A dél-koreai Yonhap hírügynökség jelentése szerint Oroszország és Dél-Korea tárgyalásokat folytat arról, hogy a fennálló orosz államadósságot, mely még a Szovjetunió idejéből maradt meg, esetleg fejlett katonai technológiák átadásával törlesztetnék. Az információ bennfentes dél-koreai tisztviselőktől származik, aki szerint az egyeztetés január 18-án kezdődött a felek között. Oroszország adósságállománya jelenleg még mintegy 1,3 milliárd dollár Dél-Korea felé, melyből folyamatosan törleszt, legutóbb 740 millió dollár értékben faragott le belőle, mégpedig hasonló módon, haditechnikai eszközök átadásával.
Most viszont elsősorban technológiák átadásáról tárgyal Moszkva és Szöul. A részletek pontos ismertetése nélkül ugyan, de egy déli kormányhivatalnok az AFP hírügynökségnek elárulta: már egy ideje készültek ezekre a tárgyalásokra, de egyelőre még semmilyen eredményt nem tudtak produkálni. Egy katonai forrás pedig arról tájékoztatott, hogy Dél-Korea mire is áhítozik pontosan: nem másra, mint nagy hatótávolságú radarrendszerekre és olyan védelmi technológiákra, melyek az elektromágneses impulzus-fegyverek ellen nyújtanak védelmet. Utóbbira az van szükségük, mert hírszerzési információik szerint Észak-Korea már régóta dolgozik olyan fegyvereken, melyek elektromágneses impulzus segítségével megbéníthatják a déli kommunikációt és radarhálózatot.
A képek tanulsága szerint a J-20 is repült már hazai erőforrással ,
Mindeközben pedig az Amerikai Egyesült Államok egyik jogalkotója azzal vádolta meg Oroszországot, hogy titkos technológiai transzfert nyújtott Kínának. A segítség Buck McKeon, a Kongresszus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint a lopakodó technológia terén érkezett, melynek köszönhetően Kína új, 5. generációs, csökkentett észlelhetőségű vadászbombázója, a J-20 gyorsabban elkészülhetett. Úgy véli, hogy Kína saját erőből csak jóval később lett volna képes létrehozni a típust, mivel még nem áll azon a fejlettségi szinten, hogy az alapoktól kezdve felépítsen egy ilyen komplex rendszert.
McKeon hírszerzési információkra támaszkodva tudni véli, hogy Oroszország teljes tervdokumentációkat, prototípusokat és alapanyagokat adott át Kínának. Ezzel pedig jelentősen megváltoztatták a térség erőviszonyait és komoly biztonsági kockázatot állítottak az Egyesült Államok és szövetségesei elé. A republikánus politikus reméli, hogy Robert Gates védelmi miniszter is belátja majd, milyen nagy veszélyt jelent Kína új szerzeménye rájuk nézve és jobban átgondolja jövőbeni cselekedeteit. Véleménye szerint ugyanis az újonnan bevezetett költségcsökkentési program „felelőtlen tett volt, főleg a mai, kétes biztonsági helyzetű világrendben”.
Hülyeség, a J-20 a legkisebb mértékben se hasonlít az oroszok által követett repülőgép építési elvekre, szenátor bácsi felmehetett volna a netre, mielőtt nyilatkozik. Ok, a hajtómű orosz, de csak azért mert másuk nincs. Külső alapján az amerikai izraeli európai hatás sokkal jelentősebb, bár nyilván ők nem segítettek (legalább is usa meg eu).
Oroszoktó S-400, Pantsir, én ilyesmiket kérnék tőlük. Radarban az amcsik hagyományosan jobbak, nem? EMP ellen meg a shieldelésen kívül nem tudom mennnyire létezik bármilyen technológia.
A hajtomű töb, mint valószínű, hogy nem orosz. S-400 pedíg már van neki. Érdekes, hogy ezt már vagy kétX is beírtam hozzászólásokban és képekkel is alátámasztottam, de nem nagyon akarjátok elhinni.
Ismétle a kínaiaknak van S-400.
Mackenesen: lefordítom neked az első post-ot;-) OK?
2 részből áll (mint a cikk), az első része a Kínai részéhez kapcsolódik a cikknek, a második része pedig a Dél-Koreai részéhez kapcsolódik. Kolumbusz szerinte a Koreaiak jól járnának S-400-al. Ennyi.
Felesleges volt-e a kirohanásod, a valódi tartalom ismeretében?;-)
Nyugi vitya, az még a reggeli kávé elött volt. Amúgy igazad van, tényleg a kóreaiakra célzott Kolombusz és én tévedtem.
Ami a hajtoművet illeti, a legtöbb neten található elemzés a WS-10 valamilyen változatára utal, mint jelenlegi hajtomű, nem az AL-31re.
Ebben a J-20-asban sima AL-31F van. Kapott egy bevonatot kívülről, valószínűleg dezinformációs céllal. Ugyanaz a hajtómű, mint pár héttel korábban.
Az is, lehet, de miért akartak dezinformálni? Vagy azon kívül hogy csicsásabb, lehet, hogy kevésbé észlelhető? Úgy tűnik, hogy fogazottabb mindenfele.
azért 1.3 milliárd dollár nagy pénz, de nem annyira, hogy létfontosságú dolgokat átadjanak, kivéve, ha teljesen megbíznak a D.K.-ban, nem tudom mi lett a legutóbbi G20 eredménye, nem nagyon írtak róla, de akkor úgy néz ki enyhülést hozhatott Ázsia-szerte
ws-10-et mondanak, de ws-15 lesz majd a szériagépekben ha minden igaz
Volt kép a WS-10-ről, és az AL-31 ről is. A WS-10 ilyen színű, de más szerkezetű volt. Először én is azt hittem, de aztán a nagyobb felbontású képeken már jól látszott az AL-31 lamellás fúvókája, olyan színűre festve, mint a WS-10-en lévő merevnek tűnő burkolat. Pont itt beszéltük meg anno ezt a különbséget. De minden bizonnyal a szériában majd WS valahány lesz, ha sikerül úrrá lenniük a rezonancián, és a 30 óránál némileg (mondjuk legalább 10-szer) jobb üzemidőt tudnak elérni. Mire rendszerbe állítják az 7-8 év, szóval van idejük még fejlesztgetni azt is.
Mack: „A hajtomű töb, mint valószínű, hogy nem orosz.”
Egyelőre erősen úgy néz ki, hogy de az.
„Ismétle a kínaiaknak van S-400.”
Ez honnan?
Válasz orosz módra ! Európában amerikai rakétaelhárító rendszer telepítése, erre az oroszok technológia átadásával felhozzák Kínát Ázsiában !
Az amcsik soha nem értették / vagy nem akarták megérteni / az oroszokat akik mindig megtalálták megfelelően hatásos ellenlépéseket…..
Lehet én se értem. Technologiát átadni vkinek aki utána durván alákínál az átadónak (Oroszoknak). Szimpla öngyilkosság. Ruszkik már most és pár év múlva sokkal jobban fogják érezni, hogy Kína mindenhol alájuk vág árban. Akkor aztán lehet sirdogálni.
Szóval nem jön össze. Talán még a nagy káoszban megszerezték az 144 tervdokumentációira célozhatott…. de hogy most az Orosz vezetés nem olyan ostoba, hogy technologiákat adjon át (ld Su35 licenszgyártása) az tuti.
amerikai iskolapéldát követnek azt nyilatkozták a kínaiak, nem hiszem, hogy megdobták volna az oroszok őket tervekkel
Kolumbusz:
honnan gondolod, hogy 30 óra a ws-10 élettartama ?
[moderálva]
„McKeon hírszerzési információkra támaszkodva tudni véli, hogy Oroszország teljes tervdokumentációkat, prototípusokat és alapanyagokat adott át Kínának.”
Az orosz sajtóban úgy írják, Kína ellopta a fejlesztési terveket, amúgy elég nagy kémhálózatot mukodtetnek OO-ban a kínaik.
Miért adták volna el a terveket A T-50-rol? Ez logikátlan. Amúgy is ki vannak bukva a J-15 /SU-33/ miatt, mert elég rovid ido alatt lemásolták.
Orosz 5. gen. és kínai 5.gen. kozott kunkurencia alakulna ki. Mind a ketto be akar torni piacra. (csak ugye a kínai olcsóbb lesz)
Ha a Photoshop mértékadó forrás, akkor tényleg van a kínaiaknál rendszerben S-400. Más esetben nincs és nem is lehet.
doca:
„honnan gondolod, hogy 30 óra a ws-10 élettartama ?”
Amúgy az egyik infó forrás a WS10 minőségének problémáiról maga az AVIC CEOja.
Doca ez kínai bejelentés volt (mármint a ws-10A). J-11B-ben tesztelték a hajtóművet, több mint 4 hónapon keresztül, és hihetetlenül nagy csalódás volt. Konkrétan az AVIC (Aviation Industry Corporation of China) feje nyilatkozta azt, hogy portéka gyártási minősége elképesztően rossz. Az AL-31F 400 órájával szemben (röhögő smile) alig 30 órát volt képes kibírni (földön fetrengve röhögős smile). Az egészet a gyártás közbeni minőségbiztosításra vezették vissza.
„elég nagy kémhálózatot mukodtetnek OO-ban a kínaik.”
Azért egy kínainak elég nehéz kémkedni ooban :D
hát az tényleg karcsú üzemóra
szerintem csak be kéne kéredzkedniük egy két svájci műhelybe és figyelni, hogy hogyan kell iparoskodni, aztán átgondolniuk a dolgokat. Mondjuk japók is igen precízek.
A finn haderőből nemrég kivont két MI-8-as szállító helikopterrel bővülhet a hazai légierő flottája, és elképzelhető, hogy használt amerikai UH-1-es könnyű szállító helikoptereket is beszerzünk, a honvédség hét meglévő MI-17-esét pedig felújítják – tudta meg a Magyar Nemzet Hende Csaba szakminisztertől
forrás :hirado.hu
Mit tudtok a használt huey beszerzésről ?
Ezt a két képet tettem ki a múlkor.
http://img837.imageshack.us/img837/5553/s400a.jpg
http://img717.imageshack.us/img717/5161/s400b.jpg
Fade az elsőbe PS-r vél felfedezni. Háát nemtom. Láttam még pár képet néhány TEL-ről felvagonírozva ugyanazza a sárga táblával az oldalán és a kínai vasúttársaság vagonjain. Ha nagyon akarjátok előkeresem őket.
A „kínai” fórumokon azt írják, hogy kína beszállt pénzzel a fejlesztésébe és ilyen formán vásárolhat és talán gyárthatja is. Ezen kívül HQ-19 a kínai elnevezése. Ha ezt beütitek egy keresőbe, be is jön egy Janes cikk:
http://www.janes.com/articles/Janes-Strategic-Weapon-Systems/HQ-19-S-400-China.html
@Qualit Ami a WS-10 tartósságát és a kínai bejelentést illeti, az néhány évvel ezelött történt. Csakhogy azóta egyre több J-11/J-11BS kép kerül elő WS-10 hajtóművel. Vagyis pontosabban a tavalyi év közepe óta.
A világ námbervan radarja pillantnyilag orosz.
http://www.google.com/imgres?imgurl=http://englishrussia.org/wp-content/uploads/2009/09/DON-2N_russian_radar_02.jpg&imgrefurl=http://englishrussia.org/don-2n-anti-ballistic-missile-and-space-vehicle-tracking-radar&usg=__BlTRhbY5l3528BwzScp5I_NyY6Y=&h=400&w=600&sz=94&hl=hu&start=1&zoom=1&tbnid=I0kINvYikmNOPM:&tbnh=90&tbnw=135&ei=qGY4TeGjEoK4hAef9-mbCg&prev=/images%3Fq%3Denglishrussia%2Bradar%26hl%3Dhu%26sa%3DG%26gbv%3D2%26tbs%3Disch:1&itbs=1
Miért segítenének ebben az oroszok Kínának? Ezzel a géppel az amikat aligha fogják megtámadni, de az oroszokat (elvileg) lehet.
Nem a megmunkálási hiányosságok lehetnek az alacsony élettartam mögött, hanem a nem megfelelő szerkezeti anyagok. Konkrétan az 1. turbinafokozat lapátkáié. Annak a gyártástechnológiáját a késztermékből nem lehet visszafejteni. Vagy lopnak, vagy fejlesztenek. Az utóbbi olyan 20 év, ha nagyon optimiskák.
Mackensen
Csak kép nem bizonyíték azt lehet csinálni.Olyan kéne,hogy melyik alegységnél mekkora számban áll szolgálatban,mikor érkezte vagy hol gyártották őket stb.
No, Doca, úgy látszik más blogger haverja is ott volt:)
Az AL-31 modernebb verziói viszont elvileg már tartósságban nagyjából nyugati szinten vannak. A 117S variáns pedig a legjobb nyugatikkal is felveszi a versenyt. Persze az oroszok és indiaiak állításai azért nem olyanok, mint ha a német TÜV végzett volna összehasonlító teszteket, de azért biztos, hogy nagyon sokat fejlődött ez is a gyártástechnológia korszerűsödésével.
Régen azért ebben az oroszoknak a COCOM következtében fellépő automatizáláshiány miatt elég tetemes hátrányuk volt, ma meg már ők is hozzáférnek szinte bármilyen gyártástechnológiához.
Mint ahogy a kínaiak is többnyire, ezért nem teljesen értem miért nem megy nekik a saját hajtómű. Bár valószínű nem csak a gyártáson múlik, mert az indiaiaknak se igazán vált be a Kaveri.
Persze az oroszok 45 óta fejlesztgetnek ilyeneket, szóval azért volt némi előnyük tervezés terén. Érdekes egyébként a különbség. Az orosz korszerűtlen technológiával készült hajtómű 10-szer tovább tart, mint a kínai, és a korszerűvel készített még ennél is 10-szer tovább tart. Hatalmas mértékű a különbség.
Hogy milyen meló egy ilyen hajtóművet összehozni, jó látszik azon, hogy 10 körül van az olyan cégek száma, akik ilyet készítenek a világon magas minőségben.
Radarban nem nagyon vagyok otthon, de ez nagyon durván néz ki, mondjuk a kötelező orosz rozsdafolyást lehagyhatták volna róla:)
Sajna dudi, csak képekkel szolgálhatok. Közben megtaláltam a vagonosakat képeket is.
http://china-defense.blogspot.com/search?q=s-400
Meg lehet figyelni a TEL oldalán a kínai ideogrammákat. A vagonokon pedíg a kínai állami vasútak jele van.
http://en.wikipedia.org/wiki/China_Railway
Nyílván PS-be megcsinálni nem nagy munka, de a Janes errol az üzletrol 2008-ban írt, a képek meg 2009 májusában készültek. A feni blog tartalmazza a dátumokat is, és a Janes idézetet.
Sajna dudi, csak képekkel szolgálhatok. Közben megtaláltam a vagonos képeket is.
http://china-defense.blogspot.com/search?q=s-400
Meg lehet figyelni a TEL oldalán a kínai ideogrammákat. A vagonokon pedíg a kínai állami vasútak jele van.
http://en.wikipedia.org/wiki/China_Railway
Nyílván PS-be megcsinálni nem nagy munka, de a Janes errol az üzletrol 2008-ban írt, a képek meg 2009 májusában készültek. A feni blog tartalmazza a dátumokat is, és a Janes idézetet.
Mielőtt bárki bármit mondana Kínával kapcsolatban:
Hu Jintao kínai elnök napokban tárgyal az USA -ban. Lehet hogy eldől minden szép csendben. Érdemes rákeresni az internetes visszhangokra és cikkere. Amit én leszűrtem pár érdekes párbeszéd idézetből, az elég érdekes.
„Fade az elsőbe PS-r vél felfedezni. Háát nemtom.”
Pedig az elsőnél baromi egyértelmű, hogy odaraktak dolgokat. Ha más nem a katonák szemet kéne szúrjanak.
2008ban ruszkik már rég túl voltak a „mindent eladunk” korszakukon egyértelműen realizálták, hogy úgy lehet üzletelni Kínával ahogy azt a Su35el is tették. Lehet venni. Úgy, hogy szó se eshet 48db alatti rendelésről és Kínai licenszgyártásról.
