A Hamilton Sundstrand NP2000 nyolcágú légcsavar, mely többek között a Northrop Grumman E-2C és E-2D Hawkeye, valamint az Airbus A400M meghajtásában is segédkezik, hamarosan megjelenhet a Lockheed Martin C-130 Hercules bizonyos változatain is. Legalábbis az Amerikai Légierő most fejezi be azon tesztsorozatát, melynek keretében egy C-130H3 Hercules repülhetett az NP2000-el, az eredmények pedig megfeleltek az elvárásoknak.
A US Air Force 418. tesztszázadának mérnökei májusban szerelték fel a nyolcágú légcsavarokat a Hercules Allison T56-A-15-ös hajtóműveire. A berepülési program a kaliforniai Edwards légibázison zajlott, legutóbb a kis magasságú repülések voltak terítéken. A régebbi Hercules-verziók (például E, H) négyágú légcsavarokat használtak, melyek tolóereje elmarad a hat- vagy nyolcágúakétól, ám lényegesen kisebb zajt és rezgéseket keltenek. Az újabb C-130J-k a Dowty Aerospace R391 hatágú légcsavarjaival repülnek, melyek még mindig nem érik el a Hamilton Sundstrand NP2000 teljesítményét.
A kísérletekre azért volt szükség, mivel a USAF szeretné az NP2000-el felszerelni LC-130 repülőgépeit. Ezekkel az antarktiszi bázisokat látják el, s a jégmezőkről történő felszállások során JATO (jet-assisted tage-off) rakétákat használnak, hogy megnöveljék a tolóerőt, ezzel segítve a Hercules felemelkedését. Azonban ezt a módszert szeretnék a jövőben hanyagolni (már csak azért is, mert a JATO-készlet fogyóban van), így muszáj megnövelni az LC-130-asok teljesítményét. Erre kínál megoldást az új, nyolcágú légcsavar, mely egy civil felhasználó, a Snow Aviation International szerint 20 százalékkal csökkenti a Hercules felszállási úthosszát havas-jeges felületről.
A tesztek során az átalakított C-130H3 végrehajtott felszállásokat három hajtóművel és teljes terheléssel is. A kiértékelések után visszaszerelik rá az eredeti légcsavarokat, és úgy is elvégzik ugyanezeket a vizsgálatokat, hogy összehasonlíthassák a mért adatokat. Ezután várhatóan végleg felszerelik rá az NP2000-eket. Arról nincs információ, hogy esetleg a többi C-130H is megkapja-e az új légcsavart, bár egy ilyen modernizáció kétséges, egyrészt a költségek miatt, másrészt pedig azért, mert a USAF inkább az új C-130J-t preferálja, melynek hatágú légcsavarja pont megfelelő.
Sziasztok!
Lehetséges, hogy egy sokkal kisebb teljesítményű hajtóművön ugyanaz a légcsavar ugyanúgy tökéletesen megfeleljen mint a nagy hajtóművön? Vagy kevesebbet forog? Esetleg más állásszöggel? Mert egyik variáció sem tűnni max optimalizációnak. Hmmm… fura!
http://index.hu/belfold/2010/11/05/alacsonyan_szallnak_majd_a_gripenekkel/?rnd=80
hoppá
Most sírjak,vagy nevessek??Eddig nem volt lehetőség itthon földközelben repülni???
Eddig nem;-) döbbenetes. És még valaki csodálkozik, miért van a kiképzetlenségből adódó baleset.
Most viszont végre lehetőség nyílik rá, ráadásul lesznek olyan szerencsések, akik láthatják is majd ezt. A látottak alapján mifelénk (Komárom-Esztergom megye) nem fognak röpködni, pedig szívesen megnéznék egy C-17-est kis magasságban :)
Üdv!
