|

Újdonságok Törökországból

Júniusban a Török légierő 100. születésnapján az izmiri repülőnapon került bemutatásra a Török Tudományos és Technológiai Kutatótanács (TÜBITAK) egyik leányvállalata, a SAGE által fejlesztett cirkálórakéta. A teljes mertekben hazai gyártású rakétát 2006-ban kezdtek el fejleszteni és a tervek szerint meg az év végén megkezdik a szállításokat a török légierő számára. A 180 km-es hatótávolságú, kompozit elemekkel ellátott eszközt GPS vezérlés, majd a végfázisban infravörös képalkotó segíti akár statikus akár mozgó illetve szárazföldi vagy vízi célpontok precíz megsemmisítésében. A rakétát a jövőben a török légierő F-16-os és F-4E 2020-as vadászbombázóin is integrálják majd, mivel ezzel tervezik kiváltani a jelenleg importból származó hasonló eszközeiket. A SAGE továbbá tervezi a cirkálórakéta F-35-re való integrációját is, hiszen a törökök is igényt tartanak majd 100 db Lightning II-re.

TÜBITAK-SAGE SOM robotrepülőgép

A TÜBITAK-SAGE fejlesztette SOM robotrepülőgép egy F-16 Block40 szárnya alatt az izmiri repülőnapon. | Fotó: Ahmet, Wikipedia ,

Kapcsolódó hír, hogy a másik török rakétagyártó a Roketsan AH-1W Super Cobra helikopterek segítségével megkezdte a szinten hazai gyártású Cirit azaz dárda névre keresztelt félaktív lézerirányítású rakéták tesztelését. A még idén sorozatgyártásba kerülő, két különböző harci résszel is megrendelhető 70 mm-es Cirit a Roketsan szerint 8 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik és elsősorban könnyen páncélozott célpontok kiiktatásara tervezték. Hordozóplatformjául a törökök által 2008-ban és 2010-ben megrendelt T-129 fog szolgálni, amely a AgustaWestland AW-129 Mangusta International helyi igények szerint átalakított változata. A 60db T-129-es első példányai a jövő évtől kezdenek szolgálatba állni. A Roketsan mérnökei bíznak abban, hogy miután az eszköz a török haderőben rendszeresítésre kerül, külföldi megrendelések is érkeznek majd a Cirit-re.

AH-1W Cirit rakéta indítása közben

AH-1W Cirit rakéta indítása közben | Fotó: Turken, Wikipedia ,

Mindkét program jól jelzi a török hadiipar önállóságra való törekvését, amelynek nem titkolt célja a hazai fejlesztési és gyártási bázis felfuttatása, majd a jövőben fejlett haditechnikai eszközök exportja.

—–
Szerző: Rynard

11 hozzászólás “Újdonságok Törökországból”

  1. Kapaszkodnak a torokok rendesen.. a vegen meg ujra nagyhatalom lesz belole…
    Amugy… Hogy van ez hogy az F-22-t senkinek sem adjak el az F-35-ost meg meg meg sincs s mindenki veszi mint a cukrot.. mit tud az F-22 amit a villam nem fog tudni?

  2. A sárkányból és hajtóműből fakadó képességek terén több az F-22 és részbe elektronikába. Legalábbis elvben.

    Sokáig az volt az elképzelés, hogy az F-22 elektronikában jobb marad, az F-35 egy amolyan „olcsó jános” stealth gép lett volna. Mint régen az F-15 vs. F-16 árcímke, 40-50 millás flyaway árral számoltak. (Ez most olyan 100 milla…)

    Csak mivel az F-35-be egyre többet akartak és egyre többen, ezért a gép bizonyos képességek terén elvben többet tud, mint az F-22. A bibi az, hogy az F-22 továbbfejlesztése is folyamatos cél, de mi értelme egy 183 daranos flottát fejleszteni? A fajlagos költségek ekeben egy 3000 darabos F-35 flottához képest, még ha az nem is teljesen egyésges.

    Nemrég felmerült, hogy távolabbi jövőben az F-22 / F-35 gépek közös avionikát kapnak egyes elemek tekintetében. Nemcsak, hogy felmerült, de asszem már ki is írták a tendert. Mondjuk azért érdekes, mert LM gépeket a végén más fog korszerűsíteni… :)

    Azt nem tudom, hogy a közös szintet mi húzza meg, mert jelenleg az F-22 adatátviteli rendszere enyhénszólva páratlan, max. a Griffé mérhető hozzá, de arról sem sokat pofáznak…

    Tehát, ha közös elektronika lesz, akkor az bizonyos ideig nézve képességcsökkenést is jelenthet, mert ha sem az F-35 sem az F-22 nem tud kommunikálni a többi 4+(+) géppel, az érdekes lenne. Viszont költségek terén el komoly lenne, minden gépre a legújabb adatáviteli rendszer rárakni. Mondjuk ahhoz képest, hogy mennyit fejlődtek a gépek más téren, a Link 16 szeritnem röhejesen elavult. Ahhoz, hogy stealth killer 4++ gépeket csináljanak – az elvi elképzelések szeritn ehhez adatátviteli rendszer kell, hogy az egy adó több vevő elvet lehessen haszálni – ahhoz meg végképp.