Egy példa:
http://news.yahoo.com/s/afp/20110120/ts_alt_afp/uschinadiplomacycongress?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+mesh/iran+(Yahoo!+News:+World+-+Iran)
Az USA maga sem tudja hogy áll Kínával. Valahogy tehetetlenséget és erőtlenséget látok az USA Kína politikájában. Úgy tűnik Kína még nem eléggé erős, az USA pedig még mindig azt hiszi diktálhat.
Ha csak az S400 nem zsákutca és az oroszok találtak egy sokkal jobb megoldást. Akkor nyugodt szívvel átadhatják a technikát. Az S500 tervezése gőzerővel haladhat, vagy valami másé. Egy itteni linkben olvastam hogy az orosz tervezők elképzeléseinek ellenállnak az állami hivatalok és az jobb ötletek emiatt nem kerülnek megvalósításra.
Mi bajod a katonákkal? Kicsit túlexponálták, azért elmosódottak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Exposure_(photography)
Figyeld meg a galambos képet.
Lényegtelen, ha bele kéne kössek a kép hitelességébe, akkor a sárga táblába kötnék bele a jármű oldalán. Azt a legkönnyebb odabiggyeszteni.
S-500 nem igazán S-400 továbbfejlesztés az írások szerint, inkább dedikált ABM rendszer.
Mackensen a katonákat könnyebb odarakni, főleg ilyen ótvar minőségben. A táblát az illeszkedés miatt egy kicsit neccesebb, nem lehet úgy elpacsmagolni mint a katonákat, viszont a tónusokat az eredeti kép minőségéhez kell igazítani… Kicsit több idő. De most megjött a hangulatom egy kis marhuláshoz, azt hiszem megcsinálom az első komplexumot Badacsony háttérrel, meg magyar bakákkal :) De ez a mostani melóbeosztás mellett lesz vagy egy hét, főleg ha ilyen minőségben akarom megcsinálni :( De félretéve a photoshop skill kérdését, szerintem a vonatos képek meggyőzőek, de a reptéri inkább orosznak tűnik.
Radarban senki sincs otthon. Én még releváns hszt nem olvastam ebben a témában sehol.
Ide 1 Reagan elnök kellene, aki megmondja a tutit. Nem 1 fél keresztény, fél muzulmán, fél fekete, fél fehér [moderálva].
Különben a neje terhes, vagy csak a ruhája idétlen?
Ha a kép kamu lenne, már lenne róla snopes cikk:
http://www.google.com/search?hl=hu&source=hp&q=snopes+china+s+400+missile&btnG=Google+keres%C3%A9s&lr=&aq=f&aqi=&aql=&oq=
Azt nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy eddig hány darab PAK-FA gépet láttunk a különféle youtube-videókon?
Segítek: kettőt.
Eddig két teljesen működőképes T-50-es készült. Az egyik, a legelső a T-50-0, amit később átneveztek T-50KNSz-re. Ez egy teljesen működőképes példány, KSzU-50-es vezérlőrendszerrel (a gép komplex kormányvezérlőrendszere a hajtóműveket is vezérli, melyeknek állítólag egyedülálló módon, autonóm vezérlőrendszere nincs is.)
Két 117Sz hajtómű van benne, és a másik példánnyal egyetemben ebből is hiányzik a radar. Azaz a teljesen működőképest enélkül kell érteni.
Ez a gép szerepelt a 2009 december 23-i felvételeken, ahol nagysebességű gurulópróbákat végeztek vele. (az a videó, ahol rövid időre az orrát is elemeli.) Eze a gép azonban sohasem emelkedett a levegőbe és ez teljesen új módszer az oroszoknál. (Máshol is)
A másodiknak megépült példány a T-50-1, amelyik már repült is, ezt a gépet később átfestették, erről már láthattunk több képet is.
Így precízen fogalmazva a T-50-2- ami, ha minden igaz, most februárban emelkedik a levegőbe, már a harmadik példány lesz. De a komplett radarrrendszert csak a T-50-3-asba fogják beépíteni, amelyik szintén az idén repülni fog. Majd meglátjuk.
Üdvözletem.
Mostanában csak nagyon ritkán szólok hozzá a cikkekhez és ez a tendencia maradni is fog. A ritka hozzászólásaimat hosszabb lélegzetű okoskodással tudom ellensúlyozni, remélem többek között Agressor88 és Puma.Pannon Puma örömére. Ha másoknak ezzel gondot okozok, sorry előre is. Nem fogok vitázni senkivel, sem kérdésekre, sem provokatív megjegyzésekre sem szándékozom reagálni, így előre is elnézést kérek mindenkitől, ne vegye személyes sértésnek majd hallgatásom.
Összegezve az ismereteimet és az ebből leszűrt véleményemet írom meg, aztán mindenki azt kezd ezzel az egésszel, amit akar.
Az elmúlt cirka két hónapban sok okos és még több katasztrofálisan ostoba hozzászólást olvastam, így röviden néhány gondolatot közzétennék – részben vagy egészében a konkrét cikkhez kapcsolódóan:
Észak- és Dél-Korea decemberi tűzpárbajában csúfosan leszerepelt a déli tüzérség, konkrétan a K-9-es ütegekre gondolok. Észak két ilyen üteget kvázi eltalált, a harmadikat is megrongálta, miközben a déli haderő gyakorlatilag zéró eredményt ért el. A globális nagyhatalmi erőviszonyok drámai változását jól szemlélteti az USA hezitálása a kérdésben, pár demonstratíve megtartott propaganda hadgyakorlaton kívül semmit sem tudott tenni. Helyette ő is megnézhette először az orosz, majd a kínai válaszhadgyakorlatot, majd maradt minden a régiben. Illetve csak majdnem… december óta az orosz távol-keleti régióban fokozott készültségben van a leépült és komolytalan orosz haderő, beleértve cirka 2-300 ezer katonát, 4-500 vadász és vadászbombázó gépet, a teljes csendes-óceáni hadiflottát valamint a térségbe telepített taktikai és stratégiai atomütőerőt. Ja, majdnem kihagytam a légvédelmi és kozmikus csapatokat.
Közben Kína bemutatta a kicsit sem photoshop J-20-at, amit már tavaly lefotóztak repülés közben Sanghaj légterében, így akik azt mondták, hogy nem most repültek először, nyertek. A J-20 alapját az orosz Mig-1.44 MFI adja, amelyet Moszkva eladott Kínának, sőt, a rossz nyelvek szerint a tervdoksihoz egy protót is mellékeltek anno.
SZ-400 rakétákkal Kína már rendelkezik egy ideje, tök ciki, hogy sokan még mindig le vannak maradva a valós helyzetet illetően, pedig az internet nem csak konteókat terjeszt ám.
Akik abban a naiv hitben vannak, hogy orosz-kínai szembenállás van vagy lesz, a rossz hírem annyi, hogy tévednek. Kína nagyarányú haderő szerkezeti átalakításokat kezdett, ahol a szárazföldi haderő (amely jelenleg a világ legnagyobb és legjobban koncentrált erejét jelenti) egy jelentős része leszerelésre kerül, a felszabaduló forrásokat pedig a stratégiai nukleáris csapásmérő erőkre, a légierőre és a haditengerészeti erőkre fordítják. Némi szürkeállománnyal és pár darab neuronnal az egyszeri koma is rájöhet, hogy a jövőben nem szárazföldi téren készülnek háborúra, ebből pedig következik, hogy nem Oroszországról szól a történet. Ellenben szól Japánról, Tajvanról és az USA-ról.
Még kellemetlenebb az az apró hírecske, hogy Kína Észak-Koreába haderőt készül telepíteni, Phenjan és Moszkva őszinte támogatásával. Ráadásul a kínai haderő az észak-koreai és orosz határövezethez kerülne, (különleges gazdasági övezet), ahol jelen pillanatban is példaértékű orosz-kínai együttműködés folyik.
Kína jelenlegi katonai ereje már most bőségesen elegendő ahhoz, hogy a távol-keleti régióban található 6 legfontosabb amerikai támaszpontból 5-öt letakarítson – mint a mesében, ötöt egy csapásra. A déli és amerikai erőknek nem sok esélyük lenne egy kínai invázióval szemben. De a lényeg nem a támadás, hanem azon potenciál – ergo valós lehetőség és képesség – felvonultatása, ami a Pentagon vezetőit is némi aggodalommal tölt el.
A távol-keleti régió feletti hatalom megszerzésére irányuló meccs egyértelmű győztese Kína, miközben az USA számára maradt Dél-Korea, Japán és Tajvan, mint szövetséges. Igaz, ebből Japán az alig megbízható kategória, Tajvan pedig még inkább ingatag. Rövid időn belül nyilvánvaló lesz, hogy az USA Tajvant nem akarná (és nem is tudná) megvédeni, így a békés beolvadás immár borítékolható. A távol-keleti első félidő állása Kína:USA = 1:0.
Bár szorosan nem a távol-keleti régió kérdéséhez tartozik Irán, de nem megkerülhető kérdés – ugyanis a nagy meccs másik helyszíne a Közel-Kelet. Az a Közel-Kelet, ahol immáron Dél-Amerika után Oroszország is megerősítette az önálló Palesztin állam elismerését, az USA pedig a legutóbb már sunyi módon a palesztin állami zászlót is kirakta egy nemzetközi konferencián. Hiába, isten malmai lassan őrölnek, de biztosan…
Egyik olvasott kolléga (nevesíteni nem lenne elegáns) a legutóbb Irán hatalmas pofonjáról értekezett, valószínűleg ő még mindig a cseh 2-őt nézi.
A nagy pofon még kicsi sem volt, helyette viszont van új 5 ezer km-nyi vasútvonal megépítése (kínai cégek kapták) illetve újabb atomerőmű építése. A Stuxnet sikertelen manőver volt, szó sincs semmiféle 3-4 évnyi visszavetésről a kérdőjeles atomprogramban. Stuxnet nélkül sem lett volna ott hamarabb atombomba, ugyanakkor a Rosatom Iránban dolgozó belső szakemberei megmosolyogták a szenzációs hírt. A helyzet az, hogy a lényegi rendszerek izolált belső hálózatok, amit semmiféle külső fertőzés nem ért el, köszönik szépen, jól vannak. Amit pedig elért a vírus, az eleve nem volt védett rendszer, így igaziból nem okozott túl nagy kárt semmiben, amiben szeretett volna.
Szaddam Husszein 2001-2002 környékén titkos tárgyalásokat kezdett Kínával az iraki olajszállítások beindításáról a Nyugat kárára. Az USA gyors lépéskényszerbe került: Irakot le kellett rohannia és az „áruló” Szaddamot el kellett távolítania, nehogy Kína kezére kerüljön a féltett olajkincs. (Bocsi, Szudán szétválása is hasonló folyamat, de ez most nagyon OFF lenne, így lapozzunk). A neokon haditerv egyszerű és nagyszerű volt: Afganisztán és Irak megszállásával harapófogóba zárják Iránt, majd a következő meccs az iráni mezők birtoklása. Irán persze csak közvetett cél volt, a valódi célpont Kína és Oroszország lett volna, hiszen Irán kiiktatásával elvágják Kínát az egyik legfontosabb stratégiai beszállítójától, miközben az iráni földgáz feletti ellenőrzés megszerzésével (+ Nabucco) kiütik a gáznyeregből Oroszországot és az erősen kérdőjeles wikileaks kiszivárogtatás szerint az épp csődbe menni készülő Gazpromot. (Ja, ez a csődsztori ismét megérne egy külön misét, de vicc kategóriákkal most ne foglalkozzunk.)
Kína és Oroszország kimanőverezte ezt a tervet, Bush-nak pedig elfogyott az ideje, az adóssága pedig megnőtt, ő ment, Obama jött, közben a közel-keleti térfélen a meccs állása Kína:USA= 2:0.
Az már csak hab a tortán, hogy Szaddam likvidálásával az USA nem kicsi öngólt rúgott – Irán térségbeli befolyása drasztikusan megnőtt, jelen pillanatban ha az USA kvázi nyugalmat akar Irakban, akkor kénytelen Iránnal egyeztetni – persze titokban. És még mielőtt felhorkannak állandósult ellenlábasaim, csak jelzem, ezek a titkos tárgyalások már egy jó ideje folynak, pont úgy, ahogy a talibán hadurakkal is egyezkedik a győztes szuperhatalom, meg perkál is mellé némi korpát…
Végezetül egy méltatlanul agyonhallgatott infó: az USA gigászi katonai költségvetése ugyan 6-700 md Usd (még egy rövid ideig legalábbis), míg Kína csak 100 md-vel „büszkélkedhet”, de a képlet nem ilyen egyszerű. Kína katonai fejlesztései összehangoltak az orosz lépésekkel: a legelső és legfontosabb terület a nukleáris csapásmérő erők fejlesztése és modernizálása, ezzel együtt a világűrbeli hadviseléshez szükséges rendszerek fejlesztése, tesztelése és telepítése. Minden csak ezután jön. És itt a csavar a sztoriban: Kína egyetlen jüant sem sorol a katonai költségvetésébe, amely az űrvédelemmel kapcsolatos. Ehhez képest 2006-ban már tesztelték az első földi telepítésű kínai lézerágyút, 2007-ben pedig bemutatták a kinetikai műholdromboló fegyverüket.
Véleményem szerint kár felülni azoknak a szirénhangoknak, akik azzal nyugtatgatják magukat és a köznépet, hogy nem kell itt aggódni, bőven van idő mindenre és egyébként is, Kína és az oroszok úgyis messze le vannak maradva, meg ha nem, akkor majd úgyis egymást eszik meg. Ezek a hangok ígérték, hogy 2020 előtt nem nagyon fog itt semmiféle kínai csodamasina repülni. Most azt ígérik, hogy 2020 előtt úgysem lesz harcképes, meg különben is, ezek tök hülyék mindenhez, nem is értjük, mit képzelnek magukról…
Még jó, hogy Washingtonban ezt nem így látják és őszintén örülnek Kína 45 md dolláros befektetésnek nevezett gyorssegélyének.
M
gacsat:
mekit eszik, de salit prédikál
Monte
nagyot szóltál és minden egyes pont egzakt
gyakorlatilag egy 45 milliárdos segélyt kapott Amerika, a Boeing kapott egy 200 darabos instant rendelést cirka 20 milliárdért(arra az esetre ha nem jönne össze a Dreamliner), a többiek közt van a Honeywell és még pár gigászi korporáció
gyakorlatilag arról van szó, hogy kiszipkázta a lét US-ből és azt szépen felhasználta, hogy felépítse magát
Egyszerre fog érkezni a kínai CPU és az utasszállító pár éven belül, elég durva lesz és azért, mert ilyen még nem volt eddig.
Háború nem lesz, csak Amerika szerepe fog jelentősen csökkenni és nem az eszközök minősége vagy mennyisége okán, hanem, mert bárki szabadon kereskedhet majd olajjal a saját valutájában vagy jüanban.
A legpikánsabb a szabad Palesztina lesz Kelet-Jeruzsálem fővárossal, mert tavasszal kész lesz az első önálló iráni fej, ha figyeltétek a híreket Dél-Amerika és Oroszország már elismerte az elmúlt pár hét alatt, így állandó ENSZ tagságot fog kapni.
Montezuma, te egy másik bolygón élsz, vagy nagyon félreérted a legtöbb dolgot.
[moderálva]
Montezuma ! Örülök,hogy jelentkeztél és nagyon sajnálom a ritkább hozzászólásaidat de természetesen tiszteletben kell tartani elhatározásodat.
Ebben a komentben számomra új adatokat és tényeket ismertem meg. A helyzetet is – bár röviden – de roppan olvasmányosan és érthetően fogalmaztad meg.
/ kezdek gyanakodni – profi újságíró lehetsz /.
Több témában – Irán – az összefüggések remek értékelésével megerősítetted nézeteimet és új információkat is adtál. Szerintem fejlődtél is mert írásod sokkal humorosabb lett.
Sok sikert kívánok !
Montikám: Jappán is így állt 1938ban.
No offense Monte, de semmiféle linket nem adtál ami bizonyítaná amit mondasz. Az eddigi képek rohadtul nem hasonlítottak a J-20-ra se semmilyen CGI. Sz-400-ról milyen bizonyítékod van?
Továbbra sem értem, hogy egy nyamvadt techedemó mitől jelentené, hogy
ad.1 Ez bármi téren közel lenne F-22-höz.
ad.2 Lesz belőle legalább egy hadrafogaható ezred 2020-ban.
