül a MiG-15 nem születhetett volna újjá. Önzetlen segítségének köszönhetően mintegy három hónapos munkát követően immár Magyar földön volt a gép.
A nagyjavítási engedélyt a Polgári Légiközlekedési Hatóság adta ki, és ők határoztak meg minden a felújítással és a későbbi üzemeltetéssel kapcsolatos követelményt. Magát a felújítást szerződés alapján a Jetstream 2004 Kft. végzi, nagyban támogatva ezzel az Alapítvány tevékenységét.
A munka igen komoly előkészítő munkát és felkészülést követően hivatalosan 2007 februárjában vette kezdetét.
Az évtizedekkel ezelőtti, autentikus állapotok visszaállítása azonban még nem elég a sikerhez. A gépet a mai előírásoknak megfelelő kommunikációs és navigációs eszközökkel kellett ellátni. A jelenlegi állapot mintegy 50 ember 5 év alatt végzett 25 ezer munkaórájának az eredménye.
A berepülés során igyekeznek mindent megtudni a gép jelenlegi állapotáról, amit csak lehet. A teljesítményhatárok, a különböző fedélzeti rendszerek, a repülési jellemzők teljes megismeréséhez több feladat végrehajtása szükséges, amely viszont megfelelő méretű légterek adott esetben huzamosabb ideig tartó használatát igényli. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis rendelkezik ilyenekkel, melyek megfelelnek a berepülésekkel kapcsolatos biztonsági kritériumoknak.
A JET AGE Alapítvány megkeresését a bázis pozitívan fogadta, és készséggel nyújt segítséget a repülőhagyományok ápolásához, hiszen a repülésre fokozottan vonatkozik, hogy a múlt ismerete és tisztelete nélkül nincs jövő.
S hogy mit tartogat ez a jövő? A szolnoki berepülés után két útvonalfeladat végrehajtása vár a 031-esre, melyek során ellenőrzik a navigációs berendezések működését, valamint az üzemanyag fogyasztást útvonalon.
Ezt követi a gép festése, majd a festés utáni súly-súlypontmérés. Közben a berepülési tapasztalatok alapján elkészül a Légiüzemeltetési Utasítás végleges változata a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága (NKH LI) számára, amely annak jóváhagyását követően a kitöltött berepülési program alapján adja ki a végleges Légialkalmassági Bizonyítványt. Ha a gép teljesen készen áll, akkor következhet a pilóták kiképzése: első lépcsőben 3, majd – amennyiben szükséges – még 3 fő. Ezzel egyidejűleg kezdetét veszi a gép hazai és nemzetközi bemutatókon való szereplése, amely a továbbiakban a fő rendeltetése lesz.
A MiG-15 UTI SB-Lim-2 projekten keresztül a JET AGE Alapítvány tagjai szeretnék bebizonyítani, hogy kitartó munkával képesek egy ilyen repülőtechnika szakmailag kifogásolhatatlan nagyjavítására, hogy az évekkel ezelőtt megszerzett tudás és tapasztalat ma is hasznosítható. Szeretnék, ha ez a repülőgép egy dicső példa lehetne arra, hogy civil lajstromban is képesek ilyen technika üzemeltetésére, mert mind a műszaki, mind a hajózó személyzet képes a biztonságos üzemeltetés végrehajtására.
A felszállásnak már nincs műszaki akadálya ,
A MiG-15 hazánkban
1954-ben a légierő fejlesztésével párhuzamosan a Honvéd Killián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola is rendszerbe állította a MIG-15-ös gázturbinás vadászgépet. Ekkor az iskola négy repülő ezrede képezte ki a vadász, bombázó, és csatarepülő pilótákat. Az iskola vadászrepülő kiképző ezrede a MIG-15-ös gépekkel Kunmadarason települt, ott folytak a kiképző repülések. 1955 szeptemberében avatták fel az első MIG-15-ös típusra kiképzett hallgatókat Szolnokon. Ebben az évben felszámolták a Csatarepülő Ezredet Berettyóújfaluban, mert az Il-10-es végleg selejtezésre került a légierőből. A „csatás” hallgatókat átvezényelték a vadászrepülő képzésre. Az 1956-os forradalom jelentős változást hozott az iskola működésében. November 11-én felavattak mintegy hetven fő vadászpilótát és megfigyelőt, majd Szolnokon a képzés 1961-ig szünetelt. Az oktatást az 1957. április 15-én megalakult Repülő Kiképző Központ vette át, mely négy éven keresztül biztosította a légierő számára a kiképzett pilótákat. 1961 nyarán kezdődött az iskola újra szervezése Szolnokon, Killián György Repülő Tiszti Iskola néven. Ekkor két hajózó kiképző század alakult, egy dugattyús repülő kiképző, egy MIG-15 továbbképző, melyek már Szolnokon állomásoztak. 1962-ben megalakult egy gázturbinás kiképző század, mely szükséges volt a magas szintű kiképzéshez. A MIG-15-ösök szerepét a kiképzésben 1965-től a modern kiképző gép a Delfin vette át. A csapatoknál szolgáló gépek száma is folyamatosan csökkent, mert a MIG típus család modernebb változatai vették át a szerepét. 1971 őszén Szolnokon felállították a 101. Felderítő Repülő Ezredet, melynek gépállománya a vadászrepülő ezredektől átadott MIG-15-ösökből állt, melyek a felderítő feladatoknak megfelelően álcázó festést kaptak. Ekkora a MIG-15-ös már nem látott el légvédelmi feladatokat, és az összes repülőgépet átrepülték Szolnokra. 1975. szeptember elsején kivonták a típust a hadrendből, annak ellenére, hogy kiváló műszaki állapotban voltak. Ezután a gépeket lekonzerválták, és a szolonoki repülőtéren tárolták. 1976-ban a bolgár légierő három MIG-15 UTI-t megvásárolt, a maradék gépek jelentős része pedig Magyarország különböző városaiban lettek kiállítva. Három gépet kiképzési céllal megtartott az iskola, a 105-ös, és a 337-es került a tűzakadály pályára oktatási és kiképzési eszközként, egy pedig a 724-es oldalszámú gép a főiskola tanhangárjában maradt. Mivel szolnoki alakulatok élen jártak a hagyományőrzés terén, ezért intézkedtek róla, hogy néhány gép a repülőtéren maradjon. A Szolnoki Repülő Múzeumba a 912-es oldalszámú Bisz, és a 203-as oldalszámú UTI került, melyek jelenleg is megtekinthetőek. Egy gép került kiállításra az étkezde elé, mely a típuson szolgálat teljesítése közben elhunyt hajózóknak állított emléket. Jelenleg ez a MIG-15-ös az irányító torony elé van kiállítva. Miután a 724-es oldalszámú gép kikerült az oktatásból a laktanya bejáratához került felállításra, és jelenleg is a repülőtér életének egy jelentős időszakát jelképezi.
Forrás: HM
—–
Frissítés: képek a makettinfo.hu fórumában.
