Az idei év februárjának végén írtunk róla, hogy az ausztrál védelmi minisztérium 2011 második negyedévében szeretne pontot tenni az Ausztrál Királyi Haditengerészet helikopterbeszerzési programjának a végére. Mely kapcsán a Sikorsky/Lockheed Martin egy igen kellemes ajánlattal fűszerezte meg a technológiailag amúgy egyértelműen csúcskategóriát jelentő ajánlatát: az MH-60R választása esetén vállalnák a Romeo változattal leváltott S-70 Seahawk-ok jó áron történő visszavásárlását a RAN-tól. (Azokat pedig a U.S. Coast Guard által használt változatra átalakítva továbbértékesítenék.)
Az ASW szerepkörben használt Sikorsky S-70B-2 Seahawk utódlását 2009-ben tűzték napirendi pontra. A tengeralattjáró vadász (ASW) feladatkör mellett vízfelszíni célpontok támadására is képes megoldást kerestek, azaz a kiválasztandó helikopternek az ASuW feladatkörben is helyt kell állnia. Mindamellett, hogy ezen két elsődleges feladatkör mellett persze SAR és ha úgy hozza néminemű logisztikai feladatok elvégzésére is alkalmas kell legyen. A 24 helikopter szállítási jogáért Európa az NH90-el, az Egyesült Államok pedig a már emlegetett MH-60R-rel nevezett.
Nos, jelenthetjük, hogy a friss információk szerint véget ért a hosszas vajúdás, megszületett a győztes, mely tehát a hír címe alapján nem más, mint a Sikorsky egyik fő igáslovának az ASW és ASuW feladatkörre optimalizált változata. A hírek szerint a beszerzés mintegy 3 milliárd dollárjába kerül majd az ausztrál adófizetőknek, az első 2 gép pedig 2014 közepén érkezhetnek majd meg.
A döntés hivatalos (és a nem hivatalos) indoklásában az szerepel, hogy az európiai helikopter nincs még kész, nincsenek meg a képességei, így nagy kockázatot jelent, ráadásul lényegesen drágább is. Ezzel szemben a U.S. Navy-nél 2005 végén megjelenő Romeo már rendszerben áll, minden szükséges képességgel már most rendelkezik, meg van hozza a javítási és üzemeltetési képesség, kompatibilis a U.S. Navy rendszereivel, és még olcsóbb is.
A dolognak ugyanakkor van egy kis szépséghibája, ami nem más, mint hogy a Romeo nem rendelkezik ténylegesen felszíni célpontok ellen szánt rakéta integrációval – az eszköztárában rendelkezésre álló Hellfire-t nem tekintik elegendőnek az ausztrálok.
A gyártó viszont azt nyilatkozta hogy vállalja a rakéta integrációt, de hogy melyiket arról nincs szó. Elképzelhető, hogy a számos problémája miatt több évnyi nyűglődés után 2008-ban szanált Super Seasprite helikopterek mellett beszerzett Penguin rakéta a kiszemelt, melynek integrációja az SH-60 és az UH-60 esetében már amúgy is megvalósított.
Ha az első két képnek nem Lockheed-es képet választotok, akkor én sosem jövők rá, hogy van nekik egy nem gyenge Flickr-es képtáruk. S, így nekem most nem lennének k*rva jó Seahawk-os háttereim.
Köszönet érte. :)
Ami ráadásul a Lockheed Martinhoz kötődő eseményeket, híreket meglehetősen naprakészen követ, érdemes ránézni időnként :)