|

Kommentár nélkül: haditengerészetek számokban

A mai tényleges híranyagok érkezés előtt a reggeli tea/kávé/miegymás mellé egy kis ropogtatni való az „egy kép többet mond ezer szónál” vonalon.

Hadihajó mennyiségek az International Institute for Strategic Studies grafikonján

Az International Institute for Strategic Studies (IISS) grafikonja a jelentősebb haditengerészettel rendelkező nemzetek nagyobb harcértékű hadihajóinak számáról. ,

16 hozzászólás “Kommentár nélkül: haditengerészetek számokban”

  1. Harcértéket tekintve érdekes lenne a dolog. Ugyanis ott a mennyiségi fölény az USA részéről ami kb egyforma Kínáéval de sokkal modernebb minden egysége, de ha szűkítjük, és csak a kínai modern, vagy egyéb államok hajóit vesszük alapul ugyanannyi más nemzet hajójával akkor kaphatnánk jó képet a harcértékükről, és akkor már lehet nem fényévekkel vezetne az USA.
    Egyszóval harcérték terén nem kell figyelembe venni a mennyiséget, csak egymáshoz viszonyítva kell nézni őket.

  2. Ja. Az aktív jenki hajó mind csúcskategóriásak. Mondern kínai hajóból asszem van 6-7 db…

    Csak egy példa. A cirka tizenix vagy húsz Tico légvédelmi kapacitása valszeg nagyobb, mint a világ összes más haditengerészeté együttvéve. Ehhez jönnen a szinten AEGIS-es Arleigh Burke rombolók.

  3. És még csökkenő tendenciát se feltétlenül mutatna. Abból a 150-ből, ami valójában inkább 212 körül van (ennyi a szolgálatban álló hajók száma az ), mondjuk van vagy 40-50 olyan hajó, ami lazán a kínaiak zászlóshajója lehetne harcértékénél fogva.

    Nem tudom egyébként hogy jöttek ki ezek a számok, nagyságuk alapján kb. úgy hogy rombolók+fregattok+tengók (USA: 55+30+75=160, Kína: 26+56+58=140), ami Kína esetében meg is állja a helyét. El nem tudom képzelni, hogy a maradék ~25-öt honnan hozták össze, talán a kész de még szolgálatba nem állított hajókkal? Mindenesetre az USA esetén azért nem hagynám ki a harcértékkel rendelkezők közül (lol!) a cirkálókat, a hordozókat, és az LHD-ket semmiképpen (Ezek bármelyike kb. a kínaiak zászlóhajója lehetne harcérték alapján), de még talán az LPD-k is beleférnek.

    Szóval ez a grafikon durván falsnak tűnik.

    Aki nem hiszi, járjon utána:

    http://www.navy.mil/navydata/navy_legacy_hr.asp?id=146
    http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Navy

    (A wiki ez esetben pontos, a szolgálatban álló hajókról lista van.)

  4. Puma. Pannon Puma

    Statisztikával mindent és ugyanannak az ellenkezőjét is lehet bizonyítani !
    Pld.:egy rep. hordozó egyenlő egy kínai fregattal !!!

    Erre van egy vicc is : A csiga-sertés krémnek fele-fele csiga és disznó . Igen, egy csiga meg egy sertés ……….

  5. Mondjuk én úgy gondoltam az összehasonlítást, hogy egy osztálynyi egység mit tud, egy abba a kategóriába tartozóval más nemzet ugyanolyan egységével szemben. Az összehasonlításba nem csak kínai szerepelhet, amit persze, hogy tizen x Ticonderoga legyalul a tengerfenékre.

  6. Csak mint laikus gondolkodom hangosan… mit is látok itten….

    Vajon ez az IISS (londoni, washingtoni, szingapúri és bahreini központokkal) ennyire nincs képben? Már a wiki is inkább jobb, mint ők? Akkor a wiki-s adatok a többi esetben is elfogadhatóak lennének netán? Vagy esetleg jobb bele sem menni. :)

    „ A jelentősebb haditengerészettel rendelkező nemzetek nagyobb harcértékű hadihajóinak száma” – ez mit is jelenthet… (Na mit?)

    Hát, a grafikon szerint az USA és Kína simán vezeti a mezőnyt. Az egyik leszálló, a másik felszálló ágban. Csakhogy amíg az amerikai erők a világ térségeiben szétszórva találhatóak, addig a kínaiak koncentráltan Dél-Kelet Ázsiában.

    Ebből nem következhet esetleg az, hogy Kína környékén mégiscsak Kína a nyerő?
    Mert ha igen – félve teszem ezt a megjegyzést, hiszen, mint mindannyian tudjuk egyetlen amerikai hajó ezer kínaival is felér – ebből mi egyéb következhetne még? Gondolom kérdezni nem bűn, mint laikus… ;)

    Üdv: M