A még a Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság utolsó fél évtizedében megszülető, majd végső kifejlődését Kínában befejező ex-Varjag repülőgép-hordozó, azaz mai nevén a Shi Lang a tervek szerint a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 90. évfordulóján, azaz 2011 július 1-én kifut Dalian kikötőjéből, megkezdve ezzel tengeri tesztjeit. (Az időjárás függvényében.)
Legalábbis a Hong Kong Commercial Daily napilap, magas rangú kínai forrásokra hivatkozván ezt közölte, megemlítve forrása által elmondott azon információt is, miszerint a hordozó 2012 októbere előtt nem áll hadrendbe. Illetve, hogy a közeljövőben megkezdődő tengeri teszteket előrehozták a Dél-kínai-tenger mentén tapasztalható feszültség miatt. Lévén úgy vélik, hogy Kína haditengerészeti erejének ilyen demonstrálása segíthet lecsillapítani a Kína által magáénak tartott területekre – pl.: Spratly-szigetek – ácsingózó szomszédokat.
A Shi Lang egy korábbi fotón ,
Kína hivatalosan a közelmúltban erősítette meg, ami addig is egyértelmű volt, miszerint az anno az ukránoktól vásárolt, nem befejezett Varjagból kész repülőgép-hordozót faragnak. A Shi Lang-ról szintúgy a közelmúltban jelentek meg friss képek, melyen a hajó a várt CIWS rendszerének némiképp módosított változata szemlélhető meg.
A várakozások szerint a Shi Lang egy amolyan házi feladat volt a kínaiak számára. Egyrészt a kínai mérnökök értékes tapasztalatot és tudást szerezhettek egy nagyobbrészt kész repülőgép-hordozó befejezése során, melyet Kína második, immáron önerőből összehozott hordozójának megalkotásában kamatoztathatnak, másrészt a Kínai Haditengerészet is megkezdheti az üzemeltetés közbeni tapasztalatszerzést egy számára eddig idegen hajótípussal.
Az orosz hordozó program , hogy áll? Az fix , hogy a kuzneycovot ujra gyúrják , s új gépeket is kap mellé , de mikor terveznek új hajókat építeni / per beszerezni?
Úgy emlékszem 2015-ben kezdik el tervezni.
Én meg úgy tudom hogy 2020 előtt nem lesz hórdozójuk de nem hiszem hogy ez az infó itt megjelent .
Úgy 2025-re lesz új hordozó.
sulyid ! A Kuznyecov felújítás utáni szolgálatba állítása 2017. Ekkora új fegyverzetet és elektronikát kap. Jövőre kezdik meg a munkálatokat.
Új orosz hordozó 2020-ra várható. A tervek szerint nuki meghajtással,60.000 tonna felett.
A 2020-ig tartó haderoreform 500 mld. USD csomagjában nincsenek benne hordózók építése. Ugyanúgy csak két Misztrál hajó vételére van pénz tervezve. A másik két Misztrál építésérol , amit Oroszországban kellene legyártani késobb fognak egyezkedni. A tervezo, kutató munkát csinálják az oroszok a hordozóra, de az építésuk idopontja kérdéses. ˇugy nyilatkoznak, hogy 2025 kornyéken lenne új hordozójuk. 2050-re szeretnének minimum 4 hordozót. Csak hát ahol a szovjet hordozókat építették az Ukrajnában van (Nyikolajev), OO-ban nincs, olyan hajógyár ahol 60000t hajót tudnának építeni.
azért nehezen hiszem, hogy az Oroszok 9 év alatt összehoznak egy hordozót. Sokat fognak még szöszmötölni a döntéssel, az talán meglesz 2020ig
@sulyid
Kérdésben a válasz. Áll. :)
@Puma. Pannon Puma
Tudtommal 2020-ig a Kuzit fogják felújítani úgy, hogy atomhajtású lesz, kiszedik a Gránit indító tubusokat, a légvédelmet teljesen átszabják, a hangárt megnagyobbítják és asszem talán még a liftek is váltzoni fognak. Lényegéen a fél hajót lebontják ehhez. Mivel az orszok nem építettek ekkora hajót 30 éve elég nagy merészség azt hinni, hogy 2017-re meglesz. Konkértan most olvason először ezt a számot.
Az új orosz hordozóról eddig annyit lehet tudni, hogy lesz. Semmi többet. Lényegében csak egy ötlet. Forrás és műszaki tartalom ismeretlen.
Amit az orosz hordozóról írtam, azokat az adatokat ez a lap hozta le 2010 március 5-én ! / egy eredeti orosz admirális nyilatkozata alapján /
Lényegében a Kuznyecovot teljesen átépítik,és feltuningolják.Szerintem 2025-30környékén lesz új orosz hordozó.
A Kuznyecov egyébként milyen madarakat fog kapni?E téren még nem rendelkezem biztos tudással.
hogy akarnak erőt fitogtatni, ha ahogy írták pár hete hogy csak kiképzőhajó lesz és csak gyakorlógépek kerülnek rá. JL-9H vagy új nevén JT-9. Ebből összesen 50-et fog hordozni. Az új hajóra leszek majd kíváncsi, hogy mikor kezdik építeni és mikorra készül el.
@Laci: a Kuznyecovra (is) MiG-29K kerül majd
Ha már hordozó : az ausztrál SH-k képesek lennének-e hordozóról üzemelni?
Elvben szerintem igen, hiszen nem könnyítik ki a gépeket és tervezik újra csak azért, mert valaki szárazföldről üzemelteti. A gép élettartama is nő, mivel nem terhelődik a sárkány le- és felszálláskor és, ha nem tenger mellett vannak a gépek, akkor a sós levegő sem eszi őket.
Jól gondolom , hogy gyakorlatilag ausztrál pilcsikkel nem lehetne 1 könnyen megcsinálni egyik napról a másikra? Hiszen nincsenek kiképezve rá , és amennyire én tudom , az ami pilótákat sem engedik egyből hordozóra leszállni.
Azért kegyelenül rossz üzlet lenne az a demonstráció Kínától, ha véletlenül be is vetnék…. Most el lehet kezdeni agyalni, hogy mibe került nekik ez a hajócska és mennyi idő alatt lehet belőle korallzátonyt csinálni, éles helyzetben. Milyen további eszkalációt okoz ez a helyi fegyverkezésben? Kuruc kolléga! Nektek nem kőne a Kitty Hawk? Vagy inkább még tíz tengó? A japok? A vietnamiak? Korea? Oroszok?
Ha van ami nem számít kínában az a pénz. A ladik kiséretére lennék kíváncsi. az orosz vagy az amcsi rendszert követik? A hordozó méllé odaraknak pár Type 054A rombolot (jelenleg 3 van kész további 3 építés alatt) az kezdetnek egész jó, 48db s-300 rakéta van rajta.
Aztán az ellenségem ellensége a barátom elv mentén egyesülő japó – dél-koreai tengó erő meglékeli őket :D
Ám komolyra fordítva a szót, arra kíváncsi vagyok, hogy a japók a 22DDH osztályú helihordozókat valóban előkészítik-e majd az F-35B-re, mint ahogy pedzegetve lett. ( https://htka.hu/2010/06/19/japan-viszater-megerositettek-a-nagymeretu-helikopterhordozot/ )
japok? A vietnamiak? Korea? Oroszok?
Úgy hallottam,hogy a japók szeretnék lecserélni régi gépeiket.Ezek után jobban fogják csipkedni magukat.Az oroszoknak megy oda 2 Mistral. A másik kettőt nemtudom,habár Korea,meg Japán megkapna minden finomságot az USA-tól ha az úgy érezné ellensúj/lyozni kell Kínát.
„2050-re szeretnének minimum 4 hordozót. Csak hát ahol a szovjet hordozókat építették az Ukrajnában van (Nyikolajev), OO-ban nincs, olyan hajógyár ahol 60000t hajót tudnának építeni.”
Ilyen időtávlatokban ( 2050-ig ) bőven belefér új hajógyár alapítása, vagy egy régi kibővítése óriás sólyatérrel és üzemcsarnokokkal. Ami azt illeti, szerintem meg is fogják lépni, mert az tarthatatlan, hogy egy ekkora hatalmas országnak ne legyen egyetlen ilyen célokra alkalmas hajógyára sem, és hogy repülőgép-hordozót csak Ukrajnában, atomjégtörőt meg csak Finnországban, esetleg Lengyelországban tudjanak legyártatni. Arról nem is beszélve, hogy ha lassan is, de még egy ilyen giga méretű beruházás is megtérülne a katonai és civil hajójavítási megrendelések felfuttatásával. Pont nemrég írt róla a Komerszant.ru gazdasági portál, hogy a Zvezdocska hajógyár például 2014-ig (!) be van már táblázva a megrendelésekkel, addig mindenkit elhajtanak…
„Azért kegyelenül rossz üzlet lenne az a demonstráció Kínától, ha véletlenül be is vetnék…. Most el lehet kezdeni agyalni, hogy mibe került nekik ez a hajócska és mennyi idő alatt lehet belőle korallzátonyt csinálni, éles helyzetben.”
Azért nem ennyire gázos a helyzet, ugyanis a Tcat által megemlített Spratly szigetekre a kínaiak szerencséjére nem a US Navy vetett szemet, hanem – ha jól emlékszem – elsősorban Vietnam, valamint Indonézia és Malajzia, merthogy nagy szénhidrogén lelőhelyeket gyanítanak arrafelé. Ezekkel az országokkal minimum partiban van a kínai haditengerészet, sőt, van nekik 4 darab Improved Sovremenny osztályú orosz rombolójuk is, a fedélzetükön Sunburn rakétákkal, amelyeknek nem szívesen lenne a célkeresztjében egyetlen hajó sem, including az AEGIS rendszerűeket…
„Kuruc kolléga! Nektek nem kőne a Kitty Hawk?”
