|

Törökország harci repülőgépet fejleszt

A katonai repülőgépiparban a 20. század végére beállt trend szerint az egyes nemzetek általában már nem képesek saját maguk számára előállítani a szükséges technikát, hanem kizárólag annak üzemeltetésére és esetleg javítási munkálataira rendezkednek be (valahol sajnos még erre sem…). Ez egyrészt olcsóbb, másrészt pedig kevésbé kockázatos, mint egy bonyolult és költséges saját tervezet végig vitele. Ennek ellenére azonban vannak olyan nemzetek is, melyek még most, a 21. század elején is így döntenek, hogy nem bízzák másra ezt a rendkívül fontos feladatot. Az egyik ilyen Törökország, mely éppen most erősítette meg, hogy hazai fejlesztésű és gyártású harci repülőgépet szeretne rendszeresíteni.

A hír egyébként nem teljesen új, sőt, már mi is írtunk róla még szeptemberben. Akkor a dél-koreai és indonéz közös programként ismert KF-X kapcsán vált nyilvánossá az információ, hogy a törökök is beszállnának a fejlesztésbe, a kész típust pedig rendszeresítenék is. Azóta bővebb adatokat nem tudtunk meg, a források csöndben maradtak. Most azonban hivatalosan is elismerték, hogy lesz 5. generációs török harci gép, ám azt egyelőre nem tudták 100%-ban megerősíteni, hogy a dél-koreai – indonéz csapattal együtt készül-e el.

December 15-én, Ankarában tartott sajtótájékoztatóján a védelmi beszerzések államtitkára bejelentette: a török fejlesztésű és gyártású harci repülőgép-típus 2023-ban állhat szolgálatba, elkészítését pedig a legnagyobb hazai repülőgépgyártó vállalat, a TAI (Turkish Aerospace Industries) koordinálja majd. A Védelmi Minisztérium első körben 20 millió dollárt juttat a TAI részére, melyből két év alatt el kell készíteniük a majdani repülőgép terveit.
A KF-X programba való bekapcsolódásról Vecdi Gonul védelmi miniszter azt mondta, hogy egyelőre még nem biztosak a dologban, ám nagy esély van rá, hogy végül így döntenek. Egyelőre viszont még úgy fest, hogy egyedül oldják meg a problémát, bár Dél-Koreai és a KAI folyamatosan keresi a nemzetközi partnereket.

Még van tíz évük – török F-4E-k és F-16-ok az állóhelyen (Forrás) ,

A leendő típus, mint már említettük, 2023-ban vagy kicsivel azután léphet állományba, feladata pedig a McDonell Douglas F-4E Phantomok és Lockheed Martin F-16C Fighting Falconok vadászbombázók leváltása lesz, de valószínűleg ekkorra kivonásra kerülnek a Northrop NF-5 Freedom Fighter könnyű vadászok is. Így az amerikai F-35A-val és a modernebb (Block 50/52 változatú) F-16-osokkal közösen e repülőgépnek nagyjából 410 első vonalas harci gép helyét kell majd átvennie, ami nem kis feladat. Ez természetesen azt is jelenti, hogy többfeladatúnak kell lennie, és mind teljesítményben, mind pedig rendszer-fejlettségben meg kell haladnia a jelenleg alkalmazott típusokat. Ami pedig a hajtóművet illeti: nos, jelen állás szerint ezt mindenképpen külföldről rendelik majd, mivel a török ipar kapacitása nem elég egy modern erőforrás kifejlesztéséhez, nemzetközi szinten pedig elég nagy a választék.

Ezen hír hallatán a nagy nemzetközi repülőgép-gyártók mind elkeseredtek, ugyanis már többen is vártak egy esetleges tenderre Törökországban. Főleg az európai Eurofighter konzorcium sajnálkozhat, ugyanis ők dédelgették a legnagyobb reményeket a törökökkel kapcsolatban, ám ezek most mind szertefoszlottak.

63 hozzászólás “Törökország harci repülőgépet fejleszt”

  1. Főleg az európai eurofighter konzorcium sajnálkozhat

    Hát van is min sajnálkozni nekik.
    Ha a törökök rendszeresítik az F-35-öst akkor az abba lévő modern elektronikát tanulmányozhatják és továbbfejleszthetik .
    2023-ra szolgálatba áll ?
    Eurofightert meg minek vegyenek ? nincs toló erővektorlása,nincs lopakodása , nincs belső fegyvertere,.
    Meg is értem a törököket hisz a büszkék a nemzetükre és gazdaságuk is nagy lesz .
    Míg itt az európai ember legszívesebben ketté hasítaná az ország vezetőjét.

  2. Sziasztok!

    Törökország azért tart ott katonailag ahol tart, mert az USA-nak ez állt érdekében. Légi erejének nagyrészt ingyen, vagy messze áron alul adott át fegyver rendszereket, kiszolgáló és gyártás technológiákat az elmúlt évtizedekben.

