Ezért a címért még kapni fogok… Nos igen, természetesen nem arról van szó, hogy az oroszok beleszédültek az ÚJ-START egyezmény által kikövezett, a későbbiekben potenciálisan összehozható további leszerelések lehetőségétől és már inkább nem is telepítenek több SS-27-est. Az aktuális tényállás igazándiból egy korábban már beharangozott döntés újbóli megerősítése: a jövőben nem kerül telepítésre további RS-12M1 / mobil platformú Topol-M.
Az ezidáig hadrendbe állított 18 RS-12M1 mellett a továbbiakban – ahogy azt korábban már pedzegették, majd megerősítették – valóban kizárólagosan a Topol-M MIRV-esített továbbfejlesztése, az RS-24 Jarsz kerül gyártásba.
Az 54. gárda-rakétahadosztály otthonául szolgáló Tyejkovoban jelenleg 18 RS-12M1 és 3 RS-24 került telepítésre. Utóbbiak a korábbi tervekkel ellentétben némi csúszással – az RS-24 telepítésének tényleges megkezdését a 2010-es Farnborough során jelentették be az oroszok.
„Az RS-24 ballisztikus rakétával ellátott mobil rakétarendszer a Topol-M továbbfejlesztése, melynek előállítása során felhasználásra került az 5. generációs mobil rendszerekkel szerzett tapasztalat.” – nyilatkozta a közelmúltban Szergej Karakajev altábornagy, az orosz Stratégiai Rakétaerők parancsnoka, aki elmondta, hogy az RS-24 igen megbízhatónak bizonyult és döntés született a rakétaerők ezen rendszerrel történő ellátásáról, mely egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nem lesznek további RS-12M1 szállítások.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az RS-12M2, azaz az SS-27 / Topol-M siló telepítésű változatának is harangoztak volna. Az egy visszatérő egységgel szerelt RS-12M2 telepítése folytatódik a Szaratov köröli rakétamezőn: a tatyiscsevoi bázis területén a menetrendnek megfelelően hamarosan befejeződik a 6. Topol-M ezred feltöltése, mely immáron 60 db, silóban ücsörgő SS-27-est jelent majd. Karakajev elmondása szerint 2011-ben tovább folytatódik a siló telepítésű változat telepítése.
Az orosz stratégiai rakétaerők modernizálásának részeként az SS-18 Satan, SS-19 Stiletto és a mobil rendszerű SS-25 Topol rakétákat fokozatosan váltja az SS-27 és az idei évtől az RS-24. A tervek szerint 2016-ra a Stratégiai Rakétaerők arzenáljának 80 százaléka az RS-12M1/M2 és az RS-24 párosból áll majd össze.
Úgy látszik, ehhez nem ért senki. Nem is szól hozzá senki, pedig ez az adu ász, nem az F22es.
Gacsat!Tokeletesen Igazad Van!!!Az En Velemenyem szerint is!
Mert gondolom ez nem annyira latvanyos, mint a harci repulogepek…
Mondjuk en is belegondoltam, hogy vajon mit csinalhatnak pl. az 54. Strategiai Raketazaszloalj katonai szolgalat kozben? Mert gondolom nem gyakran inditanak raketakat, a tobbi meg erosen „szurke” tevekenyseg.
Rynard
http://www.youtube.com/watch?v=7_6sBaLzjuI
Ezt!
Úgy látszik, ehhez nem ért senki. Nem is szól hozzá senki, pedig ez az adu ász, nem az F22es.
Igen és nem. Az atomfegyver nem bizonyult bevethető fegyvernek, ha az ellenfélnek is van. Mást rettent el hasolnó fegyver használatától. Ezzel szemben bármilyen modern vadászbobázó multifunkciónális.
Igazából 50 éve vannak nagy számban atomfegyverek, de még mindig ködös, hogy mi a fenére jók pontosan. Remélhetőleg ez így is marad még jó sokáig.
