A 21. századi szárazföldi hadviselésben rendkívül fontos szerephez jutnak a különféle harcjárművek védelmi rendszerei. Ezek feladata, hogy semlegesítsék az ellenséges harckocsik elleni rakétákat, amikkel a legtöbb harmadik világbeli ország és gerillaszervezet fel van szerelve. És bár az aktív védelmi rendszerek fejlesztésének elkezdése szorosan fűződik Oroszországhoz, az ilyen jellegű technológiák fejlesztésében jelenleg elsősorban az Amerikai Egyesült Államok (iraki és afganisztáni háborúi miatt) és Izrael (a terroristákkal folytatott harcok okán) jár az élen. Ám nemrégiben Németországban mutattak be egy új, egészen ígéretes védelmi rendszert, melyet katonai járművek számára terveztek.
A Diehl BGT védelmi ipari vállalat még tavaly novemberben végzett sikeres éleslövészeti tesztet a MAPS (Mutual Active Protection System) névre hallgató önvédelmi rendszerével. A Meppeni Szövetségi Fegyverfejlesztési Központ lőterén november 10-én végrehajtott próba során egy 6×6-os Fuchs páncélozott szállító harcjárműre szerelték fel az aktív védelmi rendszert, mely sikeresen semlegesítette a támadó aknavető- és rakétalövedékeket, a jármű bárminemű károsodása nélkül.
A MAPS aktív és passzív elemekkel is rendelkezik, működése ezek együttes munkavégzésén alapul. Fontos részét képezik a megfigyelő-érzékelő szenzorok, melyek észlelik a közeledő rakétákat, bármilyen irányból is érkezzenek, majd az adatokat továbbítják a központi feldolgozó egység számára. A veszélyt ténylegesen az aktív részleg semlegesíti, ez kisméretű robbanótölteteket lő ki, melyek lökéshullámuk segítségével pusztítják el az ellenséges rakétákat, a harcjárműtől biztos távolságra. Továbbá amellett, hogy megvédi a harcjárművet, a MAPS még azt is képes megállapítani, hogy honnan jött a lövés, így lehetségessé válik annak szinte azonnal viszonzása. Természetesen ez akkor is igaz, ha egyszerre több irányból tüzelnek, ilyenkor rangsorolja a tűzfészkeket.
A töltetek négyes indítóblokkokban helyezhetők el, melyek horizontálisan 360 fokban körbeforgathatók, és fölfelé is képesek kitérni. Mozgékonyságuknak köszönhetően a rendszer válaszideje a támadásokra a másodperc tört részében mérhető, így kiemelkedő védelmet biztosít. Moduláris kialakítása miatt a megrendelő igényei szerint személyre szabható, például felszerelhető többféle érzékelővel (radar, IR), valamint infravörös zavaróval is, mely úgy téríti el a rakétákat, hogy megzavarja azok irányítórendszerét.
A MAPS integrálható más harci koordinációs rendszerekhez, mint például a BMS (Battle Management System) vagy a C4I.
Jófélee:D
:D az mar biztos…
Nekunk lesz ilyen? Biztos jol jonne.. tetszenek ezek az aktiv vedelmi rendszerek… Rapakolhatnank arra a nehany T-72-re.
rendelkezünk még vmennyi müködőképes T72vel + képzett személyzettel, vagy az is kuka?
Nekem 12-14 bevethető T-72-es rémlik, de javítsatok ki ha ez változott időközben, mert az elmúlt időben nem néztem utána.
Érdekes, hogy időről időre felröppennek hírek aktív védelmi rendszerekről, de egyelőre nem terjedtek el széles kőrben.
Azon agyalok, hogy vajon mennyire sérülésállóak ezek a rendszerek, pl egy géppuskasorozat, nem teheti e tönkre a mm radart stb.
Mackensen
Csak nyugaton nincsenek elterjedve az Oroszoknál pl minden T-90 harckocsin van alapból a T-80-hoz is van bár azt nem tudom mennyire használják.
