|

HTKA Hírhalom 2011. 8. hét

A HTKA HÍRHALOM, mely olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

A Pentagon közel 207 millió dolláros megrendelést adott a USS Abraham Lincoln (CVN-72) repülőgép-hordozó felújítására a NORTHROP GRUMMAN hajóépítő részlege. Az egyéves folyamat során kicserélik a reaktor fűtőelemeit, kijavítják a hajó sérüléseit és modernizálják a fedélzeti rendszereit. A munkálatok várhatóan 2012 februárjában fejeződnek be.

Miután januárban Robert Gates amerikai védelmi miniszter kétéves határidőt szabott az F-35 program számára, az addig csigalassúsággal haladó fejlesztés hirtelen felgyorsult, és máris jobb eredményeket produkált: először a Lockheed Martin mérnökeinek sikerült megoldaniuk a keletkezett strukturális meghibásodást, ezek után a függőleges leszállásokra „gyúrtak rá”. Február végén újabb eredményt értek el: 26-án a BF-2 jelzésű másodikként legyártott példány David „Doc” Nelson tesztpilótával az ülésében elérte a 100. repült óráját. Természetesen az elért eredmények mellett tovább folytatják az intenzív tesztprogramot, melynek eredményeként még ebben az évben sor kerülhet az első hajó fedélzeti függőleges leszállásra.

A BF-02 függőleges leszállás közben (Forrás) ,

Ausztráliában az eddig üzemeltetett 4 darab C-17 Globemaster III nehéz szállítógép mellé egy további példány beszerzését tervezik. Erre annak keretében kerülhet sor, hogy a 2011-es hadi költségvetés mintegy 2 százaléka megmaradt, aminek a felét, 230 millió dollárt a nehéz szállítógép újabb példányának beszerzésére fordítanák – állt az ausztrál védelmi miniszter nyilatkozatában.

A Lockheed Martin emberein kívül a Boeing és a Bell emberei is ünnepelhettek februárban, ugyanis a közös gyártású V-22 Osprey gépek elérték a 100 000. repült órát. A mérföldkőnek számító eseményre még február 10-án került sor Afganisztánban, Helmand tartományban, egy a Tengerészgyalogság színeiben repülő MV-22 által. James Amos, az Amerikai Tengerészgyalogság egyik tábornoka szerint a tiltrotoros jármű példátlan gyorsaságot biztosít a harcoló csapatoknak, valamint biztonságos, hatékony és eredményes.

CV-22 Osprey Afganisztánban | Fotó: USAF ,

A Raytheon átadta a 250. APG-79 AESA rendszerű radart, melyet az F/A-18E/F Super Hornet és az EA-18G Growler orrába szerelnek. A Super Hornet képességeit jelentősen kibővítő eszköz idáig 175 000 órát üzemelt, és 10-15-ször jobb megbízhatóságról tett tanúbizonyságot a mechanikus mozgatású antennával felszerelt radarokhoz képest. Ezzel együtt egy másik eseményt is elkönyvelhettek a Raytheon emberei, az elmúlt 12 hónapban 85 radart szállítottak le a US Navy részére.

A Hawker Beechcraft Corporation megbízást kapott az Ausztrál Királyi Légierőtől (RAAF) egy öt hetes bemutatósorozatra, melynek keretében megjárnák az ország területén található katonai bázisokat, bemutatva a T-6C alap kiképzőgépet. A bemutatósorozat ezen a hétvégén kezdődött az AUsztrál Nemzetközi Repülőnapon, és öt hét múlva ér véget a RAAF Williamtown-i bázisán, ahol a légierő Hawk kiképzőgépei üzemelnek.

„Ez egy nagyszerű lehetőség hogy bemutassuk a világ legsokoldalúbb kiképzőgépét Ausztráliában és Csendes-óceán régiójában” – mondta Jim Maslowski, a Hawker Beechcraft Corporation igazgatója, valamint azt is hozzátette, hogy megegyeztek a BAE Systems ausztrál részlegével, hogy közösen kínálják a gépet a légierőnek.