Az USA deklaráltan nem ad el repülőgép-hordozót senkinek sem! Pedig kb. két évvel ezelőtt volt egy érdekes eszmefuttatása a Jane’s egyik haditengerészeti szakértőjének, az új brit Queen Elisabeth osztályú CVN kapcsán. Emlékeztetett rá, hogy mennyi gondja volt – sőt, máig van is – a franciáknak a Charles De Gaulle hadrendbe állításával, és üzemben tartásával, mivel korábban nem volt semmi tapasztalatuk CVN témában. A Jane’s szakértő szerint olcsóbb lett volna megvásárolni a hamarosan kivonásra kerülő USS Enterprise CVN-t, majd jó alaposan felújítani, a hajótest szerkezetétől, az új reaktorokon át, egészen a fegyverrendszerekig és navigációs berendezésekig. Így kaptak volna egy hatalmas ( némelyik adatában a Nimitz osztálynál is nagyobb ) és még újabb 50 évig üzemeltethető hordozót, olcsóbban és jóval korábbi átadási határidővel, mint a Q. E… Persze tárgyalni lehetett volna róla, de valószínűleg még a briteknek sem adták volna el a kedvenc „Mighty-E” hajócskájukat az amerikaiak…
Feltett kérdéseimmel célomat elértem :-) :-)
Az is „vicces” dolog, ha szembekerül az indiai és a kínai orosz hordozó. Még mondja valaki, hogy az oroszok nem tudnak sakkozni :-) :-)
A Kittyre vonatkozó kérdésem ironikusnak szántam. Ausztrália más módon bőven ellensúlyozhatja ezt a fenyegetést.
A USS Enterprise gazdaságosan már nem felújítható. A Kongresszusi vizsgálat megállapította, hogy újat építeni olcsóbb, főleg ha „sorozatgyártott”. Ha Amerikának nem éri meg, akkor a Királynőnek sem…
Azért az oroszoknál ott a probléma, hogy olyan sok lehetőségük nincs egy repülőgéphordozót is fogadni/vízrebocsájtani képes hajógyár építésére. Szentpétervár kiesett a sekély öböl miatt, a Fekete-tengeri kikötők a tengerszorosok miatt, így marad Vlagyivosztok vagy a Murmanszk/Severomorszk közti terület.
snakeye a Type 054A nem romboló, hanem fregatt és legalább 10en akárhány épűlt belőlük mostanáig. Szerintem összekeverted a Type 052C-vel:))
Amúgy ime egy szép kis képösszefoglaló a Varyagról.
http://www.jeffhead.com/redseadragon/varyagtransform.htm
Mac kösz a type 052C-re gondoltam. Bocs hírtelen elírtam. hajókban még nem vagyok annyira otthon. Majd igyekszem
Stratégiai szempontból nyilván jobban járnának a Csendes-óceán melletti gyártással, gazdasági-logisztikai szempontból viszont sokkal előnyösebb az Északi régió. Érdekes, hogy a szovjet időkben a Nyikolajevi ukrán hajógyár kiválasztásakor nem volt szempont a tengerszorosok problémája, holott már akkoriban is Törökország – és ezzel együtt a NATO – ellenőrizte a Boszporusz és a Dardanellák átjárhatóságát…
Ha már Ukrajna, és a Fekete-tenger: érzésem szerint hibát követtek el az oroszok, amikor az átmeneti könnyebbség kedvéért aláírták Ukrajnával a Szevasztopoli támaszpont hosszú távú bérletét. Amikor Juscsenko idején fasírtba kerültek az ukrán kormánnyal, felmerült, hogy inkább elhagyják Szevasztopolt, és az orosz területen amúgyis meglévő, Novorosszíjszki haditengerészeti bázist bővítik ki inkább, ami nyilván költségesebb, de végleges megoldás lett volna. Amikor jött Janukovics, és egymás nyakába borultak az ukránokkal, rögtön elvetették ezt a megoldást. Pedig elég sanszos, hogy ha a mostani ukrán kormány elbukik, akkor a populista ellenzék, Timosenkóval az élen, rögtön ki akarja dobni majd az orosz Fekete-tengeri Flottát Ukrajna területéről, aláírt szerződés ide, vagy oda. Novorosszíjszk viszont orosz területen van, így egy kicsit több pénz ráfordítása árán többé nem lettek volna kiszolgáltatva senkinek…
Ha már Kína akkor tud valaki valamit a type 052d hajóról ?
„Júliusban kifut a kínai repülőgép-hordozó”
Varjuk sok szerettel :-)))
Elképzelhető, hogy hiába várjátok majd. Ha minden igaz nem is nagyon fogja elhagyni a Bohai tengert. Ott fog szolgálatot teljesíteni, mint kiképző hajó. Persze belefér még egy rakás kirándulás a világ nagyobb kikötőibe mint amolyan „sow the flag” PR látogatás. De valszeg ennyi.
@Roni
http://en.wikipedia.org/wiki/Type_052C
http://www.sinodefence.com/navy/surface/type052c_luyang2.asp
De mondjuk a legtöbb infó és kép a fórumon van.
http://www.sinodefenceforum.com/navy/ddg-052c-thread-2358.html
Az Oroszoknak nincs strategiai erdekuk hogy egy vagy esetleg ket hordozonal tobbet uzemeltessenek.
Ez abszolute nem surgos nekik ami mar a tervezes megkezdesenek datumabol is ( 2015 ) latszik. Szerintem egyelore nem lesz nekik 10 even belul 2. hordozojuk.
Ellenben a felszini es a tengeralatti flottajukat fejlesztik ezzerrel.
„Varjuk sok szerettel :-)))”
Hogy is írta Rejtő Jenő, alias P. Howard? „Most még boldogan kacagtok, de jön majd Pipacs Bácsi a nagy konyhakéssel…” Szóval, elég sanszos, hogy az unokáid generációjának nem lesz oka smiley használatra, ha a kínaiak kerülnek szóba. A világ stratégiai elemzői mostanság igen kevés dologban értenek egyet, de abban kivétel nélkül mind, hogy a következő évszázad egyértelműen Ázsiáé, elsősorban Kínáé és Indiáé lesz. Valahogy a 20 milliós Ausztrália nagyhatalmi felemelkedéséről kevesebb szó esik a lehetséges scenario felvázolásakor… :-))
KC
Mi nem latjuk ennyire soteten a jovot. Az hogy problemak vannak lesznek az bizony teny Ahogy az Austral Defence Force foparancsnokanak szavait idezzem : Csapatokat kell telepitenunk az az orszag eszaki teruleteire hogy a megvaltozott strategiai helyzetre , mely egy uj kihivast jelent, megfelelo valaszt adjunk.
Ausztralia gazdag. Foleg asvanykincsekben es elelmiszertermelo kapacitasban es halaszati GAZDAG halaszati teruletekben. Az Antarktisz cca negyede is a mienk.
Negyjeink ugy gondoljak hogy amenyiben sikerul magunkat politikailag es katonailag fuggetlennek megorizni akkor mindig lesz mit adnunk a vilagnak es igy lesz mit a tejbe apritanunk. Legroszabb esetben megtermeljuk magunknak ahogy most is sok mindent.
Ezt raadasul nem csak igy gondoljak hanem igy is cselekszenek. A katonasag erejet letszamilag es technikailag is folyamatosan es jelentosen novelik. Nem kell nagy kockazatot valalnom akkor ha azt mondom hogy a kinai hadero ( a tengeren ) nem okozna megoldhatatlan problemat meg jelenleg sem, nem hogy 3-5 ev mulva. Ez alol csak egy meglepetesszeru tamadas lenne a kivetel.
1ébként piszok egyszerű a képlet: amíg jóban lesz Ausztrália az USA-val, és az USA még mindig ilyen erős, addig nem kell félnetek.
Nincs olyan hülye, aki kötözködni akarna…
Jo dolog a nagy bratyo baratsaga, csak eppen erre epiteni nem lehet. Ami eronkbol telik azt megtesszuk hogy ha kell magunk is megoldjuk a felmerulo problemat.
A hideghaboru vegevel kerult nyilvanossagra az a strategiai forgatokonyv amely szerint ha az ellenseg partra tudott volna szalni es eros hidfot letrehozni valahol eszakon akkor az egesz sereg visszavonult volna az orszag DK-i csucskebe es ott a hegyvonulat menten vettek volna fel vedelmi allasokat. Ez cca egy 3 magyarorszagnyi teruletet jelentett volna egy cca Europa meretu kontinensbol.
Mara a nyilvanos strategia az hogy a kozeledo ellenseget mar a tengeren csatara kenyszeritjuk a sajat legiernyonk es bazisaink altal nyujtott tamogatas kereteben.
Ez a strategia pedig kezd tovabbfejlodni a fele hogy ha kell akkor egyszeruen elfoglaljuk azon orszagok bazisait akik valamire keszulnek vagy ehez tamogatast adnak.
„azt mondom hogy a kinai hadero ( a tengeren ) nem okozna megoldhatatlan problemat meg jelenleg sem, nem hogy 3-5 ev mulva.”