A gond ezekkel a rendszerekkel az ára. Pl vegyünk egy T-72 est olyan 1-1,5 milla darabja hozzá egy arena rendszer 300 ezer.Egy komplett védelmi rendszer könnyen megduplázhatja a harckocsi árát. a nyugati eszközökre fokozottan igaz ez mert sokkalta drágábbak. Tehát egy 5 millás M1re vagy Leo2 re biztos 2-3 milla kiépíteni egy teljeskörű védelmi rendszert. Ez mondjuk egy zászlóalj vagy ezred szintjén elég tetemes összeg.
Dudi, ami a T-90 van, az, ha jól tudom nem hard kill rendszer. Nem semmisíti meg a lövedéket/rakétát, hanem inkább egy kinfinomúlt zavarórendszer.
Jelenleg a Magyar Honedsegben 22 t-72 all rendeszerben:
1 szazad Tatan, a harcitamogato zlj. allomanyaban, 14 db harckocsival (+1 muszaki mento valtozat)
1 szakasz Varpalotan a BHK ellenero szazadanak reszekent (4 db)
6 db az MH KKB allomanyaban Szentendren.
Ezeken felul valoszinuleg rendelezesere all nehany muszaki mento es hidveto valtozatu T-55 (vegyesen a felsorolt 3 helyen)
Na végre valaki konkrétan megtudta ezt írni:)kösz ranyek.
Egyébként ha jól tudom ennél jóval több t-72esünk van csak azok kint porosodnak a szabad ég alatt,üzemen kívül helyezve és rotációs rendszerben használják ezeket mostaniakkal cserélgetve.
Egyébként a mi t-72eseink ha jól tudom nem rendelkeznek reaktív páncélzattal de javítson ki valaki…egy képet láttam már reaktívos t-72őröl hazai színekben,de a mi viszonyaink között nem tudhatom hogy ebből rendelkezünk nagyobb készletekkel vagy csak felcsinosították az év végi búcsúra tessék mutassunk valamit nekik módra…
ranyek amugy az 24 darab amit leírtál nem kötekedek:)+1:)
Mackensen
Igen a T-90-re valamiért valóban csak passzív védelmi trendszert raktak
(Stora–1*/Kontakt-5),pedig rendelkezésre áll az ARENA és a DROZD rendszer is ami képes az aktív rendszer.
*http://jovonk.info/2010/07/26/aktiv-vedelem-2
Összesen 238db különböző változatu T-72 volt rendszerben nálunk. ebből 77db-t átadtunk iraknak majd késöbb újabb 77db-ot átadtunk az afgánoknak. Valamint jópár darab ki lett vonva mert „A” osztályu páncélsérülése volt.
Egyébként a 96-ban beszerzett példányok némelyikén volt reaktív páncélzat, de nem mindegyiken.
akkor most kérjünk az Irakiaktól cserébe 50 Abrams-ot :D és kvittek vagyunk :D
ja de jópár mi-8 asuk nálunk maradt még 91-után amiket mi reptettünk. :P
Az afgánok 1 t72-est sem kaptak tőlünk…
tehát akkor a reaktív páncézat rendsszeresítve nem lett…
A néhány T-72-ön volt reaktív páncélzat, az pongyola fogalmazás. Anno 1996-ban Fehéroroszországtól vettünk a „rocstelepről” (beolvasztás előtt)ha jól emlékszem T-72 hk-kat.. A kiválasztás találomra történt, így egymással sem kompatibilis felszerelésű és modifikációjú tankokat vásároltunk. Zseniális beszerzőink „elfelejtették” megvásárolni a hozzávaló robbanóanyagot, így a tankokon gyakorlatilag üres dobozok vannak. Ezeket a reaktív páncélzatú harckocsikat „pupos”-nak, meg Dolly Parton”-nak” is becézték az amerikaiak. Védettségük mindenképpen meghaladja a hagyományos 72-es páncélvédettségét, ennek ellenére az aktív tatai hk. század nem ezekből áll, sőt még az egy tucat tank sem azonos altípus. Zuhanyhíradó szerint pld. volt hogy a páncélosokból mobillal kellett kapcsolatot teremteni egymással, mert a rádiókkal nem lehetett…
Szégyen…
Üdv Kele!