________________________

Közreműködött: Phoenix

22 hozzászólás “HTKA Hírhalom 2011. 8. hét”

  1. Szerintem ilyen szintű strukturális átalakításba nem kezdenek bele, de végül is időbe beleférne. Kérdés, hogy a pénzkeretbe is?

    Egyébként érdekes tapasztalatokat lehetne gyűjteni a Ford CVN-hez (ha jól tudom 2015-ben áll hadrendbe), ha két év üzemeltetési tapasztalat összegyűlne.

  2. A Nimitz osztály teljes reaktor teljesítménye 416 MW (4*104 MW), a Ford osztályé 600 MW (2*300 MW). Ezek akkora teljesítmények, hogy nehéz elképzelni (Paks 4-500 MW).

    Az EMALS a wiki szerint (most lusta voltam keresni) 45 másodpercenként 122 MJ energiát használ. Azaz 2,71 MW teljesítmény használ fel. A fenti reaktoroknál ez „kerekítési hiba”.

    A gond az, hogy nincs meg az „energiasűrűség”, így megfelelő tárolókat kell alkalmazni (a Ford esetén ezek 100 MJ energiát halmoznak fel, a többi „közvetlenül” jön a reaktorból). Ezeknek a szuperkapacitásoknak a beépítése a nem kis feladat (az árukról nem is beszélve).

    A Nimitz szerintem alkalmas a rendszerre, legfeljebb kisebb a „tűzgyorsasága”.

  3. wolfrick: capacitor = kondenzátor.

    amúgy én is úgy tudom, hogy a kimenő elektromos teljesítményt adják meg. De a turbina módosításánál semmivel nem bonyolultabb pár kabint telerakni kondenzátorokkal :) Sőt, talán egyszerűbb… nem tudhatom pontosan. Az érdekelne, hogy a gőzkatapultuknál vajon közvetlen a reaktor (nyelván nem primer köri) által termelt gőzt használják, vagy „áramból gyártják”?

  4. „A Nimitz osztály teljes reaktor teljesítménye 416 MW (4*104 MW), a Ford osztályé 600 MW (2*300 MW). Ezek akkora teljesítmények, hogy nehéz elképzelni (Paks 4-500 MW).”

    Paks egy reaktorának ekkora, mivel 4 van belőlük 1760 MW összesen.

    De tényleg brutál, hogy ezeken a hajókon van egy negyed Paksnyi teljesítmény.

  5. Yozsi88:

    a sima kondenzátor és a szuper kapacitátor között azt hiszem a kinyerés sebessége indokolta az új elnevezést, de ebben azért biztos nem vagyok.

    A katapultnál ha jól tudom a secunder kör hajtja meg a turbinákat is, meg a katapultokat is.

  6. Nu, csak jól tudtam:
    „A paksi atomerőmű négy, VVER-440 típusú blokkját 1982-87 között helyezték üzembe. 1994-re az erőmű elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövelő intézkedések (BNI) program eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonsági színvonalával. Az eredeti 440 MW villamos teljesítmény a turbina átalakítás, a szekunder köri rekonstrukció révén, a hatásfoknövelésnek köszönhetően fokozatosan 470 MW lett. A további hatékonyságnövelés a reaktor hőteljesítményének emelésével lehetséges, amit a nemzetközi tapasztalatok is megvalósíthatónak mutattak. A körültekintő megalapozó munka és a sokrétű átalakítások révén az atomerőmű négy blokkjának névleges teljesítménye 2009-től 500 MW.”

    http://www.atomeromu.hu/teljesitmenynoveles

  7. Wolfrick:
    „a sima kondenzátor és a szuper kapacitátor között azt hiszem a kinyerés sebessége indokolta az új elnevezést, de ebben azért biztos nem vagyok.”

    Ne is légy mert elég butaság. Mindössze a kapacitás. Olyan szó pedig, hogy kapacitátor nincs.

