|

A jövő fegyvere: az XM25

Sokszor megállapításra került már az a tény, hogy a modern háborúk során a folyamatos technikai fejlődés még jobban felgyorsul, ennek pedig egyenes következménye az, hogy a sokáig csak tudományos-fantasztikus filmekben látott fegyverek lassacskán – ha nem is pontosan úgy, ahogy az írók elképzelték – megelevenednek a valóságban is. Erre számtalan példát lehetne sorolni, ám most csak a legújabbal foglalkoznánk, mely nem más, mint az XM25 félautomata gránátvető.

A Heckler & Koch és az Alliant Techsystems vállalatok által tervezett és gyártott fegyver az Amerikai Egyesült Államok megrendelésére készült. A program célja egy olyan eszköz létrehozása volt, mely képes nagy távolságból elpusztítani olyan ellenséges célokat is, melyek fedezékek mögött találhatók. Itt elsősorban a falak vagy egyéb barikádok mögé bújt ellenséges fegyveresekre gondoltak, akiket az XM25 segítségével könnyedén (de legalábbis könnyebben, mint eddig) kiiktathatnak.

De hogyan is működik mindez? Nos, először is a beépített lézeres célmegjelölő felméri a megsemmisítendő objektum pontos távolságát. A katona kézzel beállíthatja, hogy a céltól milyen távolságra robbanjanak fel a lövedékek (ez 3 méteren belül történhet), majd elsüti a fegyvert. A 25×40 mm-es gránát precíziós vezérléséről a belé épített microchip gondoskodik, mely a megtett fordulatok száma alapján pontosan meg tudja határozni, hogy mikor kell robbannia a lőszernek. A hatótávolság egyébként 2 300 méter.

A US Army nagy reményeket fűz az eszközhöz, melyből 2013 után több mint 12 000 darabot szeretnének majd rendszerbe állítani. A tervek szerint minden gyalogos szakasz kapna egyet a 6,35 kg tömegű eszközből. Hírünk apropóját az adja, hogy hivatalosan is megerősítést nyert azon információ, miszerint véget értek a hazai tesztek, és az XM25 immáron Afganisztánban is bizonyíthat a csapatpróbákon. Chris Lehner alezredes, a program menedzsere elmondta: már több járőrfeladatot is teljesítettek vele a kijelölt egységek.

XM25 félautomata gránátvető (Forrás) ,

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány darabot küldtek az ázsiai országba, és arról sem árultak el többet, hogy eddig sor került-e tényleges harci alkalmazásra. Mindenesetre a Pentagon a legfrissebb értesülések szerint már a jövő év elején szeretné leadni a megrendelést nagyobb mennyiségű XM25-re, melyek rendszeresítése 2011 végén kezdődhetne el. Természetesen előbb biztosítani kell, hogy a katonák megfelelő kiképzést kapjanak az új gránátvetőre. Ez a gyártók szerint nem lesz nehéz, mivel a fegyver kezelése roppant egyszerű.

„Ez az első alkalom, hogy intelligens fegyvereket adhatunk az átlag katonák kezébe is.” – nyilatkozta az AFP-nek Lehner. „Az XM25 végre segíthet leküzdeni a tálib felkelőket a zord afgán tájon, ahol középkori harcmodorukkal, kezdetleges fedezékek mögül, váratlanul ütnek rajta csapatainkon. Megölésük ilyen helyzetekben eddig sok gondod okozott egy átlag gyalogos szakasznak, ám ezután már másként lesz. Egységeink kézhez kaphatnak egy olyan eszközt, mellyel elfelejthetik az emberiség évezredes védelmi rendszerét, a függőleges falat. Többé ez a dimenzió sem szab majd gátat az ellenség legyőzésében.”

24 hozzászólás “A jövő fegyvere: az XM25”

  1. Ez egy rendkívül érdekes új fegyver. Egyetlen lövéssel kiemelni a fedezék mögül tüzelő ellenfelet, úgy hogy maga a lövedék a levegőben robban akár fejmagasságban. Vagy egy ablakon belőni vele, úgy hogy a repeszgránát a szoba közepén robbanjon, szintén fejmagasságban… Több órás tűzharcokat lehetne kiváltani 2-3 lövéssel. Ha nem lesznek vele működési, karbantartási gondok a következő évtizedek egyik leghatékonyabb gyalogsági fegyvere lehet szerintem.
    http://www.youtube.com/watch?v=ytPa8ihfrPU&feature=related

    Nem tudja valaki véletlen, hogy az XM8 programot végleg elkaszálták? És az M4/M16 családot meddig akarják még szolgálatban tartani?

    Q

  2. Az XM25 végre segíthet leküzdeni a tálib felkelőket a zord afgán tájon, ahol középkori harcmodorukkal, kezdetleges fedezékek mögül, váratlanul ütnek rajta csapatainkon. Megölésük ilyen helyzetekben eddig sok gondod okozott egy átlag gyalogos szakasznak, ám ezután már másként lesz

    A harctéri veszteség lehet kisebb és rövidebb ütközet. Talák kevesebben lépnek olajra, ha vesztésre állnak, de ettől a terület feletti folyamatos ellenőrzés problémáját ez semmiben nem oldja meg.

