|

Hajógyári vegyes – fregattok és boomerek

Az elmúlt napokban volt némi mozgolódás több orosz hajógyár területén is, melyek részben Indiát, nagyobbrészt azonban az Orosz Haditengerészetet érintik – fregatt és atom-tengeralattjáró vonalon.

Kezdjük talán az indiaiakkal, akik most épp annak örülhetnek, hogy immáron a 6. Talwar-osztályú fregattjuk is a vízen ringatózik, hiszen május 25-én az indiaiak második körös Talwar rendelését teljesítő kalinyingrádi Jantar Hajógyár vízre bocsátotta a 3 darabos széria utolsó, INS Trikand nevet viselő fregattját.

Az INS Trikand vízrebocsátásra előkészítve

Az INS Trikand vízrebocsátásra előkészítve ,

A hajógyár szóvivőjének elmondása szerint a magas rangú indiai és orosz meghívottak szeme láttára vízre tett hadihajó jelenleg persze még nincs kész, ám már túl vannak a fregatt építési folyamatának 60 százalékán – mely többek közt azt jelenti, hogy a gépészeti munkálatok és például a BrahMos indítók telepítése befejeződött. A téma iránt érdeklődő olvasóink talán tudják, hogy az első 3 Talwar-osztályú fregatthoz képest ezen második széria alapvetően a fegyverzet összetételében tér el – az offenzív fegyverzet terén az Indiában problémásnak bizonyult 3M-54E Klub rakéták helyett az indiai-orosz közös fejlesztésű BrahMos szuperszonikus csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni ezen fregattok fő ütőerejét.

Ha minden jól megy, akkor a második Talwar széria első tagját, a 2009-ben vízre tett INS Teg-et (F45) az idén ősszel, a 2010-ben vízre került INS Tarkash-t (F46) vagy még az idén, vagy 2012-ben, míg a most vízre bocsátott INS Trikand-ot (F50) 2012-ben adják át az Indiai Haditengerészetnek.

Az INS Trikand vízrebocsátásra előkészítve

Egy más szemszögből ,

Nos, ennyi lenne az indiai vonatkozás, azonban még egy kicsit időzzünk el a Jantar Hajógyárnál és a Talwar-osztálynál, más nevén Krivak IV-nél. Ugyanis, mint tavaly október óta hivatalosan is tudni lehet, a Jantar fogja szállítani azt a 3 Krivak IV-est, amik a Fekete-tengeri Flotta egykori fényének visszaállításának egy szeletét valósítják majd meg.

A Project 1135.6 fregattoknak az Orosz Haditengerészet számára történő szállítás időpontjairól akkoriban a hajógyár még nem bocsátkozott részletekbe, ám most olyan információk állnak rendelkezésre, miszerint az Admiral Grigorovics 2010 decemberi gerincfektetése után a második fregatt, a leendő Admiral Essen építésének megkezdése július 8-ára van ütemezve, illetve a harmadik Krivak, a leendő Admiral Makarov is elkezd testet ölteni még az idei év végének magasságában. Az átadásokat pedig a 2013-14 időtartamban tervezik.

És végül az atom-tengeralattjárók! Az érintett acélcápák – vagy inkább bálnák, lévén boomerekről van szó – a Borej-osztályú Jurij Dolgorukij, illetve a Delta IV-osztályú Novomoszkovszk.

Előbbi még 2010 decemberében került szárazdokkba azzal a célzattal, hogy néhány, a tesztutak alatt előállt problémát orvosoljanak rajta. Nos, az orosz Arm-TASS május 25-i értesülései szerint a 955-ös tervszámú atom-tengeralattjárók első egysége immáron úszó dokkban tartózkodik, egy lépéssel közelebb az újbóli lubickoláshoz.

Mindez nem mondható el a Delta IV-esek felújítási és modernizálási programján átesett Novomoszkovszkról, ugyanis a haditengerészetnek 2010 decemberében visszaadott SSBN meg épp dokkba ment vissza – úgy tűnik adódott némi javítanivaló.

K-407 Novomoszkovszk

A K-407 Novomoszkovszk a felújítás és modernizálás után, a 2010 decemberi átadási ceremóniára felkészítve ,

13 hozzászólás “Hajógyári vegyes – fregattok és boomerek”

  1. Egyébként most haditengerészet terén hogyan állnak az erőviszonyok? Sokan most kezdenek nagy fejlesztésekbe és építésekbe,míg mások leépítenek.Pl.USA abszolut 1.,de Kína most hol áll? Vagy éppen az indiaiak,vagy az orosszok? Az angoloknál pedig lassan nekünk is jobb haditengerészetünk lesz:D