Csakhogy én nem 3-5 évről beszéltem! Azt írtam, hogy konszenzus van a világ komolyabb stratégiai szakértői között arról, hogy az elkövetkező évszázad politikailag, katonailag, és főleg gazdaságilag, egyértelműen Ázsiáé lesz. Az USA dominanciája hosszútávon, sőt, középtávon sem lesz tartható, és Huntington-tól kezdve minden nagyon sok political expert arra számít a következő évtizedekben, hogy az USA mindinkább izolacionista, magába forduló magatartást fog felvenni, fokozatosan kénytelen lesz átengedni a világpolitikai terepet a már így is az emberiség egyharmadát kitevő 2 ázsiai nagyhatalomnak, Kínának, és Indiának. És ez rossz hír nektek, mert Ausztrália területi integritását kizárólag az USA stratégiai szövetsége biztosítja, nem a pár tízezres haderőtök, vagy az, hogy az óceán jóóó nagy, majd biztos nem tudnak rajta átkelni. Az szép és jó, hogy vesztek még 2-3 hajócskát, tengót, meg mundérba bújtattok még tízezer katonát, de ez lófing. A probléma ott van, hogy minden, ami nálatok védendő és értékes, az egy szűk, partmenti sávban van. Nagyvárosok, kikötők, ipar, lakott területek. Ausztrália belső része mit tartalmaz: sivatag, Ayers Rock, 100 millió kenguru, és pár ezer félőrült bennszülött. Ha nincs az USA biztonsági garancia akkor gyengék és védtelenek vagytok. Ahogy utaltam rá, ez a forgatókönyv nem holnaptól lesz aktuális, leghamarabb az évszázadunk második fele, amikorra ez valóra válhat. Úgyhogy a jövő hétre még nyugodtan vegyél tartós tejet, inkább az unokák generációja szorul majd rá a sürgős kínai és/vagy hindi nyelvtanfolyamra… :-)) Nézd meg, hol tartott India és Kína 60 évvel ezelőtt, és hol tart most: a kínai elnök épp most van világ körüli turnén – mellesleg Budapestre is eljön – és akárhova megy, az orosz elnöktől a német kancellárig, mindenki a „meleg szarig” benyal neki, mert részesedni akarnak a dollármilliárdos kínai befektetésekből, a politikát tekintve pedig megkerülhetetlen stratégiai partnert keresnek bennük. Hatvan, vagy akár 40 évvel ezelőtt, egy kínai vagy indiai vezetőt csak a helyi Külügyminisztérium portása várt volna a repülőtéren… :-))
Hmmm…
Nem hinném, hogy a belátható jövőben Kína megtámadná Ausztráliát. Szerintem Kuruc unokái sem kell ettől tartsanak. Az elmúlt évek fejlesztései nekem valamiért inkáb védelmi jellegűnek tűntek, mint támadónak.
Killer. Ha ez így van ahogy mondod, akkor pláne felvetődik a kérdés, hogy mi a fenének is támadnák meg? Addigra kilóra felvásárolják majd az egész országot nyersanyagostól, gyárastól, pereputtyostól. Ez a folyamat pedíg már elindúlt pár éve és nem kellett hozzá Varyag.
„Ez a strategia pedig kezd tovabbfejlodni a fele hogy ha kell akkor egyszeruen elfoglaljuk azon orszagok bazisait akik valamire keszulnek vagy ehez tamogatast adnak.”
:-))))) Ez nagyon jó volt, szerintem fel kéne lépned vele a helyi humorfesztiválon, tuti döntős a mutatvány….Ha jól értem, úgy képzelik a stratégiát nálatok a katonai vezetők, hogy preventív módon majd jól elfoglaljátok az ellenséget? Szinte látom a lelki szemeimmel, ahogy a győztes auszi katonák masíroznak a pekingi Tienanmen téren, miután partraszálltak, és szarrá verték az 5 milliós Kínai Népi Felszabadító Hadsereget, és mellékesen azt a másik 200 millió önkéntest, akinek ilyenkor azonnal fegyvert lehet nyomni a kis kezébe… :-))
Mit kel itt annyira betojni Kínától nem hinném hogy olyan agresszívek lennének a kínai vezetők mint a jenkik .
Amerika a világot akarja, míg Kína csak regionális hatalom akar lenni aki megtudja magát védeni bármilyen támadástól .
Ha Európa nem a világ akkor tajvan lesz az akiért ki kéne robbantani egy 3 vh?
KC
Ez attól is függ hogy az oroszok egy Kína vs India meccsben ki mellé állna .
Ugyan is pár hónapja az oroszok műszaki együttműködést ajánlottak Kínának .
Talán még a pl 12 változatait és azok továbbfejlesztéseit is ők segítik .
Mackensen wrote:
„Killer. Ha ez így van ahogy mondod, akkor pláne felvetődik a kérdés, hogy mi a fenének is támadnák meg? Addigra kilóra felvásárolják majd az egész országot nyersanyagostól, gyárastól, pereputtyostól. Ez a folyamat pedíg már elindúlt pár éve és nem kellett hozzá Varyag.”
Ez így igaz, és természetesen senki sem állíthatja – én sem! – hogy Kína katonai erőt fog használni. A probléma egyedül ott van, hogy létezik egy természetes folyamat, amely megállíthatatlan: ez pedig az ázsiai nagyhatalmak előretörése, és ezzel párhuzamosan az USA, és főleg Európa + Oroszország háttérbe szorulása. Abban igazad van, hogy Kína jelenleg valóban nem folytat expanzív külpolitikát, de te, vagy bárki más tudja, hoyg milyen lesz a kínai politikai vezetés pl. 50 év múlva? Tény, hogy sok ezer éves történelme alatt a kínai birodalomra nem volt jellemző az erőszakos külső terjeszkedés, de azt senki sem tudhatja, hogy mit hoz a jövő. Expanziót indukálhat pl. egy belső nyugtalanság is, hogy így teremtsenek egységet, és mutassanak erőt kifelé. A tibetiek és az ujgurok például tudnának erről mesélni…
Az USA párszor már eljátszotta az izolacionista színművet. Egészen egyszerűen nem megy…. Nem dughatják fejüket a homokba. Sem gazdaságilag, sem katonailag.
„Déli Féltekén Szolgáló Barátunk” egészséges optimizmusa, mondhatnók harci szelleme kiváló. Gratulálok! :-)
Engem inkább az aggaszt, hogy kínai barátaink egyszer azt mondták, kaszinó lesz, azután azt, hogy kiképzőhajó. Szerintem meg telerakják a repülő eszközökön felül nukival is. Ők így szokták.
Termeszetesen ilyen elkepzelese normalis embernek nincs, igy nekunk sem. Akar a franc odamenni, mikor itt sokkal normalisabb jobb az elet. A strategia a terv arra az alapszabalyra epul hogy komolyabb partraszallas legifedezet nelkul elkepzelhetetlen mivel enelkul a tengeri es legiero rovid uton capaeledelt csinalna a kinai invazioa flottabol. Tehat kell az invaziohoz tobb legi es tengeri bazis ahol az invazios elokeszuleteket megteszik illetve ahonnan a legifedezetet biztositani tudjak. Ez jelen pillanatban csak Indoneziaban elkepzelheto. Az az ezt leforditva, amint a kinaiak jelentosebb eroket kezdenek indoneziaban osszevonni akkor odacsapunk./
Erre mondjuk a kelet timori baratsag ( onnan ausszi segitseggel lettek az indonez katonak kizavarva akik kivonultukban minden infrastrukturat elpusztitottak es eroszakosjkodtak raboltak, megalapozva a kozutalatot hosszu evtizedekre.
No Peking Tours !
Igy mar erthetobb ?
Mit kel itt annyira betojni Kínától nem hinném hogy olyan agresszívek lennének a kínai vezetők mint a jenkik .
Roni
Te vegig olvastad a fenti cikket ?
” Illetve, hogy a lközeljövőben megkezdődő tengeri teszteket előrehozták a Dél-kínai-tengeren mentén tapasztalható feszültség miatt. Lévén úgy vélik, hogy Kína haditengerészeti erejének ilyen demonstrálása segíthet lecsillapítani a Kína által magáénak tartott területekre – pl.: Spratly-szigetek – ácsingózó szomszédokat.”
Most ezt erik el, de mar majd nem keszen van es tovabb fejlodik az a kapacitas amivel a kezuket jobban kitudjak nyujtani.
OK Kuruc, hogy ti erre készültök. De áruld már el nekem, hogy mi a fenének támadjanak meg benneteket a kínaiak, mikor már amúgy is bevásárolták magukat a bánayiparotokba. Továbba felettéb kétséges, hogy Taiwan képesek lennének elfoglalni, nemhogy titeket. Indonázia sem hinném, hogy el szeretne foglalni benneteket. Az igaz, hogy a kelet timor fájó momentum a történelmükben, de lehet, hogy pont ez az, amire gyúrják a katonai erőt, nem pedíg az ausztrál szárazzföld elfoglalására.
Természetesen senki sem tudja mi lesz 50 év múlva !
Jelenleg Kína senkit sem akar megszállni és elfoglalni……
A katonai fejlesztésekre Tajvan miatt van (vég)szüksége! Meg esetleg a nagy-nagy olajlelőhelyként számon tartott szigetekre.
E kettőből nem enged !
Kell a katonai erő, mert azért tart a Nagy Orosz Testvértől, rosszban van Indiával, Vietnammal is sz.r a viszony, az őt korábban megszálló és elképesztő módon kegyetlenkedő japánokat meg kifejezetten utálja !
Azért Kína is tör előre, mégpedig tőkével ! Ahol lehet minden fejlett dolgot felvásárol és lassan beszivárogtatva embereit elfoglal fontos posztokat – így is csökkentve az ország lakosságát és növelve befolyását.
Nem tartom valószínűnek,hogy a szükséges nyersanyagok megszerzését az USA-ra jellemző erőszakos módon tenné meg.
Nem, ők nem az „előbb lőj aztán kérdezz ” elven nevelkedtek, finom, kifinomult keleti stílusban is hatékonyan meg tudják szerezni amire szükségük lesz !
Hazánknak is szüksége van a kínai tőkére, de kinaíakra nem !
Puma. A magyarországon élő kínaiak száma enyhén csökkenő tendenciát mutat. Már nem akkora buli magyarország, mint a 90 es évek elején. Van aki nyugatabbra költözik, van pedíg aki vissza kínába.
A területek amikről beszéltünk dél kínai tenger, tibet, „ujgurisztán”, taiwan ezek kína történelme folyamán hol fennhatósága alá tartoztak, hol elveszítette, őket attól függően mennyire volt erős vagy gyenge. Nevezhetjük őket amolyan tampon területeknek. Oroszország esetében valami ilyesmit képvisel a baltikum vagy a kaukázus. Nem kívánok állást foglalni, hogy ez milyen igazságos az ott élő népek számára, de érdemes tényként kezelni a szitut.