Milyen fegyverzettel? Egy ezred mire elég?
Irán befolyása miben nyilávánul meg…?
Kína jelenlegi katonai ereje már most bőségesen elegendő ahhoz, hogy a távol-keleti régióban található 6 legfontosabb amerikai támaszpontból 5-öt letakarítson – mint a mesében, ötöt egy csapásra.
Ez talán illene altámasztani valamivel. Melyikekről van szó és szeretném látni a mivel, hogyan, mikor és milyen feltételeket. Ez így kb. szájkarate…
Kolombusz
Az meg sem fordult a fejedben,hogy nem neked van igazad hanem Montezumának?
Én sem értek mindenben egyet az írásával de nem gondolom azt,hogy én rendelkezem az abszolút igazsággal és,ha valaki azonos információkból más konzekvenciákat von le akkor nincs igaza*.
Azt meg,hogy pont Montezumát biztatod művelődésre hát…
Lehet,hogy nem így gondolkozol de az alapján amit írtál ez „jön le” az embernek.
Ebben most én is Molnival értek egyet. Ezer és egy sebből vérzik as szösszenet, bár néhány tétellel én is egyet értek. Rögtön például, a dél-koreai tüzérség leszerepelt: észak nem hozta nyilvánosságra (se Kína, se senki, még egy árva műholdfelvétel se készült), hogy mekkora károkat szenvedett. Ugyan ez áll a Stuxnetre szép és jó, hogy szerinted nem okozott kárt, de Irán itt se hozott nyilvánosságra semmit… Ha utánanézel egy picit a féregnek (én picit utánalestem Puma bökdösésére (: ) rájössz, hogy nem okozott gondot a terjedésének, hogy a vezérlők nem voltak online… Sőt…
Az, hogy Kína már most le tudna radírozni 5 amcsi támaszpontot, lehet de maximum ICBMel (még ha hagyományos töltettel is), megkockáztatna egy atomháborút? Szerintem nem. Ha pedig robotrepülőkre gondolsz, mondjuk Boomerekről indítva, hát a kínai portékák ilyen tekintetben még mindig legendásan zajosak.
A HQ-19-et én azért tartom érdekesnek, mármint magát a vitát is, mert te is említed a műholdrombolót (lényegében egy erősen átalakított DF-21 ICBM), amivel alig egy hónapja dec. 20 hajtottak végre egy ICBM elfogást. Ha hinni lehet a híreszteléseknek sikeresen.
Egyet azért kérdeznék, ha a felvetésemre nem is válaszolsz remélem erre igen, hogy jön a képletedbe Pakisztán és India? Mára már egyik se megkerülhető játékos, az egyik Kínához, a másik Oo.-hoz húz. Ráadásul India rövid időn belül (amint a kínai egy család, egy gyerek program okozta demográfiai katasztrófa elindul) alá tud licitálni az olcsókínai munkaerőnek, ha pedig elmennek a a nyugati cégek onnan…
Üdv Q :)
Dudi:
Nézd, borzasztóan egyszerű módon, egyetlen nézőpontból közelítette meg a dolgokat, állításait nem támasztotta alá megfelelő módon, számos helyen ellentmond az ismert tényeknek. Titkos összeesküvésekről ír, ezeket tényként kezeli. A világgazdaság működésével, a nemzetközi szövetségi rendszerekkel kapcsolatban teljesen hamis állításokat is írt, amelyek nem a más nézőpont miatt tűnnek annak, hanem szimpla tárgyi tévedések.
Ezek tipikusan tájékozatlanságra, vagy pedig rendkívül egyoldalú tájékozottságra utaló jelek.
Én nem rendelkezem abszolút igazsággal, de nem is teszek úgy, mint ha azzal rendelkeznék, ellenben vele:)
Egyetértek azzal ami írtál, tisztelem mások véleményét, de amikor valaki elböffenti magát, és azt hiszi most ettől ő lett a bölcs orákulum, na azt nem kedvelem.
Mack: „Mi bajod a katonákkal? Kicsit túlexponálták, azért elmosódottak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Exposure_(photography)”
Láthatóan fogalmad sincs mi az, hogy túlexponált (Más néven kiégett). És nem is a kép túl/alúlexponáltságába kötnék vagy kötöttem bele. Az nem jelent semmit, hülye fotós spoton hagyta aztán azért szar. Ami egyértelmüvé teszi, hogy babrálták az az, hogy a képen verőfény van + havas táj. Ilyen esetben mindig nagyon alacson expoziciós érték jön ki fényképezz akár ISO100al és rekeszelj akár F11re. Próbáld csak ki verőfényben, havas tájon… Ehez képest a katonák baromi mód nem merevek, hanem nagyon durván kenődve vannak. Ez így nem jön össze, ez a képen egyértelműen PSeztek és nem is volt profi fotós aki ezt tette. (Én jobb hamisítványt csinálok.)
A sárga alapon piros betüs rész ehez képest nem 100%ig egyértelműen PS, bár erősen gyanús, hogy a fém domborodik, aztán amikor jön a sárga festés azt teljesen lapos. Ha pedig tábla lenne jobbalul, legalább 1-2pixelnyi árnyék kéne legyen. De nincs.
btw ha én csináltam volna ezt a hamisítványt figyeltem volna erre is.
Amúgy a fenti dolog miatt viszek magammal ND szürőt síeléshez. Vszeg jövő héten megyek. :)
MZ:
Erre az aranyos részre mindenkép válaszolnék, hiszen nekem szántad.
„Egyik olvasott kolléga (nevesíteni nem lenne elegáns) a legutóbb Irán hatalmas pofonjáról értekezett, valószínűleg ő még mindig a cseh 2-őt nézi.
A nagy pofon még kicsi sem volt…”
Orosz kihátrálás után, Irán egyetlen „nagy” „pártfogója” Kína maradt. Ehez képest a legutobbi Iráni „mesterhúzás”nál nem aszisztált még Kína se a bohózathoz, de még csak nem is maradtak csöndbe, álláspontja ha finomabb is volt gyakorlatilag megegyezett a US/EUével.
Ez vmi irgalmatlan nagy váltás a korábbiakhoz képest. Iránnak persze irgalmatlan pofon de eközben persze Kína vigyorog, pl. sokat kérhet a vétóért, az embargó pedig nagyon kellemes helyzetbe hozza pl simán elálhat az Iráni olajipar(feldolgozás) további fejlesztésétől azaz a Kínába tartó olajszálító hajók visszafele a jövőben is finomított termékkel mennek és nem üresen… Pedig ugye nagyon futtatták ezt, nem keveset lépett előre eleddig Irán. Ennek most vége. áááá ezek tényleg nem nagy pofonok.
Nekem is az volt mindig gyanus, hogy vhonnan megszerezték a 144 terveit. Mindig a 144 jut eszembe a J20ról.
A félni kell Kínátol rész is szép, eközben még mindig azt látom, hogy soksok ezer kmel vannak odébb. Nem az EU szomszédos velük hanem India, Oroszország… esetleg Japán, Dél Korea van hozzá közel. De nem az EU.
Amúgy tetszett a Kína simán eltakarítja az US baseket is mindenféle indoklás nélkül… Ilyen alapon aztán US is simán eltakarítja a Kína támaszpontokat. Nösze.
Persze lehet igazad van, hisz neked nem először belső infoid vannak arról, hogy miről diskurál a CIA és a MOSZAD. :)
Fade, az F11 amiről írsz, az, az apertúra, nem pedíg a záridő.
Ha sielni méssz, jó esélyed lessz elmosódott síelőket fényképeznd verőfényben. Az ISO értéked és az apertúrát tedd minimumra és akkor a záridőt meghosszabbíthatod, úgy, hogy ne égjen el a kép, és akkor gyönyörű elmosódott sielőket fénykékezhetsz. De ha valami cseles dolgot akarsz, akkor a fényképezőgépeddel kövesd a síelőt és úgy exponálj, akkor viszon a sielőt lessz tiszta és a háta mögött táj homályos.
Sziasztok!
Ezzel foglalkozó hivatásos magyar szakembertől az alábbi szakvéleményeket hallottam a J-20 vonatkozásában, érdekelne mit szóltok hozzá;
1. A J-20 komolyabb, biztosabb anyagi háttérrel rendelkező program, a
gép előbb áll majd csapatszolgálatba és jóval nagyobb számban,
mint a PAK-FA, amelynek jövője még bizonytalan.
2. A képek alapján a J-20-ból már legalább 2 példány repül, az egyik
orosz, a másik a hazai fejlesztésű hajtóművel.
3. Kína záros határidőn belül egyszerűen zsebre fogja vágni-
csatlósává teszi az erőtlen, gyenge Oroszországot és az orosz
hadiipart. Az orosz repülőgépgyártási próbálkozások, a néhány
tucat megrendelt Szu-34 és Szu-35 géppel Kínához mérten
nevetségesek. Oroszország kínai vazallus lesz.
4. 15 év múlva Kína átveszi a világ vezető katonai-politikai-
gazdasági hatalmának szerepét és a második helyre szorítja vissza
az Amerikai Egyesült Államokat.
Kína kapcsán eszembe jutott az indiai vadászrepülőgép-beszerzés. Szerintem a franciák simán elvihetnék az üzletet bárki elől, ha csomagban gondolkodva nagy együttműködést kínálnának fel;
– A Rafale szf-i és haditeng. változatának licenszét
– a MICA és a Magic-2 licenszét…úgyis jön a Meteor
– A Rubis típusú atommeghajtású vadásztengeralattjárók licenszét
– Exocet rakéta többféle változatának licenszei
– Egy megnagyobbított Clemenceau osztályú hordozó terveit
Azt gondolom, erre ráharapnának az indiaiak, a többi fél pedig aligha hajlandó hasonló ajánlatra. A franciák helyében én ilyesmivel indulnék.
1. A J-20 komolyabb, biztosabb anyagi háttérrel rendelkező program, a gép előbb áll majd csapatszolgálatba és jóval nagyobb számban, mint a PAK-FA, amelynek jövője még bizonytalan.
Van valam titkosszolgálati forrása a szakembernek? A PAK-FA mögött lényegében India van. Kis túlzással zokszó nélkül leperkelták az árat a kb. majd duplájára emelkedett Szu-30-nak és az átépített orosz hordozó radikális költségnövekedését is lenyelték. Ergo nem vágom, hogy egy ilyen kliensnél mi lenne stabilabb háttér.
3. Kína záros határidőn belül egyszerűen zsebre fogja vágni-
csatlósává teszi az erőtlen, gyenge Oroszországot és az orosz
hadiipart.
Ez így elég vicces kijelentés így mindenféle kitétel nélkül. Pl. rephordozót, SSBN-t vagy ICBM-et a jelek szerint büdös életben nem fog Oroszország Kínának építeni. Az erőtlen szó is érdekes. A kínai repülőgépgyártás sem félelmetes darabszámával nyűgöz le.
Az orosz repülőgépgyártási próbálkozások, a néhány
tucat megrendelt Szu-34 és Szu-35 géppel Kínához mérten
nevetségesek.
Ezt a részt sem vágom. A tervek magasabbak, csak fokozatosan rendelik őket. A Szu-34 problémát a jelek szerint megoldogatják a Szu-35BM program a mai terndeket nézve kifejezettem simán megy. Nincs esztelen csúszás és elszállt költségek. Ez utóbbi gépből 2018-20 magasságában komolyabb mennyiség (~40-50 db vagy több is) valóban hadrafogható lehet. Mindennemű fejlesztés ellenére ez még mindig egy Szu-27/30 leszármazott, sokkal közelebbi rokon, mint egy Szu-34.
4. 15 év múlva Kína átveszi a világ vezető katonai-politikai-
gazdasági hatalmának szerepét és a második helyre szorítja vissza
az Amerikai Egyesült Államokat.
Erre térjünk vissza 15 év múlva…
Szerintem a franciák simán elvihetnék az üzletet bárki elől, ha csomagban gondolkodva nagy együttműködést kínálnának fel;
Tudtommal még mindig él a ’89-es események miatti fegyverszállítási embargo Kína felé. Nem véletlen van az, hogy az oroszok ennyire nyeregben vannak.
Montezumának igaza van a K-9 ütegeket illetően. Az északiak eltalálták a megerősített bunkereket, amikben ezek voltak. Mondjuk különösebb kárt nem tettek bennük, megpattokzott egy kicsit a beton a felületükön. A déliek viszon nem találták el a tüzelőállásokat, ahonnan lőttek. A lővedékek a környékbeli mezőkön landoltak. Kicsit kell dolgozzak de aztán megpróbálom megkeresni a képeket.
„Tudtommal még mindig él a ’89-es események miatti fegyverszállítási embargo Kína felé. ”
Ha jol latom Indiarol beszelt :)
Upsz, bocs. :)
– A Rafale szf-i és haditeng. változatának licenszét
MiG-29 már van. Emlékeim szerint már átadtak pár gépet és kiképzés is megkezdődött Indiáan. Ez a hajó bizony már elment…
– a MICA és a Magic-2 licenszét…úgyis jön a Meteor
Minek? Egyiknek sincs jövője. a MICA nem lesz továbbfejlesztve, ezt kb. 1 éve jelentették ki a franciák. Lesz Meteor, mint radaros rakéta. Hogy IR mi lesz, azt nem tudom. Végtelen élettartamú rakéta nincs, valami egyszer kell a MICA IR és R.550 helyett. A Magic II „ezer éves őslelet”, a ’90-es években felúíjották őket, de én kb. max. egy AIM-9M tájára tenném a képességeit. (mondjuk ’80-as évek végi változatokat véve alapul.)
– A Rubis típusú atommeghajtású vadásztengeralattjárók licenszét
Igény van rá? Mostanában nem menő a nuki.
– Exocet rakéta többféle változatán
ak licenszei
Röhejesen elavult cucc egy komoly haditengerészet ellen, ahogy a Harpoon is. Azért van rendszerben mindkettő, mert akinek van, sok van. Az fő potenciális ellenfél leépülése miatt elégséges mennyiség van, azzal kompenzálják a minőségbeli korlátokat. A rakéta kinematikai paraméterei elég messze esnek egy Kh-31-től.
– Egy megnagyobbított Clemenceau osztályú hordozó terveit
Egy ’50-es évek végi francia hordozó tervei ki a fenének kellenének…? Kis túlzással a jenki II.Vh-s utáni hordozóépítés szintjéért ki fizetne Bár ferde fedélezte van, de még egy Midawy osztályú hordozó méreteit és képeségeit sem igazán érte el soha…
Molni, a Harpoont személy szerint nem írnám le, mint elavúltat. Persze dúl a superszónikus vs szubszónikus vita, de az USA már a 60 években rendelkezett szuperszónikus légi célokkal, tehát ez egy régi dőntés eredménye, ami mellett kitartani látszanak. A Szovjetek/Oroszok inkább a szuperszónikus cuccokat részesítették előnyben, de a nagy sebességnek ára van. A Harpoon és a KH-31 közt a sebességen kívűl a harci fej nagysága a különbség 221 kg vs. 94/87 kg a Harpoon javára.
Igen, kisebb a harci rész tömege. Viszont nem 0.8 Mach táján csapdódik a célba, hanem M2.0 felett. EZ kb. 4-6-szoros mozgási energia többletet jelent.
Meg lehet akármekkora fej a Harpoon-on, ha nem fog eltalálni semmit, mert a mai védelmi rendszereknek nem félelmetesen nagy kihívás.
Molnibalage ! Válaszoltál Montezumának, komoly ellenérveket hoztál fel. Montezuma most nem – remélem később igen – válaszol. Én sem rendelkezem – talán Te sem – KGB vagy CIA bennfentes információkkal de csupán néhány tényt szeretnék felhozni Montezuma értékelése mellett.
1.! A stabilabb háttér Kína megalapozott gazdasága, jelenleg Oroszország GDP-je évi 1150 míg Kínának 5 000 milliárd dolláros.
3./ Ahogy az orosz energia kitermelés hanyatlik – a kőolaj már túl van a csúcson, a gázt kezdik helyettesíteni az importálók – egyre gyengül – vagy jelentősen nem erősödik az oligarchikus – Oroszország gazdasága !
Sz-35BM-ből 40-50 db komolyabb mennyiség ? Ezt tényleg komolyan állítod ? ráadásul 8-10 év múlva ? Amikor már kb . 400-500 F-35 lesz szolgálatban ????