    Törökország egyedül ekkora hatalmas erőt nem képes sem fejleszteni, sem fenntartani.

    Innen minden önállósági törekvés csak arra jó, hogy az átlag emberek csámcsogjanak rajta. Legyen min összeveszni. :) Az USA nem fogja támogatni. (Lehet nekem esni…)

    Amit érdemes még megfigyelni az a képen legelöl látható, 1968-as gyártású Phantom. Hihetetten mekkora élettartam van ezekben a gépekben. Élettartama első húsz évben az USAF-nál szolgált.

  3. Társuljon be Magyarország-is, pénz helyett agy kapacitással.

    Mivel? Metrót, villamos tervezni és gyártani sem tud már a magyar ipar. A II.Vh óta nem gyártott a magyar ipar komoly nehézfegyverzetet. Sem harckocsit, sem repülőt, se semmit. Az sem magyar volt, hanem német repülőgép. Páncélos fejlesztés volt még saját, de azok sem sikerültek túl fényesen.

    Attól, mert volt / van pár Nobel díjas magyar – nagy része nem is itthon dolgozott, tehát a magyar származás a pontosabb kifejezés – attól az ország átéagos szürkeállomány szintje igen messza van attól, hogy mi itten harci repülőgép gyártásba és tervezésbe becsatlakozzunk.

  4. molni azért kicsit pontosítanék azon a II. világháborús részen

    Magyarország nem kért a német páncélosokból mert már elavult volt (PzIV), a Párducot meg irdatlan pénzért adták volna át gyártásra.
    Ezért megterveztük és kiviteleztük a WM TAS nehéz harckocsit, ami még jobb is lett volna a párducnál. Majdan a későbbi francia talán MAX10-es kiköpött mása volt a magyar fejlesztésnek.

  5. Ezért megterveztük és kiviteleztük a WM TAS nehéz harckocsit, ami még jobb is lett volna a párducnál.

    Papíron. Mivel bizonyíték nincs erre én nem tudok ezzel mit kezdeni. Azt tudom, hogy a mostai HT-ban volt egy PCT eszköz fejlesztése a hánorú után. Nagyon nem jött össze. (Monduk leírták, hogy kezdők csinálták, de harckocsi tervezés terén sem voltak tapasztalataink…)

  6. Elnézést AMX 50 volt az a harckocsi.

    Egyébként 2 prototípus épült (a viszonyokhoz képes rekord idő alatt)belőle, és nem fából mint a német Maus. Egyébként rengeteg nem fiktív adat van a tulajdonságairól (negatív pozitív), ha nem ismerné valaki akkor az egyik szakirodalom (ami most pont az egérpadom)a Turcsányi Károly: Nehéz harckocsik című munkája. csak ajánlani tudom nagyon részletgazdag kifejezetten a TAS-al kapcsolatban.

  7. Magyar ipar 1930 kezdet talpra állni.

    Azt ne feledjük hogy az ország Duna vonaláig 1919-1920 ki lett fosztva.
    Ami gépet lehetett a Csehek és a románok vittek.

    Valamint a Trianon béke diktátum is kötötte hazánkat hogy sokáig a hadseregét nem fejleszthette, nem birtokolhatott harckocsit.

    Közhely de nálunk nagyon a fejénél bűzlik a hal.
    Ezért van az hogy ,ez a 20 év inkább vissza fejlődésnek tekinthető mint előre lépésnek.
    Most minden bajunk sokkal súlyosabb

  8. Az,hogy ma egy kanalat nem tudunk legyártani nem azért van mert hülyék a magyar mérnökök(szerintem a felsőfokú oktatásból kikerülő bármilyen szakemberek megállják a helyüket az egész világon)hanem annak köszönhető,hogy nincs iparunk.Hiába van egy okos ötlet nincs mivel megvalósítani és sajnos lassan már ott tartunk,hogy az is kevés lenne ha lennének modern eszközeink a legyártáshoz mert nincs képzett szakmunkás aki kezelje a gépeket.

  9. Sajnos bármilyen nehéz fegyver, vagy repülő, helikopter, saját előállítása a teljes képtelenség kategóriájába tartozik, jelenleg.
    Tömören, semmiféle hazai ipari háttér ehhez nincs !!!!!!!!!!
    A rendszerváltás után, az állami vállalatok eltűntek, mindenféle módon.
    Max., valamiféle harcjárművet ( PSZH ), tüzérségi eszközöket, csöves légvédelmi fegyvereket,néhány más kisebb jelentőségű eszközt voltunk képesek készíteni, a hidegháború időszakában.
    Nem vagyunk rosszabbak szürkeállományban senkinél.
    Azonban nincsenek megfelelő szakembereink, még a tervezéshez sem.
    Nem képeztünk ilyeneket, külföldön sem hinném hogy nagyobb számban lennének komoly hadiipari cégeknél Magyar szakemberek,különböző szakismerettel bíró mérnökök, kulcspozícióban.
    Ami az ipart illeti, nos az Opelnél Szentgotthárdon, töltött éveim alatt, megtapasztaltam, alig akad hazai illetőségű beszállító, még a motorgyártáshoz is.
    Sok cég települt hazánkba, itt termelnek, de ezek külföldi illetőségűek.
    Magyar, IPARI TERMELŐ vállalkozás, egyszerűen kevés van !
    Sajnos még kevesebb, amelyik a maga nemében, hatékonyságában, munkakultúrájában, az általa előállított termék minőségében, versenyképes lenne.
    Kivételek lehetnek, de az minimális.
    Szóval, nincs meg a gépgyártásunk saját fejlesztésű, teljesen komplett, komolyabb fegyverek előállításához.
    ( úgy tűnik, még a gépkarabélyainkat sem vagyunk képesek korszerűsíteni. )