Kína most úgy tűnik, hogy megint erősödik, tehát „érthető” (nem feltétlenül „fair” vagy „igazségos” vagy „jogos”), hogy igényt tart ezekre.
Mackensen ! Igen csökken a kínaiak száma, mert hazamennek miután itt felhalmoztak pár milliárd forint adótartozást !!
Én továbbra is úgy gondolom Kína belátható időn belül nem jelent veszélyt egyetlen országra sem – persze megszerzi Tajvant és az olajos szigeteket !
A gazdasági befolyásuk persze más, jelenleg is több mint 2 000 milliárd dollár deviza tartalékuk van – nekünk 80 milliárd dollár államadósság –
és bizony annak fennáll a veszélye, hogy valamelyik eladósodott kis országot lényegében ” megveszik ” . Na, ennek nagyobb realitását látom mint a katonai beavatkozással járó terület szerzésnek persze a fenti két kivétellel.
„A strategia a terv arra az alapszabalyra epul hogy komolyabb partraszallas legifedezet nelkul elkepzelhetetlen mivel enelkul a tengeri es legiero rovid uton capaeledelt csinalna a kinai invazioa flottabol.”
Kuruc, el tudod te képzelni, hogy ha azt a gazdasági potenciált, amellyel ma Kína rendelkezik, a fegyverkezésre fordítanák, akkor hány SSBN / SSGN tengót, hadászati bombázót, ICBM / SLBM rakétát tudnának rendszerbe állítani egy évtized alatt? Azok pedig még atomfej nélkül is kicsontoznák Ausztráliát, tengeri invázió és partraszállás nélkül. Egyelőre oda kéne eljutnotok, hogy venni legalább 1 azaz egy AEGIS rendszerű hajót, amellyel még a kis Hollandia is rendelkezik, továbbá az a Spanyolország, amely a Nagy Armada óta nem számít komoly tengeri tényezőnek. Megszállni Indonéziát? Lol… Több ezer sziget, jelentős részük dzsungellel borítva, telis tele AK47-et és machetét szorongató barátságos helybélivel. A másfél millió katonát számláló USA haderő is szopott a dzsungelben Koreában és Vietnam-ban, ti mennyi utánpótlást tudtok küldeni? Pedig nekik százszámra voltak nehézbombázóik is, olyan nyalánkságokkal, mint a napalm, és az Agent Orange. Nektek? Szóval, ez nem olyan egyszerű, hogy odamegyek, ‘oszt majd jól megszállom a nekem nem tetsző országot. Németország kapcsán írtam a múltkoriban, hogy a német nehézipart és a máig meglévő hatalmas kutató-fejlesztő műszaki potenciált bármikor át lehetne állítani haditermelésre, igen figyelemreméltó eredménnyel. A németeknek nem azért nincs nukleáris fegyverük, repülőgép-hordozójuk, blue-water hadiflottájuk, stb, mert műszakilag ne tudnák létrehozni, vagy anyagilag finanszírozni. Azért nincs, mert a két vesztes világháború okozta sokk miatt, a németek döntő többsége meggyőződéses pacifista, viráglelkű nyúlbéla. A kínai nép inkább a történelmi hagyományai miatt nem expanzív, fegyverkező típus, de ismét csak azt mondom, senki sem tudja, mit hoz a jövő…
„Jelenleg Kína senkit sem akar megszállni és elfoglalni……
A katonai fejlesztésekre Tajvan miatt van (vég)szüksége! Meg esetleg a nagy-nagy olajlelőhelyként számon tartott szigetekre.
E kettőből nem enged !”
Mondatod második felében cáfolod amit az elsőben mondasz… :) Na meg pár korábbi kijelentésed is. Ezen felül a környező országok láthatóan baromira nem úgy gondolják, hogy Kína a béke megszállotja…
Te persze ettől még gondolhatod, csak ne már a mondatod első felével cáfold a másikat, meg egyik hszeddel a másikat, így a reá való reagálás is már milyen lehet…
Killer: Csakhogy a cél nem a kicsontozás. Hosszú távon persze ausnak nincs más lehetősége mint az atom de egy 10-20évig még kihúzhatják ahogy ha rágyúr akkor Taiwan is. Uígy Taiwan kicsontozása is sokkal többet ártana Kínának mint használna.
Várjunkvárjunkvárjunk!!! Kurucék nem egész indonéziát akarják elfoglalni, hanem csak azt az egy esetleg két szigetet, amin a kínai haderő repülőtereket épít és próbál hídfőnek alkalmazni az ausztrál szárazföld meghódításához. Mondjuk ez is kicsit necces, mert mi van ha már meglévő repülőterekről biztosít légi fedezetet, míg azokon a szigeteken kiépül valami:))) Vagy mi van ha az indonézek építik ki és csak miután készen vannak adják át őket kínának:)))
Csak azért nem lehet megtámadni őket, mert repülőteret és kikötőt építenek a saját szigetükön:)))))
NA NA ne sijessük le a dolgot kína senkit nem fog megtámadni addig amíg nincs meg a megfelelő fölénye .
De ha harcra kerül a sor remélem Indiát visszabombázza az őskorba .
Isten őrizzen hogy india nagy hatalom legyen mert akkor adna az nekünk roma integrációt
Roni
Amennyire én tudom , még indiában is rühellik a romákat , mert ők sem véletlenül vándoroltak be ide illegálisan…
hát nem is tudom, cigányok vannak itt már vagy 800 éve, annyira nem idegenek azért. Annyi a baj velük, hogy a 800 év alatt nem sikerült nekik a többi helyi fejlődését követni, és megragadtak azon a szinten.
Szvsz azért az indiaiaknak a bőrszínükön túl sok hasonlóságuk nincsen velük.
Kína meg nem hiszem, hogy indiával háborúzna, sem ausztráliával. Egyszerűen a mai világban egyre kevésbé éri meg háborúzni, hiszen a pénz beszél…
„“Jelenleg Kína senkit sem akar megszállni és elfoglalni……
A katonai fejlesztésekre Tajvan miatt van (vég)szüksége! Meg esetleg a nagy-nagy olajlelőhelyként számon tartott szigetekre.
E kettőből nem enged !”
Mondatod második felében cáfolod amit az elsőben mondasz… :) Na meg pár korábbi kijelentésed is. Ezen felül a környező országok láthatóan baromira nem úgy gondolják, hogy Kína a béke megszállotja…
Te persze ettől még gondolhatod, csak ne már a mondatod első felével cáfold a másikat, meg egyik hszeddel a másikat, így a reá való reagálás is már milyen lehet… ”
Sajnos stílusod kezd hasonlítani egy másik kommentelőéhez aki már elkezdett egy másik úton járni….
Semmi ellentmondás nincs abban amit írtam .
Tajvan nem más ország hanem Kína része, ezért is ebrudalták ki az ENSZ-ből, a Spratly szigeteket meg több állam is sajátjának tekinti, jelenleg tajvani katonák állomásoznak ott….ergo kínai terület !
alapból problémás ilyen távolságokban minden. Főleg mert aus nagy és az egyik első védvonal a tenger. öhnál hónapok kellettek, hogy minden odaérjen, átérjen, rengeteg bázis kellett amik ráadásul sokszor az Iraqi határ mellett voltak. Ehez képest aus elfoglalása valóságos rémálom. Nem bázisokon halmozol fel mindent hanem hajókon. Nem bázisokról gurulnak ki a hajók, hanem hajókról. Más dimenzió.
Roni:
India már most is nagyhatalom, mind gazdasági, mind katonai értelemben. Vagy ha úgy jobban tetszik, nincs olyan európai ország, akinek a katonai ereje összemérhető lenne India haderejével.
Kuruc71:
Ausztrália és Kína reláció.
Ausztrália nem nagyhatalom, sem katonailag, sem gazdaságilag. Az egyetlen értékes dolog, ami bárkit igazán érdekelhet azon a kontinensen, az a kibányászható uránérc. De ha te ott élsz, akkor azt is tudhatnád, hogy cirka 2-3 millió kínai is odaköltözött hozzátok már lassan egy-másfél évtizede.
Killer Clown:
Alapvetően igazad van, Kína minden további nélkül csillagászati összegeket (az USA-val vetekedő nagyságrendben) tudna a haderejére költeni, ha akarna. Nem mellesleg akkora fegyverkezést tudna generálni, amitől az oroszok meg az amerikaiak is kiakadnának, azután meg gyorsan összefognának Kína ellen, mert külön-külön nem valószínű, hogy bírnák az ütemet egy évtizeden átívelő, Kína diktálta fegyverkezési versenyben.
Kína – sokak őszinte sajnálatára – nem hülye, a stratégiájuk pedig nyereséget termel, nem pedig kezelhetetlen háborúkat és eladósodást.
Fade:
India tavaly sikeres rakétavédelmi tesztet hajtott végre, amely során 16 km magasságban elfogott egy közép-hatótávolságú ballisztikus robbanófejet. Kína rákapcsolt a saját rakétavédelmi fejlesztésekre, nem csak India, hanem Oroszország és a NATO/USA miatt is.
Mire Ausztrália atomhatalom lesz, addigra Kína megfelelő szintű rakétavédelemmel lesz ellátva.
Puma:
Kína egyenlőre nem folytat agresszív katonapolitikát, de itt a hangsúly az egyenlőre kifejezésen van. Való igaz, Kína akkor sem volt agresszív hatalom, amikor vitán felül az emberi civilizáció központja volt.
