A görögök még márciusban jelentették be, hogy anyagi megfontolásokból hamarosan kivonásra kerül a La Combattante IIa-osztályú rakétás járőrhajók közül három, illetve az egyik tengeralattjárójuk. Június 9-én és 10-én mindkét eseményre sor került.
Elsőként a tengeralattjárót búcsúztatták – konkrétan a legelsőként megépített Type 209-es, az 1100-as alváltozatú, 1971-ben hadrendbe állított HS Glavkos került kivonásra. A 40 évvel ezelőtt hadrendbe állított HS Glavkos 1989-1997 között felújítás alatt állt, és rendelkezett az UGM-84 Harpoon indításának képességével is.
A HS Glavkos (S110) kivonási ceremóniájára a Görög Haditengerészet szalamiszi bázisán került sor | Fotó: Görög Haditengerészet ,
HS Glavkos (S110) | Fotó: Görög Haditengerészet ,
Érintőlegesen érdemes lehet megjegyezni, hogy bár a HS Glavkos a legöregebb Type 209-es, nem az elsőként kivont egység. Ugyanis a falklandi-háború alatt komoly angol erőket lekötő, az Argentin Haditengerészet részéről a Royal Navy-vel a konfliktus nagyobbik része alatt kvázi egyedül szembeszálló, szintén Type 209/1100-as ARA San Luis (S-32) 1997-ben, egy befejezetlen felújítás urán jutott erre a sorsra.
Az Ara San Luis (S32) 2004 szeptemberében | Fotó: Martín Otero ,
Végül említsük meg a 3 járőrhajót is, melyekhez szintén a németektől jutottak a görögök. A 6 db, a 80-as, illetve a 90-es évek során is modernizált Type 148 Tiger-osztályú járőrhajó 1995 tavasza és 2000 szeptembere között állt hadrendbe a Görög Haditengerészetnél. Az 1971-1975 között épült, teljes terheléssel 265 tonna vízkiszorítású járőrhajók csöves fegyverzeté egy 76 mm-es OTO Melara lövegből és egy 40 mm-es, Bofors szállította légvédelmi gépágyúból áll – ezt egészíti ki 4 db MM 38 Exocet indító. Utóbbiakat 2 görög hajó esetében – P74, P75 – Harpoon-ra módosították.
A La Combattante IIa-osztály 2011. június 10-vel megfeleződött | Fotó: Görög Haditengerészet ,
A most kivont járőrhajók a következőek: (a Harpoonos) HS Plotarchis Vlahavas (P74), az HS Ypoploiarchos Tournas (P76) és a Plotarchis Salipsis (P77).
Az Argentin tengok ( 2 db ) nem veletlen allnak, mivel az argentinok ugy dontottek hogy mindegyik kap egy kisebb fajta nuki reaktort ( hazai gyartmany ) amivel az AIP kepesseget egyedulalloan oldjak meg. 2014-15 a tervezett uzembe allitas, de egyes hirek szerint a probautra mar iden mig a vegleges befelyezesre az elsonel 2012 mig a masodiknal 2013 ban lehet szamitani. Emelett tervezik tovabbi tengok epiteset is vagy vasarlasat.
Vajon mi hajthatja oket ?
Szerintem az hajthatja őket , hogy megakarják tudni , hogy mekkorát pukkan és milyen hangot az ki , 1 sűllyedő és éppen össze roppanó nuki tengó…
Kiderul
Maga a reaktor egy bevalt tobb eve gyartott tipus. ( Gondoltad volna hogy Arg kepes a nemzetkozi piacokon eladhato reaktort gyartani ? ) Azon dolgoznak hogyan lehet ezt beleaplikalni a meglevo tengoba es ott azt uzemeltetni.
A mernokok szerint a reaktor nagysaga illetve kicsinysege miatt nem lenne alkalmas folyamatos vizalatti menetre de cca 2-4 hetre is kitolhatna a felszini ujratoltest. ( a levego es elelmiszer meg egyebb okok miattr amugy is ennel rovidebb a bevetesi ideje )
Magyaran a hajo kepes lenne arra hogy a kikotobol kihajozva lemeruljon cca 2-3 nap alatt a Falkland szigetek tersegebe jusson ott 3,5 hetig jarorozzon majd vissza. Vegig viz alatt csak a com antennat kidugva idonkent meg a ECM et. ( ez utobbit eloszor )
Háát én ha atom tengót akarok , akkor előbb keresném fel az amikat , vagy az angol-francia kombit a szükséges tanácsok , tapasztalatok megosztásához , mint az argentinokat… sőt még az oroszokat is előbb keresném fel , mint az argentinokat…
…én meg vennék pár német levegőfüggetlent, és csendesen elhorgásznék a Földközin:)
Amúgy Fukushima ide vagy oda, én biza egy kisebb város ellátását húsz-harminc évig megoldani képes olyan erőműveket építenék egy csomó helyre, mint amik ezekben az atom-tengeralattjárókban vannak. Kipróbált, kis karbantartást igényelnek, húsz évente (vagy több is talán) üzemanyagcserét.
A nagy hagyományos erőműveket meg tóriumra átállítani…
Ilyen viszonylag korlátozott méretű tengeralattjáróba az atomnak több hátránya van, mint amennyi előnye az AIP megoldásokhoz képest.
Ezek a cuccok viszont így fotó és leírás alapján is elég piacképesnek tűnnek, nem lepne meg, ha valamelyik Távol- vagy szegényebb Közel-keleti ország bejelentkezne értük. Sőt, az őrhajókért még akár Afrikából is, a tengóért meg Dél-Amerikából..