  10. Az a videó vmi fenomenális! :D Legnagyobbat röhögtem, mikor a végén kiírta, hogy “Don’t try this at home!” Pedig már pont gondolkodóba estem, hogy ki kéne próbálni. :D

    Molni, tudtommal te repülőgép-fejlesztésben dolgozol. Szóval a te szürkeállományod is a béka seggében van, vagy te mint egyedüli anomália a grafikon csúcsán tündökölsz? :) Magyarországon évtizedek óta egy tudatos értelmiség-rombolás folyik. Aki valaha magyarnak mondta magát, és volt esze annak az első dolga volt egy jegy nyugatra. Ennek a csodálatos tükre az, hogy “mindent” a magyarok találtak föl (de minimum közük volt a feltalálásához) csak épp senki sem Magyarországon, magyar állampolgárként tette ezt. Ennek a tudatos rombolásnak a következménye az is, hogy nincs egy gyárunk sem. (pedig volt) Szóval a magyar ember nem hülye ember, csak végre a helyére kéne hogy kerüljön, egy megfelelő vezetéssel. Egyébként nekem is az első gondolatom az volt, hogy társulnunk kéne. (persze nem a jelenlegi vezetéssel, és a jelenlegi gazdasági viszonyokkal) Ha lenne esze a vezetésnek szorosabbra fűzné a viszonyt a törökökkel. Ők (az én tapasztalatom alapján, voltam egy pár hónapig törökök közelében) testvéreikként kezelnek minket magyarokat.

    Galcom, attól még mert olcsóért kapták a gépeiket nem jelenti, hogy gyengék lennének. :) Mi azon az áron is max 20-at tudtunk volna venni. No meg az USA sem azért tápolja őket mert olyan gyengék lennének. Végülis Izrael mellett nem álltak ki, mikor a kettőjük vitája volt, az pedig nagy szó.

  11. A magyar fejlesztésekhez eggyetlen fontos dolog kell ami viszont nincs és ez a tőke vagyis a pénz.
    Lenne rá agy és ember is. Csak épp pénz nincs.Legalábbis belföldi tőke az nincs. Ami meg külföldi tőke az nem magyar ugyebár…
    Képzett mérnökökben nincs hiány szerintem sőt a szakmunkásokkal sincs súlyos gond.
    Csak a tőke…

  12. Nem tudom miből gondolják, egyesek, hogy a Magyar mérnök csodamérnök lenne. Ugyanannyira képes mint az Osztrák/Német/Francia… DE amivel tuti meg kell sok Magyar mérnöknek küzdenie, hogy amit megtanult a főiskolán az használhatatlan pl 1986os Borland C fordítot használnak (nem is ANSIt), PLCnél vmi matuzsálemet, nem egy S7…est, vezérlésnél pedig analog vezérlés oktatás folyik ami ugye 20éve kiment a divatból… de hát a tanár úr 1988ban diplomázott akkor korszerű volt….

    Star Trek: Szerintem meg csillió1 dolgot nem lehet csak akárhogy megoldani.

    A Magyar ipart meg ne írjuk le már ennyire, nem fog 4.5genes repülőt gyártani mint amit koreaiak szeretnének a LH&Martin segítségével, de azért ott a Rába H14-H25 vagy épp a hiúz ami szintén rendelkezik avval a “fölös” képeséggel, hogy mutatja, hogy elvileg hova csapodik be a lövedék ésatöbbi.
    Tény ezek nem 100%ig Magyarok, de még egy M1/Merkava/K2ön se saját löveg van…

  13. novara:
    “A magyar fejlesztésekhez eggyetlen fontos dolog kell ami viszont nincs és ez a tőke vagyis a pénz.
    Lenne rá agy és ember is.”

    Szerintem meg nem. 10001 dolognak nincs háttere MOon. megint egy abszurd plda: DélKoreanak is kell a L&M segítsége ha egy 4.5genes repülőt össze akar rakni. Hol vagyunk mi attól?

    “Képzett mérnökökben nincs hiány…”
    MOon nagyon komoly mérnökhiány van. Ahogy Europa nagy részén.