A fegyverkezése viszont intő jel a nem távoli jövőre nézve. Kína a saját érdekszférájának tekintett területek kérdésében egyértelmű katonai fölényre tör, ami sikeres lesz a következő egyszerű okok miatt:
Minden technológia tudása, gyártási kapacitása és tőkéje adott ahhoz, hogy élvonalbeli és erős haderőt állítson ki. Miután a közvetlen érdekszférái a Kína közeli területekre korlátozódik, így félkézzel képes ebben a régióban bárki fejére nőni, beleértve az USA-t is. Ebben a relációban az USA nem tudja érvényesíteni a globális katonai fölényét, mivel az amerikai hadsereg a világ több régióját akarja egy időben felügyelet alatt tartani, így adott területre korlátozott erőt képes felvonultatni, szemben Kína teljes haderejével. Ha rácsoportosít Kínára, akkor más területeken csökken a jelenléte, ahol a többi rivális azonnal bemozdul.
A gazdasági vonatkozásait egy ilyen helyzetnek meg eleve meg sem említem, csak halkan megjegyzem: pénz, tőke és gazdaság nélkül nincs hosszútávon alapja a nagyhatalmiságnak.
Ami alapvetően fontos: termelő kapacitás és elég nyersanyag bázis. Az első kettővel mind az USA, mind Kína rendelkezik, az utóbbival pedig úgy, hogy vagy lerohanják adott országokat, vagy felvásárolják őket. Így előbb utóbb a világ két legnagyobb fő nyersanyag bázisát jelentő ország roppant módon fel fog értékelődni a két fő erő (Ázsia és a Nyugat) közötti dominancia versenyben.
M
mz: Atomos rész logikus, a probléma továbbra is a kockázat. Sanszosan egész ausztrália nem ér annyit, hogy akár csak 1-2 robbanófej eljusson peking/shanghaig.
Az urános rész amit kurucnak írsz már elnézést de irgalmatlan nagy hülyeség.
kuruc: Ez egy baromi érdekes dolog, nemrég jött haza Ausból ismi mert nem kapott vízumot, pedig nem szegény/hülye gyerek, dolgozott is. Eközben aus tényleg beengedett 2-3millió Kínait? Noormális?
mz: wiki szerint: „In the 2006 Australian census, the most commonly nominated ancestry was Australian (37.13 per cent),[196] followed by English (32 per cent), Irish (9 per cent), Scottish (8 per cent), Italian (4 per cent), German (4 per cent), Chinese (3 per cent), and Greek (2 per cent).[197]”
De annak az urános résznek is igazán utánanézhetnél… ha más nem wikin.
MONTI
Kína nem bírna el egy fegyverkezést az USA -val szemben talán inkább majd 15 év múlva .
Azért Kína oldalán ott lennének a pakik is akik elég szép db számú gépet rendelnek a jf-17-ből és type 054 hajóból és a j-20 is exportálni akarják pakisztánnak .
Roni: Annál azért hamarabb. Csak ugye megent fenáll egy ismerős helyzet. US nagyon nem egyedül van. Nagyon erős és jellemzően gazdag szövetségesei vannak a térségben mint pl ROK és Japán vagy épp Aus. És ha Europa messze is van, azért ha hirtelen kéne jobb NEZes BVR rakéta, AIPs tengó US simán kap licenszet, sanszosan annyiért amennyiért senki más.
Az érme másik oldala, hogy Kína sikeresen összebalhézott olyan szomszédjaival is akik egyaltalán nem állnak az US oldalán. pl India, Vietnám. És Indiai haderő jövője elég impresszívnek tűnik. 250+Su30MKI, ~200EF/Rafi, 250Su50, 2000+ T90+arjun…. Egy ilyet tuti nem akarsz a seggedbe amikor a másik oldalon csúnyát akarsz csinálni.
Montezuma !
Örülök,hogy megszólaltál. Remek módon összefoglaltad a lényeget, egyetértek Veled.
”
Sajnos mindenki abból a jelenlegi USA gyakorlatból indul ki,hogy
” én vagyok a legerősebb, ami nekem kell azt megveszem vagy elveszem „!
Az esélylatolgatás során mindenki megfeledkezik arról,hogy atomfegyver is van a világon ami az erőegyensúly mellett – szerencsére – elkezdett leépülni.
Fade:
Örülök annak, hogy ennyire tájékozott vagy a wiki alapján, de nekem Ausztráliából viszonylag friss és közvetlen infóm van, beleértve azt is, hogy az ausztrálok valójában nem tudják, hogy mennyi kínai sétált be hozzájuk a mai napig.
Szerintem inkább te nézz utána az „urános résznek”.
Ausztrália világelső bauxit, ólomérc és gyémánt bányászatban és jelentős az urán, nikkel, réz és ónérc kitermelésben. A nyersanyagok legtöbbjét feldolgozatlanul exportálja.
Stratégiai szempontból az uránérc készletei kiemelt jelentőséggel bírnak.
Túl gyorsan és csípőből akarsz leoktatni mindenkit, akinek nem tetszik a véleménye, miközben akadnak hézagok az ismereteidben bőven.
Végezetül: Ezek szerint Te megalapozottnak tartod a wiki adatait? Ennek örülök, mert akkor nagyon sok egyéb kérdésben is a wiki szerint vélekedsz. :D
Roni:
Kína könnyebben elviselne egy következő évtizedre vonatkozó erőltetett fegyverkezés kiadásait, mint az USA.
Nem teszi, mert:
– az USA inkább a kínai kereskedésre költsön pénzt, ne az ellene fegyverkezésre
– nem akarja az oroszokat, Indiát, Japánt és a többi környékbeli államot maga ellen hergelni még ezzel is
– az amerikai rakétavédelem miatt az oroszok amúgy is lépéseket fognak tenni, ami a mostani gazdasági számítások szerint az oroszoknak kedvezőbb helyzetet teremt, azaz egy aszimmetrikus-válaszlépésként beinduló orosz nukleáris fegyverkezés minden elköltött 100 dollárjára az USA kénytelen 400 dollárt költeni a rakétavédelmi rendszer hatékonyságának növelése érdekében
M
Kedves Kuruc…
Valamit nem értek….. Ausztrália középső északi területén miért nem adtok egy jó nagy területet USA-bázis céljára. Jól kiegészítené az Észak-amerika – hawaii – ausztrália vonalat. Kiegészítve a japcsi és koreai támaszpontokkal. Ki lehetne építeni egy, a SOSUS-hoz hasonló vonalat.
Üdv Puma!
Kicsit játszottam és kvázi teszteltem az olvasótábor figyelmét, de úgy látom, hogy senkinek sem akadt fenn a szeme az alábbi mondaton:
„Így előbb utóbb a világ két legnagyobb fő nyersanyag bázisát jelentő ország roppant módon fel fog értékelődni a két fő erő (Ázsia és a Nyugat) közötti dominancia versenyben.”
Ebből az következik, hogy vagy felületesen olvasnak sokan (erre tippelek, de eszemben sincs a szövegértelmezés színvonalát minősíteni), vagy ennyire magától értetődő kikről írok, mert ez alapvetően fogja meghatározni a további globális erővonalakat.
harmadik lehetőségként a kritikusaimnak lövése sincs arról, hogy mi a valós helyzet, így lényegtelen apró részletkérdésekben akarnak fogást találni alapvetően elhibázott nézőpontból szemlélve a jelen dinamikáját. Mókás.
Egyébként rendszeresen olvasom a cikkeket és a hozzászólásokat és remekül szórakozom, de hozzászólni sokszor nincs kedvem.
Üdvözlettel: M
„Örülök annak, hogy ennyire tájékozott vagy a wiki alapján, de nekem Ausztráliából viszonylag friss és közvetlen infóm van, beleértve azt is, hogy az ausztrálok valójában nem tudják, hogy mennyi kínai sétált be hozzájuk a mai napig. ”
Akkor vmit elszúrnak én rém szigorú rendszerről hallottam. Igen viszonylag friss és közvetlen az infó forrásom. Az ott lévők Kínaiak nagyja ideglenes vizummal van, ahogy a haverom is.
„Túl gyorsan és csípőből akarsz leoktatni mindenkit, akinek nem tetszik a véleménye, miközben akadnak hézagok az ismereteidben bőven.”
Most mit mondjak az csak az uránérc kellre….? Sajnos ekkora hülyeségre csak ezt tudom reagálni.
„Ezek szerint Te megalapozottnak tartod a wiki adatait?”
wiki sokszor pontatlan de mindig ott a hivatkozás. Ami ugye nálad jellemzően hiánycikk… fogadjuk el mert te úgy mondod. Szánalom.
Kedves Szánalom!
„Akkor vmit elszúrnak én rém szigorú rendszerről hallottam. Igen viszonylag friss és közvetlen az infó forrásom. Az ott lévők Kínaiak nagyja ideglenes vizummal van, ahogy a haverom is.”
Na persze.
„Most mit mondjak az csak az uránérc kellre….? Sajnos ekkora hülyeségre csak ezt tudom reagálni.”
Ha többre nem futja, mester…
„wiki sokszor pontatlan de mindig ott a hivatkozás. Ami ugye nálad jellemzően hiánycikk… fogadjuk el mert te úgy mondod.”
Ez simán kamu…
Montezuma
Ui: Bocs, azt hittem az utolsó szó az aláírásod.
Vissza a témához gyermekek :-) :-) Montezuma, Te korábban nem mentél bele buta vitákba….személyeskedésbe. Fade véleménye az Fade véleménye…. Ausztrália nem csak a nyersanyaga miatt értékes. Elhelyezkedése, kevés népessége miatt is…. El lehet helyezni vagy 100-200 millió embert….Területéről ellenőrizhető egész Ázsia és a Csendes nagy része, valamint az Antarktisz…. Lehetne akár a jövő Amerikája is….
Monti.
Melyik két országra gondolsz? Én kontinenst tudnék inkább mondani.
Amúgy egész nap nem voltam gép elött gyerkőcöknek tartottam napköziben sportfoglalkozást, most sikerült kicsit olvasgatnom.