4./ Remélem megérjük és vissza tudunk térni. Szóval az USA GDP-je jelenleg 14.000 milliárd dollár, kb. 3x nagyobb Kínáénál. De !!! Kinában kicsikét alacsonyabbak a költségek (!) és hangyányit nagyobb a GDP éves növekedése / kb. 5x /
Oszt’ meg kiválóan tudnak technológiát lopni, szinte minden USA kutatóhelyen dolgozik kínai…..
Montezuma biztosan tudna még általam nem ismert vagy nem felismert tényeket és összefüggéseket is ismertetni.
Mackensen, Molni:
Én személy szerint Molnival értek egyet.
Bár a harpoont folyamatosan modernizálták (ráadásul univerzális platformról indítható), eljárt felette az idő. Az ellenintézkedésre sok idő áll rendelkezésre (lassú), nagy a radarkeresztmetszete, és tekintélyes (bár a kh31-esé nagyobb) az infrajel-kibocsátása. A robbanófej a páncélozott felszíni egységek visszaszorulásával (ami ellen elsősorban ki van találva) gyakorlatilag mindkettő esetében „overkill” (a 380 mm-es II. VH-s német hajóágyú töltete volt ~98 kg, a páncélátütést a lövedékköpeny adta, és akkor még páncélozva/megerősítve volt a hajó struktúrája is).
Hát, ez az ami a mai napig nem eldöntött. Az, hogy a Harpoon hangsebesség alatt repül, nem jelenti feltétlenül hogy hátrányban van KH-31 szemben. Alacsony sebességnél alacsonyabban is repülhet, valamint kisebb hőképet nyújt így az észlelési távolság is kevesebb.
A KH-31 hatalmas infrakibocsájtást produkál. Állítólag hamarabb lehet infrával észlelni őket, mint radarral. Valaki azt írta róluk, hogy éleslővészeteken „úgy bukkannak fel a horizonton, mint valami napfelkelték”. Ezért is terjedt el széleskörben a RIM-166.
A nagy gond a 2-3M rakétákkal, hogy valamit nagyon be kell áldozni hatótáv/tömeg/harci részt az elviekben előnyt adó 2-3 X sebességért, ami a megnövekedett észlelési távolsággal már nem biztos, hogy akkora előny.
Tehát a legbiztosabb megoldás a szaturációs támadás. Több rakétát indítani, mint amennyit a másik képes kivédeni. Ebben az amik verhetettlenek és ilyen esetben már nem olyan fontos a nagy sebesség.
1.! A stabilabb háttér Kína megalapozott gazdasága, jelenleg Oroszország GDP-je évi 1150 míg Kínának 5 000 milliárd dolláros.
És hányszor nagyobb az ország…? Egy nagyobb országnak a problémái is nagyobbak. Tényleg megint linkeljem, hogy Kínában milyen területek vannak. Egyes területek lényegében emberi életre már nem alkalmasak. Atomdurva. Pár év alatt lényegében belehalnak a környezetbe és a „munkába” – én inkább legalizált rabszlgatartásnak nevezém – az ottélők…
3./ Ahogy az orosz energia kitermelés hanyatlik – a kőolaj már túl van a csúcson, a gázt kezdik helyettesíteni az importálók – egyre gyengül – vagy jelentősen nem erősödik az oligarchikus – Oroszország gazdasága !
Nem vagyok gazdasági szakember.
Sz-35BM-ből 40-50 db komolyabb mennyiség ? Ezt tényleg komolyan állítod ? ráadásul 8-10 év múlva ? Amikor már kb . 400-500 F-35 lesz szolgálatban ????
Most akkor álljunk már meg egy szóra. Mit mérsz mihez? Egyszer Kínát az oroszokhoz, de őket meg a jenkikhez? Micsoda elegáns húzás…
Hány modern gépet gyárott az utóbbi 10 évben Kína és hova is exportálta őket? Hát kb. sehova.
A 2000-es évek eleje óta az oroszok azárt gyárottak cirka 300 Szu-30MKI/MKK gépet. A kínaiak fele annyi mezei Szu-27/J-11A-et sem + kb. 120 J-10A-t gyártottak le. Tekintve, hogy Kína hányszor is nagyobb, mint Oroszország nem tudom, hogy ettől miért kellene hasraesni…
4./ Remélem megérjük és vissza tudunk térni. Szóval az USA GDP-je jelenleg 14.000 milliárd dollár, kb. 3x nagyobb Kínáénál. De !!! Kinában kicsikét alacsonyabbak a költségek (!) és hangyányit nagyobb a GDP éves növekedése / kb. 5x /
Jó, akkor általános iskolás (?) matek. Ha egy 3-szor nagyobb szám (GPD) évente nő 2-3%-ot – legyen 2,5% – akkor mikor éri utol egy a háromszor kisebb érték azt 9%-10-os növdekedéssel? Kb. 18-20 év alatt. Viszont ahogy már számtalanszor leírtam, azt amit Kína az utóbbi 20 évben csinált nem lehet korlátlanul folytatni.
1. Az ország egyik fele és tengerpartjai kvázi pöcegördök.
2. 20 év múlva igen durva demográfiai gondjaik lesznek.
3. n+1 okot fel tudnék még sorolni.
@Wolfrick
A II.Vh-s pct. lövdékekben közel sem volt annyi robbanóanyag, amit írsz. Majd seggreültem, mikor megtudtam, hogy 10-20kg volt az áltag, a 30-40 kg tája már gigantikus érték volt.
Ezzel szemben egy mísz 500 vagy fontos bomba mennyivel bírt? Na ezért is halak ki a csatahajók. Nagyon drága volt a gyilkor anyag célbajuttatása. A több ezer tonnás lövegtornyokhoz képest a repcsik filléresek voltak. Egy hajóágyú 200-300 lövést, ha kibírt.
Olli hajói weboldalt nézegesd, a PoW bejegyzésnél van szó asszem erről.
Mackensen:
egy 3 M-el repülő rakétát 10 fokos célszög alatt elfogni egy 3,5-4 M-es rakétával elég izmos (márminthogy nem biztos, hogy utoléri), a csöves légvédelem hatótávját meg pillanatok alatt lerepüli.
A harpoon sebessége, radarkeresztmetszete és infra-jele alapján jelenleg már nem olyan kiemelkedő kihívás a légvédelemnek. Ezért elavult.
Nézd meg a NSM-et, annak kicsi a jelkibocsátása/visszaverése, így nehéz-, vagy a BrahMost, arra meg kevés az idő reagálni. Ez a két fő fejlesztési irány, míg valaki nem gondol egyet és össze nem vonja (nagyon drága cuccként).
A védelem túlterhelését meg szimpla nem irányított rakétával is meg lehet oldani, csak abból aztán tényleg _nagyon_ sok kell :-D
Az elfogás szemből történik nem hátulról és a bazi nagy hőkisugárzás miatt a RAM szerintem azonnal befogja.
A BrahMos meg ha jól tudom nem repül földközelben (max a végfázisban), hanem valami 10km+ magasságban, másképp még akkora sem lenne a hatótávolsága. Azon kívül meg 3 t egy ugyanolyan hatótávú szubszonikus meg 1 t. Ez meg eleve kiht a hordozhat mennyiségre, nem beszélve az eszközökről.
A nem irányított rakétákkal az agond, hogy kiszámolhatják a várható becsapódást és azok ellen nem indítanak semmit.
Molni:
Most hirtelen a bismarck-é került elő:
http://www.kbismarck.com/armament.html
itt 64,25 kg a töltőtömeg az orrgyújtós verziónál (rombolótöltet gyengén páncélozott célok ellen ( pl.: repülőgép–hordozó, könnyű cirkáló, vagy kisebb).
A 98 kg a partvédelmi (szintén hajóágyú) lövegeknél fordult elő, (asszem norvégiában van ilyen múzeumként).
A repülő vs. hajólöveg tétel egyértelmű, nem is használnak ekkora ágyúkat manapság :-D
Mackensen:
A rakéták csak vicc volt, te (megjegyzem 1 rakéta /négyzetméter esetén nincs értelme ellenintézkedésnek – tudom, kivitelezhetetlen :-D) :-D
Azt senki nem is vitatta, amit leírtál.
Mindez igaz a harpoon-ra is, csak még jobban (elvégre nem egy mai technika) :-D.
A szemből elfogás pedig csak a nagyobb tengeri egységeken opció (jelenleg erősödik a fregatt osztály légvédelme drasztikusan), a kicsiket a nagyok védik, így meg már van célszög.
A _jelenlegi_ két elképzelés:
a) nem (vagy nehezen) és későn észlelhető – kevés az idő az ellenintézkedésre
b) észlelhető, de nagyon gyorsan jön – kevés az idő az ellenintézkedésre
Egyébként unalomig ismételgetett téma. :-D
Inkább az érdekelne, hogy a szuperszonikusoknál mi a következő generáció (valamiféle hiperszonikus ramjet?), mert a szubszonikusoknál az NSM. Vagy összehozzák a kettőt?
Sziasztok! Erősen kétlem, hogy az orosz hadiipart zsebre vágja Kína. A SZU-34-es sorozatgyártása valójában 2011-ben indul be.2013-ig 32 SZU-34-esre van aláírt szerződés, 2015-ig 48 db SZU-35 és ebben az évben (2011)12 db SZU-27 SM és 4 db SU30M2-t kell leszállítani. Tárgyalások vannak arról, hogy 2015-ig a Légierő átvesz 80 db SZU-34 et és 24-48 db SZU-35-öt, valamint 100-110 Szuhojról (III.ütem). Összesen 300 db SZU-34 et szeretne a légierő 2022-ig rendszerbe állítani, mert a SZU-34 váltaná a SZ24M, SZU24MR, MIG25RB gépeket ~ 600 db van ezekből rendszerben. Szállító repülőgépeket is akarnak cserélni az oroszok, IL-112 70db, IL-476 38 db, AN-70 160 db, AN-124 ? db. A helikoptereket is cserélnék: 200 db KA60(62),50-60 db KA-52,200-250 MI-28H. A JAK-130 kiképző, könnyü vadászgépből 200 db van megrendelve.
És az AP verzióról beszéltem, mert pct. bombákról elmélkedtem. :)
18 kg. Ha létezne 100 kg-os pct bomba, abban lette talán ennyi robbanóanyag. 18/800 kg a robbanóanyag/teles tömeg arány. Véleményem szerint ez borzalmas bármilyen bombával összevetve. Persze a mozgási energiája messze meghaladja egy bombáét…
Hagyományos haderők nagyságában nem is hinném hogy Oroszország mérkőzni akar Kínával.
Haditechnikában, van amiben fölényben vannak és van amiben, utolérte már Kína őket.
Azonban az igazi Orosz ütőkártya, az atom arzenál, amivel Kína még nem mérkőzhet.
Ami az amerikai érdekeket illeti, hát tudomásul kell venniük, Ázsiában új szuper hatalom van születőben.
Tajvan vesztes poszt amerikai szempontból, Dél Korea „is – is”, Japán még „megvan”….
Elég visszanézni honnan indult a Kínai gazdaság és haderő fejlesztés 20 évvel ezelőtt és látjuk a különbséget. Képzelhetjük a továbbiakat, a jelenlegi gazdasági fejlődésük ütemét látva.
Európa pedig egyet tehet gyengeségének tudatában, minden folyamatot tudomásul vesz.
Jogos :-D
Igaz, a hajóágyúknál a páncéltörő képességet a mozgási energia adja.
Az a lövedék, ami elsüllyesztette a HMS Hood-ot alig 18,8 kg hexogént (vagy TNT-t?) tartalmazott.
Azaz a 80-90 kg manapság nem kicsit sok :-D
Szerintem a maverick is simán elmerítene egy fregattot.
@Picur
A szándék és hangzatos kijelentések (akarás) nem egyenlő reálisan teljesíthető célokkal. A 300 db Szu-34 honnan jött? 2007 végén az olajárcsúcs közelében is 120 Szu-34 volt a cél 2020-ig. Ez mikor és hogyan lett 300…? [fejvakarás]
Első körben a miből (pénz) és hogyan (valós gyártó kapactiás és tervezési erőforrások) a kérdés. Az elsőből van már több a ’90-es évekhez képest. Az erőforrássok viszont elapadtak, leépültek.
Szerintem a maverick is simán elmerítene egy fregattot.
Attól függ, hogy Made in China vagy sem. Egyébként szerinte nem. A USS Stark két Exocetet is túlélt.
Molinibalage: Az akarás persze, hogy nem mindig egyenlő a reális célokkal. Jelenleg az orosz légierőben ~ 400 db SZU-24M vadászbombázó van, valamint van legalább 100 db SZU 24 MR felderítő és elektronikai lefogógép, és van 70 db MIG 25 RB felderitő repülőgép ezek összesen 570 db repülőgép ennek pótlására az orosz légierő szerint 300 db SZU-34 bőven elég. Jelenleg feltételezhetően 172 db-ról van szó (32+80+60(?), de ezt kevesli a légierő ezért megpróbálják Afrikában és Dél-Amerikában értékesíteni a JAK-130-at, Kína is vehet ha akar, de neki a SZU-35-öt is elakarják adni, hogy legyen elegendő anyagi forrás.
Érdekes feltételezni azt, hogy az orosz energia ipar (kőolaj, földgáz) hanyatlik. Jelenleg Oroszország építi a Csendes- óceán partján Kozmino nevü olaj, és gázterminál központot, még messze nincs kész, de jelenleg a harmadik legnagyobb olajterminál a Földön. Elkészült a Szibéria-Csendes Óceán olaj vezeték, tankerek vihetik az orosz olajat: USA, Japán, Kína, Dél-Korea. Gőzerővel épül a SZ-CS kínai ága, hogy közvetlen vezetéken is mehessen az olaj. Kelet és Nyugat Szibéria gázmezőit össze kapcsolták az oroszok, épül a Szibéria-Csendes Óceán földgáz vezeték. Épül az Északi-Áramlat gázvezeték Németországnak, tervezik a Déli-Áramlatot. Távol-Keleten tanker hajógyár épül.
Molnibalage: Különben szeríntem nem igazán a repülőgépek jelentik, jelenthetik a problémát. Egy USA légvédelmi rakéta kivágta az oroszoknál a bíztosítékot.(Ez azért jelent promblémát a Topol-M 2. és 3.-dik fokozatából közepes hatósugarú atomrakétát akarnak építeni az oroszok. Ez egy nagyon olcsó megoldás.)
„Gőzerővel épül a SZ-CS kínai ága, hogy közvetlen vezetéken is mehessen az olaj. ”
Picur
Az olajvezeték már megépult. Január 1-tol már szállítja az olajat Kínába.
Itt nem a hanyatlásrol van szo, Az orosz gazdaság foleg a nyersanyag exporttol fugg (olaj, foldgáz), ezen belul az olaj világpiaci árától, az állami bevételek 50 %. A régebbi lelohelyek pl Tatárfoldon,Baskírfoldon kimeruloben vannak, itt a termelés már elérte csúcsot és csokkeni fog (Urals olaj). A új lelohelyek feltárására rengeteg pénz és új technológia kell (gondolok itt az éšzaki teruletekre). Ahhoz, hogy OO. fejlodni tudjon diverzifikálni kell az orosz gazdaságot. Teljesen át kell alakítani a gazdaság szerkezetét, új technológiák kidolgozására van szukséguk, hogy lépést tartsanak a világgal. A fegyverkezése is a pénztol fugg, ne feledjuk, hogy OO-ban 1991-tol 2005-ig , alig fordítottak új fegyverek gyártására, fejlesztésére, mivel nem volt mibol. Az olaj árának a novekedése lehetove tette, hogy megvalósítsanak egy modernizációs folyamatot, melynek keretében 2020-ig szeretnék a fegyverek 70-%-át lecserélni újgenerációs ill. modernebbre. Az orosz hadiipar elavult 80% 70 -es évekbeli gyártósorokkal. Ilyen feltételek mellett nehéz magas darab számú fegyverek gyártása, másik probléma a mérnoki gárda oregedése, szakemberek csokkenése..stb
Ha OO- ban meglenne a politikai stabilátás, kisebb lenne a korrupció talán a haditechnika fejlesztésére is tobb pénz jutna,
Néhány példa:
Ěvente kb 10 mld USD koltenek a kaukázusi moszlim államok támogatására. (iszlám szélsoségesek lakta teruletek)
ěvi 300 mld. USD a korrupció által kiadott osszeg. A toke kulfoldre való áramlása 35-40 mld. USD….és lehetne sorolni.