    A kondenzátor és az akkumulátor maximális árama közt van nagyságrendi különbség, a működésbelin túl is…

  8. egyfelől a totalcar mint elektronikai szaksajtó :) köszönjük emese… de ott sem kapacitátor, hanem szuperkapacitás kifejezést használtak. Ami továbbra is a kondenzátor egy szinonimája, ellenben az általad használt nemlétező szóval, mely az angol megfelelő elferdítése. Ez a kedvencem, amikor valaki töri a nyelvet, erőszakosan angolosít (vagy régebben németesített), majd a másiknak megy, ha az a nyelvhelyességi problémára mutat, de terelve… Külön kedvenc érvelési elemem a „net szerint”, ami épp a demokrata (demokretén?) egyedek kedvenc érve. Sok hülye nem tévedhet! Ők is így hülyék :) Látjuk is a mindennapokban, hogy az értékek helyett a tömegre építve milyen nagy eredményeket értünk el :) Mert az amerika a demokrácia országa mekkora sikereket ért el… mivelis? A legkiválóbbak eredményeit felhasználta, akik kiváló elődjeik eredményeire építettek. Nem arra, hogy mi volt a legelterjedtebb gondolat, mit írtak le a legtöbbször, hanem a tényekre, a szkirodalomra, az elődök eredményeire… A blikkben több áltudományos ostobaságot írtak, mint a szakirodalomban, bármilyen területet tekintve, mégsem arra alapoz senki.. pedig többször volt a hülyeség leírva.

    Másfelől: ami én állítottam: a kapacitás, nem pedig a „kinyerés sebessége” (magyarul a leadható csúcsteljesítmény) a különbség a kondenzátor és a szuperkondenzátor közt. Erre te ellenpéldának felhozod a wikipediát (szintén nívós forrás… egy egyetemi jegyzet mondjuk jobb lett volna…) ahol épp semmit nem írnak a csúcsteljesítményről, illetve hogy milyen teljesítmény felett számít valami szuperkondenzátornak, csak a kapacitás nagyságáról, ezzel is az én álláspontom támasztva alá. Az, hogy rövid idő alatt sok energiát tud leadni, csak abból fakat, hogy sok energia fér el benne. A kondenzátorok mindengyike ilyen, legfeljebb kevesebb energiát tud leadni. Alapbetően mivel két szigetelővel elválaszotott vezetőrétegből áll a legegyszerűbb kondenzátor is, az elektronok nagyon gyorsan mozoghatnak benne, míg az akkuknál a kémiai folyamatok jelentik a szűk keresztmetszetet, illetve a velük járó hőhatás. Ez kondenzátornál jóval kisebb, inkább a kivezetések közelében lehet jelentős.

    De ha az angol úgyis jobban megy, mint a magyar, akkor idézek az angol wikipédiáról, hisz neked mint látom nincsenek fenntartásaid vele kapcsolatban (és speciál az én álláspontom támasztja alá, és ismereteimmel is egybevág amit állít):

    An electric double-layer capacitor (EDLC), also known as supercapacitor, supercondenser, pseudocapacitor, electrochemical double layer capacitor, or ultracapacitor, is an electrochemical capacitor with relatively high energy density. Compared to conventional electrolytic capacitors the energy density is typically on the order of thousands of times greater. In comparison with conventional batteries or fuel cells, EDLCs also have a much higher power density (forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Electric_double-layer_capacitor )

    tehát az elemekkel vagy az üzemanyagcellákal összehasonlítva nagyobb a teljesítménysűrűség. A cikkben szereplő ábra szerint (http://en.wikipedia.org/wiki/File:Supercapacitors_chart.svg ) a teljesítméynsűrűség azonos a hagyományos és a szuperkondenzátorokra, csak az energiasűrűség más.

    Tehát ezek fényében elfogadom az elnézéskérésed, ha őszinte volt, egyébesetben pedig csak hozta az oldalon kommentelő, a kommentelő többség által magukat nem trollnaktartól magaslóról megalapozatlan észosztós szintjét…

  9. yozsi88:

    Nu, akkor érthetően:
    Azt írtam, hogy a technológia pontos nevét nem ismerem, de a hatását igen.
    A linkek a legelső oldalon találhatóak, amit a google felhozott, úgy gondoltam többet nem ért a téma.