On:
Kérdés: amikor a J változaton bevezették a hatágú légcsavart, meg kellett erősíteni a sárkányt a komolyabb terhelés miatt? Ha egy régebbi típusra nyolcágút tesznek nem csökkenti a gép és a motorok élettartalmát jelentősen csökkenteni? Elvégre az LC-130-ak régebbi típusok.
Off:
Nem akarok előre örülni, de lehet hogy a kormányváltás utáni gyors személycserék a honvédségnél egyáltalán nem tettek rosszat a szervezetnek. Kissé szarkasztikusan: mintha elkezdtek volna gondolkodni: ez a légi folyosó, ha sikerül elhappolni az afgánok elől a helikopterekre a pénzt, tartalékos állomány… Kövezzetek meg de az utóbbi pár évben nem történt ennyi „értelmes” dolog mint ebben a pár hónapban. Dudi kérdésére a válasz, én először sírtam.
Q
Eddig is repültek viszonylag földközelben, amikor szeptember végén Siófokon voltam hajóvezetői oktatáson, ott húztak át max 100 méterrel a Balaton és a város fölött, hangsebesség alatt.
Egy hat-, nyolcágú légcsavar miért kelt nagyobb rezgést? Szerintem minél több tollú a légcsavar, annál kiegyensúlyozottabb, nem?
Arra tippelnék, hogy az előző toll által kevert légörvények a kisebb távolság miatt jobban zavarják a következő tollat, az egyenletlenebb légnyomás rezgéseket okoz, és emiatt kicsit rontja is a következő hatásfokát. Viszont a rendszer összességében hatékonyabb lesz, hiszen több tolóerő termelődik a nagyobb felület miatt.
Csak nem kétszer annyi, hanem mondjuk egy 10%-al, mert kisebbek is gondolom a tollak, meg egyesével romlik is a hatásfokuk.
De valaki aerodinamikában legalább kicsit járatos erősítsen vagy cáfoljon meg.
„Az egyik komoly félelem például az volt, hogy a honvédség a megnyíló folyosókban a Gripennel rendelkező, de a légterüket szigorúbban óvó országok (Csehország és Svédország) légiereje számára lehetővé teszi a „bérrepülést”, ami a feltétlenül szükségesnél jóval intenzívebb használatot eredményezett volna.” Az Index cikkből.
Ja, a 4,5-ször nagyobb és ritkábban lakott, + tengeri felségvizekkel is rendelkező Svédországból pont hozzánk akarnak jönni bérrepülni. Nagyon okos felvetések civil részről. :)
Erről jut eszembe, anno pár hónapja szó volt róla, hogy néhány európai ország, köztük Svédo. és Finno. közös pilótaképző központot hozna létre, hasonlót a kanadaihoz. A helyszín valószínűleg a fenti két állam valamelyikében lenne, a gondolom földrajzi adottságokból kifolyólag. Erről a dologról azóta nincs valami hír (?), mert akkor azt gondoltam magamban, hogy nekük magyaroknak azonnali hatállyal csatlakoznunk kéne a dologhoz.
Furcsa egy cikk. A négytollú légcsavar a herculeseken határozottan zajosabb mint a hattollú és gyanítom, hogy a nyolcasnál ez tovább mérséklődött, kiindulva a modernizált E-2-esek zajából. Ez utóbbiak korábbi négytollú légcsavarjával a P-3-as Orionokon találkozhattunk, mely hasonló zajt eredményezett, mint a Herculeseké.
Ez a nyolctollú légcsavar nagyon impozáns megoldás lesz a C-130-asok történetében.
vitya szerint:
És még valaki csodálkozik, miért van a kiképzetlenségből adódó baleset.
Volt a Gripeneknél kiképzetlenségből adódó baleset? Vagy eddig bármilyen baleset?
Qualit hozzászólásához:
Maximálisan egyetértek ezzel, de én azért reménykedek még némi (sok-sok-sok) hazai fejlesztésre, de ez is csak sajnos (szerintem) leghamarabb a 2013-14 körül várható.