Ezzel azt akarom mondani, hogy meg lenne a stabilitás akkor nem csak 48 SZU-35 lenne legyártva(szerintem sokkla kevesebb lesz)
Egy orosz szuperszónikus hajó elleni rakétának a hatótávolsága alacsonyan(10m éteres repülési magasság)kb 100-130km között van.
„Szerintem a maverick is simán elmerítene egy fregattot.”
Szerintem ez túlzás, az oroszok úgy számolnak,hogy egy fregattnak egy H-41 de egy cirkálónak sem kell 2-nél több*.
Nem harcképtelenné tételről van szó hanem elsüllyesztésről van szó!
bczozo: Az oroszok azt mondták,hogy várjuk meg a tavaszt, mert a kinai ágba beépített vezeték rendszerrel kapcsolatban van egy ici -pici problémájuk az anyagminőség miatt.
Bocs, de a Föld katonai kiadásának 55%-át adja az USA, gondolom ilyen feltétel rendszer mellett az oroszok nem fognak egy fegyverkezési versenybe bemmenni.Azonban azt vegyük figyelembe, hogy az atom potenciáljával képes leradiroizni a térképről az USÁ-t is.
Picur
http://hvg.hu/gazdasag/20110102_beindult_orosz_kinai_olajvezetek
„a Föld katonai kiadásának 55%-át adja az USA, gondolom ilyen feltétel rendszer mellett az oroszok nem fognak egy fegyverkezési versenybe bemmenni”
senki sem mondta, hogy belemennek egy fegyverkezési versenybe. De a rakétaelhárító rendszer kiépítése miatt kénytelenek ok is lépni, Ezért fejlesztik az SS-18 leváltására szolgáló még hatalmasabb ballisztikus rakétát, amely bármilyen rakétavédelmet képes lesz áttorni a kov 30-40 évben( ez aszimetrikus válasz).
Molni ! Vannak érdekes és értékes észrevételeid, de azért…..nem vagy következetes.
Milyen összefüggés van a gazdaság és területi nagyság között ? Linkelje be,hogy Svájc mennyivel kisebb mint Oroszország, és majdnem fele a GDP-je ??
3. Én sem vagyok gazdasági szakember, Te sem vagy, mégis mindegyikünk kitér erre a témára, mert a szorosan összefügg a fő tárgyalt területtel.
4. A J-20 vajon pöcegödrökben készült ?
Az USA-nak pár éven belül demográfiai gondjai lesznek – több is !!
Azt állítod, amit Kína az utóbbi 20 évben csinált, azt nem lehet korlátlanul folytatni ! Nem is akarják. Ők korlátozzák már most is, mert különben akár évi 20 % növekedést is elérhetnének ! Amit már korábban is írtam – bér,anyag költség stb. – figyelembe kell venni !
Oszt’ akkor még nem is esett szó arról, milyen pénzügyi hatalom lett Kína !!
Márpedig a katonai technikához is elsősorban ami kell az a: pénz-pénz-pénz !
Nem területi nagyságról beszéltem… Mekkora Oroszország lakossága és mekkora Kínáé? Minden elmaradottsága ellenére az orosz légierő bőven potens a kínaival összemérve. A Szu-30MKK gépeiken kívül semmilyük sincs, ami az orosznak nincs, de az ami van, az is az oroszoktól van…
A pöcegödröt nem érted. Nagyon messze vannak még egy átlagmagyar életszínvonaltól Kína túlnyomó részén, de már CSAK ezért az ország tetemes részét leamortizálták. És idáig volt könnyű az út, mert főleg politikai döntések miatt tarthat ott Kína, ahol. Egy demokratikusabb országban nem lehetne azt megtenni, amit ott művelnek. Ez a rész arról szól, hogy 20 évnyi nagyon dinamikus fejlődésért az ország egy részének nem csak a jelenét, de a jövőjét is feláldozták.
Bczozo: Bocsi, de az orosz rakétaelhárító rendszer alapját a Galosch rakéta elhárító rendszer képezi semmi köze sincs az SS-18 interkontinentális ballisztikus rakétához. A Galosch Moszkva védelmére van rendszeresítve induló súly 220 tonna, Szojuz ürhajó 330 tonna, de a a Galosch indulási sebessége sokkal nagyobb, különben töltet termmonukleáris 5 megatonna.(Hidrogén bomba, ez kb 250 hirosimai atomboma.) Az USÁ-val kötött nemzetközi szerződés alapján máshova nem telepíti Oroszország.
Picur, bocs, de nem érted mit írok, az oroszok az amerikai rakétaelhárító rendszer ellensúlyozása érdekében új IBR -kat fejleszt, nem tud versenyezni az USA-val ilyen téren-/rakéta elhárítás/(túl koltséges)ez aszimetrikus válasz.
Akkor maradjunk abban, hogy nem tudjuk megérteni egymást, ha nem akaradod, legyen így, de ettől még beszélgeti, beszélgetnünk lehet. Maradjunk annyibban pld.hogy jelenleg és az elkövetkezendő 10 éven belül Oroszország letudja radirozni a Földről az USÁ-t, de ez nem alternativa, mert sem az oroszok és sem az USA érdekeit jelenleg nem szolgálja.Az oroszok bocs, de azt mondják azt is, hogy a TOPOL-M interkontientális ballisztikus rakéta 2.3.dik fokozatából, van egy közép hatótávolságú rakéta.(Oroszország leállította a három fokozatú ballisztikus rakéták( Topol-M) gyártását. Válasz as USÁ-nak,ja ez sérti a Reagan-Gorbachov megállapodást(USA sérti ezt a megállapodást),Putyint nem érdekli.
bczozo: Bocs, de minden haditechnika éles helyzetben bizonyít, hogy mit tud. Abban azonban megállapodhatunk, hogy jelenleg Moszkva a világon legjobban védett főváros Más városok védelme labdába sem rughat, értsd New York, London stb..
bczozo: Az SS-18-as nehéz interkontinentális ballisztikus rakáták már ócskák, elavúltak ezért vannak a Topol család tagjai. Másik az oroszoknak vannak lépéseik, pd. SS-9 orbitális rakéta, az igaz, hogy régi, a 60-as években volt rendszerben, de a volt Szovjetunió a 60-as évek végén kivonta az SS-9 eseket.(USA kérésére),( Hat robbanó fejesek voltak az SS-9 rakéták és a 6 robbanófejet 150 km magasságban mühold pályára állították. A visszatérő pályán becsapódó robbanó fejek érkezési idő 3-5 perc.).
Bocs Bczozo: Renicsek? Nem hiszem , hogy egy véleményen , vagyunk.
Molni, azért van ott pár típus, ami biztos, hogy nem az orosztól van.
Lássuk a mostani állást GDP ügyileg:
USA : Kína : nagy EU országok : Oroszo.
10 : 4 : 2-3 : 1
Hát,ez van.
Pusztán matematikailag:
Attól hogy Kína SZÁZALÉKBAN MÉRVE !! gyorsabban nő az USÁnál, egyáltalán nem biztos, hogy valaha is utoléri.
Csak akkor éri utol, ha DOLLÁBAN mérve nagyobb a növekedése. Ráadásul az USA puszta politikai döntéssel akármennyivel növelheti a lakosságát. Ugyanis oda sokan akarnak költözni, Kínába meg senki. Ráadásul Kínában aligha férnek el többen, Amerika meg üres.
Nagyobb balhé esetén az összes angolul beszélő ország fog Kínával szemben állni. Ráadásul Kína sose volt expanzív hatalom.
Az oroszk 90ben vonták ki a bazinagy partvédelmi ágyúkat.
OFF
gacsat
„Csak akkor éri utol, ha DOLLÁBAN mérve nagyobb a növekedése. Ráadásul az USA puszta politikai döntéssel akármennyivel növelheti a lakosságát. Ugyanis oda sokan akarnak költözni, Kínába meg senki. Ráadásul Kínában aligha férnek el többen, Amerika meg üres.”
Én nem vagyok senki! Ugyanis kínába akarok költözni! Elegem van ebből a kapitalista fosztogatásból és rabszolgatartásból! Kint én lehetek a Jani! :P
snakeye
Itt demokrácia van ott meg barbár világ van amerikába és európába lehet élni a legjobban .
Elegem van ebből a kapitalista fosztogatásból
Irakra gondolsz? oda csak amerika elviszi a jobb életet és a demokráciát szólásszabadságot.
bczozo: Bocs, de minden haditechnika éles helyzetben bizonyít, hogy mit tud. Abban azonban megállapodhatunk, hogy jelenleg Moszkva a világon legjobban védett főváros Más városok védelme labdába sem rughat, értsd New York, London stb..
Minek védeni egy civilekkel teli várost? Nem valós katonai célpont. Nem a II.Vh-s szőnyegbombázások korát érjük. A mai világban már az infrastruktúrát sincs értelme túlságosan rombolni. Minek védenki egy várost? A hidakat van értelme és a közműveket, de egy egészt várost semmiképpen.
Az meg, hogy legjobban védett elég relatív. Mi ellen?
Molni, azért van ott pár típus, ami biztos, hogy nem az orosztól van.
Az „amijük van részt” szándékosan pongyolán írtam. Persze hogy van. Csak azok a gépek mai követelmények szerint komolytalanok. N+1-dik J-7 inkarnáció ’80-as évek beli Python-3 rakéta másolattal.
http://forum.keypublishing.com/attachment.php?attachmentid=191850&d=1295384353
” Minek védeni egy civilekkel teli várost?” Moszkva szindróma. Moszkva Oroszország szive, politikai és tudományos központ. Moszkvát védi pld. a Galosch és a Gazella rakéta elháritó rakéta rendszer az interkontinentális ballisztikus rakéták ellen. Az SZ-400-as légvédelmi rakéta rendszer, mely alkalmas a ballisztikus rakéták lelövésére is ezért van néhány üteg az Amur folyónál (Észak-Korea), de Moszkva körül SZ-300-as ütegek is vannak valamint jelentős számban elfogó vadászok és lehetne sorolni…
Gacsat érdekes”Az oroszok90ben vonták ki a bazinagy partvédelmi ágyúkat.” A grúz-orosz háború után egy USA romboló ment Grúziába, felhívák az amik a figyelmét, hogy az orosz felség vízeket a hajó ágyúk miatt ne közelítse meg. Másik: Nem hiszem, hogy az oroszok a MAZ teherautókra telepített önjáró hajóágyúkat kiakarják vonni.
Oczozo: Az SZ-CS egy szakasza készült el és került átadásra, de ezt a vezetéket a kinaiak és az oroszok tovább akarják építeni és még a kőolaj finomítók sincsennek készen, melyeket Kína megrendelt. A fegyverkezés persze, hogy pénzbe kerül, de az oroszok nem fognak fegyverkezési versenybe belemenni az USÁ-val. Korrupció persze,hogy van és mennek a dollár milliárdok. A grúz-orosz háborúnál felébredt az orosz katonai vezetés is, hogy pld. a 40 éves Ural és Zil teheratutók fogyasztása 100 liter/100 km.(BM-21) A harckocsiknál is van probléma a grúzok ellen bevetett T-64-es harckocsi sorozatgyártását a 70-es években leállították.
Oczozo: Ha már a Szibéria-Csendes óceán kapcsán össze futottunk,és felvetetted a korrupciót akkor ajánlanék figyelmedbe egy cíkket, Kitekintő.hu.Itt megtalálod.
Korrupcióval kapcsolatban tudok én is mutatni aki nem ismerné…
http://www.origo.hu/nagyvilag/20110119-ruleaks-palota-kastely-putyin-allitolagos-luxuskastelya-a-wikileaks-orosz-parjan.html
..és íme egy Kínai vonatkozású link
http://kitekinto.hu/eia/2011/01/20/tul_sikeres_a_kinai_egy_gyerek_politika/
Üdvözletem ismét.
Az alábbiakban – elolvasva az előző írásom utáni hozzászólásokat – tennék még néhány kiegészítést, amely bár fog tartalmazni néhány elsőre OFF jellegűnek tűnő információt és gondolatot is ezen remek cikk témájához kapcsolódóan. Emiatt előre is elnézést kérek az olvasóktól és a hozzászólóktól, de a gondolatmenetemet nehezen tudnám úgy felépíteni és közérthetővé tenni, hogy szigorúan véve egy relatíve szűk határok közé szorított specifikus részterületet veséznék csak ki – bár igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik, de tévútra vezethet az, ha csak önmagában szemléljük egy folyamat apró részletét.
Egyik hozzászóló társunk [moderálva] jelezte, hogy véleménye szerint hülyeség azt gondolni, hogy a J-20-nak bármi köze is lehetne az orosz fejlesztésekhez, mivel a legkisebb mértékben sem követi az orosz repülőgép építési elveket.
Erre röviden csak annyit, hogy javasolt legalább a magyar médiapiacon is könnyen beszerezhető Aranysas magazin idei legelső számában található egyik cikk figyelmes tanulmányozása (címe: „Az üzlet az üzlet – Csuhaj nyolcadszor”), mivel Kővári László úrnak határozottan más meglátása van a témával kapcsolatban. A magazin ezen számára és a hivatkozott szerzőre még a későbbiekben is kitérnék pár szó erejéig, de ne rohanjunk előre.
A menet közben moderált, a személyes művelődésre való konkrét felhívással maximálisan egyet kell értenem, sőt, hasonlóképpen én is ezt ajánlanám nagy általánosságban, ugyanis így elkerülhető az utólagos moderálás kellemetlen folyamata.
Kína és a technológiai fejlettség realitása:
Nos, ahogy ígértem, visszakanyarodnék az Aranysas idei januári számához, amelyben Kővári László úr tollából egy másik cikk is született, amely a rendkívül találó „Mindent Bele! – A szegény országok vadászbombázója” címet viseli.
Szemelvényszerűen csak kiragadnék néhány szó szerinti idézetet Kővári úr írásából, egyrészt remélem, hogy ezzel nem követek el semmiféle törvénysértését a szellemi alkotások védelmével kapcsolatban (amennyire tudom, jelen esetben nem), másrészről pedig igyekszem egy olyan hivatkozott forrást megadni, amely egyszerűen és könnyen bárki halandó számára hozzáférhető és ellenőrizhető.
Ettől függetlenül annyit megjegyeznék, hogy tudtommal ez az oldal nem egy igazságügyi bizonyítási eljárás, ahol az adott „szakvéleményekhez” konkrét hivatkozások, precízen és szabatosan megfogalmazott definíciók és ismételten rekonstruálható mérési-vizsgálati paraméterek szükségesek. Amennyiben ezzel a többi hozzászóló is egyetért, akkor maradjunk annyiban, hogy ne követelőzzünk már állandóan bizonyítékok után a saját szabad véleményünk kifejtése kapcsán.
„Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szakítani kell azzal a sztereotípiával, miszerint a kínai gyártású eszközök, köztük a harci repülőgépek minősége gyenge, képességük alacsony. Ugyancsak hozzá kell szokni, hogy az egyes nemrég még fejletlennek tartott országok képesek komoly repülőgépipart létrehozni…” – Kővári László.
„Néhány területen a kínai hajtóműgyártóknak sikerült komoly előrelépést tenni, például a szóban forgó hajtóműnél (WS-13 – saját megjegyzés) már egykristályos atomszerkezetű turbinalapátokat alkalmaznak.” – Kővári László
javaslom a cikk további részeit is figyelmesen átolvasni, főleg, ami a jelenkori kínai fedélzeti elektronika színvonaláról és a légiharc rakétákról szól. A pakisztáni légierő a francia Thales berendezéseknél jobbnak találta a kínai rendszereket, a francia RC400-as radar esetében inkább a kínai KLJ-7-es radart választották. A KLJ-7-es 40 légi célt követ egyidejűleg, ebből tíz légi célpont adatait méri folyamatosan és négy légiharc rakéta számára képes pályakorrekciós jeleket kidolgozni. Ez a repülőgép pedig nem a J-10-es, nem is a J-11-es, pláne nem a J-20-as, hanem a prosztó JF-17-es.
Amelyre mellesleg integrálták azt az SD-10-es aktív önirányítású légiharc rakétát, amely 3,0 m2 hatásos visszaverődő felületű légicélt földháttéren kívül 100 km távolságból már befog.