    Remélem érhető, hogy mi a gond.

  3. Igazad van Molni!

    Amíg azonban szövetségi rendszerben van az USA, nem igazán engedheti meg magának nagyobb nagyobb sávszélességű adatáviteli rendszerrel szerelje fel saját gépeit, (illetve fene tudja hogy lehetne- hardware/software olyat gyártani, hogy akár mindkét igényt kielégítse.
    Az biztos, szvsz, hogy lehet csak kérdés, hogy van-e rá pénz és megéri-e.
    Igy marad a lopakodóknál a újabb adatávitel, és valamilyen módon – talán AWACS-on keresztül kommunikálnak a többiekkel.
    Viszont még a NATO gépei közül sincs mindegyikben Link-16..
    Másrészt azért azt is vegyük számításba, hogy a potenciális ellenfelek közül kik rendelkeznek hasonló rendszerrel (oroszok pld MIG-31 és a Szu-27++ gépek (képességekről nem tudunk, van marketing meg valóság,,)
    Kina, India ?? elvileg orosz gépekről+licenc átvehették, használják?

    Ami érdekes, hogy a világ többi amerika ellenes országa nem a hálózatalapú hadviselést tanulja, hanem az asszimetrikus háborút, meg a sejtekből épülő egymással nem igazán kommunikáló „gerilla” takikát..
    Tehát talán az USA kicsit előreszaladt??

    Fene tudja. Én úgy gondolom, más az afgán, iraki szerepvállalás, meg más úgy győzni egy háborúban, hogy tényleg megnyerjük és aztán valamikor ki is lehessen vonulni győztesen onnan. Ezt nem értik meg és nem tanulták meg az amerikaiak. Az utolsó Patton volt aki felismerte a háború után és segítette a németeket rögtön.. (+ a nyugat berlini légihíd később)..
    Kele

  4. kele: „Tehát talán az USA kicsit előreszaladt??” Végülis igen, vagy ha tetszik a többiek maradtak le. Ehez járul hozzá, hogy az irgalmatlan technikai… fölény miatt nem nagyon tudsz mást tenni mint asszimetrikus háborút vívni.

    „Ezt nem értik meg és nem tanulták meg az amerikaiak.”

    Evvel baromira nem értek egyet, Iraq 10év múlva ami baromi kis idő a világ egyik nagyon gazdag országa lehet, újabb 10év múlva pedig a leggazdagabbak közé kerülhet.
    Ezért is szoktam volt mondani, hogy (legalábbis nekem) kvázi igazolhatatlan a 2003as háború de azért megnézném mi lesz ebből 10év múlva.

    Afganisztánba nem mennék bele mert kötekedés lesz de érdemes megnézni hogy is alakult az elmúlt 10-20évben a gdpje, mák vagy sem.

  5. Ameddig 2 naponta felrobbantanak néhány tucat embert Irakban addig nehezen lehet békés országnak mondani. Ha a cél az iraki olajkincs ellenőrése/kirablása volt akkor elérték. (kérdés, hogy ha tényleg kivonulnak, mint a bejelentés volt), akkor a kormányhadsereg+olajcégek megánhadseregei (blackwater udódok) meg tudja akadályozni a vezetékek stb. felrobbantását, egyéb szabotázsakciókat?
    A siita, szunita ellentétben lehet egy ásványkincsben gazdag országot újjáépíteni úgy, hogy közben nem gyilkolják egymás (+ a kurdok is ott vannak és anno az amcsik még igéreteket is adtak nekik, amikor segítették őket észak felöl)..
    szóval rövid távú célok egy része elérve, de nem vagyok biztos, hogy 3-5 éves távlatban is amerika biztonságos kőolajlelőhelye lesz Irak..

    Afganisztánnak kapcsolatban nem kell vitatkozni. A NATO is elismeri, hogy a támaszpontokat és a főváros uralják (lásd Vietnam szindroma) a többi helyen meg a hadurak a fönökök..(van tálib, meg sok más is..)
    Itt a koalíció ellenes erőknek nincs más lehetőségük mint az asszimetrikus hadviselés.. Nos ez ellen az F-22-F35 kapcsolat vajmi keveset ad. A területét tartani és védelni, pacifikálni kőkeményen gyalogság kell, kellő mennyiségben és véráldozattal. Ezt a pontot nem lehet elkerülni űrkorszaki fegyverekkel sem. (azok max az áldozatok számát redukálják, vagy éppen növelik – attól függően mit, mikor és hogyan vetnek be.)

    kele

  6. Ismét igazad van Molni.
    De ha a cél az orosz és francia cégek elkergetése volt – minő érdkes, hogy a régi kormány szerződései senkit sem érdekeltek – és az olajmezők feletti amerikai uralom akkor a célokat elérték. (azt, hogy mikor termelik ki másodlagos szempont)..
    A kisebb NATO országoknak is vannak saját bizniszeik. pld. a MOL-nek is van Kirkutnál olajmezőben és kitermelésben részesedése. Úgy tudom legalább 40 évre elegendő készlet van, kitermeléstől függően és 30% a MOL-e 70% iraké (MOL-nak kazahsztánban is van hasonló nagyságú és kitermelési idejű koncessziója, tehát érdemes MOL részvényt venni..)

    kel