Szerintem az atomfegyverek már azzal be vannak „vetve”,hogy egy ország rendelkezik velük,olyanok mint az Angol csatahajók voltak az 1.VH előtt/alatt ők úgy fogalmaztak,hogy flotta ami a létezés tényével hat na szerintem az atomfegyverek is ilyenek.
„Igazából 50 éve vannak nagy számban atomfegyverek, de még mindig ködös, hogy mi a fenére jók pontosan.”
Munkát adnak egy csomó embernek, meg néhány álmatlan éjszakát másoknak. Igazi kis pénz temető játékszerek ezek.
Addig jó, amíg mutogatják ezekt a cuccokat és nem kezdenek el zongorázni az indító pultjaikon…
Dudi! Érdekel ez a csatahajós téma?
@dudi
Csak az a csatahajó flotta bizony be volt vetve és egy bukott csata esetén könnyedén elveszthette volna a háborút Anglia az I.Vh alatt.
Hatott a létezésével és bizony álmatlan éjszakákat okozott, hogy mi lesz, ha a becses hajók odavesznek. Gyakorlatban nagyon is bevethető fegyverek voltak. Az atomfegyver nem igazán hasonlít ezen a téren.
Az Angoloknak volt egy olyan elvük,hogy nem kell használniuk a csatahajó flottát elég csak a megléte ahhoz,hogy jobb belátásra bírjon bárkit a világon.Akkoriban,ha kifutott a flotta egy olyan ország felé amivel az Angoloknak bajuk volt akkor az adott ország azonnal összeszarta magát.A csatahajó igazából státusz szimbólum volt ami az adott ország katonai/gazdasági erejét mutatta.Van erre(flotta ami a létezés tényével hat) egy angol kifejezés kifejezés is csak nem jut az eszembe.
Igen az valóban fontos különbség,hogy ha kellett akkor bizony be lehetett vetni őket de csak 1 ország ellen kellett mert annak hasonlóan erős flottája volt.
Flotta in being.
Érdekes ez az angol csatahajó téma az I.vh-megelőzően és az alatt! A németek is építettek csatahajókat, de Jütlandi ütközett után nem vonultak harcba az angolok ellen. Inkább az U hajókat vetették be, s ha így nézzük, akkor nagyobb károkat okoztak, mint a csatahajókkal. Az angol flotta fel s alá parádézott az Atlant-óceán keleti felében, de a németek rájuk se hederítettek, inkább tengóztak.
Ahogy Bernard Edwards írja könyvében: „Harca hívták a nagy angol felszíni flottát és porig alázták.” Nem kellett volna félválról venni a császári U-hajókat, s ennek a levét a II.vh-ban itták meg…
ÖÖÖÖ igen köszönöm már vagy 2-3 hónapja ezen agyalok ha valahogy szóba kerül egy csatahajó.
Hú, miket olvasok itten?
Akkoriban,ha kifutott a flotta egy olyan ország felé amivel az Angoloknak bajuk volt akkor az adott ország azonnal összeszarta magát.
Ez így önmagában nem igaz tudtommal. Nem rémlik egyetlen ilyen masszív felvonulás. Már a megléte is elég volt, csak sajon maga a léte generálta a fegyverkezési versenyt is. A vicces az volt, hogy a Drednought előtt egyáltalán ki ellen létezett a flotta? A jenkik messze nem voltak még versenyben? Németek? A D-ig esélyük sem volt lépést tartani az angolokkal, az viszont mindent elavulttá tett.
A franciákkal meg már megvolt a kiegyezés.
A csatahajó igazából státusz szimbólum volt ami az adott ország katonai/gazdasági erejét mutatta.
Ez tény. Viszont alaposan leamortizálta a birt gazdaságot.
Inkább az U hajókat vetették be, s ha így nézzük, akkor nagyobb károkat okoztak, mint a csatahajókkal. Az angol flotta fel s alá parádézott az Atlant-óceán keleti felében, de a németek rájuk se hederítettek, inkább tengóztak.