  2. Laci kezdésnek egy igazán jó kis osztályozás:
    http://www.globalsecurity.org/military/world/links-navy.htm
    Kína jelenleg gyakorlatilag csak a saját felségvizein veszélyes, de még nincs meg a klasszikus blue sea navy. Bizonyos mértékig képes erőprojekcióra is „baráti” államok környékén, de nem képesek kivitelezni magas szintű haditengerészeti műveleteket óceáni távolságokon. Főleg a „nagy” hajók (hordozók, LHD, LHP, stb.) és a modern SSN flotta jelenlegi hiánya miatt.
    Az oroszok, azok az oroszok. Istenigazából a tervek szerint a 2020-as év lesz az amikor a flotta újra régi fényében fog tündökölni. (Értsd: 4 aktív Kirov, a 4 Mistralból ekkora már 3 aktív, 5 új Ivan Gren, újjáépített Kuznecov, Legalább 4 Borej, 3 Yasen, rengeteg új fregatt, korvett, és diesel tengo). Jelenleg képes nagyon korlátozott erőkivetítésre (ha valahol megjelenik a Nagy Péter meg egy Slava annak súlya van), de gyakorlatilag a partraszálló képesség, a beltengerek kivételével, teljesen leépült. Még nagyon kevés a modern egység, de látszik a javulás. Újra vannak gyakorlatok, újra kint vannak az óceánokon.
    Az európai flották közül (mostmár) a legizmosabb egyértelműen a francia. Saját érdekszférájukban (Földközi-tenger, Afrika egy szebb része) nagyon komoly erőkivetítésre képesek.
    India fejleszt talán a legbrutálisabb ütemben. Az utóbbi két évtizedben felfutott a termelés a helyi hajógyárakban. Itt is mint minden területen, próbálnak függetlenedni az oroszoktól, több saját fejlesztés is fut egy időben (pl.: már épül a saját fejlesztésű Kolkata class), közben pedig licencben gyártanak több orosz tervezésű hajót. Talán a franciákkal vannak egy súlycsoportban most. Bár itt is hiányoznak a modern SSN tengok.

  3. Qualit

    Ezt az oldalt ne ismertem, köszi.

    Az érdekes, hogy az egyik linkben alphabetikus-an lehet keresni a hajókra 1900-ig visszamenőleg de a Monarchia hajói nincsenek benne. Lehet csak az aktív tengerészeteket jegyzik.

  4. „…gyakorlatilag a partraszálló képesség, a beltengerek kivételével, teljesen leépült.”

    Tegyük hozzá, hogy a Kirov cirkálók mellett, jövőre látnak hozzá két Ivan Rogov osztályú nagyméretű dokkhajó, a Mitrofan Moskolenko, és az Alexander Nikolayev felújításának, amelyek elvileg 2015-2016 környékén készülnek el. Aki látott már ilyen hajót, az tudja, hogy ezek sem kispályások… :-))

    http://en.wikipedia.org/wiki/Ivan_Rogov_class_landing_ship

  5. Igazán nincs mit :)

    Chris nem lenne az olyan sovány. A mostani terv az, hogy a Mistralok ás a Ivan Rogov-ok mennek a két nagy flottához (Északi és a Csendes), a jóval kisebb Ivan Grenek pedig a Fekete-tengerre és a Baltikumba. Ez bármerről is nézzük, minden fontos övezetben minimum 2-2. Elég flexibilis felállás, és Oo. környékén bőven elegek rendet tenni. De példának okáért, mire a 2 Mistral megérkezik a Csendes-óceáni Flottához (és az USA-t most nem nézem) Kínának még nem lesz hasonló, Japánnak 3 (bár azok már szinte rephordozók) Ausztráliának 2, ROK-nak talán elkészül a 2. Tehát ha csak a Csendes-óceánt nézem, bőven partyban lesz a többiekkel.

  6. Bár a Krivakokat nem értem nem öregecske konstrukció kicsit az évtized közepére már? Azt lehet tudni, hogy az orosz Krivakokon mi lesz a fegyverzet, mármint Oni(x)ks-ot pakolnak bele hasonlóan az indiaiakhoz vagy Uran-t?

  7. Az oroszoknak nem is kell olyan nagy partraszálló kapacitás,mint az USA-nak.Ha kell rendet vágnak maguk körül így is,majd ha jönnek a Mistralok már „kicsit” potensebbek is lesznek.Jelenleg több nem is kell nekik.

  8. Dudinak igaza van, a név önmagában nem sokat jelent, műszakilag van „némi” különbség ugyebár a VW Golf I. és a mostani Golf VI. között is!
    Dudi, ugye az első képen a szovjet haditengerészet zászlóját viselő hajó egy Krivak-I. osztályú? Akkoriban még helipad sem volt a cirkáló méretnél kisebb hadihajókon, most meg lassan már a korvetteken is lesz 1-2 ASW helikopter… :-))