    Megjegyzem a kondenzátor és a EDLC működése némiképpen eltér, mint ahogy a felhalmozott töltés mennyisége is. Miután gépész vagyok, nekem az egy fekete doboz, hogyan csinálja, de hogy mit csinál, azt értem. Energiát halmoz fel és adja le az akkumulátoroknál jóval gyorsabban (és ha jól tudom, a veszteség is kisebb).
    Ismereteim szerint a kondenzátort két vezető felület közötti elhelyezkedő szigetelő réteg (pl.: vákuum, levegő) alkotja, amely töltést halmoz fel. Az EDLC tartalmaz néhány egyéb „valamit” is, azaz alapvetően eltér a kondenzátortól.

    Miután nekem nincs ilyen jellegű tankönyvem, sem jegyzetem, így maradtam a google-nál, és időt sem vagyok hajlandó arra áldozni, hogy egy pontosnak tűnő (ismétlem gépész vagyok, azaz elhiszem, ami kb. helyesnek tűnik) oldalt keressek. Eredetileg a EDLC-re kerestem rá anno, és próbáltam leírni, amire ebből emlékeztem.

    Tehát: belekötsz egyetlen szóba, amiről az elején is elismertem, hogy nem biztos, hogy a pontos szakkifejezést használtam, és jól kioktatsz a „katedráról”.

    Ugyan az angol általában nem az én nyelven, de ezt hogyan fordítanád másképp:
    also known as supercapacitor – azaz: másképp ismerve „szupercapacitor” Na ezt a szakszót nem ismerem a magyar nyelvben, ezért próbáltam körbeírni/lefordítani. Nem túl nagy sikerrel, azt elismerem.

    ps.: Totalcar: majd ha érdekel az elektronikai szaksajtó, olvasok olyat. Ebben a cikkben meg ténylegesen alkalmazzák a vita alanyát (ja és még a repüléshez is kapcsolódik :-D).
    ps.2: azaz a kapacitator szó valóban nem létező, ezt el is tudom fogadni. Ugyanakkor ha már ilyen okos vagy, akkor leírhatnád érthetően a pontos működését, mert könyvet venni, órákon át guglizni/szótárazni nem vagyok hajlandó, de szívesen tanulok újat.

  10. http://translate.google.com/#en|hu|capacitor

    a kondenzátor valóban két vezetőből (szakszó fegyverzetek) és a köztük található szigetelőből áll, ám nem ez halmozza fel a töltést. Ez elválasztja. Szigeteli, így a töltésfelhalmozás lehetséges, de magától nem töltődik fel a kondenzátor.

    Az EDLC -ben, ami egyfajta, jelenleg talán kizárólagosan elterjedt szuperkondenzátorfajta, két rétegben van aktív szén, ami önmagában vezető, és közte egy vékony szigetelőréteg. Ennek vékonysága miatt csak alacsony feszültségű lehet egy ilyen kondenzátor (a szigetelők átütési feszültsége, a feszültség amíg szigetelő, általában V/cm -ben van megadva, mivel a szigetelőréteg vastagságátől függ. levegőnél 3000 V/cm úgy emlékszem) Az elv hasonló az elektrolitkondenzátorokéhoz, ahol egy fémfelületet savval maratnak egyenetlen felületűvé, és ennek tetejét utána oxidálják, hogy szigetelő legyen, így növelve meg a fegyverzet felületét, majd túloldaról egy elektrolittal képzik ki a másik fegyverzetet. Itt az aktív szén porózusságából fakadó nagy felületet használják ki, de ettől eltekintve csak egy kondenzátor ez is, egy (nem is olyan) apró trükkel megtoldva. A kondenzátorok kapacitása arányos a fegyverzetek felületével, és fordtottan arányos a távolságukkal. kis feszültség mellett vékony szigetelő is elég, ami tovább növeli a kapacitást, de az igazi nagydurranás itt az új módszer a felület nagyságrendi növelésére.

  11. Izé, kérdés:
    a kondinak a két fegyverzete között van a szigetelő réteg, az EDLC-nél legalább két réteg, meg valamiféle elválasztó található. Ez itt egy (széntől eltérő) szigetelő réteg, esetleg vákuum?

    Azaz a „separator” elvi, vagy fizikai tényező?

    ps.: a gugli-fordítóból adott esetben pont a lényges részek torzulnak. Ha nem értem angolul a cikket, keresek magyart.
    ps2.: ha a középső réteg elvi, miért nem rendeződik át a – feltételezésem szerinti – grafitpor vezető-híddá (remélem érthető amit kérdezek).