Kicsit értelmetlennek tűnik a vita sztem. Idén kifut a Shi Lang és jövőre hadrendbe áll, mint kiképzőhajó. Húúúú Nem sokmindent jelent, tapasztalatot szereznek és lesz kiképzett legénységük mire felépül az új hordozójuk. Ha meg is épül 2025 ig a két új hordozója kínának ahogy tervezik az is max a tajvan körüli vizekben bolygatja meg az erőviszonyokat. Ha továbbmegyünk és esetleg 2035-ig 4re növelik a hordozóik számát még az sem jelentene veszélyt Ausra. Még elötte mindig ott van India és Japán akikkel számolni kellene.
Ha megnézed Kína többezer éves történetét sosem folytattak világhódító hadjáratokat. Lehet jönni Tibettel és az Újgúrokkal. Azokkal a területekkel folyamatosan háborúztak a múltban. Nagyon sokszor kintről támadták Kínát. Kínában 58 féle népcsoport él a legnagyobb számban a Hanok, ők az igazi kínaiak, a többi népcsoport olyan náluk mint nálunk a szlovák, szerb vagy egyébb kissebbség.
Üdv Littlejohn!
Most sem megyek bele, de kivételesen szórakoztat az erőlködése.
De ideje nem pocsékolni a kevés és drága időnket lényegtelen dolgokra, tehát Ausztrália…
Ausztrália a klímaváltozás szempontjából egyre rosszabb helyzetbe kerülhet. Ausztráliában 2004 óta töretlen a szárazság, amelynek mértéke meghaladja a 117 éve vezetett feljegyzések bármelyik évét. A Murray folyó kiszáradt, amire még nem volt példa. A kétségbeesett farmerek egy része elhagyta a földjét.
A Hawaii Egyetem két professzora: Nathaniel Johnson és Shang-Ping Xie műhold adatokat és esőméréseket néztek át az elmúlt 30 évről, és azt állapították meg, hogy jelenleg 0,3 °C – al magasabb hőmérsékletre van szükség, mint 30 évvel ezelőtt ahhoz, hogy esőt eredményező felszálló légáramlat keletkezzen. (Nature Geoscience, DOI: 10.1038/ngeo1008). Ez azt jelenti, hogy a stabilitási küszöbérték 3 tized Celsius fokkal már megemelkedett. A folyamat súlyos következményeire Steven Sherwood (University of NSW – Ausztrália) mutatott rá. (pointed out the serious implications for humans). Az előforduló hőhullámok, máris évente több tízezer ember halálát okozzák, de a hőmérséklet emelkedésével ez meredeken fog emelkedni. Bekövetkezhet az az állapot, a mikor a trópusokon olyan meleg és nedves lesz a levegő, hogy árnyékban, egy ventilátor előtt álló meztelen ember is hőgutát fog kapni.
Ugyanakkor más szélsőséges időjárási anomáliák is egyre gyakrabban előfordulnak arrafelé, például Queensland környékén hatalmas kiterjedésű áradás dúlt. Az elöntött terület nagyobb mint Németország és Franciaország együttvéve. Egyes helyeken a víz magassága elérte a 10 métert is.
De mivel ez haditechnikai oldal, ezért csak érdekességképpen szúrtam közbe ezeket.
A lényeg annyi, hogy a klímaváltozás első valóban szenvedő alanya a sarkvidékek mellett Ausztrália, ami semmiképpen sem biztató előjel a kontinensnyi ország számára, figyelembe véve azt, hogy a világ magatartása a környezettel kapcsolatban fikarcnyit sem változik. Ez pedig a későbbiek során alapvetően befolyásolhatja azt, hogy akár népességátcsoportosítás, akár gazdasági oldalról mennyire lehet majd számításba venni a régiót.
Sokan elfelejtik azt, hogy a haditechnika önmagában semmi, ahhoz, hogy összefüggésében lássunk át folyamatokat, a rendszert egészében kell vizsgálni. Haditechnika, katonai fejlesztések, stratégiai célok, biztonságpolitika, klímaváltozás, gazdasági változások, stb… – ez mind összefügg egymással.
Aki érti miről beszélek, annak semmilyen infó nem felesleges, aki nem, annak meg úgyis tökmindegy.
Üdv: M
Kína történelem során, mindahányszor megszervezte/egyesítette/meghódította a kínai világ teljes területét hamarosan nekilátott a világbirodalom építésének is snakeye. Egész szép sikereket értek el, például a Tang seregek még iránt is tartománnyá szervezték miután az Eufráteszben megmosták a meneteléstől megfáradt lábaikat. Egyes kínai admirálisokat máig szó szerint istenként tisztelnek a maláj szigetvilágban egykor velük szövetséges, vagy általuk brutálisan levert kis népek/törzsek, a többiről meg Kína szomszédai tudnak beszélni, kezdjük mondjuk a híres vietnami szakállassal, aki szerint jobb egy kis francia gyarmatosítás, mint egy kínai, mert ha a kínaiak bejönnek, évszázadokig maradnak!
Kína pontosan ugyanolyan szuperhatalomnak, mint a világ összes többi állama: mohó, önző és arrogáns.
Köszi Montezümi…. ez érdekes volt, bár egyes elemeiről én is olvastam….
Az utolsó előtti bekezdéssel teljesen egyetértek.
Kedves Snakeye…
Lehet, hogy nincs akkora jelentősége, de én valszeg titokban elaknásítanám a Dalien előtti tengert.
Mao anno szívesen nekiment volna a szomszédoknak. Erre – akkoriban – azt mondta Teng-Hsziao-Ping: ….. nem, nem katonai erővel kell. Kína a Földet akarja, a Napot, a csillagokat. Meg is szerezzük. Időnk van elég……..
Ez a konfuciánus logika megrémít…… na nem most és azonnal és nem pánikolás. Ők hisznek is abban, hogy a világ vezetésére hivatottak….
Üdv Snakeye!
Ha elolvasod a mai első írásomat, Ausztrália csak érintőlegesen vetődött fel Kuruc71 írásával kapcsolatban.
Egyébként soha nem írtam olyanról, hogy Kína és Ausztrália között számítani lehetne bármiféle konfliktusra. Két külön súlycsoport, ráadásul Ausztrália semmilyen téren nem kihívás Kína számára, minek erőlködne vele kapcsolatban. Ráadásul Kína sosem fenyegette Ausztráliát, és ez viszont is igaz.
Ha Ausztráliának valaha problémával kell majd szembesülnie, az inkább Indonézia lesz, semmint Kína, de ez is a távoli jövő esetleges zenéje.
Kína:
Véleményem szerint magának a hordozónak a ténye már évek óta ismert, semmi újdonságot nem jelent. Ami inkább figyelemre méltó az az, hogy milyen nexusban kommentálják hivatalos oldalról is a kínai hordozó megjelenését a környező tengereken: Kína katonai demonstrációra akarja felhasználni a hajót a környező kisebb államokkal szemben egy jól meghatározott térségben.
Miután Kína nyersanyagban szegény (kőolaj) és importja miatt kiszolgáltatott, így minden lehetőséget megragad arra, hogy ezt valamennyire csökkentse.
Nyilván a Paracel szigetek körüli kőolaj mezők nem oldják meg Kína olajproblémáját, maximum némi gyógyírt jelenthet számukra.
Ahhoz viszont, hogy minél kedvezőbb alkupozícióba kerüljön Kína a többi állammal szemben, szükség van valós és szükség esetén bevethető érdekérvényesítő erő bemutatására. Ennek egy része a Shi Lang.
Kína egyébként jelezte, hogy a területi vitákat 1. nem akarja katonai úton megoldani, 2. az USA még véletlenül se próbáljon beleszólni az ügybe.
Célszerű elhinni és megfogadni ezeket a kijelentéseket, mert elvileg a lehetőség fennáll akár katonai lépésekre is, de ez nem kívánatos fejleményt jelentene Kína és a térség többi állama számára.
„Ha erős vagy színlelj gyengeséget, ha gyenge vagy mutass erőt. Ott támadj, ahol nem védekeznek és ott védekezz, ahol nem támadnak.” Szun-Ce: Ping-Fa (UI: tananyag a West Pointon és a moszkvai katonai akadémián is.)
Üdv: M
FADE
Hát szerencsére a szu-50 első felszállása még jóval odébb van .
Monti ha már itt vagy akkor szerinted az oroszok egy kína vs india háborúba ki mellé állnának ?
Visszatérve a konkrét témához. Hozzáértők véleményét várom a következőkben:
A kínai hordozón lehetséges j-k száma és harcértéke hogyan viszonyul az indiai hordozó 29k gépeinek számához, harcértékéhez. Bontva: a kínaiak hatótávja ugyan nagyobb, de kevesebb géppel számolhatnak. A Mig-29k reakcióideje gyorsabb? A kisebb hatótávot ellensúlyozza-e a számuk? A hordozók milyen awacs-támogatásra számíthatnak? a kísérők konfigurációja? A kínain – gondolom – lesz egy rakás hajók elleni rakéta (nuki?) is. Az indiain lesznek? stb….
Üdv Roni!
Be kell vallanom, hogy kellemes meglepetés Tőled ez a kérdés. Ezek szerint vannak előremutató gondolataid is, bár ezt néha jól titkolod…, no de a tréfát félretéve:
Egy kínai-indiai háborúban Oroszország az Amerikai Egyesült Államok oldalára állna.
Ha a miértek érdekelnek, szívesen leírom és kielemzem, de mivel igen bonyolult a kérdés, ezt ma már nem vállalom.
Kedves Fade!
Tűzszünetet ajánlok a továbbiakban, amennyiben kész vagy elfogadni, akkor semmi akadályát nem látom annak, hogy értelmes eszmecseréket folytassunk a jövőben, de ennek előfeltétele az alapvető tisztelet megadása.
M
Jó éjt Mindenkinek!