  14. Hosszú ideig nem írok az elkövetkező időbe.

    Aki nem szereti a haza szerető gondolatokat annak nyaralás lesz ez az idő.

    Ha múltunkat nézzük. Alapvetően egy megbecsült tiszteletbe tartott nép vagyunk. Hun-népek utódai a magyar meg Janus Pannonius az Megyer várából származik.

    Népünknek van magával született erényei ,amit a kultúránk is megőrzöt
    A magyar természet szertő, nagy munka bírású nép. Harcba bátor nem félték eleink a halált. Harcmodorunk ötletes találékony mindig tudtak vezéreink valami újat mutatni a csatában.

    A természet szeretet és harcban faló furmányoság valamint a munka becsület.

    Ez az azok az erények amelyek ipari korban is remekül kamatoztathatók. A magyar ember mindig ésszel élt. Nem véletlenül mondjuk hogy mindent józan paraszti ésszel csináljunk.

    I világháború előtt a magyar ipar virágzott. Kandó Kálmán féle gőzmozdony ami eleve kinetikai energia vissza nyerő rendszerrel készült.

    Trianon után is egy kisemmizett országot újra lett szervezve felépitettük. Még ma is tanulják a középiskolások hogy a 30-as évek végére hazánk Európában a közepesen fejlett államok között az élen volt számon tartva. Nemzet építő munka amit Teleki, Bethlen gróf,Klebelsberg Kuno folytatott. Gyakorlatilag felszállták az írás tudatlanságot. Szent Györgyi Albert az egyetlen hazai Nobel díjasunk ebben a korszakba tette felfedezéseit Szegeden.
    Neumann János, Teller, Szilárd Leó, e korszakba végezték tanulmányaikat.
    Wass Albert 49-ben Német irodalom szövetség Nobel díjra jelőlte.
    Nobel díjat nem kapott mert ő hazátlan volt és nem sors játszott vele. Valamint Románia háborús bűnükkel vádolta alaptalanul.
    Erre megírja a Funtineli boszorkányok amit a románok mai napig a legnagyobb írójuk költőjük műveivel tudnak csak egylapon emlegetni.

    48 után tudatos szürke állomány rombolás Magyaroszági német kisebbség jelentős részét elüldözik akik szerették a magyarságot és az ipari közép osztály magját alkották.
    56-ban megint zömmel az ment ki aki volt tudása volt tehetsége.
    90-től megint nagy egyetemi és ipari pusztitás

    Ez idő-ben is akadtak kisebb katonai és komolyabb polgár fejlesztéseink.
    Csak hát 94 után mindent szétveretek a magyar hadipar is.

    Ma magyar földön van kis repülő gép gyártó manófatúrák.
    A meglévő vegyipari vállalataink világ szintűek.
    Egis csoport magyar multinacionális gyógyszer vállalat.

    A nagy titok az hogy újra nemzetben gondolkodó magyar vezető elit kell.

    A munka becsületét vissza kell állítani.
    Autópálya helyet a kutatás fejlesztésbe kell befektetni.

    Akkor ugyan az lesz mint 1920 után hazánk talpra áll ,mert képesrá mindig ezt tette, ha egy kis békére lett a magyarság akkor nagy dolgokat volt képes.

  15. Itthon hülyeség lenne ilyesmibe bekapcsolódnunk, nem is tudnánk nekik mit felajánlani. Ha nagyon szeretnénk repülés fele menni akkor az EADS konzorcium fele érdemes orientálódni, esetleg megszerezni valamelyik típus valamilyen részegységének gyártási jogát, valamint végre be kéne lépni az ESA-ba is, hiszen vannak ezen a területen ígéretes hazai fejlesztések.

    A magyar mérnökkel pedig két gond van, az egyik, hogy kevés van belőle, a másik, hogy tudása, mint ahogy az a példában elhangzott, nem mindig up-to-date. Ellenben erős elméleti/tudományos háttere van, ami birtokában gyorsan tud alkalmazkodni.

    A gyáraink meg elsősorban nem azért mentek tönkre, mert “agonoszkomcsikellopták”, hanem azért, mert megszűnt a kgst és onnét a kutyának se kellettek a gyenge minőségű tömegtermékeink. Vegyük észre, hogy a pénznél talán még fontosabb kérdés a KERESLET, mert hiába gyártunk korszerű gyárban, elit munkásokkal gyönyörű cuccokat, ha nem lesz aki megveszi, akkor lehúzhatjuk a redőnyt pár hónap alatt.
    Átállni a kgst-ről tőke és tudás hiányában egy két szerencsés kivételtől eltekintve kb. csak azok a cégek tudtak, akiket külföldiek vettek meg.

    Hazánkban egész korrekt kis repülőipar van, pl. a GE gyárt itthon gázturbinákat Veresegyházon, és rajtuk kívül is van pár kifejezetten magas szintű magyar/magyarországi vállalat aki repülők karbantartásával, teljeskörű felújításával foglalkozik.

