|

Orosz atommámor

Úgy tűnk az Orosz Haditengerészetet elkapta a gépszíj a nukleáris meghajtás kapcsán. Mint a napokban említettük is, Szentpétervárott épp zajlik az 5. International Maritime Defense Show (IMDS-2011), menetrend szerint érkeznek is az Orosz Haditengerészetet érintő bejelentések.

Ezek egyike a már évek óta pedzegetett új repülőgép-hordozók kapcsán érkezett, mikor is Roman Trocsenko a United Shipbuilding Corporation elnöke csütörtökön új információkat közölt ez ügyben. Egyrészt megerősítette a USC azon korábbi nyilatkozatát, melyben nukleáris meghajtást emlegettek, másrészt 2023-ban jelölte meg Oroszország első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozójának elkészültét. Ugyanakkor a project egyelőre elvileg pihenőpályásnak tekinthető, hiszen elmondása szerint a tervezés 2016-ban veszi majd kezdetét, a hajógyári munkások pedig 2018-ban láthatnak majd munkához a tervek szerint. Igen, ez egyben azt is jelenti, hogy Moszva ezek szerint úgy érzi, hogy a kapcsolódó, ismert előzmények ellenére sem lesz akadály, hogy a cirka 70 éve non-stop repülőgép-hordozókat építő amerikaik szintidejét hozzák már első alkalommal. (Persze ismert, hogy orosz barátaink szeretnek bátor kijelentéseket tenni… – a szerk.)

Mindez persze nem lenne elegendő a címben szereplő atommámorhoz. Ám az Orosz haditengerészet feje, Vlagyimir Viszockij admirális bejelentésével már véleményünk szerint kiosztható ezen cím. A haditengerészet parancsnoka ugyanis arról értekezett, hogy 2016-ra vízen billeghet majd egy új hajóosztályt elsőként képviselő romboló, mely igen nagy, 90 százalék valószínűséggel nukleáris meghajtású lesz. Az USC kapcsolódó nyilatkozata szerint ezen hajóosztály tervezése idén ősszel kezdődhet meg és 2 évet vesz majd igénybe. (Nagyon tetszik nekik ez a 2 éves tervezési szakasz. – ismét a szerk. magánvéleménye)

Nukleáris meghajtású rombolót még egy haditengerészet sem állított hadrendbe – a U.S. Navy és az Orosz Haditengerészet esetében is csak cirkálókon alkalmazták ezen meghajtási módot. A romboló megvalósulása és a nukleáris meghajtás választása esetén a Kirovok felújítása végett az oroszoknak lenne nukleáris meghajtású rombolója, cirkálója, repülőgép-hordozója és természetesen a nukleáris meghajtású tengeralattjárói.

USS Mississippi CGN 40

A mostanihoz hasonlóan az előző Virginia-osztály is nukleáris meghajtású volt – csak épp a felszíni flottát erősítette ezen 4 db, 1976-1998 közt hadrendben állt cirkáló. A fenti fotó a hajóosztály harmadik, egyben leghosszabb ideig, 19 évig hadrendben állt tagját, a USS Mississippit (CGN 40) ábrázolja | Fotó: U.S. Navy ,

21 hozzászólás “Orosz atommámor”

  1. Kijelentésekben igen aktívak, csak hát a realitás más. Tavaly kellett volna átadni a Jurij Dolgorukijt és a Szeverodvinszket, ezt áttették 2011-re. Sot az Alekszendr Nyevszkijt is idén akarják átadni és Bulavát is akarnak tesztelni róla. Az egész orosz hajógyártást modernizálni kellene a berendezésektol egészen a szervezeti struktúráig.

  2. gacsat

    Szerintem úgy értette, hogy az oroszok eddig még nem építettek a supercarrier* kategóriába és most elsőre megpróbálkoznak azzal.
    A Moszkva-osztály azt hiszem csak helikopterhordozó volt (javítsatok ki, ha nem), az Uljanovszk-t meg csak elkezdték építeni.

    Egyébként engem az érdekelne, hogy nyugati felfogás szerint tervezik-e a rep.hordozót, vagy a saját felfogásuk szerint, tehát nem rep.hordozó lesz, hanem repülőgép hordozó nehézcirkáló?

    * van ennek valami normális magyar neve?

  3. Valahol el kell kezdeni, nem?
    Amúgy ez a nehézcirkáló marhaság onnan indult, hogy a sokoldalú 1ezmények szerint anyahajók nem hajózhatnak át a Boszporuszon. Kellett valami más nevet adni a gyereknek. Az oroszok is húzták volna az orrukat, ha mondjuk a Nimitz nekiállt volna gyakorlatozni Szevasztopol előtt.

  4. Roni

    Ez igaz ott ahol vannak hordozók(nem csal egy).Ahol nincs ott max a szárazföldi telepítésű gépekben bízhatsz amiknek,ha kijössz a hatósugarából akkor már nem is érnek semmi.Ha az Északi-sarkot vesszük hadműveleti területnek akkor látjuk,hogy oda csak az amik tudnának légierőt vinni a térség országain kívül.

  5. Puma. Pannon Puma

    „Ha az Északi-sarkot vesszük hadműveleti területnek akkor látjuk,hogy oda csak az amik tudnának légierőt vinni a térség országain kívül. ”

    Miért csak ők ? Norvégia, Oroszország nem rendelkezik sarki területekkel, szigetekkel ?

  6. „Miért csak ők ? Norvégia, Oroszország nem rendelkezik sarki területekkel, szigetekkel?”

    Szerintem ezért használta Dudi „a térség országain kívül” kitételt. A North Pole elég otthonos közelségben van az oroszoknak és a norvégoknak. Sokkal érdekesebb, ha mondjuk a Déli Sarkot vesszük, mivel az legfeljebb az ausziknak, kiwiknek, és 1-2 dél-amerikai országnak van viszonylag közel. Oda tényleg csak az amerikaiak tudnának konkrétan vadász légierőt eljuttatni, hadászati bombázót bombázót viszont már az oroszok is, elsősorban TU-160 Blackjack és TU-95 Bear típusokat. Van ugyanis jónéhány IL-76 Midas tankergépük, amelyek egymásnak, és a bombázóknak is tudnak üzemanyagot átadni. Esetleg 1-2 IL-78 Mainstay AWACS is valük tarthatna, de a vadászkíséret szerintem nem megoldható, mert annyi tankergépük nincs, hogy még 2-3 századnyi MiG-31 Foxhound nehézvadászt is etessenek a bombázókon kívül…

  7. Puma. Pannon Puma

    A térség országai alatt az Északi-sark országaira gondoltam.

    Killer Clown

    Az a kisebbik baj,hogy nincs elég tanker.Az sokkal fontosabb,hogy miként tud teljesíteni bármely légierő pilótája miután pl Moszkvából elrepült a Ross-jég térségébe egy vadászgépben.