Robert Gates amerikai védelmi miniszter egy január 6-i sajtótájékoztató keretében több döntést is bejelentett, mellyel a Fehér Ház által megvont 78 milliárd dollárt ellensúlyozni kívánják: a U.S. Army és a Tengerészgyalogság létszámának csökkentése mellett több, régebb óta kérdéses sorsú program kapcsán született döntés.
Robert Gates elmondása szerint a Fehér Ház döntése, miszerint 5 éves viszonylatban összesen 78 milliárd dollárral csökkenti a Pentagonnak utalt összeget kézzelfogható megerősítése annak, hogy a Pentagon védelmi programjaiba végtelenül pumpált pénzek időszaka már régen a múlté. Ha a Védelmi Minisztérium több pénzt akar a beszerzésekre, fejlesztésekre, akkor azt a költségvetéséből kell kigazdálkodnia.
Véleménye szerint ugyanakkor ezen elvonás nem akadályozza a haderőt feladatainak ellátásában, lévén nagyobbrészt a Védelmi Minisztériumon belüli nyirbálások és ésszerűsítések teszi ki annak oroszlánrészét, 54 milliárd dollárt. A U.S. Army és a U.S. Marine Corps létszámának csökkentésével, illetve az F-35 beszerzések lassításával további 6, illetve 4 milliárd dollárt tudnak megspórolni.
Robert Gates áprilisban hirdette meg a költségeknek a redundáns és felesleges szervezeti elemek és fegyverprogramok szanálásával elérendő csökkentését célzó programot. A célkitűzés 5 éves távlatra legalább 100 milliárd dollár volt, amit aztán a fegyvernemek magasabb prioritású igényeikre fordíthatnak. A Pentagon illetékesei szerint az Army 29, a Légierő 34, a Haditengerészet pedig 35 milliárdot kapart össze. Ezt egészíti ki a Különleges Erők Parancsnoksága által előteremtett 2 milliárd és a minisztérium ilyen-olyan ésszerűsítések végett elért 50 milliárdos spórolása.
Az amerikai védelmi miniszter mindezek mellett bejelentette, hogy a jövőben már nem érkezik több pénz a Tengerészgyalogság EFV és a U.S. Army SLAMRAAM programjaira, illetve az XM501 Non-Line-of-Sight Launch System-nek az Army-nak szánt változatára, azaz ezen programok kvázi elkaszálásra kerültek.
Haladjunk talán sorba, a sort pedig az F-35B kálváriájának legfrissebb elemével zárjuk majd.
Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogságának egyik ambíciózus programja a fegyvernem kétéltű partraszállító harcjárműveinek megújítását célzó EFV (Expeditionary Fighting Vehicle – Expedíciós Harcjármű). Ugyan a Tengerészgyalogság teljes mellszélességgel kiállt a potens képességeket felmutató, ám technikai problémákkal küszködő, cserébe combos árcédulát előrevetítő fejlesztés mellett, ám a védelmi miniszter már korábban is hangoztatta, hogy az EFV „közel van a vágóhídhoz”, s onnan csak eredmények produkálásával menekülhet meg.
A politikusok már korábban sem tekintették rossz ötletnek, hogy megszabaduljanak a jelentős pénzeket felemésztő projekttől: az EFV darabonkénti ára 22 millió dollárra kúszott fel, a fejlesztési program ezidáig már mintegy 3 milliárd zöldhasút emésztett fel. A program összköltsége – a fejlesztési pénzekkel együtt – pedig 15 milliárd dollár fölött mozogna megvalósítása esetén.
A döntéssel kapcsolatban a védelmi miniszter azt a kommentárt tette, miszerint a látszólag végtelen és komplikált követelmények egy olyan járműbe torkollottak, mely felemésztené a fegyvernem eszközbeszerzésekre fordítható büdzséjének jelentős részét. Mindezt ráadásul úgy, hogy úgy friss elemzések szerint a Haditengerészet és a Tengerészgyalogság meglévő és jövőbeni légi és vízi eszközeinek párosítása a Bőrnyakúaknak az EVF helyett szánt új, annál egyszerűbb, de még mindig kellően potensnek kikiáltott kétéltű harcjárművel bőven elegendő.
General Dynamics EFV ,
A U.S. Army rakéta vonalon lett nyirbálva. A költségcsökkentési játék egyik áldozata a jelenleg is használt, Stingerrel felszerelt Avanger rendszer és a Fehér Ház légvédelmét biztosító, AMRAAM-ot használó, a Kongsberg Defence & Aerospace / Raytheon nevével fémjelzett NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) utódjának szánt, már exportsikerekkel is rendelkező SLAMRAAM, melynek a U.S. Army általi rendszeresítése a tavalyi évben a Nemzeti Gárda ellenkezése ellenére már kérdésessé vált.
Szintúgy az Army költségcsökkentő programjának áldozatává vált a Lockheed Martin és a Raytheon közös gyermeke a Littoral Combat Ship és a már törölt Future Combat Systems részére fejlesztett NLOS-LS is.
Úgy tűnik a NLOS-nak is befellegzett – legalábbis a szárazföldi erőknél ,
És ha már így részben a Lockheed Martinnál tartunk, akkor folytassuk is a sort egy másik portékájukkal, az F-35B-vel, melyre testvéreivel ellentétben egy ideje igencsak rájár a rúd.
Robert Gates beszédében kitért arra, hogy a helyből felszálló változat kiütközött problémái súlyosabbnak bizonyultak a vártnál, ami esetleg néminemű áttervezést is igényelhet a meghajtás és a szerkezet terén. Ami persze várhatóan nem tenne jót sem a gép eléggé kicentizett súlyának, sem pedig az árcédulának.
Mindenesetre a friss információk szerint a Lockheed Martinnak 2 éve van rá, hogy bebizonyítsa a B változat is megérdemli a hadrendbe állítást. Ellenkező esetben…
„Ha ezen változat kijavítása és teljesítmény, ár és ütemezés szempontjából a helyes útra visszaterelése nem sikerül ezen időkeretben akkor úgy érzem törölni kell.” – nyilatkozta a védelmi miniszter.
Az F-35B 2010. márciusa óta kevesebb mint egy tucat vertikális leszállást hajtott végre ,
A teljes F-35 programot érintő változtatás, hogy a korábbi tervekkel ellentétben az előszéria 2016-ig (LRIP IX) tolódik ki, melyben a tervezett 449 gép helyett csak 325 gép készül el. A típus kezdeti műveleti képességének elérésének céldátuma pedig várhatóan 2017-re tolódik ki.