  3. Qualit: az XM 8-at mar evekkel ezelott elkaszaltak, nem jott be a katonaknak a muanyag fegyver…
    Az M4 valszeg meg sokaig szolgalatban marad, mert folyamatosan fejlesztgetik, upgrade-elik. Meg egy gazdugattyus upgrade set is lehet hogy szoba johet. Igazandibol a kaliberen kene valtoztatni, de ez egy egeszen mas kerdes. Annyi azert tortent hogy az alap loszeren nehezitettek es noveltek a lovedek stop hatasat.

  4. Üdv!

    Megnézve néhány nagyfelbontású képet tényleg emlékeztet inkább egy airsoft fegyverre, mint egy komoly harceszközre. A kaliberrel szerintem nincs gond, az új AK-200-al se térnek vissza az oroszok se a nagyobb 7.62-es űrméretere, marad 5.45.

  5. Azon töröm a fejem, hogy nem lehetett e volna inkább szabvány 40 mm csinálni a dolgot? Úgy, hogy a cucc, a már meglévő hagyományos 40 mm gránátokat is ki tudja lőni?
    Kb. akkora hatótvolság, nagyobb rombolóerő és olcsóbb üzemeltetés (vagy gondolom ez ismét nem volt szempont).

  6. Mackensen a 40-es gránáttal túl nagy és túl nehéz lett volna szerintem a fegyver. Így viszonylag kompakt és könnyen használható. Mondjuk arra nem találok infót, hogy a vezérlést csak ráépítik egy meglevő gránátra, vagy teljesen újat kell gyártani.

  7. A Daewoo XK11 Korean New Rifle az első ami tud ilyet, és az nem csak gránátvető, hanem egy hagyományos standard NATO lőszeres fegyver is egyben. Az már szolgálatban is van korlátozott mértékben, könnyebb is, a hatótávja ugyanakkora (500m). Persze ott kisebb a gránát (20*30-as), de cserébe sokkal sokoldalúbb a koncepció.

    Nekem jobban hangzik, hogy ott van mindegyik katona kezében egy ilyen (és még van dedikált gránátos is 40 mm-es nagyobb cuccal), mint hogy van egy gránátos XM25-tel és „gyere Joe, ott van egy amögött a fal mögött, szedd le! Nem, a másik mögött…”

  8. Kolombusz:

    Na igen, a K11 az egy talány nekem is.

    1. A HK azért egy nagyobb fegyvergyártási tapasztalattal rendelkező cég, mint a Daewoo, ráadásul ilyen fegyverek terén ott az OICW-el szerzett tapasztalat is, szóval nem értem, hogy tudtak a kóreaiak előbb kihozni egy ilyen puskát. Bár lehet, hogy „olcsó húsnak híg a leve”.

    2. A wiki szerint míg a K11 6.10 kg, addig az XM25 6.35 kg (nem tudom, töltött vagy üres súly), összehasonlításképp az OICW 8.2 kg volt töltve, ha jól tudom. A kóreai csoda tehát még könnyebb is a német társánál annak ellenére, hogy ott egy rendes gépkarabély is van a gránátvető alatt. Ezt nem tudom összerakni, itt valami nagyon nem stimmel, még akkor is, ha ott a gránát csak 20 milis. A HK emellett elég nagy tapasztalattal dolgozik kompozit anyagokkal (ld. a G36ot, vagy a P30-at), szóval ezért sem értem, honnan a nagyobb súly.

    3. Megjegyzendő azonban, hogy a 20 milis gránát pusztítóereje nem feltétlenül elegendő (az XM projektnél ezért alkalmaznak 25 milis kalibert), tehát lehet szerencsésebb megoldás, hogy az XM25 kevésbé sokoldalú, mégis jobban használható koncepció lesz.

    Szóval nem értem ezeket. Van már valami tapasztalat a K11el?

    „a hatótávja ugyanakkora (500m)”

    Az XM25 hatótávja 2300 m.

    Y

  9. Hát minden esetre, én nem venném ekkora újdonságnak. Hiszen ha akartak volna már eddig is rengeteg ilyen eszköz volt van rendszerben. Még harcjárművekben is. Mégsem jelentek meg publikációk hogy milyen hatással alkalmaztak ilyen jellegű lövedékeket. Ugyan is minden ilyen fegyvernél pontosan azonosítani kell a célpontot. (távolság mérése, lőelemképzés) a rajtaütéses, és IED ellen meg semmit nem ér, úgy hogy ha nem tudtunk győzni akkor legalább szerezzünk tapasztalatot. Legközelebb a neutron bombát fogják kipróbálni hogy azzal is legyenek tapasztalatok, úgy sem hagy nagy sugárzást hátra. Minden esetre kíváncsi leszek hogy ha esetleg néhány a tálib harcosok kezébe kerül, milyen pofát vágnak hozzá.