Littlejohn a Shi Langon JT-9 gépek lesznek mennyiségileg 50 db. Ez a gép a Míg-21 ből kifejlesztett gyakorlógép. Érdekessége, hogy már ezen is alkalmazzák a DSI beömlőt. :) A hínai hajón 9 db Ka-26 helcsi fogja alkotni az AEW flottát amíg elkészülnek a hordozóra szánt AWACS gépükkel. Tehát a hajó harcértéke elég karcsú lesz lévén kiképzőnek szánják. A kíséretében a légvédelmi feladatokra kihegyezett Type 052C ladikok tuti ott lesznek. Mellesleg van rajta hajó és tengeralattjáró elleni rakéta is. Ütős egység az egyszer tuti.
„Ausztrália nem csak a nyersanyaga miatt értékes. Elhelyezkedése, kevés népessége miatt is…. El lehet helyezni vagy 100-200 millió embert…”
Erre azért ne vegyél mérget… Vagy szerinted puszta véletlen, hogy a lakosság kb. 90%-a él a partmenti százmérföldes zónán belül, és ott van az összes nagyvárosuk is? Ausztrália belső területeire vonatkozóan vess egy pillantást az éves középhőmérsékleti és csapadék adatokra…
Ausztrál atom… ha jól tudom, akkor az összes „nyugati demokráciával” együtt ők is aláírták az Atomsorompó egyezményt…
„Az érme másik oldala, hogy Kína sikeresen összebalhézott olyan szomszédjaival is akik egyaltalán nem állnak az US oldalán. pl India, Vietnám.”
Ezt így nem állítanám. Vannak érdekellentéteik, de szó sincs valami atavisztikus, kibékíthetetlen gyűlölködésről. Mindkét nagyhatalom magának akarja a térség vezető szerepét, de azért vigyáznak arra, hogy ne mérgesedjen el a viszony köztük. Ha pl. a szükség úgy hozza, akkor a kínai diplomácia szívfájdalom nélkül lepattintja magáról a pakisztániakat, és ezzel meg is nyerné magának Indiát. A szoros kínai-pakisztáni kapcsolatokat szerintem eddig is azért erőltették, mert kellett nekik szükség esetére egy adu ász a kabát újjában, a pakiknak pedig biztonságérzetet adott, plusz néhány atomtöltetet. Véletlenül pont annyit, hogy az Kínát még ne veszélyeztesse, de Indiát sakkban lehessen tartani vele, hiszen amikor elindult az indiai atomprogram, akkor még csak a kínai arzenállal számoltak, a pakikkal nem…
KC
Akkor India azért néz csúnyán Kínára mert pakisztánt támogatja fegyverekkel ?
De volt egy olyan Kínai jelentés is hogy Pakisztán Kína Izraelje.
Egy kis érdekesség Kínából. :P
http://china-defense.blogspot.com/2011/06/ld-2000-land-based-close-in-weapons.html
„Akkor India azért néz csúnyán Kínára mert pakisztánt támogatja fegyverekkel?”
Igen, és India is tudja, hogy ezt kifejezetten azért teszi, mert őt akarja sakkban tartani. Mivel Kína döntően nem iszlám vallású ország, még a közös ideológiai alap is hiányzik Pakisztánnal…
„De volt egy olyan Kínai jelentés is hogy Pakisztán Kína Izraelje.”
‘Oszt miér’ is? Vagy ez is olyan Lao-Ce féle többértemű okoskodás?
Montezuma: ne oltsad le Fade-t reflexből a wiki használat miatt, ha Neked fingod sincs róla, hogy hogy áll ausztrália lakosságának az eloszlása!!!
http://www.abs.gov.au/ausstats/abs@.nsf/Products/98A920DA262FBE81CA2578B00011979C?opendocument
Ausztrál statisztikai hivatal elég jó????????
1.7% ausztrál lakos született kínában. PONT.
Az én véleményem az, hogy Kína akármilyen expanziós politikát is folytat, azt gazdaságilag próbálja előre mozdítani. Nem fog háborút kezdeményezni, minek is tenné, 1-2 évtized, és mindenki előttük fog térdepelni (na jó ez kissé erős)
A hordozók és az erős hadsereg arra kell, hogy a kialakult gazdasági érdekeket meg tudja védeni! Nem arra, hogy támadjon velük.
Amúgy van egy érdekes elméletem, (ami kissé nem is az enyém, egyik barátommal beszélgettünk erről) hogy ha el fogyóban lesz az olaj, és nagyon megdrágul a szállítás, a bezárt európai cégek újra fognak nyílni. Az európai emberek újra megtanulnak ruhát varrni ( ;-) ) – mert nem fogja megérni Kínából szállítani. Ha ez az időszak eljön, az nehéz lesz Kínának, hiszen az óriási szénmezőin túl nem sok energiahordozója van – és egyre több autót hajtanak a kínaiak… Aki ezt az időszakot előre látja, az most, amikor még nagyon jó pozíciói vannak, addig kell kiterjeszteni a befolyását különböző vidékekre. Ehhez pedig elengedhetetlen egy-kettő a világ távoli csücskébe küldhető komoly flottacsoport!
Én 33 éves vagyok, és azt hiszem, hogy még sok változást fogok látni a világban, mielőtt megöregednék (remélem – mert ez azt jelenti, hogy meg fogom érni a tisztes öregkort ;-) )
Nem valószínű a hajózás összeomlana. A tengeri világkereskedelem olajfogyasztása: 400 millió tonna 2010 körül, kontra a világ bioüzemanyag termelése ugyanezen évben: 100 millió tonna. Ha belehúzunk és az afrikaiak inkább éheznek, hogy legyen olajunk, akkor össze fogjuk tudni hozni a 2-300 millió tonnát is, amivel biztosítani tudjuk világkereskedelem legfontosabb ágának, a tengeri szállításnak a fenntartását globálisan ahogy a nagyhatalmak flottáinak hajókázását is csak bioüzemanyagból!
De a szintetikus üzemanyagok úgyis mindent vinni fognak, szal az olaj nem fog elfogyni.
Jó reggelt Vitya.
Van róla fingom, egyébként más alkalmakkor pedig a wikis adatok alapján formált véleményt – mivel az nem tetszett a kollégának – ugyanígy leszólta.
Miután Fade barátunk elég nagyfiú ahhoz, hogy megvédje magát illetve olcsó személyeskedéssel fűszerezze a mondanivalóját, gondolom nem kell neki segítség.
Túl sokszor nem fogom senki fiának a békejobbot felajánlani, ő pedig eddig nem nyilatkozott erről.
Más:
Nem hülyeség amiről írtál, van benne ráció. Ez a probléma nem csak Kínát fogja érinteni, tegnap nem véletlenül jeleztem, hogy van két állam, akinek a jövőben rendkívül fel fog értékelődni a „barátsága”, miután a területük gyakorlatilag a két legnagyobb ásványkincs „raktár”: Oroszország és Brazília.
Nem kontinensekről írok, mert akkor Afrika is előkelő helyen állna, de ott több tucat állam milliónyi egyéb problémával birtokolja ezen javakat, így a jóval nehezebb ezen bázisra építeni.
Az erőforrások véges volta illetve a növekvő és pazarló felhasználása miatt a jövő a legjobb esetben is az, hogy megtanul mindenki kicsit szegényebben élni – Amerikától kezdve Európán át Ázsia eddigi minta gazdasági hatalmáig bezárólag.
Két érdekesség a pazarlásra: egy Tomahawk cirkálórakéta vezérlő egységében 20 kg-nyi tiszta ezüst van. Ezek bevetése során ez nem nyerhető vissza többé.
A hulladék mobil telefonokból fajlagosan több arany lenne kinyerhető, mint a világ legjobb aranybányáiból.
A sor igen hosszú és meglepő, de most nincs időm ezeket összegyűjteni és közkinccsé tenni. Egy biztos: nem sokáig megy már ez a fajta civilizációs és technokrata berendezkedés.
Üdv: M
hát ez a húsz kg ezüst erősen hihetelen. annyi ezüstből számítógépközpontot lehetne epíteni, ami kitölt egy irodaházat… ma 02nm széles vezetősávokkal dolgoznak a processzorokban, és tipikusan fél-1 mm széles vezetőcsíkokkal a nyákokon, kivéve az árnyákolások. Ezekkel, de ha mondjuk a megbízhatóságért 1000nm = 1 mikrom lenne a prociban a csíkszélesség, annyi nyákot lehetne gyártani, hogy egy hajó vezérlérée elég lenne alsó hangon. másfelől ott is inkább rezet használnak, nem leeht 20kg ezüst abban.
Igen, nekem is nagyon soknak tűnik. Egyáltalán hány kg maga a vezérlő egység? Netalán ezüstből van az egész???
Közben feltötltök héhány friss képet a hajoról a reggeli kávé mellé. A sötétkék/fekete ruhás emberek fehér sisakban már a kezelőszemélyzet. Gondolom együtt végzik a végső szerelés, hogy ezáltal is tapasztalatot szerezzenek.
http://img121.imageshack.us/img121/5858/114917oobk7onm50ebb5bb.jpg
http://img38.imageshack.us/img38/9838/8img3331.jpg
http://img834.imageshack.us/img834/9118/7img3352.jpg
http://img62.imageshack.us/img62/4893/2img3338.jpg
http://img109.imageshack.us/img109/4245/1img3387.jpg
Ez a 20 kiló ezüst nekem is ütős volt így korán reggel, de nyitott vagyok az észérvekre, ha van róla valamilyen hivatkozás, link. Oké, kivételesen wikipediás is jó… :-))
Monte
Én afrikára és dél-amerikára gondoltam mint kontinens. Ha jól tudom akkor afrikában elég jelentős bányászati beruházásokat hajtott végre kína az utóbbi 10 évben. Brazíliával is jó a viszonya, 2-3 éve kötöttek egy megállapodást velük, hogy a brazil hordozón kiképeznek néhány kínai tisztet és megismerkedhetnek egy hordozó működésével.
