A katonai repülőgépiparban a 20. század végére beállt trend szerint az egyes nemzetek általában már nem képesek saját maguk számára előállítani a szükséges technikát, hanem kizárólag annak üzemeltetésére és esetleg javítási munkálataira rendezkednek be (valahol sajnos még erre sem…). Ez egyrészt olcsóbb, másrészt pedig kevésbé kockázatos, mint egy bonyolult és költséges saját tervezet végig vitele. Ennek ellenére azonban vannak olyan nemzetek is, melyek még most, a 21. század elején is így döntenek, hogy nem bízzák másra ezt a rendkívül fontos feladatot. Az egyik ilyen Törökország, mely éppen most erősítette meg, hogy hazai fejlesztésű és gyártású harci repülőgépet szeretne rendszeresíteni.
A hír egyébként nem teljesen új, sőt, már mi is írtunk róla még szeptemberben. Akkor a dél-koreai és indonéz közös programként ismert KF-X kapcsán vált nyilvánossá az információ, hogy a törökök is beszállnának a fejlesztésbe, a kész típust pedig rendszeresítenék is. Azóta bővebb adatokat nem tudtunk meg, a források csöndben maradtak. Most azonban hivatalosan is elismerték, hogy lesz 5. generációs török harci gép, ám azt egyelőre nem tudták 100%-ban megerősíteni, hogy a dél-koreai – indonéz csapattal együtt készül-e el.
December 15-én, Ankarában tartott sajtótájékoztatóján a védelmi beszerzések államtitkára bejelentette: a török fejlesztésű és gyártású harci repülőgép-típus 2023-ban állhat szolgálatba, elkészítését pedig a legnagyobb hazai repülőgépgyártó vállalat, a TAI (Turkish Aerospace Industries) koordinálja majd. A Védelmi Minisztérium első körben 20 millió dollárt juttat a TAI részére, melyből két év alatt el kell készíteniük a majdani repülőgép terveit.
A KF-X programba való bekapcsolódásról Vecdi Gonul védelmi miniszter azt mondta, hogy egyelőre még nem biztosak a dologban, ám nagy esély van rá, hogy végül így döntenek. Egyelőre viszont még úgy fest, hogy egyedül oldják meg a problémát, bár Dél-Koreai és a KAI folyamatosan keresi a nemzetközi partnereket.
A leendő típus, mint már említettük, 2023-ban vagy kicsivel azután léphet állományba, feladata pedig a McDonell Douglas F-4E Phantomok és Lockheed Martin F-16C Fighting Falconok vadászbombázók leváltása lesz, de valószínűleg ekkorra kivonásra kerülnek a Northrop NF-5 Freedom Fighter könnyű vadászok is. Így az amerikai F-35A-val és a modernebb (Block 50/52 változatú) F-16-osokkal közösen e repülőgépnek nagyjából 410 első vonalas harci gép helyét kell majd átvennie, ami nem kis feladat. Ez természetesen azt is jelenti, hogy többfeladatúnak kell lennie, és mind teljesítményben, mind pedig rendszer-fejlettségben meg kell haladnia a jelenleg alkalmazott típusokat. Ami pedig a hajtóművet illeti: nos, jelen állás szerint ezt mindenképpen külföldről rendelik majd, mivel a török ipar kapacitása nem elég egy modern erőforrás kifejlesztéséhez, nemzetközi szinten pedig elég nagy a választék.
Ezen hír hallatán a nagy nemzetközi repülőgép-gyártók mind elkeseredtek, ugyanis már többen is vártak egy esetleges tenderre Törökországban. Főleg az európai Eurofighter konzorcium sajnálkozhat, ugyanis ők dédelgették a legnagyobb reményeket a törökökkel kapcsolatban, ám ezek most mind szertefoszlottak.