Nos, mivel a kedvenc témám inkább a globális biztonságpolitika, semmint az apró részletekbe menő repülőműszaki kérdések megvitatása, így a magam részéről a kínai hadiipar jelen szintjének megítélésétől a továbbiakban tartózkodnék, de Kővári urat tartom annyira hiteles forrásnak, hogy butaságokat valószínűleg nem sokszor ír le. javaslom, hogy fogadjuk el a véleményét, miután ő ezen terület szakértőjének számít, azt gondolom.
Qualit igen érdekes kérdést tett fel Pakisztán és India egyenletembe történő beépítésével kapcsolatban. Igyekszem erre annyira röviden és érthetően válaszolni, amennyire tudok:
A globális színpadon van néhány nagyhatalom, amelyek – történelmi léptékben szemlélve rövid időszakokban – eltérő relatív súllyal, de állandóan jelen voltak és vannak. Az USA és a Szovjetunió közötti hidegháború idején Kína számára a legfontosabb az volt, hogy mindenképpen elkerülje az emberiség a NATO-VSZ közötti harmadik világháború kitörését, ennek megfelelően egy rendkívül okos és kifinomult, alapjait tekintve több évezrede csiszolódó stratégiát alkalmaztak, amelyet nemes egyszerűséggel hintapolitikának nevezett a világ. Kína természetesen nem „Teréz Anya Kft.”, ezen cél mögött a fő motiváció nem az egész emberiség megmentése, hanem Kína, mint az a bizonyos „nevető harmadik” élre törése állt. Az egy más kérdés, hogy ennek a stratégiának előfeltétele egy globális atomháború elmaradása kellett, hogy legyen.
A SZU szétesése után Kína és India (!!!) nagyon bölcsen és okosan figyelt arra, hogy bár Oroszország pillanatnyilag beteg és gyenge, de nem rúgnak bele még kettőt. Egyik oldalról Kínának szüksége volt (és van!) egy olyan Oroszországra, akinek a nukleáris potenciálja bőven elegendő az egész USA + NATO szövetség sakkban tartására, ugyanakkor a hatalmas mennyiségű ásványkincs tartalék miatt stratégiai beszállítója lehet a Mennyei Birodalomnak. Kína fő globális ellenfele ugyanis az Egyesült Államok, nem Oroszország.
Oroszország katonai ereje még képes Kínát ellensúlyozni, de ez nem feltétlenül marad így hosszabb távon. Miután Kína a maga holdudvarába terelte a 150 milliós atomhatalom Pakisztánt (ezzel két hatalmas lakosságszámú nukleáris hatalom között alakult ki stratégiai szövetség Közép-Ázsiában), Oroszország megkezdte India felfejlesztését is. Oroszország Indiát használja ellensúlyként a kínai-pakisztáni együttműködéssel szemben (India meg Ororszországot), ugyanakkor az orosz-USA relációban Moszkva Pekinget segítette haditechnikával és fejlesztésekkel, így teremtve egy olyan léptékű stratégiai ellenpólust, amely meghaladja az USA potenciálját is.
A globális játszma olyan, mint a hagymalevél. Több rétegben lefejthető és az egyes rétegek alatt újabb rétegek találhatóak, amelyek ráadásul átfedésben is állnak egymással. Az érdek és viszonyrendszerek nagyon bonyolultak, ezért érdemes mindig a saját szintjén kezelni az eseményeket.
Irán hatalmas pofonja semmiféle pofon nem volt, ahogy írtam korábban. A helyzet annyi, hogy a nagypályások (USA, Kína, Oroszország) játszmájában Irán, Izrael, É-Korea, Pakisztán, Japán, az EU többi középhatalma, stb. csak második körösök, ha úgy jobban tetszik, a „hagyma” belsőbb rétegei. Fontosak, hiszen erre épül a nagyok játéka is, de nem a legfontosabbak. Iránt egészen egyszerűen kicsit parkoló pályára tették addig, amíg egyéb, döntő stratégiai kérdésekben nincs megállapodás: START szerződés, jüan árfolyam, védővámok kérdése, rakétavédelem, stb…
De ez csak egy taktikai manőver volt, senki sem gondolhatja komolyan, hogy Kína vagy Oroszország szabad prédának otthagyja Iránt. Ráadásul miközben „pofont” kapott – és ezzel megint elodázták az izraeli támadás casus bellijét – azért a pofon mellé igen komoly kompenzációs csomag is érkezett Teherán címére. Aki tud olvasni a sorok között illetve a globális játékot szemléli, annak egyértelmű, hogy még gyalogcseréről sem beszélhetünk, pusztán egy kisebb, pillanatnyi lehetőség feladása történt a majdani nagyobb nyereség érdekében.
Nos, visszatérve az India-Pakisztán relációjára, a nagyhatalmak egymást használják fel egymás ellen egy játékban. ha tisztázni akarjuk valamennyire a helyzetet, akkor a megfelelő stratégiai szinten kell keresni a „rétegmegoldást”.
Globálisan Oroszország Indiát és Kínát (+ Brazíliát) kívánja az Atlanti Szövetség ellenében felvonultatni, amelyre ezen államok – saját, hasonló céljaik miatt – többé-kevésbé hajlandóak is.
Az USA Kínát az oroszok ellenében szeretné látni (erre egyre kisebb az esély az előzőek miatt), Indiát Kína ellenében támogatják (bár az orosz-indiai kapcsolat miatt ez is kétélű fegyver lehet), miközben az egyetlen igazi szövetségesének nevezhető NATO-EU képződménnyel kapcsolatban paradox igények merülnek fel: egyrészt ne legyen olyan erős és egységes EU, amely riválissá válhatna Washington számára, ugyanakkor legyen olyan erős és egységes NATO, amely mintegy meghosszabbított kardként sakkban tarthatja Oroszországot és a Közel-Kelet egy részét. Nos, mindenki eldöntheti önmaga, hogy ez hogy fog összejönni…
Indiának pedig szüksége van az orosz támogatásra Pakisztán és Kína féken tartására, ezért hajlandó bizonyos kérdésekben Moszkvát támogatni a Nyugattal szemben is.
Mindezek fényében rendkívül veszélyes hangot ütött meg Blair úr a napokban – arról a Tony Blairről beszélek, aki anno szenvedélyes hangon rémisztette halálra a békés Nyugati világot Irak tíz percen belül bevethető vegyifegyvereivel.
Nos, ugyanaz a Blair ismét előmászott a nagypolitika palettájára, és mit hallok? Szenvedélyes hangon immár a katonai erő bevetését vizionálja a világbéke érdekében Irán ellen. Pedig lehet, hogy csak ellene és a fajtája ellen kéne bevetni egy kis fegyvert…
Irán befolyása Irakban:
Ha valaki előveszi a Magyar Nemzet nevezetű, ugyancsak könnyen beszerezhető, a média világában abszolute hungarikumnak minősülő sajtóterméket, kicsiny kezével kinyitja a külpol rovatoknál és szúrós szemmel végigböngészi a nemzetközi sajtó szemelvényeit, akkor konkrét választ kap a témában egy nálam kissé szakavatottabb, hírnevesebb és autentikusabb politikustól.
Végezetül: Senki sem feledje, hogy két birodalmat ismerünk, akik több ezer évvel ezelőtt is komoly birodalmak voltak (amikor Európában még szinte írni-olvasni se sokan tudtak), és ma is még mindig birodalmak: Kína és India. A szükséges szellemi, kulturális és társadalmi potenciál valamint talapzat adott ahhoz, hogy jó eséllyel túléljék ezt a korszakot és továbbra is birodalmak maradjanak – miközben a többi birodalom jön és megy a történelem nagy színpadán…
Nos, Uraim.
Remélhetőleg néhány embernek tudtam választ adni és remélhetőleg senkit sem sértettem vérig. Továbbá, miután nem szeretek olcsó hivatkozások és mások véleménye mögé bújni, a továbbiakban kérek tisztelettel minden rajongót, hogy ne követeljen tőlem állandóan linket és forrást, mert van jobb dolgom is, mint általános népművelőt játszani.
M
Aranysas magazin idei legelső számában található egyik cikk figyelmes tanulmányozása (címe: „Az üzlet az üzlet – Csuhaj nyolcadszor”),
A cikkben kb. háromféleképpen van leírva „Zhuhai”. Hogy ejtik a város nevét a kínaiak?
Az 1kristályos turbinalapátról a Scientific American magyar kiadásában olvastam kb.1989ben. Képzelheted akkor, hogy mikor volt késsz. Jó 25 éves technológia. Csak gratulálni tudunk hozzá.
Legutóbbi ismereteim szerint pillanatnyilag a kerámiabevonatos lapát lenne soron, ha valaki elő tudna ilyennel rukkolni.
Oroszország és Kína 1ütt sem haladja meg az USA bármilyen potenciálját. Kivéve a stratégiai atomerőt.
Kivéve a stratégiai atomerőt.
Még ebben sem vagyok biztos. A kínai atomerő olyan kicsi, hogy pár %-a csak bármelyik két hataloménak. A 18 Ohio SSBN töredéke is nagyobb valszeg, mint az egész kínai utőerő. A szovjet SSBN-bőé a Delta III/IV (8 vagy 9 hajó?) és talán egy Tájfun van meg.
Szárazföldi interkontinentális ICBM terén kína semmilyen szinten nem mérhető egyikhez sem. A középhatótávolsgáú BM elvben kihalt, a harcászatiak terén nem tudom, hogy mi a helyzet. Tartalékban mindkét oldalon szeritem töménytelen gravitáció bomba van, de ezek nagy része elavult már.
Gacsat:
Amennyire én tudom – javítsatok ki, ha tévednék – a kerámia bevonatos turbina lapátok egyenlőre a Holdban vannak, azaz ez még erőteljesen fejlesztés alatt áll. Ez persze nem zárja ki azt, hogy akár rövid időn belül megjelennek.
A blade disk technológia az, amely tudtommal a bevált és már alkalmazott gyártástechnológiai csúcsot jelenti per pillanat, de mivel nem anyagmérnök vagyok, így megítélni sem tudom hogy az általad 25 évvel ezelőtt olvasott, akkor még valószínűleg fejlesztés alatt vagy a fejlesztés befejező stádiumánál tartó anyagmodell jelen idő szerinti kínai alkalmazása elmaradottságról vagy permanens fejlődésről tanúskodik-e. Ahogy a cikk írta, ebben az esetben nem elég mintapéldánnyal rendelkezni, hanem ismerni kell az ötvözeteket, az anyagmegmunkálás olyan egyéb összetevőit, amely semmi esetre sem fejletlen hátteret feltételez.
Ami meghaladja az USA potenciálját:
populációk nagyságrendje
saját nyersanyagbázis háttér (olaj, kőszén, vasérc, földgáz, ritkaföldfémek)
gyártási és termelékenységi potenciál
gazdasági növekedés potenciálja
likvid pénzügyi lehetőségek
űrvédelem, működtethető hordozórakéta flotta
konvencionális szárazföldi haderők
tradicionális, kulturális és társadalmi háttér (viszonylagos homogenitás az USA-hoz képest)
… hogy csak néhányat említsek a nukleáris erőkön túl azokból a semmiségekből.
A fő probléma és konfliktus az eltérő nézőpontok miatt alakul ki a hozzászólásaink kapcsán. Az eltérés pedig lényegi – addig, amíg sánta hasonlattal élve én inkább egy folyamat függvényszerűségét akarom vizsgálni, addig az ellenérvek rendszeresen arról szólnak, hogy per pillanat mi van – azaz a függvény egy adott pontjához milyen pillanatnyi érték (potenciál) tartozik.
Egyrészről ez sokszor nem válasz arra a kérdésre, ami a folyamat további menetére vonatkozik, másrészről pedig nem akar tudomást venni arról, hogy az eltérő kulturális és civilizációs berendezkedés miatt az időfaktor távolról sem egyforma – azaz könnyen lehet, hogy a fejlődés egy későbbi ütemébe bekapcsolódó entitás, ha elegendő gazdasági és társadalmi háttérrel rendelkezik, gyorsabb minőségi fejlődést tud produkálni ugyanakkora időintervallum alatt.
Ezen folyamatok vizsgálatával, elemzésével és értékelésével számos nemzetközi szervezet, kutató foglalkozik, számtalan elemzéssel, modellezéssel és publikációval.
„Oroszország és Kína 1ütt sem haladja meg az USA bármilyen potenciálját.” Ez nem kicsi tévedés.
Molni:
A felvetés Oroszország + Kína az USA ellenében címet viselte. Közép hatótávolságú rakétafegyverzetet csak az oroszok és az USA szerelt le, a kínaiak atomarzenáljának közel 65% ezekből áll, bár az utóbbi években ha jól tudom a kínai ICBM-ek 150 körüli darabszámra növekedtek, ezek nagyobb része is mobil hordozóplatformmal rendelkezik.
Az orosz stratégiai atomüterő bevethető robbanófejeinek mennyisége nagyságrendileg megegyezik az USA arzenáljával, a tárolt töltetek esetén az összes szakirodalom orosz fölényt becsül, amíg a hadszíntéri taktikai atomfegyverek számában az orosz fölény több mint kétszerese az egész NATO-énak.
M
Azért megjegyezném, hogy az említett Aranysas cikkben az is szerepel, hogy az a bizonyos egykristály szerkezetű lapátokat használó WS-13 még fejlesztés alatt van, jelenleg az oroszoktól veszik az RD-93 -asokat.
„A hajtómű beszerzése nem egyszerű. Azokat hivatalosan Kína vásárolja meg darabonként 3 millió dolláros áron, ezeket aztán továbbadja Pakisztánnak,…”
Tehát ezen a területen még mindíg hátrányban vannak.
Kína szerintem a hidegháború alatt nem a 3. vh elkerülésére koncentrállt, hanem inkább a függetlenségét próbálta megőrizni. Legalábbis nekem ez jött le az akkori hadiiparuk (külföldi szállítóktól való teljes függetlenség elsődleges fontosságú) és doktrínájuk(népi felkelés, gerillaháború, az ország belsejébe történő visszavonulás) alapján.
Emellett úgy tudom, hogy az USA nagyobb tartalékokkal rendelkezik bizonyos nyersanyagok(Pl: földgáz, kőszén) tekintetében, mint Kína.(Ha az összehasonlításban Oroszország is benne volt, akkor természetesen az USA hátrányban van ebből a szempontból.)
Montezuma!
Tanultam egy új szót! „entitás” :)
Nos Montezuma, nem tudom, hogy érdemes e ilyen mélyre ásni a globális politikában. Arról sem vagyok meggyőződve, hogy Kína hidegháborús politikáját olyan sok mértékben hajtotta a több ezer éves gyakorlat és a hideg számítás, mint Maó személyes amibiciója és pillanatnyi pozíciójának szilárdon tartása (lásd a szovjet határmenti villongásokat), valamint olyan tűzoltóakciók amikhez gondolom semmi kedvük nem volt (Kórea).
De mivel vasárnap délután van nem szeretnék senkit sem untatni a politikai világképemmel, inkább két könnyed videót linkelek be Kína-USA témakörben, amiket persze nem kell komolyan venni.
http://www.youtube.com/watch?v=OTSQozWP-rM
http://www.youtube.com/watch?v=IGYAhiMwd5E
F1End:
Természetesen, nem is arról írtam, hogy a kínai ipar beérte az USA színvonalát, hanem egy olyan tendenciának lehetünk napi szinten tanúi, amely felkiáltójel a többi nagyhatalom számára. Az USA vagy Oroszország nem engedheti meg magának, hogy kényelmesen hátradőlve azzal nyugtatgassa önmagát, hogy még mindig előnyben vagyunk. Ugyanis ez csak pillanatnyi állapot, a folyamat viszont azt mutatja, hogy Kína képes és kész arra, hogy fokozatosan ledolgozza a hátrányát, amely egyre több területen kumulálódva jelentkezik.
Miután a kínaiak lassan másfél évtizede egyre komolyabb összegeket ölnek az oktatásba és az innovációs bázisuk erősítésébe, így nem zárható ki az, hogy belátható időn belül bizonyos területeken esélyük van nemcsak az élvonalba kerülni, de akár a legelső helyet is megcélozhatják. Ehhez gyakorlatilag minden feltétel adott számukra.