A bioüzemanyag szép és jó dolog, de több probléma is van vele:
1. az értékes termőterületet veszi el ezáltal kevesebb élelmiszert termelnek, nőni fog az ára.
2. 1 tonna növény megtermeléséhez 1000 m3 víz szükséges, a drága vizet erre pazarolni olyan országokban ahol amúgy is küzdenek a vízhiánnyal.
3. lényegében a bioüzemanyag is szennyező, csak nem olyan mértékben mint a foszilis energiaforrások.
a 20kg ezüst szerintem is sok, de ha alátámasztod valamivel akkor elfogadom, vagy ha azt mondod elírás. :P
Azok pedig még atomfej nélkül is kicsontoznák Ausztráliát, tengeri invázió és partraszállás nélkül.
Ezt mégis hogyan gondolod? 1000 db ICBM = 1000 tonna robbanóanyag. Ennyi hagyományos LGB-vel még egy kisebb háborút is nehéz megnyerni, nemhogy „kicsontozni” ez Ausztrália méretű ellenfelt…
@blogen
Vagy a kevésbé sürgős rakománnyal megpakolt teherhajók átállnak vitorlásüzemre. 18 csomós átlagsebsség helyett mennek majd 8-10-zel.
Egy Tomahawk cirkálórakéta vezérlő egységében 20 kg-nyi tiszta ezüst van
Jó lesz az 20 gramm vagy 20 dekának is…
A 20 kg ezüst az tényleg áll, én angol oldalon találkoztam vele anno, de egy olyan high-end dolognál, mint a Tomahawk esetében ez szerintem simán elképzelhető.
Itt nem is a nemesfém a legszűkebb keresztmetszet(bár ez is véges), hanem az energiahordozók, nem véletlenül emelkedik az üzemanyagár.
Nehezebb a régi nagy olajmezőkön a kitermelés, de az új területek is főleg tenger alattiak, így drága eszközök, drága munkaerő és szaktudás kell a kitermeléséhez. Brazília elvileg 80 milliárd hordós tenger alatti mezővel rendelkezik és már talán el is kezdte a kitermelést, bár még a partok mentén, így is több, mint a világ tengeri fúróeszköz-állományának 2/3-át birtokolja, lízingeli és a gyártóknál várólistán #1.
A bioüzemanyag meg teljesen hülyeség, ha csak azt nem tekintjük, hogy az értékes művelhető területet veszi el, szimplán kapitalista szempontból is -.
Pár év alatt mindenféle műtrágyázással is az energiafüvek teljesen tönkreteszik a talajt a további termelésre.
Most hogy így belegondolok, a 20 gramm is erős túlzás.
Monte, hol találtál rá erre az eszméletlen hülyeségnek tűnő dologra? Gondolkozz már el rajta, hogy hány mg arany van egy számítógépben. Az ezüst is hasonló célokat szolgál tudtommal a mikroelektronikában, mint az arany.
http://ausbullion.blogspot.com/2011/03/1650kg-of-silver-fired-at-libya-to.html
A csatlakozóktól kezdve a vezeték is ezüst, így jön ki. Gyakorlatilag nincs benne réz, ahelyett van az ezüst.
Csak ezt otthoni PC, hangtechnika esetén a büdzsé miatt nem lehet megjátszani, pedig szebben szólna a házimozi.
http://www.theburningplatform.com/?p=13317
Ez alapján gondoljátok? Mert bulvárszintű híroldalon találom meg az infót, de semmi komoly helyen. Lehet, hogy mégis igaz?
Mondjuk nem vágom, hogy mire kell 20 kg ezüst…
@doca
Akkor a vadászgépekben miért nincs minden ezüstből? Annak még pontosabbnak kell lenni, hiszen nem egyszerhasználatosak…
Tomahawk nem tömeges hadviselésre lett tervezve eredetileg és nincs második esély a felhasználására, ráadásul f&f eszköz ha jól tudom, szóval ezért high-end.
Vadászrepülőgép is high-end, de mások a tervezési szempontok, követelmények ezekkel kapcsolatban.
Egyébként szinte biztos, hogy azon részek, amelyek megkövetelik azt, teljesen ezüstből vagy aranyból készülnek a vadászgépekben is.
A katonai büdzsé megengedi, az alkalmazás pedig megköveteli.
Végigolvastam minden hozzászólást és 2 típusút különítettem el.
1. Kína maga a sátán,rosszabb lesz,mint az USA és csak várjunk úgy megfog mindenkit sz***ni,hogy csak na!
2.Kína egy jámbor lélek,nemkell tőle félni,elvan az magának.
Bárhogyan nézzük a ferdeszeműeket ferde szemmel,bekell,hogy lássuk,Kínának okos vezetése van,akik tudják hogyan kell keverni a kártyákat ahhoz,hogy minnél nagyobb legyen a sanszuk arra,hogy végül ők nyerjenek.Kína,ha méginkább megerősödik és dominánsabb lesz valóban nemhiszem,hogy mindenkinek neki fog csak úgy menni,vagy fenyegetőzni fog mint az USA,DE! és itt a de.Kína nemlesz a béke hírnöke sem.Hidje el mindneki,hogy Kína ha kell,úgy odafog b**ni bárkinek,hogy abban nem lesz köszönet(márha nem válik be a gazdasági/politikai nyomás és katonai erőt kell alkallmazni).Jelenleg Kína azért van csöndben,mert nézzétek meg a környékét.Mindenki USA barát (kivéve Észak Koreát,de hát ők csak egy a 100közül)
Dél Korea,USA
Japán,szintén,Tajvan,megintcsak USA barát,Ausztrália megint.Ezen országok nem azért USA barátok,mert jajdejó az USA,hanem,mert Kínát egymaguk nemtudnák kordában tartani,de ha beállnak az USA mellé,máris más a helyzet.Indiának nem kell szerintem annyira félnie,megtudják ők magukat védeni.Oroszország,nos ők igyekeznek a lehető leggyorsabban felturbózni a haderejüket,hogy Kínának ne érje meg belekötni a medvekomába.Magyarán Kínával mindneki jóban akar lenni,de mindenki utálja is és fél is tőle.
Kína maga a sátán
Mért terjeszkedik mint az usa ? nem is fog terjeszkedni csak tajvan kell neki nem érdeke a balhé .
„Rosszabb lesz,mint az USA”
Ez attól függ hogy ki hogy nézi Európa vagy japán ?
„Oroszország,nos ők igyekeznek a lehető leggyorsabban felturbózni a haderejüket,hogy Kínának ne érje meg belekötni a medvekomába”
Hát ez inkább a tengerre vonatkozik szárazföldi és légierőben 10 év múlva az orosz lepkefing lesz Kínához .
2020-ig meg csak 70 db pakfát kapnak Ivánék.
Uraim.
Oroszok az más tészta. Mi kell hogy rendelkezzeknek az oroszok hogy Kína ne támadja meg őket? Ez a fő kérdés.
Logikus válasz kellő nuklerái ütő erővel.
Ezt az oroszok a legsötétebb Jelcini időkben is birtokolták.
Roni az hogy iván nem akar ürült pénzeket fektetni a hagyományos had erejébe. Az tejesen érthető. 100 milliárdok mennyenek harckocsikra-repülőkre. Minek!
Azt a pénzt az orosz gazdaság és nép is fel tudja jól használni.
Üdv Molni és a többiek!
Több internetes cikk és blog említ 14-től 20 kg-ig adatokat. Ha valakit érdekel, a google segít, de arra sem időm sem kedvem, hogy listát állítsak össze internetes írásokról.
Az írások hitelességének a megítélése nem az én dolgom, de akad néhány szakember a témából, aki nem tartja ezen adatokat hülyeségnek.
Javaslom olyasvalaki hozzászólását a témához – ha akad ilyen az olvasótáborban – akinek behatóbb és konkrétabb szakmai ismeretei vannak a BGM-109 vezérlő rendszeréről.
Ha pedig ilyen nincs, akkor vagy elhisszük az internetnek, amit állít, vagy nem.
Üdv: M
Reggel belinkeltem néhány friss képet a varyagról, de azt írta, hogy elfogadásra várva és még azóta sem jelent meg:D
Most csak eggyet teszek be, méghozzá a hajó jobb oldaláról. Eddig nem nagyon jelent meg kép erről az oldaláról.
http://www.jeffhead.com/worldwideaircraftcarriers/varyag30.jpg
Remélem, ez megjelenik:)
A muszkák ezért is dobják a pénzt új hadászati rakétákba…azok tudnak ütni!
Először is Kína mint egy regionális és feltörekvő nagyhatalom kell, hogy minden téren demonstrálni tudja az erejét, kell a hordozó. Pláne meg hogy a térségbeli legnagyobb riválisának -India- már van(most ne firtassuk hogy milyen, mert ha másra nem is, de tapasztalatszerzésre jó az ami még most van), illetve épül egy. Ha a közeljövőben komolyan gondolják Formosa annektálását, akkor ahhoz is kell néhány hordozó! A jelenlegi katonai erejük pedig még köszönő viszonyban sincs az arcuk méretével. Ha megnézitek, Indiát nem véletlenül nyomják annyira-ellensúly-, mellesleg egy komolyabb konfliktus esetén, rögtön harapófogóban lenne Kína. Ezt ők is tudják, nem hülyék. Mellesleg az oroszok most is, és később is túl nagy falat lenne nekik, illetve bárkinek! Tudom közhelyes lesz, de az Oroszokat még senki sem győzte le a történelem során. Bonaparte felégette Moszkvát, de a háborút be bukta. Adolf is közel járt a célhoz, de nem bírta. A kínaiak nem hülyék.Mellesleg egy hordozóval nem sokat érnek, ez még egyelőre csupán erőfitogtatás.
Amúgy szerintem semmivel se rosszabbak mint a jenkik, azok is gyarmatosítanak csak más módszerekkel dolgoznak.