  10. @Qualit
    Nem biztos. Figyeld meg, hogy gakorlatilag az egész elektronika a fegyver főlé lett egybegyúrva, az irányzótávcsőbe. Innen gondolom van valamilyen összeköttetés a cső kőrnyékével, ahogy a gránát gyújtóját állítják a kívánt időre.
    Az a cucc szerintem símán integrlható egy Milkor szerü gránátvetővel.
    A programozható 40 mm gránát, pedíg létezik csak épp az erősebb változatban ami nem kompatibilis ez útóbbival. Ezt a rendszert is úgy tudom, hogy tesztelik harci körülmányek között.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Mk_47_Striker

  11. qualit:
    „Megnézve néhány nagyfelbontású képet tényleg emlékeztet inkább egy airsoft fegyverre, mint egy komoly harceszközre.”

    Tudtommal az airsoft fegyverek egyik specialitása az, hogy még az „occcó” Kína darabok is pár méter távolságról kvázi tökéletesen hasonlítanak az igaziakra. Márha nem ugyanaz a cég gyártja őket mint derült ki egy Kína AKról ahol a vártnál is hitelesebben nézhet ki az AK… csak tictac potyog belölle…

    kolombusz: wikin OICWre 5.5kgt ír…. és pont az OICW gyakorlati tanulásgának a következménye az XM25. Másik nagy baja az OICW(K11) programnak az ára lehetet. Oké, hogy sisakcélzó is van hozzá de 12.000-18.000$os árak repkedtek, miközben egy felszerelt M4 mennyiért kaphat a hadsereg? 1000$?
    K11 is pontezektől a problémáktól szenved, katonák is fintorognak, drága is… Gyakorlatban egyelőre úgy néz ki nincs meg a szent grál, egység szinten nem lesz mindenkinél minden, mint ezt anno gondolták, azaz marad a „mesterlövész”/XM25ös/rádiós…. „Joe gyere ide….”

    commandante:
    „Hát minden esetre, én nem venném ekkora újdonságnak. Hiszen ha akartak volna már eddig is rengeteg ilyen eszköz volt van rendszerben.”
    Mármint gyalogságnál? Sorold őket.

    „Ugyan is minden ilyen fegyvernél pontosan azonosítani kell a célpontot.”
    Itt mondjuk generációs ugrás van, a mesterlövészek ellen kifejlesztett rendszerek gyak kézben hordozhatóak, pontosan megmondják az irányt, nagyjából a távolságot és még a fegyver fajtáját is azonosítják. Mondjuk mire kész lett már a kivonulást tervezték Iraqból… :)

  12. @op.erik
    Ha a km-47 kapcsolatban kerdezel szabvany 40x53mm uzemel, + az ujjonnan fejlesztett programozhato gyujtosal. Ket fajta 40 mm granat van 40x46mm ezt hasznalja az M203, Milkor stb es az erosebb 40x53mm, amit az mk-19 es hasonmasaik.

  13. Fen tartom a véleményem nagy részét. Sokszor a harctéri videókat és a beszámolókat tanulmányozva, azt lehet látni hogy a járőr legtöbbször azt sem tudja honnan kapja az áldást. Aztán akár hogy is de idő kell a művelet végrehajtásához, és nem biztos hogy a golyózáporban az átlag katona hosszasan babrál az „irányzékkal”.
    Maga a programozható gyújtó elég régi dolog:
    pl. Bofors CV-90-ben alkalmazott 40 mm löveg lőszerei több üzemmódban is működnek, és úgy tudom kint vannak Afganisztánban. Ez az lőszer minimum 1982 óta rendelkezésre áll. Nem hiszem hogy az USA állományában ne lenne ilyen löveg illetve lőszer.
    Az oerlikon is alkalmaz ilyen lőszereket.
    Vagy az M32
    http://www.youtube.com/watch?v=aX-99a1JCc4
    Viszont a fentiaek alkalmazásáról nem lehet hallani. Most az lényegtelen hogy harcjárművön van vagy nem. Hiszen a fegyver egyetlen előnye a programozható gyújtó.

  14. „Qualit: az XM 8-at mar evekkel ezelott elkaszaltak, nem jott be a katonaknak a muanyag fegyver…
    Az M4 valszeg meg sokaig szolgalatban marad, mert folyamatosan fejlesztgetik, upgrade-elik. Meg egy gazdugattyus upgrade set is lehet hogy szoba johet. Igazandibol a kaliberen kene valtoztatni, de ez egy egeszen mas kerdes. Annyi azert tortent hogy az alap loszeren nehezitettek es noveltek a lovedek stop hatasat. ”

    Nem biztos ez. Barrett M468 ?

  15. Ugyan olyan szkeptikusok voltak anno az 5.56-os űrméretnél is, és láss csodát….
    A Barrett M468 azért érdekes mert ürméretben pont a kettő között fekszik. Nagyobb ütőereje van az 5.56-nál ugyanakkor kissebb és könnyebb a 7.62-őnél.
    Vagyis mindkét űrméret hátrányait igyekszik kiküszöbölni.
    Én imádtam a Sa Vz.58at de ugyanakkor ha nem vigyáztál könnyen lehetett szép kék foltot kapni a hátrarúgástól sorozatlövéskor meg szinte biztos hogy a 3ik töltény méterekkel ment a cél mellé,elé vagy fölé…