Hogy a korábbi felállásában nemrégiben múlt idővé vállt Northrop Grumman Shipbuilding Avondale-i hajógyára nem épp a kimagasló minőségbiztosítási képességeiről híresült el a San Antonio-osztály névadójának építése során, az ismert. A 2000 decemberében lefektetett gerincű LPD-t 2004 decemberében végül át is vontatták az akkor még a Northrop Grumman tulajdonában álló Pascagoula-ba, ahol az Ingalls hajógyár munkásai 2005 decemberére összelapátolták a U.S. Navy legújabb partraszállító hajóosztályának névadóját.

Ugyanakkor a hajóosztály Avondale-ben született első tagjainak, kiemelten pedig a 2006 januárjától hadrendben álló USS San Antonio-nak adódtak, adódnak problémái – a későbbi hajók kapcsán egyre kevésbé jelentkeztek gondok. Az eredeti árához képest mintegy 850 millió dolláros többlettel átadott USS San Antonio azonban mondhatni átadása óta folyamatos javítgatás alatt áll, mellyel összességében már mintegy 1,8-2 milliárd dollárjába került az adófizetőknek. (A pontos összeg egyelőre nem ismert.)

A tengeri tesztek megkezdése óta eltelt években mondhatni már-már a hajó minden területén jelentkeztek gondok, ám a legsúlyosabb problémák a meghajtás, az elektromos rendszer, a kormányzás a navigációs és kommunikációs rendszer, illetve a fegyverrendszerek terén jelentkeztek. Mellékesen találtak mintegy 6 000 nem megfelelő hegesztési varratot is.

Az idén napvilágot látott bírósági vizsgálati anyagok alapján (a hajó első bevetése során történt egy sajnálatos haláleset az egyik motorcsónak vízre eresztése közben.) úgy tűnik, hogy a „kissé” defektes hajót 2008-ban kapkodva küldték tengerre és hogy az sokkal rosszabb állapotban volt, mint ami anno a média tudomására jutott. Egyes, az ügyben jártas szakértői vélemények szerint a USS San Antonio kapcsán a legnagyobb probléma talán nem is a hajó állapota, hanem annak kezelésének módja. Véleményük szerint az egy dolog, hogy a Navy nem feltétlenül bölcsen, de átvett egy hibáktól hemzsegő hajót, ám a saját tesztek során jelentkező hibák garmadájának jelzése ellenére bevethetőnek minősítette a hajót.

A USS San Antonio első tényleges útjára 2008 augusztusában került sor, az Iwo Jima Expeditionary Strike Group részeként Afrika keleti partjaihoz hajózott – persze csak miután rohamtempóban kijavították az indulás előtt jelentkező hidraulikai problémákat.

A USS San Antonio (LPD 17) első bevetésén az Atlanti-óceánon 2008 szeptemberének elején | Fotó: Jason R. Zalasky, U.S. navy ,

2008 októberében azonban ismét szerelőkre lett szüksége a hadihajónak: az egyik erőforrásához a kenőanyagot szállító csőrendszer ereszteni kezdett, így kénytelenek voltak Bahreinben látogatást tenni, ahol az odareptetett amerikai szerelők vették kezelésbe a hajót. Mindezt fokozandó, a hazafelé vezető úton, 2009 februárjában a Szuezi-csatornán történő áthaladást épphogy csak abszolválták – a csatornán haladva, teljesen váratlanul az egyik erőforrás hátramenetbe kapcsolt, mely értelemszerűen nem tett jó a hajó egyenes vonalú mozgásának. Csak a szerencsén és a hibaelhárításban már rutinos legénységnek köszönhető, hogy nem történt ütközés, illetve a hajó nem futott partra.

A később lefolytatott vizsgálatok eredményeit 2010 októberében hozta nyilvánosságra a védelmi minisztérium, melyben számos kivitelezési problémát jelölnek meg a USS San Antonio kapcsán, nem megfelelőnek, nem kellően hatékonynak és ráadásul harci helyzetben nem kellően ellenállónak minősítve azt. Az elmarasztalás párhuzamosan járt a Northrop Grummannek, illetve az elektronikai és harci rendszereket szállító Raytheon-nak.

A USS San Antonio (LPD 17) az Ádeni-öbölben 2009 januárjában | Fotó: John K. Hamilton, U.S. Navy ,

A San Antonio az elmúlt évben a norfolki Earl Industries felügyelete alatt javítás alatt állt. A Bahrein-i kezelés ellenére komoly gondok adódtak a hajómotorokkal, illetve mint később kiderült, azok rögzítésével is. A hajóorr kapcsán is találtak problémákat. A legújabb blamázs pont ezen javítási időszakkal kapcsolatos: a NAVSEA jelentése szerint az Earl Industries és alvállalkozója, a diesel erőforrásokat szállító Fairbanks Morse elfogadhatatlanul dokumentálta a javítási folyamatot.

A NAVSEA által kiadott jelentésben olvashatóak szerint a szóban forgó jelentésekben egyaránt megtalálhatóak hiányzó, a specifikációknak nem megfelelő adatokat tartalmazó, illetve hiányzó és inkonzisztens adatokat tartalmazó részek. Ezeket természetesen a nem tudják elfogadni, jelenleg folyik annak vizsgálata, hogy a gyakorlatban minden rendben van-e. Egyelőre állítólag úgy tűnik nincs ok az aggodalomra, de a vizsgálat még folyamatban van.

A NAVSEA elmondása szerint a vizsgálat egyelőre nem befolyásolja a USS San Antonio-nak az április második felében esedékes tengeri tesztjeit.

A hajóosztály ezidáig átadott 5 tagjából az Ingalls-nál megépült USS Mesa Verda (LPD 19) és az Avondale-ban elkészült USS Green Bay (LPD 20) aktív, a szintén Avondale-ben, az osztály második tagjaként elkészült USS New Orleans tavaly ősz óta javítások alatt áll San Diego-ban. Az ötödikként, szintén Avondale-ben elkészült USS New York-on nemrég fejezték be a javításokat Norfolkban, melyet követően jól szerepelt a teszteken.

A hajóosztály hatodik tagjának, az Ingalls hajógyárban épített USS San Diego-nak átadása idén nyáron esedékes a menetrend szerint.