A hidegháborús idők hivatalos kínai értékelése és az azóta többé-kevésbé nyilvánosságot kapott egyéb háttér politikai események arra engednek következtetni, hogy „a kici szárgák nem mindig azt mondják, amit gondolnak”…, illetve a viccet félretéve voltak komoly stratégiai megfontolások, amelyek hosszabb távra mutattak előre.
Kína a legtöbb nyersanyagból (főleg kőolaj és földgáz) behozatalra szorul, ez az ázsiai óriás egyik gyenge pontja. Kínát ezen források elvágásával háborús helyzetbe lehetne hozni, ezzel mindenki tisztában van. De ezt az oroszok miatt az USA nem nagyon tudja kijátszani, az oroszok pedig nem hülyék, hogy szembenézzenek a kínai haderővel Szibériáért.
Többször írtam már, hogy belátható időn belül nincs sok esély egy orosz-kínai szembenállásra – sokkal inkább azt feltételezem, hogy Moszkva be fog sorolni Peking mögé, kihasználva az ázsiai birodalom energiaéhségéből és likviditásából eredő előnyöket a saját egyéb irányú érdekérvényesítéséhez.
Kína sem érdekelt elpusztulni egy Oroszország ellen vívott háborúban, viszont jól jön neki az orosz katonai technológia megszerzése (majd továbbfejlesztése) valamint az orosz nukleáris erők miatt az egyik legbiztonságosabb (értsd: senki sem próbálja erővel elvenni tőlük) nyersanyagbázisra való ráépülés háttere. A fejlődés további üteme szerintem hosszabb távon lassuló lesz , majd valószínűleg beáll egy közel konstans értékre. Addigra viszont már egészen másfajta világot fogunk látni.
Nani1980:
Szándékosan nem akartam államot vagy nemzetet írni, mivel ez a modell igaz lehet olyan egyéb rendszerekre teljesen más területen is, amelyeknek semmi köze a konkrét példánkhoz. Ennél jobb „semleges” megnevezés nem jutott eszembe.
M
„Kivéve a stratégiai atomerőt.”
„Még ebben sem vagyok biztos. A kínai atomerő olyan kicsi, hogy pár %-a csak bármelyik két hataloménak. A 18 Ohio SSBN töredéke is nagyobb valszeg, mint az egész kínai utőerő. A szovjet SSBN-bőé a Delta III/IV (8 vagy 9 hajó?) és talán egy Tájfun van meg.
Szárazföldi interkontinentális ICBM terén kína semmilyen szinten nem mérhető egyikhez sem. A középhatótávolsgáú BM elvben kihalt, a harcászatiak terén nem tudom, hogy mi a helyzet.”
Az alábbi számokat már belinkeltem ide egyszer, a cikk a Jane’s Defense Weekly egyik számában jelent meg, az adatok 2009. nyáriak, vagyis kb. naprakészek, nem hinném, hogy másfél év alatt nagy változás lett volna:
NUCLEAR WARHEAD CUTS
United States:
70,000 produced since 1945
10,000 in current stockpile (5,435 operational)
Russia:
55,000 produced since 1949
14,000 in current stockpile (6,830 operational)
Britain:
1,200 produced since 1953
Fewer than 200 Trident missiles remain
France
1,260 produced since 1964
350 in current stockpile
China
860 produced since 1964
Approx 400 in current stockpile (approx 130 deployed)
Vagyis – bár abban igaza van Molninak, hogy az orosz és az amerikai atomarzenálhoz képest minimális – de a hajdani önmegtartóztatás a nukleáris fegyverkezésben a kínai részről eltűnt. Már most nagyobb nukleáris fegyverkészlete van, mint a briteknek vagy a franciáknak. És ez csak exponenciálisan nőni fog, hiszen még csak mostanában fog kiépülni komolyabban a kínai SSBN tengó flotta, tehát ezzel egy új hordozó plattform jön létre, a „Hosszú Menetelés” ICBM rakéták mellett. Ha a tendenciát nézzük, az egyértelműen egy erősödő Kínát mutat, szerencsére a sokezer éves történelme alatt Kína szinte soha nem volt katonailag expanzív hatalom…
Amúgy a grafikon számai alapján érdekes kérdés, hogy az amerikai Kongresszus miért húzza el az újabb nukleáris fegyverzetcsökkentési megállapodás ratifikációját. A jelenlegi számbeli orosz nukleáris fölény miatt az amerikaiak járnának jobban a kölcsönösen 1700-ra maximalizált robbanófejekkel, mert az oroszoknak sokkal többet kell leszerelniük a saját készletükből, mint az amerikaiaknak…
Én semmilyen komoly elemzést nem láttam az USA és Kína gazdasági kilátásairól. Blikkes riogatás az egész, békaperspektívából. A pénzügyi rész megint sötétben tapizás. Senki sem ért hozzá. Mindenesetre, ha kitörne a háború, az USÁnak máris nem kéne visszafizetni a töménytelen államkötvényt. A perzsák még csak hadat sem üzentek, mégse kapták vissza a pénzüket.
Mac:
A nagy nemzetek elcigósodtak. Az USA épp a legjobb úton van efelé.
Kínának, mint a legtöbb államnak, nem elvei vannak, hanem érdekei. Köztük, és mondjuk köztünk az a különbség, hogy ők érvényre is tudják ezt juttatni. Azt meg hogy a górét császárnak hívják, vagy főtitkárnak, olyan mind1.
És ez csak exponenciálisan nőni fog
Ebben erősen kételkedem. Semmi szükség sincs akkora mennyiségre sem, ami a jenkiknek és oroszoknak most megvan. Miért pazarolná Kína erre a pénzét feleslegesen?
A nagy nemzetek elcigósodtak. Az USA épp a legjobb úton van efelé.
Ezt hogy érted? kifejtenéd bővebben?
Picur:
„Az SS-18-as nehéz interkontinentális ballisztikus rakáták már ócskák, elavúltak ezért vannak a Topol család tagjai.”
Nem nevézném ócskának hiszen ez a világ legnagyobb és leghatalmasabb rakétája. 6 változata volt-van. Jelenleg az R 36M2-mod5, R-36M2-mod6 van hadrendben. a mod5 1988 decemberében kezdték telepítani (1986-88 gyártás, tesztek)a mod6-ot 1991 szeptemberében telepítették.
A mod5-os 10 MIRV.vel volt ellátva a Mod6-os Single.
A S18 rakéta hossza 37 m, 3m atméro, 211 tonna súly, hatótávolság 11 000-16 000 km. a Toltet 0,75-1,0 Mt(mod5) 7,5 Mt (mod6) Igen szép pusztítást tud végezni, nem véletlenul az USA mindig be volt tojva ezen rakéták miatt.
Nincs már sok hadrendben (kb 46drb), de megbízhatók. Idén is lesz 3 tesztkilovése OO-ban . 2025-ig hadrendben maradnak.
A Topol rakéta gyengébb csak egy atomtoltetet hordoz, helyette már telepítik RS 24-Jarszt MIRVvel (4-6)
Egyébként politikai, gazdasági, katonai infókért ajánlom az orosz sajtót.
Ha tudsz oroszul szintén ajánlok egy nemrég megjelent elemzést az orosz fegyveres erokrol (a SZU -felbomlásától napjainkig a katonai reform)), melyben részletesen le van írva az osszes orosz fegyveres ero torténete(szárazfoldi, légi,stb…)
http://periscope2.ru/pdf/new_russian_army_sm.pdf
Montezuma, jelentős csúsztatásokat állítasz be tényként, megint. Ez gond.
Ami meghaladja az USA potenciálját:
„űrvédelem, működtethető hordozórakéta flotta”
AEGIS-sel lőttek már le műholdat és F15-ösről indítható ASM-135 rakétával is, tehát amerikai haderőnem is képes ilyesmire.
Hordozórakétából meg bőven többük van, mint Kínának, akár a műholdakat, akár a ballisztikus rakétákat nézzük
saját nyersanyagbázis háttér (olaj, kőszén, vasérc, földgáz, ritkaföldfémek)
Ebből egyedül a fémek (ritkaföld és vas) igazak, olajból pl. az USA jelentősen többet termel és nagyobb tartalékai vannak, saját területén is. Széntermelésre bár Kína a legnagyobb, tartalékai az USÁnak a legnagyobbak (csak ők korszerűbb erőforrásokat használnak). Gázban pl. 8-szor akkorák termelésben, és háromszor tartalékokban, mint Kína.
gyártási és termelékenységi potenciál
Gyártástechnológiában az USA vagy 10 évvel Kína előtt jár, de ha gyárakban alkalmazható olcsó, igénytelen munkaerőre gondolsz, valóban. Egy USA munkás termelékenysége jóval magasabb, mint egy átlagos kínaié. Ez nem azon múlik, hogy melyikük szorgalmasabb, hanem, hogy ki milyen helyen dolgozik, és az amerikai számára olyan eszközök állnak rendelkezésre, amivel sokkal hatékonyabb tud lenni.
Társadalmi homogenitás
Kínában 56 bejegyzett kisebbség van, ezek némelyike annyira el van nyomva, hogy területileg is elszakadna, ha tehetné. Az USA területén mikor volt utoljára etnikai villongás? A homogenitás egy fontos szempont, de szerintem a társadalmi megbékélés fontosabb, és ez ott már lezajlott a 60-as 70-es években, míg Kínában most kezdődött.
gazdasági növekedés potenciálja
Ez érdekes kérdés, ha azt nézzük, hogy százalékosan tud-e nagyobbat növekedni, igen. Viszont, ha azt nézzük, hogy valaha el tud-e olyan fejlettségi és jóléti szintre jutni, mint az USA, akkor nem igazán. GDP/főre, amit jelenleg a gazdaság egyik, ha nem a legfontosabb mérőszámaként tartunk számon, az USA kb. 6,5-ször fejlettebb. Valamint szintén magasabb az össz GDP-je, kb. 3-szor.
Ez csak pár pont. Van, amiben igazad van, de általánosságban olyan szinten hagyatkozol meggyőződéseidre, hogy bizonyos dolgokat óhatatlanul nagyon elnézel. Persze, így rövidebb idő hozzászólni, de ha már mint mondtad, úgy is ritkán szólsz hozzá, de akkor nagyobb mértékűt, érdemes lenne esetleg rászánni az erőfeszítést. Nagyon érdekes tényekre lehet rábukkanni ha veszed a fáradságot, és utánanézel legalább a nagyobb, számszerűen is kifejezhető adatoknak. És ez az általad kedvelt globális biztonságpolitika jobb megértéséhez is vezet, a hozzászólás megalapozottságáról nem is beszélve.
űrvédelemről nem tudok nyilatkozni, szerintem USA,Kína,Oo. is képes le0zni bármelyik állam műholdas szemét és fülét
Kína gazdasági teljesítménye pedig lassan utoléri az Egyesült Államokét
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_%28PPP%29
ez reálisabb összehasonlítás, mert figyelembe veszi az egyes országok inflációját, mely az USA 600 milliárdos lazítása révén most meglódult – QE2 néven fut a dolog ha jól tudom
és figyelembe veszi a vásárlóerő paritást az adott országhoz képest
Ráadásul a direkt gyenge jüan miatt ez is egy fontos tényező az elszámolásnál, hogy hol is tart Kína.
Ezek szerint 1.4x nagyobb az USA teljesítménye, mint Kínának, de mivel USA-ban negyedannyian élnek, ezért csak 0.35x az átlag életszínvonal, mint USA-ban.
Monti köszönöm a választ :) Nagyából én is így látom Pak.-India-Oo.-Kína témát.
A britek váratlanul közzétették a pontos számot. 244 robbanófejet tartanak rendszerben. Ahoz képest, hogy 160at saccoltak rájuk, elég sok.
Hiába rakok be orosz linkeket, senkit sem érdekel.
Az SS18 csak a pontosság kedvéért, nem interkontinentális, hanem globális rakéta. Arról is jöhet, ahonnan nem várják.
Társadalmilag Monezüminek van igza. Van 1 nagy félhold Oregontól (!!) Floridáig, beleértve Kaliforniát, az USA legerősebb államát, ahol a mexik vagy már többségben vannak, vagy belátható időn belül többségben lesznek. Utána szépen csatlakoznak oda, ahonnan au USA annakidején elrabolta őket. (Új Mexikót próbálták volna nem adni.)
http://en.wikipedia.org/wiki/File:New_2000_hispanic_percent.gif
Kaliforniában tényleg lassan többségbe kerülnek a latínók, de aranytojást tojó tyúk az amiknak Kalifornia, San Diego,San Francisco,LA,ipar,kikötők,Szilícium-völgy stb.
amúgy tegnap rosszul írtam a fejenkénti jóléti szorzót:
csak 0.17x-osa a kínai fejenkénti GDP, mint USA-ban
„És ez csak exponenciálisan nőni fog…
Ebben erősen kételkedem. Semmi szükség sincs akkora mennyiségre sem, ami a jenkiknek és oroszoknak most megvan. Miért pazarolná Kína erre a pénzét feleslegesen?”
Molni, már megint terelsz! Pontosan odaírtam mögé az állításom okát is: nem azért lesz nagyobb a kínai atompotenciál, mert a fejükbe vették, hogy felhozzák magukat az amerikaiak és az oroszok szintjére. Hanem azért, mert eddig 1 azaz egy kínai SSBN volt, az is hangos, és korszerűtlen vacak, amelyet ők is inkább tanulási céllal tartottak hadrendben, mint potens csapásmérő eszközként. Már épül az utódja, és legalább 6 egységet terveznek belőle. Innentől egyszerű matematika, hogy hat boomer tengóhoz több SLBM rakéta kell, mint egyhez…
Okinaváról kivonták az amikat, de úgy néz ki kapnak egy rakat korszerű F-15-öst a japánok, ha jól tudom SE is megy a szigetekre.
Kínaiak annyi tengót gyártanak a közeljövőben, hogy elkéne egy-két P-8-as, de ha jól tudom japik nem rendeltek P-8-ast, hanem nekiálltak és kifejlesztettek egy teljesen házi halászmadarat a Kawasaki P-1-est ami leváltja a 100+ P-3 Oriont, elég komoly cucc lesz.
Ráadásul ők is be akarnak törni az utasszállító piacra egy 100-120 fős jettel a Kawasaki YPX -szel, ami ugyancsak teljesen házi és a szállítpiacra a C-2-essel, ami japán szállító, bár ebben még GE lesz.
Egy lassú technológiai függetlenedési folyamat zajlik odaát, szerintem üdvözlendő, hogy a japók most már nem csak licensz alapján fognak gyártani, hanem önálló ötleteik is lesznek. Én a tech biodiverzitás híve vagyok, az én szememnek jobban tetszik ez, mint mikor egy-két gyártó uralja le az egész bolygót.
Hogy ennek mi áll a hátterében senki se tudhatja biztosan.
Kína felemelkedése vagy egyszerűen csak az amerikai bizalom ilyen fokú megerősödése, de lehet ezek mellett szerepet játszik az egyetlen szuperhatalom befolyásának csökkenése az óceán túloldalán, de lehet ezek lineáris kombinációja.
Mindenesetre ebben az évtizedben komoly repülőeszközök lesznek elérhetőek ázsiai eredettel és ez fejtörést okozhat a nagy amerikai,európai konszerneknek majd.
Lehet koreaiak is kapnak SE-t.
Kínában talán még összetettebb a nemzetiségi helyzet, mint az USA -ban:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d9/Ethnolinguistic_map_of_China_1983.jpg
Ráadásul itt komolyabb összetűzések is vannak, pl: 2009 -ben az ujgur zavargások során a kínai források szerint is(http://news.xinhuanet.com/english/2009-07/18/content_11727782.htm) legalább 197 ember meghalt.
Los Angelesben sokkal többet lőttek halomra.
Kolombusz:
Nem olvasod végig az elejétől fogva az írásaimat és a többiek hozzászólásait, amikre utána válaszoltam, inkább ez a gond. Nem akarok megmagyarázni valamit, amit öt hozzászólással korábban elég részletesen kifejtettem.
Gacsat:
Az SS-18 rakéta a mai napig a világ legbrutálisabb nukleáris fegyvere. Azt hiszem te írtál korábban az SS-9-ről is, amelynek a robbanófejét orbitális pályára lehetett állítani, majd távirányítással pár keringés után a Föld bármely pontjára képes volt csapást mérni a világűrből. Mindezt már az 1970-es évek elején tudták az oroszok produkálni.
