A Ticonderoga-osztályú cirkálók legifjabb, 1994-ben hadrendbe állított tagja, a USS Port Royal (CG 73) ismét szárazdokkba került. Az igen kínos, 2009 februári esettel ellentétben most nem korallzátony miatt megsérült hajótörzs, hanem az egész Ticonderoga-osztályt sújtó probléma, nevezetesen az alumínium felépítményben keletkező repedések miatt.
A korallzátonnyal történő randevúra a Honolulu Nemzetközi Repülőtérről és a népszerű Waikiki Beach-ről is jól látható helyen került sor 2009 február 5-én. | Forrás ,
Az elérhető információk alapján a Port Royal a Csendes-óceán északnyugati régiójában hajózott, mikor a legénység tagjai újabb repedéseket fedeztek fel, köztük a 06-os, azaz a felépítmény egyik legmagasabban található szintjén.
Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy ez önmagában nem nagy hír, az összes Ticonderoga esetében jelentkezett már ilyen probléma, amit az időszakos javítások alkalmával rendszeresen kezelnek is. Ugyanakkor a USS Port Royalnak vélhetően sikerült begyűjteni az eddigi legkomolyabb repedéseket, lévén soron kívül javításra küldték, amire állítólag ilyen probléma miatt még nem volt példa az osztály történetében.
„A felépítménynek az egész hajóosztályon megfigyelhető strukturális problémájáról van szó. Ilyen problémákkal szembesülünk az osztály többi hajóján is.” – áll a Navy kapcsolódó nyilatkozatában.
A 2009 február elején, a megelőző szárazdokkos felújítás utáni első tesztútra történő kihajózás közben zátonyra futó USS Port Royal a 2009 szeptember végéig húzódó újabb szárazdokkos kezelés után kicsit több mint egy évvel tehát ismét honi kikötője, Pearl Harbor szárazdokkjának vendégszeretetét élvezi.
A USS Port Royal a szárazdokkjának 2009. szeptember 24-i elárasztása közben. Ha már épp úgyis szárazdokkban volt, akkor a U.S. Navy ezen cirkálója kapta meg elsőnek azon speciális bevonatot, melytől a tengeri potyautasok mennyiségének csökkenését várják és így az üzemanyag fogyasztás csökkenését. | Forrás ,
A 2009-es, elsősorban a megsérült szonárdómot, a propeller-tengelyeket, azok tartószerkezetét és magukat a propellereket érintő javítások a felépítményen is végzett javítgatásokkal együtt mintegy 40 milliójába fájtak a U.S. Navy-nek. A mostani javítások kapcsán a hírek szerint eddig 14 milliót hagytak a BAE Systems-nél. A várhatóan 2011 februárjára elkészülő munkálatok kiterjednek elválasztó falakra és a fedélzetelemekre a gázturbinák légbeömlő nyílásai környékén, az üzemanyagtartályok felső részére, a felépítmény repedéseire és alumínium borítások cseréjére.
A U.S. Navy hajóinak és rendszereinek karbantartásáért felelős NAVSEA (Naval Sea Systems Command) elmondása szerint a probléma gyökere az alkalmazott alumíniumötvözet jelenti. A NAVSEA szerint a dominánsan magnézium ötvözőt tartalmazó 5456-os kódú ötvözet tengeri környezetben bizonyos idő után korróziós repedésekre hajlamos. Az elérhető adatok szerint eddig több mint 3 000 repedést regisztráltak a Ticonderoga-kon.
„Az elmúlt években különböző mértékű repedések keletkeztek mindegyik cirkálón” – nyilatkozta a NAVSEA egyik szóvivője Washingtonban. „A fedélzet az egyik leggyakoribb helye a repedéseknek a napsugárzás és a távozó égéstermékek jelentette fokozott hőterhelés miatt.”
A cirkálók tervezett élettartamának biztosítása érdekében nyilvánvalóan megoldást kell találni a problémára – a NAVSE pedig keményen dolgozik továbbra is az ügyön. Számos módszert kiforraltak már, többek közt új hegesztési módokat, melyek közül az egyik reménytelit 2008-2009 folyamán pont a Port Royal kapcsán próbálták ki.
Ezek szerint olyan ötvözetből gyártottak hadihajót ami nem bírja a sós vizet???
Ez ismét egy okos, hozzáértő, nem vitagerjesztő hozzászólást kaptunk Duditól! :)
Persze, hajót építeni is csak az oroszok tudnak! :)
Nem ezt nem mondtam.Meg ott van a kérdőjel a végén nem állítottam hanem kérdeztem.
Az oroszok eszembe sem jutottak…
Én a DefenseNews-on olvastam konkrétan ezt a hírt. Ott olyat idéztek NAVSEA-s forrásokból, hogy ennek az 5456-os alumíniumnak a domináns, 5% körüli ötvözőanyaga a magnézium.
Namost nekem aztán semmi közöm a fémiparhoz, szal ha rosszul értelmeztem, akkor fixme, de: az hangzott el a NAVSEA forrásból, hogy a magnézium idővel hajlamos kiválásra(??), filmet képezvén, ami pedig tengeri környezetben hajlamos korróziós repedésekre:
Their superstructures are made of aluminum alloy 5456, a material used on numerous U.S. warships since 1958. The alloy, according to NAVSEA, relies on approximately 5 percent magnesium as an alloying element to develop strength. Over time, the magnesium leaches out of the material and forms a film, susceptible to stress-corrosion cracking in a marine environment.
Tcat, arról lehet valamit tudni, hogy mennyire egyedi ez a probléma a Ticonderoga hajóosztálynál? Tehát volt ilyen probléma az Arleigh Burke osztály egységein is? Vagy az elődöknél, a Spruance class rombolóknál, az Adams osztályú fregattoknál, stb. Az a vicces, hogy 2006-ban láttam a USS Enterprise CVN-t, amely jóval idősebb a Tico cirkálóknál, és egy fél gramm rozsda sem látszott a hajón…
Utánanéztem kicsit – és ennek kapcsán New York Times rules, lévén online van egy 1987-es, a témába vágó hírük, Navy hivatkozással :)
http://www.nytimes.com/1987/08/11/us/navy-reverting-to-steel-in-shipbuilding-after-cracks-in-aluminum.html
Szóval igen, ahogy sejthető volt előfordult repedezés a többieknél is. Konkrét számadatok mondjuk nincsenek, de a semminél több info ez is. Mivel a Tico-kkal most is szívnak, nem oldották meg akkor a problémát :)
A Burke-ök esetében legjobb tudomásom szerint a felépítmény is acél, így azokat ez a jelenség nem érinti. (Ahogy utánanéztem pont az alumíniummal kapcsolatos problémák végett váltottak vissza.)
—–
A littoral combat ship-ek esetében más alumínium ötvözeteket használnak (5083, 6082) melyekről a NAVSEA aszondja, hogy nem lesz gond velük.