    Legyen már elég a korlátolt hőzöngésből, az összeesküvés elméletek gyártásából/hangoztatásából, a beszűkült protekcionizmusból és a megalapozatlan irreális elvárásokból…

    Pici ország vagyunk, a gyáriparban pedig manapság szinte minden a méretgazdaságosság körül forog. Gyártani valamit emiatt nekünk csak akkor éri meg, ha tudjuk nagy mennyiségben exportálni, ehhez viszont baromi magas színvonalat kell produkálni, amihez csak egy két szakterület esetén vannak meg a szükséges lehetőségek. Busz esetén pl. meglenne, most fél éve meg is mozdult vmi ezen a téren.

  16. az új projekteknek azért is érdemes lenne Közép-Eu térség felé nyitni, 1.mert volna rá fogadókészség, és ráció. 2. a legfőbb kifogás mindig hogy Eu-n kivül gyártanak valamit, pl.messziről kell hordani az valahová alkatrészt, és csak abból gyáregységből lehet rendelni valamit.. ami ugya nem ritkaság, de pozitív ha van alternatíva.
    Tehát ha adódna rá lehetőség +hazai megrendelés igenis lenne abban ráció hogy bedolgozunk valaki keze alá, vagy kooperációban stb. ha nyílna alkalom
    hüpp ;S

  17. Sziasztok!

    A francia AMX-50-et és a magyar TAS-t összevetni eléggé dőreség. Én láttam Saumurban a hk-t, hát nem sok köze volt a TAS-hoz, hacsak annyi, nem hogy nehézhk. A mienk inkább a Párduc kategóriába tartozott volna. A TAS és a Zrinyi II-vel lett volna szerintem problémánk, mivel nem volt megfelelő motorteljesítmény hozzá, valamint kérdéses, hogy a hazai ipar megfelelő minőségű páncéllemezt tudott volna-e készíteni. A Zrinyi II. inkább modern (még ma is) megfelelő alakjával, alacsony építésével volt kiemelkedő. A francia tank viszont hosszú volt, és aránytalanul vékony, és magas, terepjáró képessége szerény, valamint lánctalpai és meghajtása sem volt már tervezéskor sem élvonalbeli. Nem véletlenül nem fejlesztették tovább a vonalat, mivel sem az amerikai típusokkal, sem a Centurion, Conqueror, és elsősorban a szovjet IS majd T-10, sorozat minőségét sem érték el vele.

    kele

  18. Hát nem is tudom, hogy mondjam mennyire vérig sértettél mint Gépészmérnököt.
    Egy mérnők akármilyen mérnők. Akár hol a világon megoldja a problémát!

    Én is gépészmérnök vagyok, de oda se neki. Látom a magyar mérnökök, a mérnökképzés és ipar korlátait. Elég nagyok.

  19. Molni, tudtommal te repülőgép-fejlesztésben dolgozol.

    Én? Ez honnan van? Gázipar, terméktávvezeték / bázitelep tervezés / energatika vonalon mozgok.

    Ennek a tudatos rombolásnak a következménye az is, hogy nincs egy gyárunk sem.

    Gyár van magyar földön. Csak éppen a belevaló hozzáadott szellemi értéket, ami a terméket szüli, azt nagyrészt kinti fejlesztőmérnök szüli meg.

    Magyarországon ma energatika vonalon lényegében nincs olyan rendszerszinten mozgó projektmérnök aki képes lenne egy erőmű tervezését vagy kivitelezését tisztán hazai forrásokra támaszkodva levezényelni.

  20. A gyáraink meg elsősorban nem azért mentek tönkre, mert “agonoszkomcsikellopták”, hanem azért, mert megszűnt a kgst és onnét a kutyának se kellettek a gyenge minőségű tömegtermékeink.

    Bezony. Sokaknak sajnos nem esik le. A keleti blokkot lényegében kifektette hosszútávpn a COCOM lista nevezetű csodás dolog.

    http://www.youtube.com/watch?v=nLnD4fOQ6YM

    Sokmindenről szó esik benne, többek közt erről is. A Zárórában is beszélt 2008 elején. Az a videó sajnos nem érhető el sehol. Majd írok neki, hátha tud segíteni.

  21. Molibalage

    Magyar nemzetbe való gondolkodás része az is ha valami nem megy ,valamilyen ismeret hiányzik akkor oda megyünk ahol meglehet tanulni.

    Nemzeti büszkeség meg természetes.
    Szabad, küzdeni kész nép milyen legyen ha nem büszke.

  22. “Szabad, küzdeni kész nép milyen legyen ha nem büszke.”

    Szorgalmas. Főként szorgalmas, illetve dörzsölt, a szó pozitív értelmében. És ha ezáltal elérünk valamit, majd akkor lehetünk újra büszkék. De a múltba tekintéssel, legyen az bármilyen dicső (a mienk pont nem az szerintem, bár azért voltak jó pillanataink), nem sokra megyünk.