Qualit:
Szívesen.
Killer Clown:
Teljesen felesleges lenne, ha Kína is több ezer atomrobbanófejet tartana hadrendben. Hozzáteszem, hogy mind a technikai felkészültségük, mind az ipari hátterük, mind a pénzük könnyedén megvan ahhoz, hogy elvileg rövid idő alatt beérjék az amerikai vagy orosz nukleáris erőket – de ez rendkívül nagy stratégiai hiba lenne a részükről.
A kínaiak bátran támaszkodhatnak az orosz potenciálra az USA ellenében és az amerikai erőre az oroszokkal szemben. Per pillanat Amerikának és Oroszországnak nagyobb szüksége van Kínára, mint fordítva – hiába az USA a fő kereskedelmi partnere Kínának per pillanat, mivel ez gyorsan változhat a közeljövőben.
F1End:
Az északi kínai nem érti a dél kínai nyelvét – ezért használják a han kínait. Az viszont téves, hogy az USA homogénebb, mint Kína. Azok a népcsoportok és nemzetiségek évezredek óta ott élnek, közös kulturális hagyományokkal, míg az USA-ról ezen a téren nincs is miről beszélni.
1994. Los Angeles?
M
Figyelj, ha valami=20, akkor hiába magyarázod, hogy nem annyi. Ez ilyen egyszerű. Vannak dolgok, amik nézőpont kérdései, és vannak amik nem.
Kolombusz:
Hogy elejét vegyem a további feleslegesen elfajuló szócséplésnek ezt a hozzászólást kimondottan Neked címzem:
Te egész végig Kína és az USA relációjában vizsgálod a kérdést, de ha vetted volna a fáradságot és elolvastad volna az eredeti, Gacsat kolléga által tett kijelentést, miszerint „Oroszország és Kína 1ütt sem haladja meg az USA bármilyen potenciálját” címmel, akkor már, mint előzményből is kiderülhetett volna, hogy én miről beszélek ezek után.
Űrvédelem: Tehát szerinted az orosz+kínai űrvédelmi kapacitás elmarad az USA mögött? Apropó, hordozórakéták: Szerinted nem egyértelmű a helyzet?
Nyersanyagok: Miután az oroszok egymagukban is szinte mindenben jobban el vannak eresztve, mint az USA, nincs is miről beszélni. Ritkaföldfémek esetén pedig Kína a nyerő.
Gyártási és termelékenységi potenciál: Ez nem pusztán gyártástechnológiát jelent, ez csak egy összetevője az egésznek. Nézzük meg a 2008.-as, 2009.-es és 2010.-es évre vonatkozó effektív amerikai ipari termelési mutatókat, majd a kínait. Most a valódi ipari termelésről beszélek.
Társadalmi homogenitás: Már bocs, de az USA a legutolsó ország a világon, ahol erről beszélni lehet. Amerikához képest voltaképp mindegyik állam homogén, még India is a maga 2000 féle nyelvével. Egy apró, ámde lényeges momentumot kihagytál: a közös kulturális, vallási és néprajzi hagyományokat cirka 2-3 ezer éven át, már ami Kínát illeti.
Gazdasági növekedés potenciálja: Nézzük meg az elmúlt 4-5 év külföldön történt beruházások értékét amerikai majd kínai viszonylatban.
A GDP, mint a reálgazdaság legfontosabb mérőszáma – néhány más alapelveket valló közgazdász ezt manapság nem tartja mérvadónak a világgazdaság mozgatórugóinak szempontjából. Például Svájc GDP-je igen jó, mégsem múlik rajta semmi.
Az amerikai gazdasági szektorban pedig nem a valós ipari termelés és érték előállításból, hanem a kereskedelemből és a szolgáltatóiparból ered a relatíve magas GDP. Csakhogy hosszú távon a belső szolgáltatásból és kereskedésből csökkenő ipari termelés mellett nem lehet szuperhatalmakat fenntartani.
De hát majd meglátjuk, idén még biztosan lesz pár érdekes hír Amerikából is.
Köszönettel: M
Molni, már megint terelsz!
Oszt miért is? 1 helyett mondjuk lesz 3 vagy 4. Ez rövidtávon tényleg exponenciális. De ez akkor lenne, ha a köv generációból 9-et 16-ot vagy még többet gyártanának. Miért tennék? Te tudsz ilyen szándékról? Egyáltalán minek?
Mivel eddig semmi nem volt, ahhoz képest felesleges olyan kiejelentésket tenni, hogy exponenciális. Miért? Mert kváci értelmezhetetlen. Nics mire extrapolálni…
Egy vita a G1-ekről? :))
„Egy apró, ámde lényeges momentumot kihagytál: a közös kulturális, vallási és néprajzi hagyományokat cirka 2-3 ezer éven át, már ami Kínát illeti.”
Kína olyan, mint az egykori Jugoszlávia, ha megszűnne a fő összetartó erő (hadsereg), több mint 1 tucat államra esne szét (Tibet-et és az ujgurokat már most is csak a katonaságnak köszönhetően tudják kordában tartani, partmenti területek valószínűleg egyszerűen ledobnák magukról a szegényebb belsőket)…
Kína 450 éves periódusban rakódik össze, és esik szét. Most éppen az összerakódás csúcsa felé járnak. Ugye, már csak Tajvan hiányzik. 1830 volt a mélypont.
Eltorro:
Nem egészen. Ebből a logikából kiindulva voltaképpen a világ legtöbb országa darabokra hullhatna, akár kicsi, akár nagy. Ez Belgiumtól elkezdve Kanadáig igaz lehetne.
Ami viszont nem mellékes, hogy az általad is említett kisebbségek mekkora százalékát jelentik a teljes lakosságnak. 5-10 millió ujgur nekünk sok, ott szinte semmi.
Tibet fontos mind stratégiai elhelyezkedése, mind édesvíz készlete miatt!
Ráadásul amit kínai birodalomnak nevezünk, az létezett az ókori Róma idejében is (sőt…), meg ma is létezik. Ezt nem sokan tudják elmondani magukról a történelemben.
M
Mack:
„Fade, az F11 amiről írsz, az, az apertúra, nem pedíg a záridő.”
csakhogy én ezt írtam:
„Ilyen esetben mindig nagyon alacson expoziciós érték jön ki fényképezz akár ISO100al és rekeszelj akár F11re.”
Nem záridőt írtam, hanem rekesz értéket. A Magyar terminologiában így hívjuk az Aperturet. Azaz te kevered vagy/és nem ismered ezt a fotózási alapfogalmat és nem én. hm.
Ühümm…
Csakhogy végig záridőről(exponálási időről) beszéltünk, és erre vállaszoltad, hogy rekeszeljek F11el…
Látom azóta utánaolvasgattál a dolgoknak.
mz: „Ráadásul amit kínai birodalomnak nevezünk, az létezett az ókori Róma idejében is (sőt…), meg ma is létezik.”
Ilyen szinten az EU meg létezett 2000éve is csak Római birodalomnak hívták.
„Nem egészen.”
De igen. Ha nem lenne az 56féle elnyomás pl. Tibet (is) rég nem lenne Kína része. Csak a katonaság tartja egyben.
mack:
„Csakhogy végig záridőről(exponálási időről) beszéltünk, és erre vállaszoltad, hogy rekeszeljek F11el…
Látom azóta utánaolvasgattál a dolgoknak.”
és szerined mit határozza meg az exponálási időt? Talán a feltételek között ott szerepel a rekeszérték is? Semmi hiba nincs a mondatomban.
“Ilyen esetben mindig nagyon alacson expoziciós érték jön ki fényképezz akár ISO100al és rekeszelj akár F11re.”
„Látom azóta utánaolvasgattál a dolgoknak.”
Na erre viszont azt mondom vegyél vissza. Én elhiszem, hogy nem értesz a fotózáshoz. De akkor kicsit több tiszteletet.
Az utánolvasás részre pedig azt reagálnám, hogy az alapszetem egy D80+18-105vr+70-300vr+sb800
Hát, tévedtem ami az utánaolvasást illeti…
A rekesz értéknek (F szám) semmi köze az exponálási időhöz.
Fade:
„mz: “Ráadásul amit kínai birodalomnak nevezünk, az létezett az ókori Róma idejében is (sőt…), meg ma is létezik.”
Ilyen szinten az EU meg létezett 2000éve is csak Római birodalomnak hívták.
“Nem egészen.”
De igen. Ha nem lenne az 56féle elnyomás pl. Tibet (is) rég nem lenne Kína része. Csak a katonaság tartja egyben.”
Nem kötekedésként, de: Az ókori Római Birodalom mikor aposztrofálta magát európai birodalomként, pláne elő EU-ként? Gyakorlatilag soha. Róma idejében még az a fogalom, hogy Nyugat sem létezett. Arról nem is beszélve, hogy a konföderatív EU minden olyan ismérvnek a híjján van, ami egy birodalmat birodalommá tesz.
Ehhez képest Kína már akkor is Központi Birodalomként nevezte önmagát.
Róma a fénykorában az akkori világ gazdaságának 5%-át, míg Kína és India vele egy időben 20-25%-át adta.
A „nem egészen” titulus nehezen illeszthető abba a logikába, amelyet követsz. Adott 1350 millió lakos, amelyből hivatkozol 3 millió tibetire és 8,5 millió ujgurra. Ők a kínai lakosság 0,85 százalékát teszik ki, amely finoman szólva is jelentéktelen.
Egy ekkora népesség esetén pusztán katonai erővel nem lehet egyben tartani egy birodalmat, pláne nem úgy, hogy évezredek múlva is még létezik. Ehhez más is kell.
Üdv: M
mz: „Nem kötekedésként, de: Az ókori Római Birodalom mikor aposztrofálta magát európai birodalomként, pláne elő EU-ként? Gyakorlatilag soha. ”
Lehet nem aposztrofálta de az volt. Europai birodalom.
„Adott 1350 millió lakos, amelyből hivatkozol 3 millió tibetire és 8,5 millió ujgurra. Ők a kínai lakosság 0,85 százalékát teszik ki, amely finoman szólva is jelentéktelen.
Egy ekkora népesség esetén pusztán katonai erővel nem lehet egyben tartani egy birodalmat, pláne nem úgy, hogy évezredek múlva is még létezik. Ehhez más is kell.”
Egyrészt nem csak tibeti, meg ujgor kissebbség van Kínában. Szó nincs 0.85%os kissebbség arányról. Tibetet Kína anektálta a Kína ellenes felkeléseket pedig katonai erővel verte le. Azaz de katonai erővel tartotta és tartja egyben.
mack:
„Hát, tévedtem ami az utánaolvasást illeti…”
Na igen….
„A rekesz értéknek (F szám) semmi köze az exponálási időhöz.”
Már, hogy ne lenne. Gondolj csak bele 1.41ról rekeszelsz 2re akkor dupláznod kell a záridőt hogy az érzékelőd ugyanannyi fényt kapjon. Hisz fele annyi fényt enged be adott idő alatt az objektíved.
Ezen a linken el is olvashatod meg a táblázatból nézheted is. http://www.dpreview.com/learn/?/Glossary/Exposure/Exposure_01.htm
Ismerem a linket.
De ismétlem a két dolog különálló, legalább annyira, mint a kuplung és a gáz(habár ugyanannak a járműnek a részei). Ha pedíg összeségében vesszük a dolgott, akkor meg ugyanannyira kihagyhatattlan a fényérzékenység (ISO). Lásd az általad kitett linken.
Az apertúrát (rekeszértéket) pedíg elsősorban nem arra használod, hogy a fényviszonyokon korrigálj, hanem a mélységélességet határozod meg vele. Pl portrékészítésnél, ahol a háttér nem lényeges, széles rekeszértéket használsz (kicsi F értéket) és a záridőt ehhez igazítod.
http://www.flickr.com/photos/karpatikum/4997590697/sizes/l/in/photostream/
„De ismétlem a két dolog különálló, legalább annyira, mint a kuplung és a gáz(habár ugyanannak a járműnek a részei). Ha pedíg összeségében vesszük a dolgott, akkor meg ugyanannyira kihagyhatattlan a fényérzékenység (ISO).”
Annyira különálló, hogyha az egyiket változtatod akkor a másikat(kat) is kell vagy alul/túlexponált (bebukott/kiégett) lesz a képed. Amúgy magadnak is ellentmondasz merthát ezt összességében kell nézni. Vagy tán be tudod lőni a fényviszony ismeretében a képet manual beállításban ha fogalmad sincs pl milyen rekeszértékre van a géped állítva?
Az ISO pedig kihagyhatatlan de ott is volt a mondatomban: “Ilyen esetben mindig nagyon alacson expoziciós érték jön ki fényképezz akár ISO100al és rekeszelj akár F11re.”
DSLR felhasználóként pedig jól tudom mikre is lehet használni a rekeszelést. Amúgy régen makrozgattam is. Csakhát nem vonzanak a bogarak. :)
„Annyira különálló, hogyha az egyiket változtatod akkor a másikat(kat) is kell vagy alul/túlexponált (bebukott/kiégett) lesz a képed.”
Nem muszáj. Állíthatsz a fényérzékenységen is. Vagy megvilágíthatod jobban a tárgyat, ha ez lehetséges (blicc, lámpák).
Ami a kérdésedet illeti, hogy be tudok e lőni egy képet rekeszérték ismerete nélkül, visszakérdezek, hogy mi van akkor ha nincs rekesz? Vagyis nem használsz fényképezőgépet?
Leteríted a fényérzékeny papírt, ráteszel faleveleket és lepréseled egy üveglappal. Felkapcsolod a villanyt egy pillanatra és utána a hívóval zsonglőrködsz:)
„Nem muszáj. Állíthatsz a fényérzékenységen is. ”
Direkte így írtam: „másikat(kat)”, na találd ki miért? Igen a harmadik dolog miatt ami az érzékenység. Ott is volt az állításban ISO cimmel. Idézzem magam megint??? Bár tudom szerinted ezek a dolgok nem függnek össze… amin bármilyen fotós nem is mosolyog hanem vihog egyet. dpreview cikk is nagyon szépen igazol engem ha gondolod linkelek mást is ami szépen mutatja az expo idő, rekeszérték, érzékenyésg közti összefüggést.
„Vagy megvilágíthatod jobban a tárgyat, ha ez lehetséges (blicc, lámpák).”
Ha jobban megvilágítod akkor mit is kell csinálni a géppel? Csak nem azon a három (szerinted nem összefüggő) dolgon állítani? hm?
Amúgy pedig konkrét pldaból indult a vita, nem valószínű.
„Ami a kérdésedet illeti, hogy be tudok e lőni egy képet rekeszérték ismerete nélkül, visszakérdezek, hogy mi van akkor ha nincs rekesz? Vagyis nem használsz fényképezőgépet?”
Erős a gyanum, hogy a kép amiről beszélünk fényképezőgéppel készült és nem üveglappal nyomtak laposra légvédelmi rendszereket. És mégerösebb a gyanum, hogy csak kötekedsz, ráadásul úgy, hogy folyamatosan terelsz (ld üveglap) és fotós alapfogalmakkat keversz (mint pl rekeszérték) és alapfogalmakról akarod megmagyarázni, hogy nem ís úgy van ahogy a szakirodalom, legyen az akár a dpreview leírta. És a lényeg: Mért teszed?
Azt mondtam, hogy különálló értékek. Nem keverheted össze a záridőt az apertúrával. Továbbá azt állítottam, hogy ha összességébe nézzük a dolgot (értsd fényképezés) akkor ugyanannyira kihagyhatattlan a fényérzékenység is. Tehát ismétlem: záridő, apertúra, fényérzékenység. Ezek különálló értékek, különálló mértékegységük van: másodperc tört részei, F szám, ISO szám. Kérlek, ne vitatkozz olyan kijelentésekkel, amiket én nem mondtam ki. Értem én, hogy ha a gépedet (A) használod autúmatikusan útánaálljtja az időt, de azért van (M), hogy azokat külön is állíthasd(akkor viszont az ISOval kompenzálsz).
Ha pedíg ezt a képet vesszük alapúl:
http://img837.imageshack.us/img837/5553/s400a.jpg
Nyílvánvaló, hogy a zárídő volt túl hosszú és azért folynak el a katonák, a apertúrával ebben az esetben is, mint szinte mindíg a mélységélességet állították.