Persze, de nem csathajókat süllyesztetek el marokszámra. Azokat a tengók mindig is csak véletlenül kaphatták el, ha éppen eléjük hajóztak.
http://www.google.com/url?q=http://forum.index.hu/Article/showArticle%3Ft%3D9155339&sa=U&ei=9hP4TMLTGcWJ4QbA4OSqBw&ved=0CAwQFjAA&usg=AFQjCNHzjWonYSHeuCplm-beoMlvHkcIvw
molni
„Nem rémlik egyetlen ilyen masszív felvonulás.”
Mert nem is volt,méghozzá azért nem,mert nem volt arra szükség,hogy az egész flotta menjen.Kifutott 4-5 csathajó + némi kíséret és ezzel meg is oldódtak a nézeteltérések.A Német flottával szemben ez nem igaz mert az hasonló erőt képviselt egyedül a Földgolyón.
„Ez tény. Viszont alaposan leamortizálta a birt gazdaságot.”
Ettől még szimbólum volt.
Azért volt annyi páncélos hajója az angoloknak mert náluk az alap követelmény volt,hogy a flottájuk erősebb legyen mint az utána következő 2 vagy 3 flotta ereje összesen.
„Persze, de nem csathajókat süllyesztetek el marokszámra. Azokat a tengók mindig is csak véletlenül kaphatták el, ha éppen eléjük hajóztak.”
Míg meg nem hírdették a korlátlan tengo offenzívát, addig első sorban hadihajók voltak a célpontjaik. 1914. szeptember 22-én Otto Weddigen az U-9-cel mégis három cirkálót süllyesztett el, alig egy óra alatt. Egy ilyen támadás után, jó hogy nem küldték többé kíséret nélkül bevetésre a csatahajóikat az angolok. Innentől fogva bármikor kaphattak a legnagyobb csatahajók egy-egy torpedót az oldalukba. Ja és a magyar tengosokat ne is említsük a Földközi-tenger térségében. Amikor az U-12 kis híjá tenger fenékre küldte a Jean Bart csatahajót!
Az U hajót megjelenésével, hatalmas romboló erővel felrúházott csatahajók már nem voltak ugyanazok, mint korábban! Elvesztették a dominanciájukat és erre a II. vh tengeri ütközetei a legjobb bizonyítékok.
Azért volt annyi páncélos hajója az angoloknak mert náluk az alap követelmény volt,hogy a flottájuk erősebb legyen mint az utána következő 2 vagy 3 flotta ereje összesen
Ez az I.Vh idején már messze nem volt tartható.
„ja és a magyar tengosokat ne is említsük a Földközi-tenger térségében. Amikor az U-12 kis híjá tenger fenékre küldte a Jean Bart csatahajót!”
De ennek a fordítottja is igaz: a Szent István csatahajót első harci bevetésén egy 2db torpedóval felszerelt gyorsjáratú motorcsónak, testvérhajóját a Viribus Unitist pedig egy jól kivitelezett „kommandóakció” küldte a tenger fenekére. Igaz az utóbbi akkor már 1 napja (!) nem tartozott a monarchia flottájához, csak ezt a két olasz „szabotőr” nem tudta. Na erre mondják azt, hogy szívás :)
A Jütlandi csatában pedig az angol hajók főleg a helytelenül tárolt lőszer miatt robbantak fel egymás után, ekkor mondta John Jellicoe tengernagy, hogy „Ma valami baj van a hajóinkkal”.
Az ICBM-ekről meg annyit, hogy ha status quo-t kell szavatolni, vagy az erőegyensúlyt fenntartani az elrettentés erejével, akkor ők a Jolly Jokerek (eddig legalábbis), de ha mégis elfajul a helyzet, és harcra kerül a sor, akkor még mindig a légierőé a főszerep, persze a többi klasszikus fegyvernem mellett.
A Viribus Unitis (és a Tegetthoff-osztály) kapcsán, a harci alkalmazást leszámítva, a technológiai kivitelezés terén azért volt – nem kevés – okunk a büszkeségre. Mindenkinek ajánlom Horváth Zoltán írását az Olli hajói oldalon: http://www.freeweb.hu/olli/viribus.html