  23. “Én nem ezt látom / tapasztalom sajnos. Nem tudom, hogy ez a mérhetetlen önbizalom miből táplálkozik sokaknál.”

    Van pár mérnök/mérnöknek tanuló haverom akiknek sikerült fél/egy évet külföldön hallgatniuk és ők azt tapasztalták,hogy semmivel sem tudnak kevesebbet mint egy pl holland vagy norvég felsőoktatásban tanuló mérnök.Aa különbséget ők abban látták,hogy az itthon szerzett tudásuk kevésbé specializált mint az azonos karon hallgató holland/norvég diákoké,hogy ez most jó vagy rossz nem tudom.

  24. Ezt mondjuk meg tudom erősíteni, gazdálkodástudományi területen is hasonló a helyzet, sőt például pénzügyi területen kifejezetten erősek vagyunk. Nemzetközi versenyeken általában elég szépen szoktunk szerepelni (ált. döntő vagy helyezés, néha győzelem).
    Viszont, jobbak nem vagyunk ettől, csak a közel azonos esélyek vannak biztosítva.

  25. Van pár mérnök/mérnöknek tanuló haverom akiknek sikerült fél/egy évet külföldön hallgatniuk és ők azt tapasztalták,hogy semmivel sem tudnak kevesebbet mint egy pl holland vagy norvég felsőoktatásban tanuló mérnök

    A lényeg ott a végén. Tanuló. A gyakorló mérnökeik nagy átlagban simán tudnak annyit mint mi – talán erősen specializáltabban, de ott tényleg pengén – a csúcsmérnökök terén viszont labdába nem rúgunk. Ahogy már írtam. Koplett mérnöki irányokban nincsenek meg jóformán már az alapok sem. Egy külföldi cégnél olyan adatbázishoz, tapasztalathoz lehet jutni, amihez itthon gyakorlatilag már nem.

    Az meg, hogy egy áltag nyugati műszaki egyetem laborjainak szívonala hol van az magyar átlaghoz – vagy csak BME-s átlaghoz – szerintem felesleges megmérni. Van egy két kiemelkedő intézmény vagy tanszék, de az összkép siralmas.

  26. Üdv!

    Kolombusz :

    A világért sem akarok bántani senkit, de ha pénzügyi területen ilyen erősek vagyunk, akkor nem ilyen sz@r helyzetben kéne lennie kis hazánknak.(de lehet,hogy tévedek)
    egyébként pl. a BME-n a mérnökhallgatókhoz képest a közgazdász meg műszaki menedzser (vagy mi a szösz) kezdeményeknek ki van nyalva a se…e. szerintem érdemtelenül.

    Na de a lényeg:
    A törökök megleptek, tényleg van ambíció dögivel.
    (és valóban hatalmas a Phantom az F-16-hoz képest, eddig ezt sem gondoltam volna).

    Tisztelettel: vilmoci

  27. vilmoci: Van benne igazság, sőt.

    A gond, hogy a vállalatoknál dolgoznak többnyire a pénzügyileg képzett emberek, míg az állami vezetésben pár közgazdászon túl általában jogászok, vagy államigazgatási végzettségűek vesznek részt. Illetve, a rendszerváltás után kezdettek 95-ben végeztek, azaz kb. max 40 évesek, az állami szektorban pedig nagyfokú a szenioritás, ezért még nem nagyon ért fel a fiatalabb generáció a csúcspozíciókba. De igazad van, én is hiányolom a jó képességű vezetőket. Hogy a BME közgáznak mi értelme van (azon kívül, hogy kellett ahhoz, hogy egyetem maradhasson), és főleg miért vannak priorizálva azt én se értem, annak se lenne sok értelme, ha nálunk csinálnának mérnök, vagy orvosképzést.

  28. “Nem tudom, hogy ez a mérhetetlen önbizalom miből táplálkozik sokaknál.”

    Agyelszívás fogalmáról hallottál már? Szerintem kifejezetten K-Kelet Európai eredetű kifejezés (orosz szakemberek lehettek talán a 2.lépcső)
    A képességekkel , géniusszal nincs probléma, sőt. Egyszerűen hagyni kellett volna kibontakozni, piacfelvásárlás, és gyárbezárások helyett. Ez a társadalmi berendezkedés hibája volt utóbbi időszakban, pénzlenyúlás, kontraszelekció, korrupció.
    Honnan ez az önbizalom? Mindemki valahol magából indul ki :)
    Trollkodásból remélem mára ennyi is megteszi

  29. Egymás mellé kell tenni az azonos méretarányú háromnézeti rajzát. Megcsináljam? :)

    Agyelszívás fogalmáról hallottál már?

    A Hidegháború alatt amerikai mérnökök alkották meg a csúcskategóriás fegyverek is. A HT ipar nagyon meg van agyelszívás nélkül is. Már abban is kételkeldek, hogy jöttemnt külföldni részt vehet bizonyos titkosítás feletti programokban azok nemzetbiztonsági kockázata miatt.