Dolly Partonnak nem a reaktív páncélzat, hanem a +20mm pánzélzat erősítés miatt hívták az amerikaiak a T-72A (1979)-et, majd Super Dolly Partonnak a T-72B/T-72M1 (1985)-et. Természetesen ezekre fel lehetett szerelni reaktív páncélzatot, de az egy másik történet.
TG
Ad hoc vettük a Fehér oroszoktól a t-72-ket.
Ami esett, az pottyant, alapon.
A reaktív tölteteket tényleg ott feledtük.
Vannak azért „hozzáértő, precíz’ beszerző szakembereink, vagy nem ? :)
Megnézném őket, egy komolyabb versenyszférás cégnél, ha így látnák el a feladatukat, a tiszt urak.
Gyorsan kézhez kapnák a menlevelet.
Mellesleg, remekül helytállnak a tankjaink, az évente megrendezendő, „bevetési irány”, aktuális gyakorlaton. :)
Valamint nyílt napokon, stb.
Még az üres páncéldobozokkal felpakolt tankot is kiállítják sokszor, jól mutat. :)
A mennyiségük már mindegy, elmentek a levesbe.
Afganisztánnak nem tudom adtunk-e tankokat. Gépkarabélyt igen, de tankokról nem hallottam.
Kíváncsi lennék, ha az Afganisztánban vezénylő kontingensünk parancsnok, a helyzet romlása folytán harckocsi, vagy tüzérségi erősítést kérne, az ott lévő csapatunknak, hány hüvelyket esne le a vezérkarunk álla ? :)
Köszönöm a helyreigazítást. kele
Szerintem olyan nem lesz, hogy nehézfegyverzetet kérjen a kinn lévő parancsnok. Sem a PRT sem a reptéren lévő egység nem „harcoló” alakulat, a különlegesek meg ilyet nem használnak direktben… Utóbbiak, ha kérnek légi/tüzérségi támogatást akkor annak megvan a kialakult parancsláncolata, mivel mi „csak” betagozodtunk az alegységünkkel..
Játszottam csupán ironikusan a gondolattal, kicsit fricskázva a helyzetünket, elsősorban a honvédség rendelkezésére álló darabszámok tükrében, mind harckocsik, tarackok, szempontjából. :)
A PRT tényleg nem harcoló, de azért a táborba, nem ártana egy üteg aknavető.
Érheti támadás a tábort, ahol hasznos lehet egy ilyen fegyverzet.
Persze, lehet van náluk….
BTR is van ott, nem nagyon mozdulnak velük ki, a tábor falain kívülre.
A gépágyúja viszont, hasznos a védelem szempontjából.
http://www.mno.hu/portal/525844
bocsánat afgánba csak 50 HK-ment elvileg.
Nem nagyon sajtóztak az afgáni „tank exportról”. :)
Gondolom, az iraki szállítás nem volt túl nagy siker, ezért inkább nem reklámozták. :)
Mindegy, akkor ha jól számoltam, akkor még tartjuk, nagyjából, a tábornok/harckocsi, 1:1 arányt. :))))
Vagyis, talán van még annyi harckocsink, amennyi tábornokunk a hadrendben. :)))
tábornokból több van sztem :)
SnakeEye, szerintem azok a harckocsik nem mentek ki. A cikk csak feltételes módban fogalmaz, és a NATO sem jegyez ilyen adományt, csak a gépkarabélyokat.
http://www.isaf.nato.int/troop-numbers-and-contributions/hungary/index.php
Snakeye!
Azok a helikopterek nem „itt maradtak”, hanem a Mikromatika, bizonyos szállításokért kapta cserébe. Majd miután nem tudta értékesíteni, a Honvédség vette meg őket. Nem kellene ezt így előadni, mert messze nem erről volt szó, hanem egy kereskedelmi üzletről. Ezek nem a jugoszláv MiG-21-esek esete, pl tőlünk a jelenlegi iraki kormány nem kéri vissza azokat, talán nem véletlenül.
TG
Öntöttvas(nak kinéző) kiegészítő páncél volt a torony elején. Legalábbis a Zalka T72esén volt ilyen.
A világ 1ik vezető gyógyszergyáránál dolgozom. Nálunk is vannak ilyen beszerzők.