  12. nos.. a kondenzátornál elég az elvi szigetlőréteg, ami vákuum is lehet, de ezt a geometriát por esetében csak valami fizikai szigetlővel lehet megoldani.

    Úgy képzeld el mint egy normál kondenzátort(amit tudsz alufóliából és papírból csinálni), csak porhanyós fegyverzettel… amit házilag nehézkesebb csinálni. Valóban átrendeződhetne a fegyverzet, kiszámítható (most fejből nem ugrik be az idevágó képlet, de emlékszem, hogy triviális belátni a levezetésből, minimális diffegyelnet tudással) mivel az ellentétes töltések vonzzák egymást, így a fegyverzetekre (egymás felé mutató) erő hat, és ha szabadon elmozdulhatnának, épp annyi munkát végeznének, míg rövidre zárnák maguk, mint a rendszerben (grafitpornál nyilván a szemcsékben mint elemi kondenzátorokban) tárolt energia (najó, itt eltekintettem az előtte bekövezkező átütéstől). Az angol wiki cikk ír is arról, hogy a nagy feszültségnél a szén, az aerogél szigetelőn (amit mint megtudtam itt használnak) keresztül elmozdulhat így kisütve (és nem mellesleg tönkre is téve) a kondenzátort. De alapvetően nem kell túlgondolkodni a dolgot, ez is csak egy kondenzátor, (sokkal) nagyobb kapacitással. És a teljesítménysűrűsége nagyjából azonos, a két tényező közül az egyik: a bennfoglalt energia itt több, de a másik: a csúcsáram az itt talán kisebb is, mivel a porózusság miatt a belső ellenállása (és így a melegedése) a sok kis érintkezési felület miatt valószínűleg nagyobb is az EDLC kondiknak mint a fémfegyverzetűnek. Az akukk teljesítménysűrűségét az áram korlátozza be, mert nagy áram esetén a kémiai folyamatok egyenetlenül zajlanak le, és emiatt nem tudsz annyi energiát kinyerni mint normálisan (pl máshogy kristályosodik a elektrolitból a só a elektródákon, és elszigeteli a maradék eletrolittól az elektródát).

  13. Az akku eddig is tiszta volt. Most már nagyjából ez is. Az egyik oldalon úgy néz ki a mikroszkópos kép: fém(?)lap-por-valami anyag(szigetelő, ez lehet az aerogél)-por-fém(?)lap. Azaz a szilárd tokozás belső oldalára fel van hordva a por, és a belsejét kitöltik a géllel.

    Az EMALS-nál ezt tutira hűteni kell, és nem is kicsit. Sok ám az a 2,7 MW. Vajon mennyi a hőn keresztüli energiaveszteség…

    Viszont maga a cucc jóval kisebb, mint amire számítottam. Amit láttam képen eddig az kb. falazótégla méretű (hűtőbordák?), de valami japán oldalon sokkal kisebbeket is láttam most.

    Visszatérve az eredeti kérdésre: nem látom akadályát (ha csak a pénz nem az), hogy a kérdéses Nimitz-re felszereljék az EMALS-ot.

  14. szerintem sem lehet nagy kihívás pár kabinnyi teret telepakolni ezekkel a vackokkal, és a hűtését megoldani… azért informatikai rendszerek is bőven vannak ezeken a teknőkön, és azoknak is számottevő hűtés kell, úgyhogy a hűtés sem lehet megoldhatatlan, példa nélküli kihívás. Ami inkább akadály lehet, hogy ezeket a dolgokat estleg olyan helyen kéne elhelyezni (minél rövidebb vezetékezés kellhet a lineáris gyrosítóhóz, mert akkora áramoknál azárt a vezeték ellenállásából fakadó veszetség már számottevő lehet) ahol nincs hely nekik, csak távolabb, vagy esetleg olyan hűtés kell a lineáris gyorsítónak, meg a vezetékezésének, amit nehéz lenne elhelyezni… szóval így kapásból felmerül pár problémás dolog, ha a szuperkondenzátoros energiatárolás nem is lenne nagy gond.