  30. “Honnan ez az önbizalom? Mindemki valahol magából indul ki…”

    Sajnos nekem is ez a tapasztalatom. Nem az IQval van a baj, hanem az oktatásunkal. Meg ugye a mennyiből mennyit képzünkel.

    Egy NYi fejlett országban 5mérnökre jut egy jogász. 5 “BME”re jut egy jogi egyetem.
    NA akkor felteszem a kérdést mi az arány MOon? Hány “nagy” műszaki egyetem van MOon és hány jogi?

  31. Vicc, vicc, vicc…

    Lószar lesz ebből, nem valódi 5. gen vadászgép… Lehet persze majd annak nevezni, de minek. Addigra az első 5. gen. gépek már húsz éve üzemelnek, iszonyatos mennyiségű adattal, kiegészítéssel, felújítással, fejlesztéssel együtt… Akkora különbség lesz az akkor tesztelendő gép, és egy “régi” Raptor között, mint az első, és a mostani F-16-os között…

    …és akkor még nagyon finomra húztam a határt. A törökök harci gép gyártási tapasztalatai ugyan milyen csacsi elképzelés alapján juttatták el a vezetőket az önálló gép gondolatáig? Találtak három olajmezőt, és két földönkívülit?

  32. Igla

    Még ha nem is hozza a raptor szintet de szerintem jobb lesz elektronikailag mint a pakfa.
    Így Izrael után továbbra is megmarad 2 helyen a katonai ereje a térségbe.
    A sorozatgyártása sem gondolom pakfa szinten fog haladni ahol 5 év alatt 50 gyártanak le.

  33. Igla, EF meg Rafale nem rég lett kész. Szóval nem hinném, hogy Európában más ország 5. gen gépeket fog fejleszteni a közeljövőben. Vagy rosszul gondolom?

    “A világért sem akarok bántani senkit, de ha pénzügyi területen ilyen erősek vagyunk, akkor nem ilyen sz@r helyzetben kéne lennie kis hazánknak.”

    Valamelyik nap Frei mondta, hogy a legnagyobb beszedett adó abban az évben (amikor a műsor készült) 130 millió Forint volt. Hát igen, adót mindig is csak a kisember fizetett.

  34. az Égei-tenger alatt elvileg komoly olajmennyiség is lehet és a Fekete-tenger alatt is, ezért is kell a komoly a harcászati képesség törököknek, ja és ők akarnak Iránnal vállvetve az Iszlám igazi harcosai lenni, lásd közelmúlt eseményei
    A hajtómű lesz a gyenge pontja a dolognak, ők is meg fognak vele dolgozni rendesen, mint India vagy Kína.
    Szerintem P&W,GE,R-R hajtóművet nem fognak kapni, de akár segítséget se, bár angolokkal jóban vannak mostanság.
    Orosz vagy francia segítséget jósolok nekik, úgy mint indiaiaknál, ha jól tudom a SNECMA segített.
    A magyar ipar annyira nem volt szar a rendszerváltás után, lehetett volna modernizálni, lépcsőzetesen, ésszerűen, egyszerűen a kis halakat megették a nyugati tőkeerős nagyhalak és sajnos a legtöbb üzemet bezárták, a magyar,keleti piacokat meg elárasztották a saját termékeikkel, minek több üzem, ha le tudom gyártatni a konzervet Franciaországban és még a munkahely is megmarad vagy bővülhet odahaza típusú gondolatmenettel.
    A gyors pénz mindig vonzóbb a döntéshozóknak, mint a lassú építkezés,versenyképessé tevés folyamata.

  35. a Tas igen komoly cucc lett volna, sajnos nem kaptuk meg hozzá a Maybach erőforrást, de a Weiss Manfréd 2 saját motort rakott bele, így meg lett volna a 520 LE ami szépen vitte volna, hidraulikus csillapítás meg ilyen finomságok lettek volna benne, ami a Tas-ban lett volna először a világon, csak hát érkezett egy brit nehézbombázóraj a gyár felé és odapörköltek az üzemnek, kárba veszett a protó.

    Én úgy tudom, hogy az F-14 főmérnöke is magyar származású volt és a NASA-ban is felülreprezentált kisebbség voltunk, szóval ellenérv…

  36. Néhány napja, még nem hittem volna hogy egyetértek valamiben, “molnibalage-vel”.
    Most, miközben nem szándékozom itt állandóan beírni, úgy érzem, ebben a kérdésben, teljesen egyetértünk.
    Jelenleg nincs hazánkban semmi, ami bármilyen fegyvergyártási kapacitást, normális fegyvergyártási lehetőséget, jelentene.
    A Rába teherautókat, azért ne gondoljuk “fegyvernek”. :)

    Igaz, a mesterlövész fegyverek rendben vannak.
    Hazánkban rendszeresítettük, van még aki megveszi őket ?

    Monyok !
    Az Egis, mint gyógyszergyártó, francia cég, ha jól tudom.
    Vas megyében élek, van itt is gyáruk, Francia cégről beszélnek, az ott dolgozók.

    Ami egy komoly, harcjármű, vagy fegyver gyártását illeti.
    Nincs hozzá szellemi tőke sem.
    Tudja-e az itt beírók többsége, hogy mekkora gyakorlati tapasztalat kell egy gépgyártási feladat, gyártási technológia, probléma,hozzá kapcsolódó logisztika, gyakorlati megoldását illetően ?
    Tudják-e, hogy hány száz beszállító kell, még egy motor sorozatban történő gyártásához is ?
    Ami mind, külön céget jelent.
    Tudják-e a beírók, mi az az iker beszállítás ?
    Pld., motorblokk, hengerfej, olajteknő, egyéb alkatrészek, amiből illik párhuzamosan berendelni, más, más, gyártótól ugyanazt a terméket, ha valamelyik beszállítónál vmi gond van, akkor is működjön a gyár, stb…

    Hosszú sorokban lehetne írni a dolgokat, de nem érdemes…
    Maga a téma sem az, mert nem aktuális.
    A már említett okok folytán.
    Nem hülyeségekben kell gondolkodni, hanem realitásokban.

    Ami a háborús tankgyártásunkat illeti, próbálok tömör leni !
    Toldi harckocsi: kjönnyű, max., felderítő páncélosnak volt jó.
    Turán harckocsik: nem érzem, hogy bármiben megfeleltek volna, a velük szemben támasztott harcászati követelményeknek.
    Zrinyi rohamtarack: megfelelő volt.
    Tas harckocsi: nehéz a véleményformálás…
    Részben, a technikai adatai folytán, világszinvonalú, közepes harckocsi.
    Gyakorlati, harctéri tapasztalat, csapatpróba, nem történt a típussal.
    Magyarként, meg a modellt, terveket látva, büszkék lehetünk rá, főképp ipari lehetőségeinkhez mérten.
    Úgy gondolom, egész jó harckocsi lehetett volna.
    Sajnos nem lett….
    A többit én sem tudom….

  37. Teljesen egyetértek.

    Ha már így szóba került:
    Az Egis magyar cég, tulajdonosai közt többségben vannak ugyan a franciák, de a lényeg, hogy itt van a központja, itt születnek a döntések, stb. és nem egy leányvállalat, mint pl. a Chinoin lett.

  38. honved bocs elírtam Richter Gedeonra gondoltam.
    http://www.richter.hu/HU/Pages/history3.aspx

    Aki 40 éveken csodálkozik nem érti a korszakot.
    Itt nemzet építés folyt nem pedig minden áron a szabályokat megkerülő fegyverkezési elmebaj.

    Gömbös őrség váltása előtt.
    A magyar vezér kar 1950 gondolta a hadsereget korszerű fegyverekkel felszerelni.
    Hazánk először az iparát fejlesztette.
    Valamint Kis-Antant ellen készültünk.

    Amit berakott Moli filmet abból kitinű egy másik árnyalat.
    Amit egyre több magyar mond, elkel felejteni hogy mi faj gyűlölő nép vagyunk. 40-es évekbe legtovább nálunk mard fent a zsidó közösség!
    Amiről a Kuruc71 félék se beszélnek a magyar szenvedések
    45 után Székelység, a Felvidéki magyarság, a Dél-vidéken élő testvéreink.

    Náci jellegű törvények és bánás mód áldozata lettek.
    Több 10 000 magyart semmiztek ki és üldöztek el Felvidélkről.
    Ez nem etnikai terror? Benesi dekrétumok ami még az Eu-ban is megmaradt milyen törvény is?

  39. Horthy család jellemét jól mutatja.
    Horthy István Amerikába ment ki a Ford művekhez dolgozni először mint egyszerű gyári munkás dolgozott, majd végzettségének megfelelően mérnökként.
    Akkor már egy ideje az édesapja kormányzó volt. Nem kellett volna megtennie!

    Utána a MÁV-vag vezetője lett Turán gyártási jogait ő szerezte a Svédektől. Kellett egy harckocsi a honvédségnek amivel első tapasztalataikat megszerezhezhette.
    Megszervezte Az Észak-Erdélyi vasút vonalat.
    2. Magyar-hadtest kötelékében mint repülő hadnagy harcolt.
    Pedig akkor már kormányzó helyettesi címe is megvolt.
    Utolsó bevetésén a németek megölték. Jó barátját egy másik Bethlent aki ismerte a kormányzó helyettes politikai gondolkodását szintén rá 1 hétre halott volt.
    Magyar nép Tragédiája hogy nem kormányzó helyettes ként ment ki a frontra mert akkor sok jó magyar ember életét megmenthette volna.
    Akkor a magyar csapatok nem lettek volna német utóvédek.

    Az magyar ember azért lehet büszke mert a népünk nagy túlélő és egyenes nép.
    Voltak remek vezetőink és sok idegen szívű áruló sajnos.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.